Hajdú-Bihar megyében, Újirázon, Mucsi László hivatásos vadász a csapdaparkját ellenőrizte az Aranyláp Vadásztársaság területén. A terület a Kis-Sárrét északi részén helyezkedik el, a Sebes-Körös jobb partján, nem messze a magyar-román határtól.

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

Az 5050 hektáros területen jelentős a mezei nyúl állománya. Éves szinten, megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak, amihez elengedhetetlen a folyamatos vadvédelem, valamint a szőrmés és tollas kártevők gyérítése is. Az idei évben a vadásztársaságnak a csapadékhiány okozta az egyik legnagyobb problémát. A terület vadászai augusztus végéig folyamatosan ellenőrizték, töltötték a vaditatókat. A jó adottságú élőhelyen, főleg mezőgazdasági táblákon, azonban az elmúlt években feltűnt egy hallomásból ismert ragadozó: az aranysakál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Gyérítése, itt, az Alföldön sem egyszerű, mivel a nagy mezőgazdasági táblákban szinte egész évben rejtett életmódot folytathat. A fegyveres gyérítése mellett a csapdázás is felértékelődött. Szemben a vörös rókával, az aranysakált csapdával sem könnyű feladat terítékre hozni. Míg a róka, a kihelyezett csapdáknál könnyen megfogható, az aranysakál itt is nagyon óvatos. Mintha megérezné a “csapdát”, ezért sokszor csak körbejárja, a lábával piszkálja. Talán ennek is köszönhető az, hogy a csapda ritkán fogja meg ezt a ragadozót. A csapdák használatakor első számú szabály a rögzítés. Néhány évvel ezelőtt, az egyik csapda nem volt rögzítve és eltűnt a helyéről. Ellopták volna ? – merült fel a tapasztalt vadászban az első gondolat. Lehetetlen. Ismerem a határt, és mindenkit Újirázon! Majd szemügyre vette a helyszínt, ahol nyomokat fedezett fel. Közel 100 métert megtéve találta meg a kimúlt aranysakált, ami elhúzta magával a csapdát.  A vad viselkedése változó, egyes esetekben szokatlan mintázatot követ. Jónás Attila hivatásos vadász barátjával történt egy furcsa eset. Egy nagytestű aranysakálra lövést tett egyéni vadászaton. A magaslesen ülve hallotta a becsapódást. Várt egy kicsit, majd elindult a vad keresésére. Hirtelen a magas fűben felbukkant előtte a sebzett sakál, ami nem menekült. Ellenkezőleg, először morgott, majd nekifordult a fegyverét kiválóan kezelő vadásznak, aki alig pár méterre hozta terítékre a támadó aranysakált.

Mucsi László az esetek többségében füstölt sertéskörmöt kínál fel a csapdáiban, amit több kisebb részre összevág, majd rögzíti. Ez a csali, a nyúlfej mellett az egyik legkapósabb Újirázon, amit Farkas Tibor ismert ragadozóvadász kollegájától tanult. Éves szinten fegyverrel és csapdával megközelítőleg 20-30 egyeddel csökkentik a helyi állományt.

Baranya, Somogy, és Zala megyében a már jól ismert ragadozóval, az Alföldön  még csak most “ismerkednek” a helyi vadászok. Többször látott pályafutása alatt olyat, amikor két-három egyed együtt kerítette be a mezei nyulakat. Lövést az esetek többségében nem tudott tenni. Az egyik alkalom után, másnap megkereste a helyszínt, ahol gyakorlatilag semmi nem maradt a prédaállatból. A sakálok mindent együtt csinálnak. Ha baj van, akkor sem hagyják egymást cserben. A felnőtt egyedek hasonló viselkedést mutatnak az utódaikkal is, minden esetben tudni akarják, mi történt a kölykeikkel. Furák Károly barátja is heteken keresztül vadászott egy olyan sakálpárra, amiben az egyik egyed háromlábú volt. Vélhetően vándorló állatok lehetettek, mert előtte egyszer sem látta őket senki a területen. Többször sikerült őket megtéveszteni, lövést is tettek a sakálokra. Ezután valami történt, mert a sakálok egyik pillanatról a másikra eltűntek.

Forrás: Frommer Kft.

2022. novemberében a Dögkút területrészen a nagyméretű ládacsapdáját ellenőrizve, abban egy nagytestű aranysakált pillantott meg. A szakmában csak nagyon ritkán tudnak élve fogó csapdával sakált zsákmányolni. Ez az egyed egy nagytestű idei kan aranysakál volt, aminek a tömege meghaladta a 12 kilogrammot. A csapda mellett kaparás nyomokat látott az újirázi vadász, a többiek közösen megpróbálták kimenekíteni a társukat. A fiatal sakál vélhetően azért hibázott, mert nem ismerte ez a csapdatípust.

Az aranysakált meg lehet téveszteni a különböző csalisípokkal, de ha egyszer megtanulják, hogy rájuk is vadásznak, jóval elővigyázatosabbá válnak. A törvényi feltételek változásával hamarosan egy éjjellátót is használhat Mucsi László. Az elmúlt két évben fegyverlámpával csak nagyon ritka esetben tudott aranysakált terítékre hozni. Bármilyen felvillanó fényre azonnal elugrik a vad. Az autót gyorsan összekötötték a vadászokkal, ezért ha tehetik, messze elkerülik azt. A sakál sikeres vadászatához sok területjárás, elhivatottság, jó lőtudás és a tárgyi feltételek együttesen szükségesek.

A vadászható ragadozó fajok közül az egyik legnehezebb az aranysakál vadászata. Ennél a fajnál kell a legügyesebbnek lennie a vadásznak.

Éppen ezért az egyik legszebb vadászatok egyike ma Magyarországon, amit nem lehet megvenni – zárta beszámolóját Mucsi László hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu