Szerbiában, alig két kilométerre a magyar határtól, található Királyhalom. A vajdasági település a Duna–Tisza közi homokhátságon helyezkedik el az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától nem messze. A települést régebben hívták Rúzsaházának, és Bácsszőlősnek is. A szerb vadászati szabályokról, és az aranysakál vadászatáról tájékoztatta az Agro Jager Newst Török Zsolt, királyhalmi vadász. Azt is elmesélte, hogy náluk sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleihez. 

A fényképen látható aranysakált Török Zsolt királyhalmi vadász hozta terítékre a Vajdaságban (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)

A magyar szabályoktól valamelyest eltér a szerb szabályozás. Itt ugyanis minden községnek van egy vadásztársasága. A terület mérete településenként változik. Nálunk Királyhalmán például a terület nagysága bruttó 2500 hektár, a belterülettel együtt – ahol összesen tízen vagyunk tagok. A vadászat szervezése azonban itt teljesen egyedi. Minden egyéni vadászatot egy héttel előre be kell jelenteni a hatóságnak. Egyéni vadászat csak kedden, csütörtökön és szombaton lehetséges. Ekkor előre meg kell adni, hogy pontosan hol, milyen kaliberrel, mire szeretnénk vadászni. Fontos szabály az is, hogy egyszerre három főnek kell kint lennie a területen.

Az őszi és téli hónapokban, vasárnaponként, társasapróvad-vadászatokat lehet tartani. Szerbiában a természetvédelmi szabályok is valamelyest eltérnek a magyarországitól. A vadászterületen belül védett természetvédelmi területek is vannak. Három különböző zónára osztották, a megvédendő természetvédelmi értékek szerint. Ha a részterület 1-es, ott látogatni sem lehet a területet. Ide csak külön engedéllyel lehet belépni. Ha a terület 2-es besorolást kapott, akkor abban az esetben engedéllyel társasapróvad-vadászatokat szervezhetünk. Egy évben maximum csak négy alkalommal lehet belépni ezekre a területekre. Ha 3-as zóna, ott nincs semmilyen korlátozás a vadászok számára.

Az elmúlt időszakban sajnos madárinfluenza is fellépett a vándormadarak miatt. A hatóságok egy védőkörzetet alakítottak ki, ahol nem lehetett vízi vadra és más egyéb madárra vadászni. Ennek az lett az egyik következménye, hogy a Ludasi-, és a Kapitányi-tó között a vándorliba állománya feldúsult. Olyannyira, hogy megközelítőleg 5 ezer vadliba jelent meg. A helyi gazdák viszont nem nagyon örültek ennek a hatalmas vízivadállománynak, mert amint felolvadt egy kicsit a talaj, a libák képesek voltak sok esetben az őszi vetésű növényeket  kihúzni a földből. Amivel nagy károkat okoztak a gazdáknak.

A januári aranysakál

Az első aranysakál nálunk körülbelül hat, hét éve jelent meg. Én intenzíven, ragadozóra körülbelül öt évvel ezelőtt kezdtem vadászni. Másfél év kellett ahhoz, mire elég gyakorlatot szereztem, hogy sikerüljön dúvadat terítékre hozni. Itt Királyhalom, sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleire. Tavasszal, amikor már a kis rókák egyre éhesebbek, a felnőtt egyedek gyakrabban járnak be a  baromfiudvarokba.  Ekkor a törvényi feltételeknek megfelelően csapdázzuk őket. Élvefogó csapdákat telepítünk ilyen esetekben a baromfik közelébe.

Az aranysakál közvetlen a házak közelébe nem merészkedik. Sokszor olyan megkeresést kapunk, hogy a vonyításuk sötétedéskor „közelről” hallatszik. Tavaly megközelítőleg 40 egyedet hoztunk itt terítékre, aminek a jelentős részét a helyi hivatásos vadász tudta elejteni.

A legutolsó aranysakálomat tudatosan előre felkészülve tudtam terítékre hozni. Az egyik barátom kertje egy kaszálóra nyílik. Ettől nem messze kukoricabálákat tárolnak egy nagyobb kazalban. Itt már többször láttak aranysakált. Nem messze ettől a helytől kiástam egy 50×50 cm méretű gödröt, két ásónyom mélyen. Az elmúlt időszakban dögszórót üzemeltettem, két három naponként vittem friss élelmet a ragadozók számára. Ez minden esetben el is tűnt.

Az elmúlt időszakban azt figyeltem meg, hogy az aranysakálok, ha tehetik, inkább a hajnali órákban szeretnek a falu határában lenni. Ha túl nagy a mozgás és zajok hallatszódnak a faluból, az nagyobb elővigyázatosságra készteti őket. Sokat ültem kint esténként. Azt figyeltem meg, hogy a ragadozók is tudják ezt, és kivárják amíg a kint ülő vadász bele nem fárad. Emiatt huzamosabb ideje csak hajnalban járok ki.

2022. január 17-én, körülbelül hajnali három órakor keltem. Négy órakor már kint voltam a saját készítésű háromlábú vas székemen, ami körülbelül 170 centiméter magasra van a talajtól. Ezen egy saját gyártású székem van, amivel hangtalanul körbe tudok fordulni. Emellett puskatartót is szereltem rá, ami állítható. Úgy terveztük meg édesapámmal, hogy személyautóval is kényelmesen szállítható legyen.

Hajnalban a ragadozók jóval nagyobb biztonságba érzik magukat (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)

Egyéni vadászataim során még nyúlsirámot is szoktam alkalmazni, amit csak akkor használok, ha túl nagy a „csönd”. Miután elhelyezkedtem, rövid várakozás után a takarásból kiváltott egy nagytestű aranysakál. Óvatosan jött, megállt, figyelt. Átváltott egy mezőre és indult a szóró irányába. Ilyenkor szinte meg se szabad mozdulni, a vadászláz egyre erősödött bennem.

A bálák mellett, takarásban, szerencsére nem vett észre, és a szelem is jó volt. Amikor körülbelül 100 méterre volt tőlem, egy pillanatra újból megállt. Úgy döntöttem, hogy lövést teszek rá. A .223-as golyós fegyveremet vittem magammal, ami nagyon pontos és helyben is marasztalta a ragadozót.

Ezután viszont hibáztam, mert akkor érte kellett volna hogy menjek. 30 perc elteltével ugyanis érkezett egy vörös róka is, ami viszont igen tartott az aranysakáltól és inkább elment, mint hogy közelebb merészkedjen.

Miután birtokba vettem az elejtett aranysakált, éreztem rajta, hogy egy nagytestű egyedet sikerült terítékre hozzak. Meg is mértem. A kan aranysakálom tömege 14 kilogrammot mutatott. Itt Szerbiában, a Vajdaságban, az aranysakál jelenléte az őz állományára hatott a leginkább. Ugyan intenzíven vadásszuk és csapdázzuk is ezt a visszatért ragadozót, ami bizony nehezebb és nagyobb kihívás mint a vörös róka vadászata,. Látni kell, hogy ettől függetlenül egyre több és több van belőlük – zárta beszámolóját a Török Zsolt, királyhalmi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.