Keressen minket

Vadászat

Élve fogó csapdával újabb aranysakált fogtak Újirázon

Közzétéve:

Néhány hete számoltunk be róla, hogy Mucsi László, az újirázi Aranyláp Vadásztársaság hivatásos vadásza, aranysakált fogott. A nagy érdeklődést kiváltó bravúrt, az hittük, nem lehet megismételni, de a kitartó szakember rácáfolt erre. Hajdú-Bihar megyében, Újirázon alig pár éve tűnt fel az aranysakál. A helyi sakálpopuláció  évről-évre itt is növekszik, amelyet a növekvő megyei terítékadatok is igazolnak. 

Fotó: Mucsi László – Agro Jager News

A Kis-Sárrét északi részén a téli hónapokban folyamatos a vadetetés, vadvédelem. Sok a munka! – kezdte beszámolóját a szakember.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Sok mindent kell egyszerre csinálni a területen. Szinte egyszerre, egy időben szervezik az apróvadvadászatokat és a nyúlbefogásokat. A vadászterület különböző részeire lucernaszenázst juttatnak ki. A vadállomány igényli is ezt a törődést, mivel a nyári aszály után szeptemberre kizöldült a határ. A hirtelen elfogyasztott nagy zöldtömeg  hasmenést okozott az őz állományában. Az apróvadat és az őzet is megviselte a gyorsan változó, szeszélyes időjárás. A téli hónapokban is ingadozik a hőmérséklet, egyik napról a másikra akár 10-15 Celsius fok eltérést is mértek Hajdú-Bihar megyében.

Fotó: Mucsi László – Agro Jager News

A törvényi feltételeknek köszönhetően folyamatos a szőrmésragadozók csapdázása, amely főleg a téli hónapokban eredményes. A ragadozók gyérítése mindenkinek az érdeke, mivel a vadásztársadalom egyúttal természetvédelmi feladatokat is ellát. A közvélemény erről nagyon keveset tud, annak ellenére, hogy a ragadozók nem válogatnak a prédaállatok között, ezért elejtésükkel olyan védett-, és fokozottan védett fajokra is vigyáznak, amire hazánk területén szinte senki más nem képes. Egyes fajok állománya csak nagyon lassan növekszik. Ilyen például a túzok. Ha a helyi állomány összeomlik, azt szinte nem lehet helyrehozni. A vadászok aggódva figyelik a hazai sakálállomány növekedését. Ez a visszatelepült ragadozó nemcsak a vadászható fajokat veszélyezteti, hanem a természetvédelmi oltalom alatt emlős és földönfészkelő madarakat egyaránt.

Fotó: Furák Károly – Agro Jager News

Az Aranyláp területészen egy nyarasban,  nem messze a Dögkúttól,  fogta meg újra élve fogó csapdával a második aranysakálját. Mivel a sakál rendkívül óvatos, ezért az elejtése lőfegyverrel és csapdával a legnagyobb szakértelmet követeli meg. A két egyed vélhetően egy falkában nevelkedhetett fel, mivel a két terület nagyjából 500 méter távolságra helyezkedik el egymástól.

Fotó: Mucsi László – Agro Jager News

A hideg időjárás, és a hamarosan kezdődő koslatás miatt, az aranysakálok is egyre aktívabbak. “Keresik a helyüket!” Az elkövetkező hetekben akár még nappal is meg lehet figyelni ezt a rejtőzködő életmódot folytató ragadozót, ami a szaporodási időszakon kívül inkább csak éjszaka tűnik fel.  A helyi sakálpopuláció jelenléte az őz és a nyúl állományára nézve jelenti a legnagyobb kockázatot – zárta beszámolóját Mucsi László, hivatásos vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Mucsi László és Furák Károly

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

KITEKINTŐ: Görögország – újabb kutya pusztult el

Újabb kutya pusztult el Filíben – farkastámadásra gyanakodnak Görögországban

Published

on

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Koros bika a terítéken – Szántód

Koros gímbika esett Szántódon, a SEFAG Zrt. területén

Published

on

„Magyar vendégekkel, egy apa-fia párossal kezdtük meg az idényt. A vendégek augusztus 31-én érkeztek, így szeptember első reggelén már vadászhattunk is.

Fotó: SEFAG Zrt.

A száraz, vízhiányos körülmények miatt meglehetősen nehézkes a vad megközelítése cserkeléssel, így magaslesen várva próbálkoztunk. Az esti vadászaton hosszú várakozást követően végül az óvatosan elénk lépkedő visszarakott, öreg, 12 év körüli gímbika elejtésével nyitottuk meg az idényt Kerekiben” – osztja meg az olvasókkal Uracs István, a kísérő vadász.

Forrás: SEFAG Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Az éghajlatváltozás a vonuló madarak görögországi útvonalait is befolyásolja

Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja a vonuló madarak útvonalait és telelését Görögországban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.

  • A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
  • A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
  • Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
  • A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
  • Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.

A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat

Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.

Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.

Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.

A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.

Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi

Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.

Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.

Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.

Mi történik a vízimadarakkal?

Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.

A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.

Nem minden faj reagál egyformán

A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.

A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.

Átalakulhatnak a telelőterületek

Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.

Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.

Miért fontos mindez a vadászok számára?

A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.

Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.

Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.

Forrás: Ihunt

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom