Vadászat
Élve fogó csapdával újabb aranysakált fogtak Újirázon
Néhány hete számoltunk be róla, hogy Mucsi László, az újirázi Aranyláp Vadásztársaság hivatásos vadásza, aranysakált fogott. A nagy érdeklődést kiváltó bravúrt, az hittük, nem lehet megismételni, de a kitartó szakember rácáfolt erre. Hajdú-Bihar megyében, Újirázon alig pár éve tűnt fel az aranysakál. A helyi sakálpopuláció évről-évre itt is növekszik, amelyet a növekvő megyei terítékadatok is igazolnak.
Fotó: Mucsi László – Agro Jager News
A Kis-Sárrét északi részén a téli hónapokban folyamatos a vadetetés, vadvédelem. Sok a munka! – kezdte beszámolóját a szakember.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Sok mindent kell egyszerre csinálni a területen. Szinte egyszerre, egy időben szervezik az apróvadvadászatokat és a nyúlbefogásokat. A vadászterület különböző részeire lucernaszenázst juttatnak ki. A vadállomány igényli is ezt a törődést, mivel a nyári aszály után szeptemberre kizöldült a határ. A hirtelen elfogyasztott nagy zöldtömeg hasmenést okozott az őz állományában. Az apróvadat és az őzet is megviselte a gyorsan változó, szeszélyes időjárás. A téli hónapokban is ingadozik a hőmérséklet, egyik napról a másikra akár 10-15 Celsius fok eltérést is mértek Hajdú-Bihar megyében.
Fotó: Mucsi László – Agro Jager News
A törvényi feltételeknek köszönhetően folyamatos a szőrmésragadozók csapdázása, amely főleg a téli hónapokban eredményes. A ragadozók gyérítése mindenkinek az érdeke, mivel a vadásztársadalom egyúttal természetvédelmi feladatokat is ellát. A közvélemény erről nagyon keveset tud, annak ellenére, hogy a ragadozók nem válogatnak a prédaállatok között, ezért elejtésükkel olyan védett-, és fokozottan védett fajokra is vigyáznak, amire hazánk területén szinte senki más nem képes. Egyes fajok állománya csak nagyon lassan növekszik. Ilyen például a túzok. Ha a helyi állomány összeomlik, azt szinte nem lehet helyrehozni. A vadászok aggódva figyelik a hazai sakálállomány növekedését. Ez a visszatelepült ragadozó nemcsak a vadászható fajokat veszélyezteti, hanem a természetvédelmi oltalom alatt emlős és földönfészkelő madarakat egyaránt.
Fotó: Furák Károly – Agro Jager News
Az Aranyláp területészen egy nyarasban, nem messze a Dögkúttól, fogta meg újra élve fogó csapdával a második aranysakálját. Mivel a sakál rendkívül óvatos, ezért az elejtése lőfegyverrel és csapdával a legnagyobb szakértelmet követeli meg. A két egyed vélhetően egy falkában nevelkedhetett fel, mivel a két terület nagyjából 500 méter távolságra helyezkedik el egymástól.
Fotó: Mucsi László – Agro Jager News
A hideg időjárás, és a hamarosan kezdődő koslatás miatt, az aranysakálok is egyre aktívabbak. “Keresik a helyüket!” Az elkövetkező hetekben akár még nappal is meg lehet figyelni ezt a rejtőzködő életmódot folytató ragadozót, ami a szaporodási időszakon kívül inkább csak éjszaka tűnik fel. A helyi sakálpopuláció jelenléte az őz és a nyúl állományára nézve jelenti a legnagyobb kockázatot – zárta beszámolóját Mucsi László, hivatásos vadász.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek: Mucsi László és Furák Károly
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
OMVK: Magyar agár VAV Szegeden – Galériával
OMVK: 2023.03.19 -én Agarász VAV vizsgának adott otthont a Szegedi vadásztársaság, Az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Szervezetének szervezésében.
12 magyar agár mutathatta meg tudását mesterségesen kialakított műnyulas pályán. Az agarak és vezetőik kellő felkészültségről tettek tanúbizonyságot a bírók előtt. Szemet gyönyörködtető futásokkal örvendeztették meg a kilátogatókat. Remélhetőleg nyúl társasvadászatokon eme nemzeti kincsünknek vallott fajtát is egyre többször tudjuk majd alkalmazni a sebzett nyúl elfogására.
Vadászat
IV. B.-A.-Z. vármegyei dúvadgyérítési hét
Az Országos Magyar Vadászkamara B.-A.-Z. vármegyei Területi Szervezete, az Agrárminisztérium Tájegységi fővadászi karával közösen, 2023. március 11 – 18. között dúvadgyérítési versenyt szervezett vadgazdálkodók, valamint sport- és hivatásos vadászok részére.
Fotó: OMVK
A beszámításba kerülő fajok és azok „pontértéke” az alábbiak szerint alakult:
Szarka, Szajkó: 5 pont
Borz, Dolmányos varjú: 8 pont
Róka: 10 pont
Aranysakál: 12 pont
Nyestkutya, mosómedve: 15 pont
Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
Azért, hogy minél kiélezettebb legyen a verseny, egyéni megmérettetés esetében vadfajonként maximum 10 db kerülhetett beszámításra! Ettől többet természetesen el lehetett ejteni, hiszen pontegyenlőség esetén a versenyző által összesen elejtett vadfajok pontszáma döntött!
A vadászatra jogosultak versenyében a területnagyság is súlyozásra került. 0-5000 ha-ig az elejtett dúvadak után járó összpontszám 100%-a számított, 5000 ha feletti területeknél az összpontszám 80%-a, hiszen minél nagyobb egy vadászterület, annál több szőrmés- és szárnyas kártevőt lehet azon terítékre hozni!
A 28 regisztrált vadászatra jogosult közül végül 23 jogosultnál történt tényleges dúvad elejtés. Az akcióban 40 vadász vett részt. Egy személy több jogosultnál is indulhatott, a lényeg az volt, hogy csak a megyében elejtett, csapdázott vad kerülhetett terítékre, és egy vad csak egy jogosultnál szerepelhetett.
A dúvadgyérítési program során összesen 449 vad került terítékre az alábbiak szerint:
Szőrmés: 260
– 12 aranysakál
– 163 róka
– 83 borz
– 2 nyest
Szárnyas: 189
– 98 szarka
– 75 szajkó
– 16 dolmányos varjú
A 10 legeredményesebb vadgazdálkodó rangsora a következő: (5000 ha feletti vadászterület esetén 0,8-as szorzóval korrigálva)
1. Király Fácán Bérkilövő Vadásztársaság 633 pont
2. Megyaszói Hernádmenti Vadásztársaság 493 pont
3. Monoki Nyírjes Vadásztársaság 331 pont
4. Kemely és Vidéke Vadásztársaság 306 pont
5. Taktaközi Nimród Vadásztársaság 248 pont
6. Damak és Környék Vadásztársaság 228 pont
7. Bori Völgy Vadásztársaság 205 pont
8. Aszalói Vadásztársaság 187 pont
9. Bükki Nemzeti Park (Borsodi Mezőség) 162 pont
10. Tiszamenti Gazdálkodók Vadásztársasága 134pont
A 10 legeredményesebb vadász rangsora a következő: (minden fajból maximum 10 vehető figyelembe a pontozás során):
1. Árvai Róbert 330 pont
2. Babik Roland 283 pont
3. Ajtay Sándor 276 pont
4. Takács Sándor 243 pont
5. Rimaszécsi László 216 pont
6. Miklós László 205 pont
7. Vojtó András 178 pont
8. Ruszinkovics Dániel 161 pont
9. Bakos Barnabás 119 pont
10. Porkoláb Gábor 108 pont
Mind a vadászatra jogosultak, mind a vadászok díjazásban részesültek.
A díjak, nyeremények mellett a Reflex vadászbolt (Miskolc – Martinkertváros, Kisfaludy Károly u. 37) felajánlásának köszönhetően tárgyjutalmak is átadásra kerültek.
A versenyen indulók rendkívül komolyan álltak a feladathoz, minden elismerésünk ahhoz, amit a program alatt produkáltak. Ezúton is gratulálunk minden résztvevőnek!
Forrás: OMVK
Vadászat
Különös párbaj a mecseki erdőben
Példa nélkül álló tragédia zajlott le a Mecsek rengetegében: két szarvasbika egymás pusztulását okozta az agancsával, mégpedig igen különös módon. Egy reggel a Komlóra vezető országút közelében – a Mecseki Állami Erdőgazdaság hosszúhetényi nagyvadas területén – fájdalmas bőgésre figyeltek fel a munkába igyekvő bányászok.
Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
A hang irányába haladva az egyik erdei tisztáson agancsukkal összeakaszkodott szarvasbikákra bukkantak. Az egyik már elpusztult és a másik is erősen legyengült állapotban volt, de elválni nem tudott a társától, mert a fej díszük nem engedte. A még élő állatot végülis egy komlói vadász golyója váltotta meg a további szenvedéseitől.
A szakértők a következőképpen rekonstruálták a tragédia előzményeit. Két középkorú – hét-nyolc éves – páratlan 12-es agancsot viselő szarvasbika párbajra kelt egymással valamelyik tehén miatt. Dulakodás közben agancsuk összeakadt, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy többé nem tudtak elrugaszkodni egymástól. Erőlködés közben az egyiknek eltörött a nyakcsigolyája, a másik szarvasbika pedig – még mindig szabadulni akarván – két-három napig vonszolta magával társának tetemét árkon-bokron át. A rettenetes erőfeszítés látható jele volt az elrongyolódott bőr és a szétszakadt izomzat.
A két szarvasbika fejét leválasztották és kifőzték, de az agancsokat még ekkor sem lehetett szétszedni. A két helyen – a koszorúnál és a koronánál – összeakadt agancsokat csak fűrésszel tudnák különválasztani, ezért a Mecseki Állami Erdőgazdaság szakemberei meghagyták ebben az állapotában. Az összefonódott, együttesen tíz és fél kilogramm súlyú trófea az erdőgazdaság oktató jellegű agancsgyűjteményébe került.
Forrás: Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
OMVK: Magyar agár VAV Szegeden – Galériával
Kertésznadrágos szőrgombóc
Inváziós fajok elleni beavatkozások a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2022-ben
Több tízezer csirkét csaltak ki – a Baranya Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye
Új LIFE pályázat a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumban
IV. B.-A.-Z. vármegyei dúvadgyérítési hét
Különös párbaj a mecseki erdőben
Új magaslati kiülőpontok várják a Ráckevei Duna-ág ragadozómadarait – GALÉRIÁVAL
Tűzgyújtási tilalmat rendelt el a hatóság
Dúvadhetek szerte Veszprém vármegyében
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Exkluzív vadászbál Villányban – Galéria+Videó
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Ragadozóvadászok találkoztak Somogytúron
Megtalálták az idei év első veszett rókáját Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
