Vadászat
Figyelnek a vadra Törtelen
Törteli Rákóczi Vadásztársaság elmúlt évben nagy arányú itatófejlesztést hajtottak végre.
Nimród Vadászújság: A Törteli Rákóczi Vadásztársaság mintegy 4000 hektáron gazdálkodik, és területük rendkívül sivár, száraz. Az elmúlt évben nagy arányú itatófejlesztést hajtottak végre, amelyet ma már a vad szívesen – és ami fontos, rendszeresen – látogat.
Különösen lényeges ezek rendszeres ellenőrzése, tisztán tartása. Jelenleg öt mesterséges itatójuk működik, és 10 természetes itatót tisztítottak ki, tartanak karban. Törtelen mérték a csapadék mennyiségét – ez január 1-jétől 4 mm-t ért el. A vadászható vadfajokon kívül, az itatóknál dokumentáltak vetési varjakat, különböző ragadozó madarakat is, amelyek mellett azonban az énekesmadarak dominálnak.
Az itatók feltöltését egy 344-es Csepel típusú, négykerék-meghajtású teherautóval végzik, mely munkában Miklós Olivér hivatásos vadász, valamint Miklós Antal és Ondó László társasági tagok sok feladatot vállalnak fel.
Törtelen már készülnek az őzbakvadászatra. Az őzbakok javában tisztítanak, ám egyelőre a becslés is nehéz. A terveik szerint 2022-ben 36 őzbakot szeretnének terítékre hozni.
A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.
A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.
A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.
A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.
Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.
A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.
A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.
A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.
A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.
Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Vadászat
Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás
Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.
Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.
A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.
A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Vadászat
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben
Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.
Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.
A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.
A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.
A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!
A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.
Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK