Keressen minket

Vadászat

Élve fogó csapdával aranysakált fogtak Újirázon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Hajdú-Bihar megyében, Újirázon, Mucsi László hivatásos vadász a csapdaparkját ellenőrizte az Aranyláp Vadásztársaság területén. A terület a Kis-Sárrét északi részén helyezkedik el, a Sebes-Körös jobb partján, nem messze a magyar-román határtól.

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

Az 5050 hektáros területen jelentős a mezei nyúl állománya. Éves szinten, megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak, amihez elengedhetetlen a folyamatos vadvédelem, valamint a szőrmés és tollas kártevők gyérítése is. Az idei évben a vadásztársaságnak a csapadékhiány okozta az egyik legnagyobb problémát. A terület vadászai augusztus végéig folyamatosan ellenőrizték, töltötték a vaditatókat. A jó adottságú élőhelyen, főleg mezőgazdasági táblákon, azonban az elmúlt években feltűnt egy hallomásból ismert ragadozó: az aranysakál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Gyérítése, itt, az Alföldön sem egyszerű, mivel a nagy mezőgazdasági táblákban szinte egész évben rejtett életmódot folytathat. A fegyveres gyérítése mellett a csapdázás is felértékelődött. Szemben a vörös rókával, az aranysakált csapdával sem könnyű feladat terítékre hozni. Míg a róka, a kihelyezett csapdáknál könnyen megfogható, az aranysakál itt is nagyon óvatos. Mintha megérezné a “csapdát”, ezért sokszor csak körbejárja, a lábával piszkálja. Talán ennek is köszönhető az, hogy a csapda ritkán fogja meg ezt a ragadozót. A csapdák használatakor első számú szabály a rögzítés. Néhány évvel ezelőtt, az egyik csapda nem volt rögzítve és eltűnt a helyéről. Ellopták volna ? – merült fel a tapasztalt vadászban az első gondolat. Lehetetlen. Ismerem a határt, és mindenkit Újirázon! Majd szemügyre vette a helyszínt, ahol nyomokat fedezett fel. Közel 100 métert megtéve találta meg a kimúlt aranysakált, ami elhúzta magával a csapdát.  A vad viselkedése változó, egyes esetekben szokatlan mintázatot követ. Jónás Attila hivatásos vadász barátjával történt egy furcsa eset. Egy nagytestű aranysakálra lövést tett egyéni vadászaton. A magaslesen ülve hallotta a becsapódást. Várt egy kicsit, majd elindult a vad keresésére. Hirtelen a magas fűben felbukkant előtte a sebzett sakál, ami nem menekült. Ellenkezőleg, először morgott, majd nekifordult a fegyverét kiválóan kezelő vadásznak, aki alig pár méterre hozta terítékre a támadó aranysakált.

Mucsi László az esetek többségében füstölt sertéskörmöt kínál fel a csapdáiban, amit több kisebb részre összevág, majd rögzíti. Ez a csali, a nyúlfej mellett az egyik legkapósabb Újirázon. Éves szinten fegyverrel és csapdával megközelítőleg 20-30 egyeddel csökkentik a helyi állományt.

Baranya, Somogy, és Zala megyében a már jól ismert ragadozóval, az Alföldön  még csak most “ismerkednek” a helyi vadászok. Többször látott pályafutása alatt olyat, amikor két-három egyed együtt kerítette be a mezei nyulakat. Lövést az esetek többségében nem tudott tenni. Az egyik alkalom után, másnap megkereste a helyszínt, ahol gyakorlatilag semmi nem maradt a prédaállatból. A sakálok mindent együtt csinálnak. Ha baj van, akkor sem hagyják egymást cserben. A felnőtt egyedek hasonló viselkedést mutatnak az utódaikkal is, minden esetben tudni akarják, mi történt a kölykeikkel. Furák Károly barátja is heteken keresztül vadászott egy olyan sakálpárra, amiben az egyik egyed háromlábú volt. Vélhetően vándorló állatok lehetettek, mert előtte egyszer sem látta őket senki a területen. Többször sikerült őket megtéveszteni, lövést is tettek a sakálokra. Ezután valami történt, mert a sakálok egyik pillanatról a másikra eltűntek.

Forrás: Frommer Kft.

2022. novemberében a Dögkút területrészen a nagyméretű ládacsapdáját ellenőrizve, abban egy nagytestű aranysakált pillantott meg. A szakmában csak nagyon ritkán tudnak élve fogó csapdával sakált zsákmányolni. Ez az egyed egy nagytestű idei kan aranysakál volt, aminek a tömege meghaladta a 12 kilogrammot. A csapda mellett kaparás nyomokat látott az újirázi vadász, a többiek közösen megpróbálták kimenekíteni a társukat. A fiatal sakál vélhetően azért hibázott, mert nem ismerte ez a csapdatípust.

Az aranysakált meg lehet téveszteni a különböző csalisípokkal, de ha egyszer megtanulják, hogy rájuk is vadásznak, jóval elővigyázatosabbá válnak. A törvényi feltételek változásával hamarosan egy éjjellátót is használhat Mucsi László. Az elmúlt két évben fegyverlámpával csak nagyon ritka esetben tudott aranysakált terítékre hozni. Bármilyen felvillanó fényre azonnal elugrik a vad. Az autót gyorsan összekötötték a vadászokkal, ezért ha tehetik, messze elkerülik azt. A sakál sikeres vadászatához sok területjárás, elhivatottság, jó lőtudás és a tárgyi feltételek együttesen szükségesek.

A vadászható ragadozó fajok közül az egyik legnehezebb az aranysakál vadászata. Ennél a fajnál kell a legügyesebbnek lennie a vadásznak.

Éppen ezért az egyik legszebb vadászatok egyike ma Magyarországon, amit nem lehet megvenni – zárta beszámolóját Mucsi László hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Mucsi László – Aranyláp Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Bűvös hetes Várpalotán

Print Friendly, PDF & Email

Vadász-gyereknapot szerveztek Várpalotán

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május utolsó vasárnapján hetedik alkalommal vették körül a Thury-vár környékét a vadászok, gyerekek, és kíváncsi érdeklődők. A “vadásznap a gyerekekkel, gyereknap a vadászokkal” mottójú rendezvény az előző éviekhez hasonlóan siker volt – akár a vadászattal való ismerkedés, vadételek kóstolása vagy az önfeledt szórakozás volt a látogatók célja.

A Thury-vár előtt felállított színpadon a Bakony Vadászkürt Egylet tagjainak köszönhetően felharsanó kürtszó hívogatta a közönséget a hivatalos megnyitóra. Az érdeklődőket a város részéről Katona Csaba alpolgármester, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. részéről Ugron Ákos Gábor vezérigazgató köszöntötte, a vadászkamarát Pap Gyula vármegyei elnök képviselte. A megszólalók mindannyian a résztvevők, a szervezők és a támogatók elkötelezettségét és munkáját méltatták, ami hetedszer tette lehetővé a vadász-gyereknap megvalósítását.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A megnyitó e protokolláris részét a szervezők helyes arányérzékkel szabták rövidre, hiszen eddigre már szerte “benépesült” a vár környéke azokkal, akik a Balaton-part helyett e történelmi helyszínt választották az aktív kikapcsolódás színhelyéül.

Szerencsésen egészítették ki egymást a “klasszikus”, vásári szórakozás elemei (körhinta, hagyományos fajátékok stb.) a tartalmasabb időtöltési formákkal, úgy mint solymász- és vadászkutya-bemutató, planetárium, de akinek kedve volt, az ezen a napon az egész Thury-várat is ingyenesen barangolhatta be.

Fotó: OMVK

Idén új programelemmel gazdagodott az amúgy sem sovány kínálat: Pálffy László vadásztársunk gyerekeket vezetett be a vadhús elkészítésének rejtelmeibe.  A diákok szinkronfőzés keretében készítettek olyan szuvidált vaddisznószűzpecsenyét, amely étel bármelyik felnőtt szakácsnak becsületére vált volna. A felnőtt főzőcsapatok között ezúttal kevesebb vadásztársaság, és több nem vadász civil szervezet volt, ennek megfelelően az elkészített ételek széles skálán mozogtak – ezalatt nem a minőséget értve, mert a szakértő, Bene Sándor mesterszakács, az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend tagja által vezetett zsűri értékelése szerint az indulók nagyon magasra tették a lécet. A díjazás ennek megfelelően senkit nem emelt a másik fölé, mindenki győztesnek érezhette magát.

Legközelebb június 8-án, a 27. Vadászkamarai Nagydíj elnevezésű koronglövész megmérettetésen találkozunk!

Tovább olvasom

Vadászat

Trófeabemutató Domaszéken – GALÉRIVÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Domaszéki Vadásztársaság, Szegedtől nyugatra, a Homokhátság keleti csücskében gazdálkodik. Le se tagadhatnák, hogy ez már a nagybetűs Kiskunság, még akkor is, ha éppen csak magunk mögött hagyjuk Szegedet. Nyugatra tartunk, Domaszékre, amely ma, amellett, hogy igen jelentős zöldség-, és gyümölcstermő körzete hazánknak és igen kedvelt, a vidéket kereső, letelepedni, családalapításra készülő városi családok körében, azért mégiscsak egy hamisítatlan vadászterület. Valami olyan maradt itt meg a történelem viharaiban, amiről a régi öregek meséltek, hogy a tanya, tanyát követett és annyi volt az apróvad, hogy…

Aranyérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

Az elmúlt hét évtized sem volt elég ahhoz, hogy a tanya eltűnjön, innen, a Homokhátságról. Éppen csak egy bakugrásnyira innen, Szatymazon, egy régi jóbarátom édesapja mindig azt mondta: fiam, a tanya eltart. Ma már nemcsak, hogy eltartja az itt élőket, hanem igen jelentős árut termelnek az itteni gazdák, amelynek egy része a szegedi piacokra kerül, míg a másik hányada a nagybani piacról kerül kamionokra és indulnak a fővárosba, illetve Romániába.

Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

Igaz homokos, rendkívül száraz, arid ez a terület, de gyorsan melegszik a homok s ha tudnak öntözni, akkor a kertészetek számára ideális – meséli Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja, aki a tagsága mellett egyben vérebes utánkereső is. Domaszéken nehéz összeszámolni, de 1000-1200 lakott tanyával bírnak s hogy mennyien járnak ki nap, mint nap a faluból a jószághoz, a fóliához, nehéz megmondani. Egy azonban bizonyos: az öntözés, a változatos mezőgazdasági, kertészeti kultúrák nyitott, barátságos, kommunikatív vadgazdálkodási irányítással, nemcsak az apróvadnak, az őznek, hanem a védett természeti értékeknek is kedveznek s igen, a társaság, ahol tud segít és aki szeretne vadászni, azok előtt nyitottak a társaság kapui.

Lőw Szabolcs kiemelte, hogy minden évben hagyomány, hogy az őzbak vadászati idényében, mielőtt a trófeákat megkaphatnánk az elejtők az egyesület, a társaság összejön és megtekintik az az évi trófeákat.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Nincs titok – emelte ki Lőw Szabolcs. Az elnök, a vadászmester, az intézőbizottság azért kapta a bizalmat, hogy gazdálkodjon, fejlessze, építse ezt a kis közösséget, ezt a pici klubbot, ami a településünkön, ha úgy vesszük, fontos szerepet is tölt be, mert a hivatásos vadászunk nap, mint nap találkozik a tanyavilágban élőkkel. Mi számítunk a segítségükre és ha tudunk mi is segítjük őket. Más vonatkozásban pedig, a tagság minden tagja megtekintheti az agancsokat és mindannyian tanulunk is belőle, hogy mire képes az őzbak. Az őzbakbírálat ugyanis nehéz műfaj, még nagy rutinnal is „csúszhatnak” be hibák.

Az idény április 13-án kezdődött. Először a hazai vendégek, majd április 16-án egy német, utánuk egy olasz, majd egy újabb hazai és végül egy spanyol csoport érkezett. Aki tehette, segítette ezt a munkát és összesen 31 őzbakot ejtettünk el, a 2024-ben engedélyezett, mintegy 45 őzbakból.

Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

Nagy várakozással néztünk 2024 elé, de látni kell, hogy sajnos megcsappant az őzállományunk. Megjelent az aranysakál, befészkelte magát és küzdünk ellene, tűzzel-vassal. Ez fontos nekünk, fontos az apróvad miatt, fontos a természetvédelemnek és bizony elvárják tőlünk a tanyavilágban élők is. Le kell szögezni, hogy az őz szaporulatára rossz hatással bír az állomány növekedése. Fontos lenne, hogy minden társaság egységesen tegyen azért, hogy az aranysakál populációja legalább ne növekedjen, de ehhez az kell, hogy a régi regula újra megvethesse a lábát, hogy: előbb mindig a dúvadat lőjük!

Márciusban már látszódott, hogy elég jó agancsokat raktak fel az őzbakok s ahogy az idősebb agancsosok letisztítottak, türelmetlenül vártuk a kezdést. Sokat jártuk a hajnalokat, az estéket Domaszék alatt, de végül terítékre kerültek az első őzbakok s a 2024-es év azt hozta, hogy a sűrűség annyit mutatott a mérlegen is, amit mi saccoltunk a távcsövekben. Erős trófeákat adott nekünk ez az év – emlékezni fogunk erre.

Az elejtők egyedi jelzéseket is tesznek az agancsra, amelyet csak sérüléssel lehetne eltávolítani. Persze erre nem kerül sor. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

A vadászat, így olvasva, talán egyszerűnek tűnhet, de bakancsba ugorva, beváltani az őzbakok után a sűrűbe, már korántsem egyszerű feladat. S mi több, még a terepet egyáltalán nem ismerő vendéget is sikerre vezetni – nagyon nehéz feladat.

Nagy szerencsénk, hogy egyes területen, a feketéken, a nagy feketén nincs olyan mennyiségű őszi káposztarepce, mint azt az előző években láthattunk, de az, hogy az őszibúza is hamarabb szárba szökkent, hogy hamarabb kalászolt minden s hogy szinte pár nap alatt, de jó két héttel korábban belombosodtak a sűrűk, igen nehéz vadászatokat ígért mindannyiónknak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Fent, Szeged alatt, a Szegedi repülőteret körbekerítették, majd az Olimpiai Központ, a Maty-ér evezőspálya hatalmas vízfelülete, azt követően pedig Európa leghosszabb útvonala, az E75 főútvonal M5-ös autópályája csak nehezíti a vadászatokat. A tanyákban ilyenkor már szedik a primőr árut és a hideg fóliákban is gőzerővel folynak a munkák. Nagyon kell vigyázni, merre, hol vadászunk. Olyan, mint egy üzemi terület. Ennek ellenére, erős dúvadkontrollal, a múlt évben volt olyan hajtásunk, hogy 89 mezei nyúl esett. Sikerült talpra állítani az apróvadat és az őzzel együtt stabil a társaság gazdasági alapja, de ezért mindenki dolgozik. Ha a társadalmi munka nem is kötelező, de ennek ellenére mindenki részt vesz az évről, évre tartó fejlesztésekben. Ebbe a társaságba mindenki betesz s úgy vadászunk, hogy mesterséges fácánnevelésünk nincs, mégis, minden vadászaton jut kompetencia a tagságnak és a vendégeknek is egyaránt – nem maradunk szégyenben.

Jó kapcsolatban állunk a szomszéd társasággal, a Zákányszéki Vadásztársasággal, olyannyira, hogy az őzbakvadászatok alatt együttműködünk és közösen vadásztatunk csoportokat.

Sokszor a rendellenes agancsállású őzbakot nagyon nehéz elejteni. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

2024. számunkra egyik legkedvesebb pillanata volt, amikor vendégeink, mikor szálltak be az autókba és búcsúzkodtak, akkor egy mezei nyúl is felbukkant. Az indulás váratott magára, mert kiderült, hogy a vadászatok alatt minden spanyol azt kérdezte, hogy milyen állatok ezek, mert, hogy náluk sokkal kisebbek a nyulak s ha lehetne, akkor visszatérnének Domaszékre…

Úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen kijelentés után, mikor tényleg visszajön egy-egy vendég, érthetjük meg azt, mit is jelent etikus és jó vadásznak lenni. Persze nekünk is fontos, hogy a vendég, hogyan viselkedik, de le kell szögezni, hogy nem ismerünk példát arra, hogy a társaság vendégei valaha is, akár még csak az elégedetlenségüket kifejezték volna.

Persze ehhez profi kísérők, vadászmester, elnök kell, aki tudja, aki kézben tartja egy-egy vadászat menetét, irányítását – bár azt hiszem, a vadászat, a természet szeretete az, ami összeköti a domaszéki vadászokat. Persze súrlódások mindig vannak, de azok előre mutatóak és itt, Domaszéken, a megoldás, a megfelelő válaszok keresése a legfontosabb feladat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Ezért saját Viber csoportot hoztunk létre, hogy a tagság tudja, hogy ki, merre vadászik, hogy egymást nem zavarva, de képesek legyünk a gazdálkodók kérését is teljesítve, a vadkár problémákat megoldani.

Domaszéki őzbak. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

A 2024-es domaszéki őzbakmustrán 31 őzbakot állítottunk ki, amelyek közül egy arany, egy ezüst és két bronzérmes trófeát láthattunk s hogy összejött a társaság, arra gondoltunk, hogy a vadászházat is csinosítsuk meg egy kicsit. Így délelőtt kilenc órától, délután kettőig társadalmi munkában parkosítottunk a vadászház körül.

VADÁSSZON DOMASZÉKEN

Vőneki István elnök
+36 30 4882829
istvan.voneki@gmail.com

Kétségtelen tény, hogy egy nehéz idény kezdetet éltünk meg, de minden év más és más s hogy 31 őzbak trófeáit nézhettük meg, láthatott a társaság, mindenképpen nagy eredmény. Az őzbakok trófeáit ki kellett készíteni, be kellett mutatni a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak, miközben a vadtesteket a vadhúsfelvásárlóknak is át kellett adni. Ezek a munkák, ha gördülékenyen is mentek, sokszor több ember együttes munkáját követelték meg – tájékoztatta az Agro Jager Newst Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Lőw Szabolcs

Agro Jager News

Tovább olvasom