Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Vadászat

Élve fogó csapdával újabb aranysakált fogtak Újirázon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Néhány hete számoltunk be róla, hogy Mucsi László, az újirázi Aranyláp Vadásztársaság hivatásos vadásza, aranysakált fogott. A nagy érdeklődést kiváltó bravúrt, az hittük, nem lehet megismételni, de a kitartó szakember rácáfolt erre. Hajdú-Bihar megyében, Újirázon alig pár éve tűnt fel az aranysakál. A helyi sakálpopuláció  évről-évre itt is növekszik, amelyet a növekvő megyei terítékadatok is igazolnak. 

Fotó: Mucsi László – Agro Jager News

A Kis-Sárrét északi részén a téli hónapokban folyamatos a vadetetés, vadvédelem. Sok a munka! – kezdte beszámolóját a szakember.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Sok mindent kell egyszerre csinálni a területen. Szinte egyszerre, egy időben szervezik az apróvadvadászatokat és a nyúlbefogásokat. A vadászterület különböző részeire lucernaszenázst juttatnak ki. A vadállomány igényli is ezt a törődést, mivel a nyári aszály után szeptemberre kizöldült a határ. A hirtelen elfogyasztott nagy zöldtömeg  hasmenést okozott az őz állományában. Az apróvadat és az őzet is megviselte a gyorsan változó, szeszélyes időjárás. A téli hónapokban is ingadozik a hőmérséklet, egyik napról a másikra akár 10-15 Celsius fok eltérést is mértek Hajdú-Bihar megyében.

Fotó: Mucsi László – Agro Jager News

A törvényi feltételeknek köszönhetően folyamatos a szőrmésragadozók csapdázása, amely főleg a téli hónapokban eredményes. A ragadozók gyérítése mindenkinek az érdeke, mivel a vadásztársadalom egyúttal természetvédelmi feladatokat is ellát. A közvélemény erről nagyon keveset tud, annak ellenére, hogy a ragadozók nem válogatnak a prédaállatok között, ezért elejtésükkel olyan védett-, és fokozottan védett fajokra is vigyáznak, amire hazánk területén szinte senki más nem képes. Egyes fajok állománya csak nagyon lassan növekszik. Ilyen például a túzok. Ha a helyi állomány összeomlik, azt szinte nem lehet helyrehozni. A vadászok aggódva figyelik a hazai sakálállomány növekedését. Ez a visszatelepült ragadozó nemcsak a vadászható fajokat veszélyezteti, hanem a természetvédelmi oltalom alatt emlős és földönfészkelő madarakat egyaránt.

Fotó: Furák Károly – Agro Jager News

Az Aranyláp területészen egy nyarasban,  nem messze a Dögkúttól,  fogta meg újra élve fogó csapdával a második aranysakálját. Mivel a sakál rendkívül óvatos, ezért az elejtése lőfegyverrel és csapdával a legnagyobb szakértelmet követeli meg. A két egyed vélhetően egy falkában nevelkedhetett fel, mivel a két terület nagyjából 500 méter távolságra helyezkedik el egymástól.

Fotó: Mucsi László – Agro Jager News

A hideg időjárás, és a hamarosan kezdődő koslatás miatt, az aranysakálok is egyre aktívabbak. “Keresik a helyüket!” Az elkövetkező hetekben akár még nappal is meg lehet figyelni ezt a rejtőzködő életmódot folytató ragadozót, ami a szaporodási időszakon kívül inkább csak éjszaka tűnik fel.  A helyi sakálpopuláció jelenléte az őz és a nyúl állományára nézve jelenti a legnagyobb kockázatot – zárta beszámolóját Mucsi László, hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Mucsi László és Furák Károly

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.

Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.

Fotó: Maszol

Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.

A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.

Forrás: Maszol

 

Tovább olvasom

Vadászat

Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére

Print Friendly, PDF & Email

Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.

Fotó: OMVK

A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.

Fotó: OMVK

A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.

Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.

 

Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Fotó: NÉBIH

Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.

A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom