Keressen minket

Vadászat

Vendégségben Derecskén: Barátság Vadásztársaság

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Derecskéről már több ízben hírt adtunk, hiszen az itteni vadászok igen büszkék lehetnek közösségi életükre, társadalmi szerepvállalásukra. Érthető, hogy szívesen jön erre vadászni az ember. A várost hajdúk leszármazottjai lakják, ma is. Történelme minden évszázadban viharos volt, miközben a városban lakó emberek békességben éltek egymás mellett. Lakossága sokszínű volt, virágzott a kereskedelem és a mezőgazdaság fontos szerepet kapott régen is. Debrecentől délre járunk, a Barátság Vadásztársaság udvarán fogad a Szőllősi család, régi ismerősök, becsületes hajdú emberek. Jó itt lenni, kicsit haza is jöttem.

Hajtás indul, megérkeztünk a Telek területrészre

Sokan vagyunk. A vadászház udvarán előbb az elnök, Balogh Sándor, majd a vadászmester, Kiss Imre köszönti a tagtársait és az ismeretlen ismerősöket: a vendégeket.  Nincs mellébeszélés: nyugodt, határozott, érthető eligazítást tart. Ez nem az első mezei nyúl vadászat, de fő az óvatosság, mert a megszokásból, a rutinból lehet a baj! Tudja ezt a vadászmester, nem ma kezdte a szakmát és három hivatásos vadásza, szép magyar szavunkkal, vadőre, fegyelmezetten hallgatja.

Az esőt, aztán a napsütés váltotta fel

Országosan viszonylatban is kijelenthetjük, hogy a mezei nyúl állományai gyarapodnak. Sokan dolgoztak ezen, állattenyésztők, vadgazdák és bekapcsolódtak a kutatók is. Különféle tudományterületek kapcsolódtak össze, ma használatos szóval: interdiszciplináris kutatások indultak, többek között itt a Debreceni Egyetemen is. Az eredményt láthatja mindenki, még az is, aki nem gazdálkodik, hiszen az utak mentén, ha nyitott szemmel járunk, az országos aszály ellenére is megelevenedett a határ.

No meg eredmény, hogy így januárban is vadászhatunk nyúlra, mert december 31-ig az ország számos vadászterületén, ahogy nálunk Szeged-Kiskundorozsmán is még tarthattunk egy-egy vadászatot. Így történt ez most Derecskén is.

Az idő forgott és se ő, se mi nem tudtuk eldönteni, hogy ránk szakad-e az ég? Ennek fele sem tréfa és még volt idő, hogy visszalépjek az autóhoz. Tudtam, hogy hátul kell lenni egy esőkabátnak és egy gumis nadrágnak is. A barátaim szoktak ugratni, hogy még lakodalomba is mehetnék, annyi holmi van az autóban! Itt, errefelé nagyon szeretek vadászni, mert az erdőben, a vadrózsán kívül, ritkán találkozunk szúrós, tövises cserjével, fával. Ha van is, akkor az csak a kökény, de az inkább az árkok szélén, az erdők körül bozontoskodik. Itt nincsenek olyan rettenetes, kabátszaggató sűrűk, mint a nálunk Kiskundorozsmán, ahol teljesen felesleges jó ruhát, szép csizmát felvenni, mert egyetlenegy hajtás és leszaggat mindent az erdő. Aki rendesen bent jár a hajtásderékban, hamar azon kapja magát, hogy pontosan úgy fog kinézni, mint a legkeményebb hegyvidéki vagy dunántúli hajtók. Nekem is a legolcsóbb csizma van a lábamon, annyi kitétellel, hogy egy speciális talpbetétet vettem bele. Nagyapám mindig mondta, hogy nem a szára felől fázik meg az ember, hanem a talpa felől. Milyen igaza volt, de megtanította őket a front, például a keleti front.

Balról Balogh Sándor a Barátság Vadásztársaság elnöke

Persze Ottokárnak az volt az első lépése, miután látta, hogy sehol sem vagyok, hogy meglépett a pótkocsiról, úgyhogy kutyával, kabáttal kapaszkodtunk vissza. Nagyon sokan voltunk, ezért néhány terepjárónak is el kellett indulni. Minden kutya a saját gazdája lábánál. Persze egyiket, másikat hol a gazdája, hol egy-egy vadásztárs figyelmeztette, hogy jobb lesz a békesség. A gazdák komolyabban, míg mások udvariasabban nevelgették. Tudományos szóval élve zajlott a szocializáció! Egy hétpróbás vadász aztán csak megszólalt, nem állhatta, hogy szó nélkül maradjanak a dolgok, mert már itt hamar elébe mennek a hajdúk a dolgoknak:

  • Majd mikor jövünk befelé, még a sáros padlóra is lefekszenek! Meglátjátok!

Na, ezzel aztán el is rendezte a dolgokat. Harag nincs és ebből már nem is lesz. Gyorsan letörtük a kutyák szarvát!

Idegen helyen, vendégségben, sose tudja az ember, hogy milyen terepre számíthat. Ha otthon vadászunk, tudjuk már, hol ugrik a róka, mikor röppenek a fácánok, meddig tart a sűrű és persze ismerjük egymást is. Ki hol szeret menni, melyik a kedvenc erdeje, ösvénye. Nekem is van, a másiknak is. Na, emlékszem, egyszer-egyszer mikor elharapódzott a helyzet, sorszámot húzatott a vadászmester, aztán aszerint kellett beállni. Aki legelől volt a hajtásban, az a kettő a következőben a hajtásderékba került és így forgatta a leállókat is, ha éppen nem abban a tisztes korban voltak, ami minden vadász előtt szent! Na, de ez nem volt elég! Fel is írta. És mit adott a Jóisten, a kis papír a következő vadászatra is előkerült. Na, akkor aztán lett csend. Így eltelt néhány vadászat és a karikára aztán visszakerültek a sorszámok, de a vadászmester irodájában figyelmeztetés gyanánt úgy voltak felakasztva, hogy aki belépett láthatta. Olyan hatásos dolog ám az, hogy tíz év alatt egyszer került rá sor! Mindenkinek van valami kötődése, no, tudod, tavaly itt lőttem a rókámat, persze én is emlékszem rá. Apámmal mindig erre cserkeltünk és történetek százai, amiből mindenkinek van egy csokorral.

Olyan sokan vagyunk most Derecskén, hogy nem is látom a hajtás jobb és balszárnyát, de hozzászokott az itteni ember, hogy aki a szárnyakat viszi, kilép, hogy aki a hajtásderékban marad, ne várjon sokat, bár most nincs hideg. Szalad már a szó felénk, messze a távolból hallom és egyre hangosabban, hogy:

  • A bal szárny kiért! Kiért – és még egyszer – Kiéééért!

A vadászmester pontosan középen áll. Belemegy ő is a sűrűbe. Ezt vállalta és most úgy látom, hogy neki is kijut a legkeményebb terepből. Szó nem lehet, hogy arrébb álljon, de ahogy látom, meg se fordul a fejében. Összeért, kiért a baloldal. Mindenki vár és figyel, hogy mi fog történni. Na mégis?

  • Indul! – adta ki a vezényszót és elnézett jobb oldalra, hogy vajon arról is hallották-e, hogy elindult a hajtás vagy még szöszmötölnek egy kicsit?

Megfutották a réteket a vizek

Ottokár, mint akit a puskából lőttek ki, úgy ugrott elém a sűrűbe. Kis távolság után éppen szólnék, hogy illő lenne oldalra is keresni, de fordul a német vizslám. Szimatol, orra a föld felett, farka jár. Dolgozik. Mellettem egy helyi srác, Attila, éppen olyan német vizslával vadászik, mint az enyém. Még a nyakörve is hasonló, csak a kutya farka kurtított. Na, majd erre figyelünk, nehogy összekeverjem őket.

Kiss Imre vadászmester mindig előljárt

Balról szajkó érkezik. Lövések kísérik, de hozzám csak egy fekete harkály jut el. Lélekszakadva repül a fadoktorok professzora. A nagy fekete madár lomha, nem lenne nehéz meglőni, de kinek jutna eszébe egy ilyen különleges madárra puskát emelni? A legnagyobb harkályunk. Teljesen fekete és feje tetején egy piros sapkát visel. Mikor átér felettem, akkor egy fa törzsére kapaszkodik. Figyel, majd elhaladunk alatta. Visszafelé néz, de a szajkó már nincs mögötte…

A derecskei határban

Óvatos vagyok. Pattan előttünk mezei nyúl is, arrébb fácán emelkedik a magasba, de a hajtóm felett nem lövök át a szomszéd kakasára, aki a duplázása után már csak nézi – mi is. Egyébként is, a másik irányba fordul. Majd legközelebb találkozunk. Aligha… nevetem el.

Az eső aztán alábbhagyott és a száraz, keleti szél arrébb tessékelte a felhőket. Nem igen bírt a nyugati felhőkkel, de majd a hideg megválasztja és ha így megy, ebből esés lesz. Hűlni fog az idő és lesz itt olyan köd, hogy tapogatva megyünk vissza Szegedig. Nem baj, majd Békéscsabán megállunk, ott úgy is jó kávét főznek és majd ugrálsz egyet – nézek a vizslámra, aki épp az imént szaladt vissza mellém: akkor megyünk vagy mi történt?

Semmi. Várunk, mert amarra egy nyulat keresnek. Több kutya is visszafelé indult. Keresik, aztán a hang felé kapja a kutyám is a fejét. Szinte lobognak a fülei. Megvan. Megfogták.

Ha van disznó a derecskei határban, itt biztos megfordul..

Felújítások. Igen, itt erdőt telepítenek. Kocsányos tölgyet. Itt volt a régi fácánnevelője a társaságnak, még a kémény látszódik, mutatják páran. A rétet megfutotta a víz és egy régi fakitermelés nyomairól árulkodik a gyep. A bakháton egy kis fa nőtt és az mutatja, hogy ha régen is volt, nem felejt a táj és benne az ember sem…

A hajdú ember ma is szókimondó, nyílt tekintetű. Nem sumákol, kerüli az ilyen fajta embert. Sokat nem beszél az idegennel, de nem is ellenséges. A barátaival, mikor maga marad, azonban beszédes. A mértéket ismeri, a munkában viszont nem ismer határokat. Amibe belefog, azt mindenáron véghez viszi. Barátait megtartja, azok között nincs csere, haverfelvétel viszont nemigen van. Megválogatják. Véleménye sarkos, kíméletlen, őszinte, de igazságos. A békét keresi, de nem mindenáron, ám, ha a másik arra hajlik, akkor nem áll ellen.

  • Pista! Ne haragudjál meg, de menjél már odébb, mert tudod, hogy ott megyen ki a nyúl!
  • Dehogy haragszom komám! Mondjad csak, mert épp a vizet néztem a csatornában, hogyan kéne leereszteni majd.

Előbb vagy utóbb, de minden őzbak megkerül

A derecskeiek és tépeiek összetartoznak. Ha az útról úgy is tűnik, hogy van egy kis távolság köztük, Tépéről az egyik utca szinte beszalad Derecskére, ott a Sátor-dombnál lyukadsz ki, ha onnan jönnél be – mutatja valaki.

A hajtás végére kifejezetten tavaszias időben vadásztunk

Domb, halom van itt egynéhány. Soknak neve is van, így ismerik a Kápolnás-halmot, a Botos-halmot, a Kerekes-dombot, a Kődombot, a Kis Radó-hegyet, a Lyukas-dombot. A Kápolnás-domb Debrecennek, míg a Sátor-domb, amelyhez a helyiek sok legendát fűznek, az itt tőlünk karnyújtásnyira fekszik. Úgy tartják, hogy a törököt itt várták a hajdúk, amit el is hiszek, mert nagyanyám hajdú volt és a rokonság is olyan, hogy szeret az ellenséggel szemközt nézni. Nem nagyon bírják ma se a bujkálást. Úgy látom ezek a népek is efféle hajdúk. A többi domb meg Hajdúszovátnak, meg Földesnek fekszik, de azok inkább Derecskétől délnyugati irányban vannak, mi meg most délkeletre vagyunk.

Vadászok, hajtók a Barátság Vadásztársaságnál

Egyszer csak feltűnik a traktor. Addig, addig forogtunk, kerülgettük az erdőt, benne az ereket, kinti méheseket, amelyeket jobban teszi mindenki, ha elkerül. Ilyen meleg időben meg főleg. Szóval addig-addig, hogy visszakanyarodtunk. A felújításból kihajtottuk a nyulat, a kerítést magunk mögött szépen visszakötötték a helyiek, mert arra vigyázni kell s mi több a tulajdonos is itt van. Na, így megy ez Derecskén…

“Adjátok ide, majd elviszem én a kocsiig!” – mondta Balogh Sándor, a társaság elnöke és már vitte is a nyulat

Édesapám mellett láttam már, hogy reggelinél szokás volt, hogy a kutyákat szépen megkötve, az erdő alján hagyják a gazdáik, de egy-két kutya szabadon van, így Ottokárnak is lehetősége van kéregetni, de csak udvariasan. A Szőllősi család kaskája sok finom falatot rejtett s páran tudták is, hogy a szarvas szalámi már megszikkadt annyira, hogy érdemes sorba állni érte.

A Szőllősi család kaskája sok finomságot rejtett

A hajtás aztán tovább folytatódott és a sarkon már láttam a vadőrt, amikor az egyik elálló rálőtt egy nyúlra, de csak éppen sebezte. Elengedem a kutyám, de csak Ákos, a vadőr látja az erdő sarkáról!

Mi legyen? Visszahívjam? Beéri? – kérdezem aggódva.

  • Ne hívd! Fogy a távolság!

Mire kiérek a kutya már szinte a szomszéd határban repül a nyúl után és tényleg beérte. Ha nem a vadőr mondja, visszahívom, gondoltam magamban, de csak jól látta, hittem neki. Kifutotta magát és a hosszú nyelvét több száz méter messziről is látom. Felém néz, megyek elé…Kölyök még, kicsivel több, mint egy éves. Sajnálom, hogy vége lesz a vadászidénynek, igazán sajnálom…

Ha lehet, akkor eső után inkább a gyepen menjünk!

Az öreg vizslám után magyar agaram volt, nekem is tanulni kell a kutyás vadászatot. Izgalmas. Sokat dolgozik, sok mindent észrevesz és nekünk is alaposabban kell figyelni az erdőt, a sűrűt. Igen, a kutyára is vigyázni kell, itt meg Derecskén különösen, mert megannyi kolléga fitet mellettünk. Kinek a kutyája ment be a hajtásba? Na, vegye pórázra! – hallom amonnan. Szegény pára…

Az év utolsó mezei nyúl vadászatát rendezték meg Derecskén

Nyúlvadászaton, meg ahol sakál, róka is lehet, igen figyelni kell a kutyát, a másét is. Fél szemünk, mindig a kutyán legyen, de cserébe szép futásoktól ment meg bennünket és gazdagabb a teríték, gazdagabb a vadászat is velük.

Teríték a Barátság Vadásztársaság udvarán Fotó: Szőllősi Gréta

Odabent nyúlpaprikással várnak bennünket. Stílszerűen, ahogy Derecskén szokás, üstben fő az étel. Nem könnyű mesterség, mert aki főzött már üstben, tudja, hogy annak is éppen úgy megvannak a praktikái, trükkjei, mint a bográcsnak. Magam úgy gondolom, hogy nehezebb, mert a bográcsban megforgatom s már látom, hogy áll a paprikás vagy éppen a pörkölt. Itt meg óvatosan kell játszani a tűzzel, mert, ha egyedül van az ember, ekkora üstöt nem lehet egyik pillanatról a másikra lekapni a tűzről…

Balogh Sándor elnöke avatja az új vadászt Derecskén

37 mezei nyúl és három fácán, valamint egy szajkó esett – jelentette meg a vadászmester az elnöknek. Az új vadásznak meg súgtak a jólelkű tagok, hogy ne várja meg a keresztapja után a további avatókat, hanem pattanjon fel és vigye a vadászrészét, de nyomban! Azért az elnök gyorsabb volt és ezt azért nevetjük!

Terített asztallal fogadtak bennünket a vadászat végén

Nyergelj! Fordulj! Esteledett, mikor kifordultama vadászháztól és ráfordultam a Szegedre vezető útra. Véget ért a 2022/2023-as vadászati idény, legalábbis a mezei nyúl vonatkozásában biztosan. Furcsa dolog ez a Hajdúság! Gyereknek sose értettem, hogy lehet egy olyan városban élni, ahol se hegy, se folyó nincs. Nem értettem nagyszüleimet, hogy miért olyan nagy dolog, ha valaki bemegy Debrecenbe, ha valaki hajdú, ha valaki itt Hajdúságban, a Biharban él. Nehéz ezt szavakba önteni ma is, de érzi az itt élő ember, hogy ha el is, el is vágyik innen, a hazája csak itt van: Biharországban, mert ez egy külön világ. Egy különleges világ…

Kép és szöveg: Dr. Szilágyi Bay Péter

 

 

Vadászat

Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja

Print Friendly, PDF & Email

Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.

Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.

Szívből gratulálunk a díjazottaknak!

Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek

Print Friendly, PDF & Email

Több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 17-ától, majd 2025. január 1-jétől több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosításra kerülnek, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások. A törvény 2025. március 1-jétől opcionálisan lehetővé teszi az „elektronikus beírókönyv” használatát a papíralapú adminisztráció helyett.

Ábra: OMVK

tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai:

  • az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
  • a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
  • a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
  • feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárult ehhez.

Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők. Az elejtésnél a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.

2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet”) a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A további részletszabályok a Vtv. végrehajtási rendeletének módosítása tartalmazza majd.

vadaskertek tekintetében a változások egyebek mellett a hatósági felügyeletre, az alhaszonbérletre, az adminisztrációra és a kertekben tartható állománynagyságra vonatkozó rendelkezéseket érintenek.

A Vtv. módosításáról a jogszabályalkotó Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a vadászati érdekképviseletekkel, miként a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szükségessé vált módosításával kapcsolatban is kikérte, kikéri a véleményünket és javaslatainkat. Ezúton is köszönjük a szaktárcának – úgy is, mint stratégiai partnere – a proaktív hozzáállást és meglátásaink figyelembe vételét!

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

***

A Vtv.-t is módosító, az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a Magyar Közlöny május 9-ei, 52. számában jelent meg.

A követhetőséget segítve egységes szerkezetben, a változásokat korrektúrával kiemelve közzétesszük a Vtv. május 16-áig hatályos szövegét. Ezt ide kattintva töltheti le.(Microsoft Word formátum)

A Vtv. mindenkor hatályos állapota ide kattintva érhető el a Nemzeti Jogszabálytárban.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Hét kitüntetett a pápai Agrárexpón

Print Friendly, PDF & Email

Hét vadász kitüntetésben részesült a pápai Agrárexpón:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben:

Árvai István. Fotó: Gyurom János – OMVK

Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést vehette át Győrffy Balázstól és Takács Szabolcstól. Árvai István a Hajag Vidéke Vadásztársaság alapító tagja, 1997 óta. Veszprém Vármegye egyik meghatározó és mindenki számára példaként említhető, kimagasló emberi tulajdonságokkal rendelkező vadásza.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vadászat iránti elkötelezettsége szinte egész életútját végig kísérte, számtalan kimagasló vadászati pozíciót töltött b,e és minden esetben kimagasló munkát végzett. Vadásztársaságánál 2002-től 2012-ig, egy évtizeden át vadászmesterként tevékenykedett, meghatározó szerepe volt a társaság fejlődésében és gyarapodásában.

2012-től 2024-ig a vadásztársaság Ellenőrző Bizottságának elnöki teendőit látta el, ebben a választott funkciójában is egy előremutató, tenni akaró, kompromisszumkészséget mutató vadásztársat ismerhettünk meg.

2024-től aktív vadászati tevékenységét már nem gyakorol, de ennek ellenére a Hajag Vidéki Vadásztársaság tiszteletbeli tagjává fogadta.

Árvai István aktív szerepet vállalt a Veszprém Vármegyei Vadászkamara életében is. A Kamara megalakulásától kezdődően 2009-ig Sportvadász Alelnöki tisztséget töltött be, de mai napig is Vármegyei küldöttje a Kamarának.

Munkásságát 2003-ban Nimród Vadászéremmel, 2008-ban a Vadászkamara Aranyérme kitüntetéssel ismerték el.

A Hubertusz Kereszt kitüntetéseket Pap Gyula és Áldozó Tamás adta át:

Fejes Dezső 1958-ban született Magyargencsen. Édesapja is vadászember volt. Akkoriban a terület inkább apróvadas jelleggel bírt. Nagyon sok közös vadászélményt éltek meg együtt.

Hertelendy vadásztársaság elődjénél, a Rába-Marcalközi vadásztársaságnál megüresedett hivatásos vadászi állást 1986-tól 2023 nyaráig, azaz nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Az elmúlt 38 évben szerves része lett a vadásztársaság vadászatainak, és vadászat szervezésének. Sok kapitális gímbika és remetekan elejtésénél adta meg a vadnak járó végtisztességet. 2022 óta a társaság vadászmestereként is tevékenykedik. Kiemelkedő vad-, és területismeretét a mai napig tudja kamatoztatni a kísérések alkalmával.

Fotó: Gyurom János – OMVK

37 évi áldozatos, a Hertelendy vadásztársaság érdekeit figyelembe vevő munkájáért a Hertelendy vadásztársaság vezetése Hubertus kereszt gyémánt fokozata kitüntetésben részesíti.

Baki Zoltán 1980-ban született Pápán. Családjában senki nem vadászott, de a mező, erdő, és a természet szeretete mindig közel állt családjához.

Mezőgazdasági középiskola elvégzése után a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán szerzett agrármérnöki képesítést. Ekkor még a horgászat ált közelebb szívéhez.

Baki Zoltán. Fotó: Gyurom János – OMVK

Az egyetem elvégzése után Nemesszalókra került állattenyésztési vezetőnek, ezen évek alatt vált vadásszá.

A Magyargencs, Kemeneshőgyész területein működő Hertelendy vadásztársaságnál először bérlő, majd teljes jogú tag lett. 2017 óta látja el a vadásztársaság gazdasági vezetői pozícióját. Sikeres vadász és kísérő. Önzetlen, a vadásztársaság érdekeit képviselő munkájáért a vadásztársaság vezetése a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetésben részesíti.

Mayer Nándor, a  Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetés birtokosa a Kislődi Hunor Vadásztársaság alapító tagja, 1990 óta aktív vadász. Jelenleg a vadásztársaság gazdasági vezetője. Önként vállalt feladatát lelkiismeretesen, nagy precizitással végzi. Számára a vaddal való törődés, a vad gondozása, etetése, megfigyelése mindenkor fontosabb és nagyobb élményt jelent, mint annak elejtése. Közvetlen, vidám személyiségével, egyedi humorával könnyen kerül a társaság középpontjába, hozzájárulva ezzel a vadászatok jó hangulatához. Nagy szerepet vállal a Farkasgyepűi Önkormányzat üzemeltetésében lévő Bakony Vadjai állandó kiállítás népszerűsítésében.

May Nándor. Fotó: Gyurom János – OMVK

Szívesen és töretlen lelkesedéssel vezeti az iskolás és egyéb turistacsoportokat, mely tevékenységével nagyban hozzájárul a felnövekvő nemzedékek, valamint a természet iránt érdeklődők vaddal és vadászattal kapcsolatos szemléletének formálásához.

A Nimród érem kitüntetéseket Győrffy Balázs és Takács Szabolcs adták át Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor részére.

Kovács Attila, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének erdészeti igazgatója egyetemi diplomájának megszerzése után, 2002. július 1-től kezdte meg munkáját az akkori Bakonyerdő Rt-nél, mint a Bakonybéli Erdészet fahasználati műszaki vezetője. Emellett már a kezdetektől elkötelezett résztvevője volt a Bakonyerdő Zrt. vadászati tevékenységének, aktívan közreműködött a vadkárelhárító vadászatokban és a hajtások lebonyolításában is.

2007 novemberétől 2010 decemberéig a Központban termelési, majd erdőgazdálkodási osztályvezető tisztséget töltött be.

2010-2012 között ismét fahasználati műszaki vezető volt, az akkor már az Ugodi Erdészet területeivel megnövelt Bakonybéli Erdészetnél.

2012. július 6-tól a Bakonyszentlászlói Erdészet erdészeti igazgatója lett, ahol az erdészet jellegéből fakadóan körültekintő gazdálkodásra volt szükség. A vad-és erdőgazdálkodási tevékenység során jó kapcsolatot ápolt a környező gazdákkal és vadászatra jogosultakkal is. Jelentős eredményeket ért el a zárttéri vadtartás területén, mint a gici vaddisznóskert kezelője.

2020. augusztus 1-től a mai napig a Bakonybéli Erdészet erdészeti igazgatója.

A jellemzően nagyvadas bakonybéli vadászterület gondos gazdája, munkatársai körében megbecsült vezető.

Munkája során kiemelt figyelmet fordít a terelővadászatok és vaddisznóhajtások magas színvonalú, eredményes és pontos lebonyolítására. Az erdőgazdálkodás és a vad egyensúlyának folyamatosan szem előtt tartásával gazdálkodik a rá bízott állami vagyonnal.

Kovács Attila. Fotó: Gyurom János – OMVK

Mint a huszárokelőpusztai vendégházért felelős vezető, annak a magas elvárásoknak megfelelő színvonalon való működtetésében jelentős szerepe van, amit a számos vadászvendég visszajelzése is igazol. Az egyre inkább növekvő turisztikai elvárások között is szem előtt tartja és kiemelten kezeli az objektum fő profilját. A vendégház jelenleg is zajló átalakításában is kiemelt szerepet vállal.

Képzett vadászkürtösként aktív tagja a Bakonyerdő kürtös csoportjának, szervezi és bonyolítja a kürtösök rendezvényeken és képzéseken való részvételét, a magyar vadászati hagyományok elkötelezett híve.

Munkájára igényes, azt magas színvonalon végző, nagy munkabírású, lelkiismeretes szakember. Hozzáértésének és tapasztalatának köszönhetően eredményes, gondos területgazda, mindezek mellett kiváló erdészeti igazgató.

Bedő Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK

Bedő Gábor a Marcal-Bitvaközi Vt. fővadászi teendőit látja el ma is. Dabronyi születésű, szinte egész életpályája összefüggött a természetvédelemmel, a vad szeretetével és részben a társasághoz történő kötődésével. Mindez vezetett oda, hogy ezt az életpályát választotta. 2007-ben végzett Sopronban vadgazda technikusként, és hamarosan, 2010-ben vadgazda szakmérnöki képesítést is szerzett.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnál 2007 óta van munkaviszonyban, mint hivatásos vadász, 2011-től pedig a társaság fővadásza.

Bedő Gábor meghatározó szerepet tölt be a társaság vadgazdálkodási tevékenységének irányításában, szervezi és részese a bérvadásztatási tevékenységnek, de kimagasló érdemei vannak a földtulajdonosokkal, gazdákkal való napi szintű kapcsolattartásban a vadkármegelőzés érdekében.

Mint hivatásos vadász Veszprém Vármegyei Vadászkamara küldötte, aktív szerepet vállal az új vadászok sikeres képzését illetően kihelyezett oktatások, bemutatók tartását illetően. Mindezt önzetlenül teszi.

Folyamatosan képezi magát, jelenleg vadászkürt-oktatáson vesz részt, és ha a későbbiek folyamán még a telefonját is időben felveszi, nagy sikerek előtt állhat.

Sipos Gábor 1997-től 2002-ig a szombathelyi Hermann Ottó Szakképző Iskolába járt vadász, vadtenyésztő szakra, majd vadgazdálkodási technikumot végzett.

Sipos Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK

2002 és 2005 között a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol agrármérnök diplomát szerzett. A főiskolai évek alatt az állattenyésztő menedzser és a vadgazdálkodási specializáció követelményeit is teljesítette.

2000 és 2005 között a Sümegi Kinizsi Vadásztársaságnál a hivatásos vadász mellett gyakorlaton vett részt, majd 2007-től itt helyezkedett el hivatásos vadászként az akkori a Bertény Vadásztársaságnál, amely később átalakult a mostani néven ismert Sümegi Kinizsi Vadásztársasággá.

Azóta is hű az első munkahelyéhez, amely reméljük, az utolsó is lesz számára, hiszen mindenki elégedett a szorgalmas és szakértő munkájával. Megbecsüli minden tagtárs, hiszen a lefontosabb neki, hogy a vadásztársaság érdekeit szem előtt tartsa, időt és energiát nem sajnálva. A vadgazdálkodás nem csak hivatása, hanem egyben a hobbija is, hiszen hihetetlen szeretettel fordul az állatok felé.

Nem elhanyagolható érdeme, hogy minden évben 20-30 gímbika, illetve 2020-ban Veszprém megye legnagyobb gímbikája az ő segítségével kerülhetett terítékre, 14,03 kilogrammal.

A vadásztársaság vezetősége büszke arra, hogy ilyen kiváló munkaerőt tudhatnak maguk mellett!

Forrás: OMVK

Fotók: Gyurom János

Tovább olvasom