Vadászat
Kitekintés: Az aranysakál vadászata a Vajdaságban
A vajdasági Török Zsolt királyhalmi vadász osztotta meg a tapasztalatait az aranysakál vadászatáról
Szerbiában, alig két kilométerre a magyar határtól, található Királyhalom. A vajdasági település a Duna–Tisza közi homokhátságon helyezkedik el az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától nem messze. A települést régebben hívták Rúzsaházának, és Bácsszőlősnek is. A szerb vadászati szabályokról, és az aranysakál vadászatáról tájékoztatta az Agro Jager Newst Török Zsolt, királyhalmi vadász. Azt is elmesélte, hogy náluk sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleihez.
A fényképen látható aranysakált Török Zsolt királyhalmi vadász hozta terítékre a Vajdaságban (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)
A magyar szabályoktól valamelyest eltér a szerb szabályozás. Itt ugyanis minden községnek van egy vadásztársasága. A terület mérete településenként változik. Nálunk Királyhalmán például a terület nagysága bruttó 2500 hektár, a belterülettel együtt – ahol összesen tízen vagyunk tagok. A vadászat szervezése azonban itt teljesen egyedi. Minden egyéni vadászatot egy héttel előre be kell jelenteni a hatóságnak. Egyéni vadászat csak kedden, csütörtökön és szombaton lehetséges. Ekkor előre meg kell adni, hogy pontosan hol, milyen kaliberrel, mire szeretnénk vadászni. Fontos szabály az is, hogy egyszerre három főnek kell kint lennie a területen.
Az őszi és téli hónapokban, vasárnaponként, társasapróvad-vadászatokat lehet tartani. Szerbiában a természetvédelmi szabályok is valamelyest eltérnek a magyarországitól. A vadászterületen belül védett természetvédelmi területek is vannak. Három különböző zónára osztották, a megvédendő természetvédelmi értékek szerint. Ha a részterület 1-es, ott látogatni sem lehet a területet. Ide csak külön engedéllyel lehet belépni. Ha a terület 2-es besorolást kapott, akkor abban az esetben engedéllyel társasapróvad-vadászatokat szervezhetünk. Egy évben maximum csak négy alkalommal lehet belépni ezekre a területekre. Ha 3-as zóna, ott nincs semmilyen korlátozás a vadászok számára.
Az elmúlt időszakban sajnos madárinfluenza is fellépett a vándormadarak miatt. A hatóságok egy védőkörzetet alakítottak ki, ahol nem lehetett vízi vadra és más egyéb madárra vadászni. Ennek az lett az egyik következménye, hogy a Ludasi-, és a Kapitányi-tó között a vándorliba állománya feldúsult. Olyannyira, hogy megközelítőleg 5 ezer vadliba jelent meg. A helyi gazdák viszont nem nagyon örültek ennek a hatalmas vízivadállománynak, mert amint felolvadt egy kicsit a talaj, a libák képesek voltak sok esetben az őszi vetésű növényeket kihúzni a földből. Amivel nagy károkat okoztak a gazdáknak.
A januári aranysakál
Az első aranysakál nálunk körülbelül hat, hét éve jelent meg. Én intenzíven, ragadozóra körülbelül öt évvel ezelőtt kezdtem vadászni. Másfél év kellett ahhoz, mire elég gyakorlatot szereztem, hogy sikerüljön dúvadat terítékre hozni. Itt Királyhalom, sok esetben a lakosság szokta a vadászok segítségét kérni, mert a megnövekedett sakálállomány egyre jobban húzódik a falu széleire. Tavasszal, amikor már a kis rókák egyre éhesebbek, a felnőtt egyedek gyakrabban járnak be a baromfiudvarokba. Ekkor a törvényi feltételeknek megfelelően csapdázzuk őket. Élvefogó csapdákat telepítünk ilyen esetekben a baromfik közelébe.
Az aranysakál közvetlen a házak közelébe nem merészkedik. Sokszor olyan megkeresést kapunk, hogy a vonyításuk sötétedéskor „közelről” hallatszik. Tavaly megközelítőleg 40 egyedet hoztunk itt terítékre, aminek a jelentős részét a helyi hivatásos vadász tudta elejteni.
A legutolsó aranysakálomat tudatosan előre felkészülve tudtam terítékre hozni. Az egyik barátom kertje egy kaszálóra nyílik. Ettől nem messze kukoricabálákat tárolnak egy nagyobb kazalban. Itt már többször láttak aranysakált. Nem messze ettől a helytől kiástam egy 50×50 cm méretű gödröt, két ásónyom mélyen. Az elmúlt időszakban dögszórót üzemeltettem, két három naponként vittem friss élelmet a ragadozók számára. Ez minden esetben el is tűnt.
Az elmúlt időszakban azt figyeltem meg, hogy az aranysakálok, ha tehetik, inkább a hajnali órákban szeretnek a falu határában lenni. Ha túl nagy a mozgás és zajok hallatszódnak a faluból, az nagyobb elővigyázatosságra készteti őket. Sokat ültem kint esténként. Azt figyeltem meg, hogy a ragadozók is tudják ezt, és kivárják amíg a kint ülő vadász bele nem fárad. Emiatt huzamosabb ideje csak hajnalban járok ki.
2022. január 17-én, körülbelül hajnali három órakor keltem. Négy órakor már kint voltam a saját készítésű háromlábú vas székemen, ami körülbelül 170 centiméter magasra van a talajtól. Ezen egy saját gyártású székem van, amivel hangtalanul körbe tudok fordulni. Emellett puskatartót is szereltem rá, ami állítható. Úgy terveztük meg édesapámmal, hogy személyautóval is kényelmesen szállítható legyen.
Hajnalban a ragadozók jóval nagyobb biztonságba érzik magukat (Kép: Török Zsolt – Agro Jager News)
Egyéni vadászataim során még nyúlsirámot is szoktam alkalmazni, amit csak akkor használok, ha túl nagy a „csönd”. Miután elhelyezkedtem, rövid várakozás után a takarásból kiváltott egy nagytestű aranysakál. Óvatosan jött, megállt, figyelt. Átváltott egy mezőre és indult a szóró irányába. Ilyenkor szinte meg se szabad mozdulni, a vadászláz egyre erősödött bennem.
A bálák mellett, takarásban, szerencsére nem vett észre, és a szelem is jó volt. Amikor körülbelül 100 méterre volt tőlem, egy pillanatra újból megállt. Úgy döntöttem, hogy lövést teszek rá. A .223-as golyós fegyveremet vittem magammal, ami nagyon pontos és helyben is marasztalta a ragadozót.
Ezután viszont hibáztam, mert akkor érte kellett volna hogy menjek. 30 perc elteltével ugyanis érkezett egy vörös róka is, ami viszont igen tartott az aranysakáltól és inkább elment, mint hogy közelebb merészkedjen.
Miután birtokba vettem az elejtett aranysakált, éreztem rajta, hogy egy nagytestű egyedet sikerült terítékre hozzak. Meg is mértem. A kan aranysakálom tömege 14 kilogrammot mutatott. Itt Szerbiában, a Vajdaságban, az aranysakál jelenléte az őz állományára hatott a leginkább. Ugyan intenzíven vadásszuk és csapdázzuk is ezt a visszatért ragadozót, ami bizony nehezebb és nagyobb kihívás mint a vörös róka vadászata,. Látni kell, hogy ettől függetlenül egyre több és több van belőlük – zárta beszámolóját a Török Zsolt, királyhalmi vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.
Fotó: NÉBIH
A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.
Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.
Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.
Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.
Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
