Baranya megyében, az Ormánságban,a Sellyei járásban, Sámod határában gazdálkodik a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság. Az Árpád-kori település, Pécstől délnyugatra található, amelytől nem messze húzódik a magyar-horvát határ. A területen jelentős állományokkal bír a gímszarvas. Hohmann Endre, vadászati és vadgazdálkodási vezető nyilatkozott az Agro Jager Newsnak.

A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)

A gímszarvasbikák agancshullatásának derekán járunk. Ilyenkor sokan, nagy anyagi hasznot remélve űzik a vadat. Folyamatosan járják az agancsozók az erdőket „kergetve” a gímszarvasokat. A vadászatra jogosultak sok esetben csak „futnak” az események után – meséli. A helyi vadgazdálkodó szerint törvényi szinten úgy kellene szigorítani a gyűjtést és az eladást, mint a színesfémek esetén tették korábban.

A szakember szerint a hullatott agancs tulajdonjoga teljesen egyértelmű  ( “1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény alapján, A vad tulajdonjoga 9. § (2) ^*  A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.”), azonban ez a gyakorlatban mégsem működik. Ötlete szerint, ahogyan például a szarvasgomba gyűjtés kapcsán további szűkítésekre lenne szükség és engedélyhez kellene kötni a hullajtott agancs gyűjtést is! Országos viszonylatban, csak egy-egy időszakban, például az agancshullatás végén, még a vegetációs idő előtt lehessen csak agancsot gyűjteni. Ezzel a külterületen dolgozó rendőrök munkáját is segítenék. Az értékes agancs a fekete piaci ára 5000 és 8000 Ft között alakul kilogrammonként. A Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság még azt a többletmunkát és plusz költséget is vállalná, hogy sorszámozott krotáliát is gyártatnának a gyűjtőknek. Így átlátható lenne, ez sok esetben rendkívül jövedelmező szektor. Fontos lenne az is, hogy az agancsot illegálisan ne lehessen felvásárolni – teszi hozzá. Az elmúlt időszakban sajnos területükön is annyira zavarják, hajtják az erdőket, hogy a megriadt szarvasok, hatalmas rudlikba tömörülve akár több társaság területét is átlépik. A csordák taposási kára jelentős, arról nem is beszélve, hogy rendkívül balesetveszélyes a rudlik intezív hajtása.

Fotó: Unplash

Ennek számos haszna lenne – állítja a szakember. Vélhetően csökkenne a vadbalesetek száma a közutakon, ez lenne mindenkinek az érdeke, egészen a  biztosító társaságokig bezáróan. Ugyanis csak náluk, éves szinten, nagyjából öt-hat esetben intézkednek a rendőrök vadbalesetek során. A gímszarvas a komoly anyagi kár mellett, súlyos sérüléseket is okozhat a gépjárművezetőkben vagy az utasokban.

Abban az esetben, ha jogilag rendeződne a hullajtott agancs gyűjtése és a felvásárlók körére esne a szigorítás, akkor nem lehetne eladni sem a gyűjtött agancsot. Így rögtön átlátható lenne, ez az egyébként rentábilis erdei melléktermék kereskedelme. Az állam egy ellenőrzött, stabil bevételeket hozó, átlátható szektort alakíthatna ki. Abban az esetben, ha szabályozva lenne az agancs gyűjtése és annak felvásárlása, a helyi vadgazdálkodók jobban tudnák tervezni a következő év kiadásait. Látható, hogy az agancsgyűjtés azért futott fel, mert hatalmas összegeket lehet generálni, effektíve kis munkával. Természetesen kecsegtető a magas ár, annak ellenére is, hogy abszolút szezonális a gyűjtése.

A vadgazdálkodók egyébként egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. Jelentős költségek terhelik őket évről-évre, hiszen a vadkárt is meg kell téríteniük. Növekedtek a személy jellegű költségek és a vadkárelhárító kerítések megépítése, annak kivitelezése is a társaságok energiáit csökkentik. Az elmúlt időszakban az ASP pusztítása miatt a vaddisznóállománya drasztikusan lecsökkent.

Sőt beszélni kell arról is, hogy a pár éve felbukkant a nagy amerikai májmétely is a gímszarvas állományában. A koronavírus-járvány következtében felére csökkent a vadhús ára, amely tovább nehezítette a vadgazdálkodók mindennapjait. Az aranysakál megjelenése előtt Baranya megyében éves szinten stabilan lehetett gazdálkodni az őzzel, ma ez már a múlté. A megyében 66 vadásztársaság működik, akik évente ötmillió forintot realizáltak. Az aranysakál egyre nagyobb pusztítást okoz. Az őz állománya gyakorlatilag minimálisra csökkent nemcsak náluk, hanem a megye egészén. Ki kell mondani, hogy nemzetgazdasági károkat okoz, amely gyakorlatilag meghódította Magyarországot. Lőfegyverrel szinte lehetetlen szabályozni az állományát. Egyre több az aranysakál, amely már a gímszarvas borjakat is megtámadja. Teljesen egyértelmű az is, hogy ha a gímszarvas állományaiban a borjak száma csökkeni fog és a mögöttünk álló hét évtizedes munka is kárbavész. A nagyragadozókat, különösen a farkast, no, meg az aranysakált minden létező eszközzel irtották. Most szembesülni kell azzal, hogy az értékes nagyvadállomány veszélybe került. Próbáljuk megérteni, hogy mit jelent az erdőben a farkas és a sakál. Mi már nem emlékszünk rá, talán már a nagyszüleink sem, de el kell menni azokba az országokba, ahol ma is állandó probléma és teljesen felesleges kísérletezni, hogy mit fog okozni a jelenlétük hazánkban. Látható, hogy minden elpusztítatnak maguk körül, amit meg tudnak fogni – zárta beszámolóját Hohmann Endre sámodi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131