Keressen minket

Kiemelt cikk

Vadászíró, vadászköltő: Vajda János és a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdetei

Print Friendly, PDF & Email

Vadászíró, vadászköltő rovatunkban Szabó Ádám, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár “régi könyves” munkatársának cikke következik, aki a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdeteivel jelentkezik.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Több szem többet lát, s igen megalázná s szük körre szabná a vadászat mesterségét az, ki azt hinné, hogy egyetlen ember e részben mindent tanulhat, s hogy a vadászat nem érdemelné meg más tanok módjára, miszerint elméletének tökéletesítésére az újabb kor jótékony eszköze, a sajtó is igénybe vétessék. Ezekkel a szavakkal hívta fel a figyelmet Vajda János (1827–1897) író, költő, műfordító – és gyakorló vadász – azokra az előnyökre, amelyeket a megfelelő mennyiségű és színvonalú (szak)irodalom jelent a vadászat művelése szempontjából. Valóban, a tapasztalatok rögzítése és megosztása minden területen a fejlődés egyik alapvető feltétele, és különösen így van ez az olyan sokszínű, térben és időben egyaránt kiterjedt tevékenységek esetén, mint a vadászat.  Az információközlés és a tanulás legfőbb eszköze pedig évszázadokon keresztül a nyomtatott könyv volt. A magyarországi vadászatról, annak történetéről alkotott képet tehát jelentősen gazdagítani tudja azoknak az írásműveknek, kiadványoknak az ismerete, amelyek a tartalmuk révén valami újat hoztak, gyarapodást jelentettek az addigiakhoz képest, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy a meglévő tudásanyag minél többekhez eljusson. Vadászíró, vadászköltő rovatunkban Szabó Ádám, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár “régi könyves” munkatársának cikke következik, aki a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdeteivel jelentkezik.

Ennek jegyében a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár úgy döntött, hogy szeretne hozzájárulni az Agro Jager News által kínált tartalmak további színesítéséhez az általa birtokolt gyűjtemény néhány régi és ritka darabjának bemutatásával, amelyek a vadászat múltjának egy-egy érdekes epizódjára derítenek fényt, bízva benne, hogy érdekes és tanulságos kikapcsolódást szerzünk az olvasó számára, ha felvillantjuk egy-egy állomását annak az útnak, amelyen a vadászati kultúránk az elmúlt évszázadokban végighaladt.

Vajda János Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Első bemutatott darabként azt a könyvet választottuk, amely a fenti idézetet tartalmazza: Vajda Jánostól A vadászat mestere : önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára, amelyet álnéven, Cserszilvásy Ákosként jelentetett meg, első alkalommal 1859-ben. A szerzőt aligha kell bárkinek bemutatni, hiszen a 19. századi magyar irodalom meghatározó alakjáról van szó, a márciusi ifjak és az 1848-as szabadságharcosok egyikéről, akit élete végéig a hazaszeretet, a haladó eszmék iránti elköteleződés jellemzett; ez tükröződött verseiben, cikkeiben és más írásaiban egyaránt. De ugyanilyen erős volt benne a természet szeretete is, amelyet mondhatni az anyatejjel szívott magába, hiszen Vajda gyermekkorának évei a váli erdőben teltek, ahol az apja erdészként dolgozott, s ez a korai meghitt kapcsolat egész életére szóló rajongást oltott belé. Ahogy az egyik versében írja: Mi értjük egymást, ez az erdő / Az én királyi palotám, / E mennyezetes mohos csertő / Trón, bölcső, páholy, nyoszolyám.
Az erdők, a természet iránti vonzódás együtt járt a vadászat kedvelésével is, amelyet Vajda szenvedélyesen gyakorolt. Érdekes módon, amilyen haladó szellemű volt az irodalomban és a közéletben, a vadászat terén ugyanennyire konzervatívnak bizonyult, előnyben részesítve a régi, hagyományos formákat.

A részletes programért kattints a képre!

Már magában a vadászat, mint legősibb foglalkozás, tisztább élvezet, ha minél ősibb valódiságában, s minél kevesb gépiességgel, minél csekélyebb korlátozottsággal, minél szabadabban üzzük. Ha édesebb, a mit magunk szereztünk a mástól öröklöttnél, úgy az oly vadászat is, melyben minden a mi érdemünk, édesebb az olyannál, melyben annyi a más által csinált előny, hogy a szerencse és siker iránt még csak nem is kételkedhetünk.

Tevékenysége azonban nem merült ki ebben: a legtöbb vadásztársánál képzettebb és szélesebb látókörű lévén felismerte, hogy a magyarországi vadászati kultúra komoly lemaradásban van az európaihoz képest.

Ugyanis míg nyugoti szomszédainknál egész irodalom fejlett, s rendszeres tudomány nőtt ki a vadászat s vele egybekapcsolt foglalkozások gyakorlatából, nálunk e tér egészen parlagon maradt.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezért tudását, írói tehetségét annak szentelte, hogy ezt a különbséget minél inkább csökkentse, a magyar vadászatot segítsen európai színvonalra emelni. E célból Vajda számos vadászati témájú írást jelentetett meg, részben személyes jellegű elbeszéléseket, élménybeszámolókat, részben messzebbre tekintő, általános érvényű megállapításokat tartalmazó műveket. A Vadászat egykor és most-ban például lényeglátó észerevételeket tett a vadászat fejlődési irányaira vonatkozóan, sikerrel jósolva meg számos változást, míg a Vadászat deczemberben című munkája érzékletes leírást nyújt nemcsak a vadak elejtéséről, hanem az ahhoz kapcsolódó vidám hangulatról is.

De egy legkevesb félórai pihenés, kedélyes beszélgetés után mintegy elsivalkodik benne az étvágy, mint valami éhes gyermek, és aztán eszik oly jóizűen, a mily jóizűen csak a vadász ehetik ! Végezvén evését, pipára gyújt, s mert vadászat közben minél’ kevesebbet füstöl (lesállást kivéve) a pipát is legjobb ízzel élvezi. Füstölés közben társainak elbeszéli kalandjait, és senki oly édesdeden nem élvezi a beszélgetés gyönyörét, mint a vadász!

A vadászat mestere c. könyv borítója Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Szakmai szempontból az itt bemutatott munkája, A vadászat mestere számít a legnagyobb hatásúnak, amelyet ékesen bizonyít, hogy több alkalommal kiadták a század folyamán, sőt modern kiadásai is megjelentek 1978-ban, 1987-ben és 2020-ban. Megírására, mint a könyv előszavában elárulja, a saját tapasztalatai motiválták Vajdát:

Mint magam is szenvedélyes és szerencsés iskolában nőtt műkedvelő vadász, sokszor tapasztaltam, hogy értelmes és vadászatban vénült magyar emberek csupán helyi és személyes tapasztalataikra támaszkodva mennyire több öntudatos élvezettel, de még hasznosabb gyakorlatisággal is űzték volna e nemes mulatságot, ha e részben saját gyarló tapasztalati körük, könyvbeli elmélet által lett volna gyarapítva.

A könyv célja e hiányosság kiküszöbölése volt, „azon, úgy szólván elemi ismeretek rövid szabatos összegezése, a melyeket egy kezdőnek, elméleti előtanulmányként magáévá tenni hasznos és szükséges, hogy a vadászati időtöltés reá nézve veszélytelen, sikeres és élvezetes legyen.” Egyfajta általános bevezetőnek szánta tehát, a vadászattal kapcsolatos alapismeretek rendszerezett bemutatásának, hogy megkönnyítse e tevékenység megismerését és elsajátítását.
Ehhez igazodik a könyv szerkezete is: mindenekelőtt a legfontosabb eszköz, a puska használatával és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat adja át, ezt követi néhány, a vadászat során betartandó általános szabály (ajánlott öltözet, elővigyázatossági tanácsok, az egyes tereptípusok jellegzetességei stb.), majd egy további fontos elem, a kutyák, azon belül is a vizslák és a kopók betanításának leírása következik.

A vizsla minden kutyafaj között legtanulékonyabb, legbecsülendőbb; ő úgyszólván a tanult értelmiséget képviseli nemében. Ha a vadász az erdők fejedelme, úgy ő a rendőrfőnök. Mert nem csupán értelmességével, de erkölcseivel is messze felülmúlja kabinet-, vagy akarom mondani ketrecztársait.

Nagy, erős hangu, magas kutya volt ez – írja egy kopóról – Tambur névvel, komoly, bölcs pofával, haragos tekintettel, melynek méltóságát öreg kora nevelte … Egy, különben tréfás erdőkerülő máig is csak a Tambur névre komolyodik el, s mély bensőséggel állítja, hogy Tamburnak több esze volt, mint neki; pedig ő sem tartja magát utolsónak ész dolgában.

Ezután tér rá Vajda a legfontosabb hazai vadak elejtésére, külön fejezetet szentelve mindegyiknek. Leírja magát a fajt (kinézetét, életmódját, szokásait), majd a vadászatával kapcsolatos tudnivalókat, mindig valamilyen személyes tapasztalattal, történettel fűszerezve azt. A fejezet elején egyfajta felvezetés gyanánt azt is kifejti, hogy az adott állat vadászata vagy általában az a területtípus, ahol honos, milyen élményt jelent, kik számára ajánlható.

A vadászok azon osztálya előtt, mely sem a veszélyesen kalandos, sem a nagyon fárasztó vadjáratoknak nem barátja, kétségkívül legkedvesebb a fogoly vadászata, melynek ingere úgy áll a veszélyes vadászatokéhoz, mint a csatározás harczkéje a rohaméhoz.

Kétségkívül a vizi vadászat, vadbőséges nádasban, legmulattatóbb, vagy bizonynyal legtanulságosabb neme a vadászatnak, mert szakadatlanul foglalkodtatja a szenvedélyt, s a ki az unalom nyavalyájából még itt sem bir kiépülni, az ilyen szerencsétlenen aztán valóban mi sem segít.

Aztán, ha kevesebb is a lőalkalom az erdőn, de a reménység minden perczben táplálja a vadászt, s a ki csak mulatni akar, kereshet-e szebb időtöltést, mint a reménynyel való játszadozást, az ifjúság e kékszemű, kedves barátnéjával.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Általában azon vadak … melyek ritkák, illetőleg kevesbbé szaporák, s e mellett szerfölött félénkek, óvatosak, szemesek: az ilyen vadak a legérdekesebbek közé tartoznak, melyek a vadászok szenvedélyét leginkább ingerlik, s csak veszélyes vadak ellenében érzünk hasonló vagy tán még hatalmasabb feszültséget annál is, mint a mekkorát a túzokvadászat kelt bennünk.

A veszélylyel szembeszállani és azt legyőzni, legdicsőbb szenvedélye a valódi férfiúnak, s e szenvedély fölélesztésére és fokozására, háború hiányában, legközelebbi alkalmat nyújt az oly vadászat, melynek tárgya egy nemesebb, nagy vad, olyan, mely az embert, kit megtámadni mer, erőre, s életerejének szívósságára messze fölülhaladja. Ilyen vad nálunk a medve …

Vajda az egyes állatok jellemzésénél is igyekszik összekötni az informatív tartalmat az élvezetes előadásmóddal.

A természet ez állatban a ravaszság eszméjét testesítette meg, s az ős emberek, kik a természettel többet foglalkoztak, mint a maiak, mintán ellesték ravasz fogásait, a róka nevét azonosíták a ravaszság fogalmával, ezer mesét gondolva ki fortélyairól; azonban, hogy a természettudomány ez állat való életmódjának teljes ismeretével birna, vagyis hogy minden cselfogásait fölfedezte volna, bátran kétségbe lehet vonni.

A mi az apró pénz az életben, mindenes a cselédség közt, kinek mindenki parancsol, az a szerep jutott a nyúlnak.

Nézése sanda, ijesztő – írja a farkasról –, járása vontatott; hátuljára sántítani látszik, mintha félne, s gonosz lelkiismerete bántaná.

A kötetet egy vadásznaptár zárja, amely havonkénti bontásban tartalmazza az adott időszakban vadászható, vagy éppen tiltottnak minősülő állatok nevét, szokásaikat. A kötet minden részéből érződik a széles körű tapasztalat és szakmai tájékozottság, amelyet szépírói tehetséggel ötvözve Vajda egy olvasmányos, könnyen érthető, de egyúttal informatív művet alkotott, amely valóban fontos lépésnek bizonyult az előszóban említett hiányosságok pótlását illetően.

Részlet: Cserszilvásy Ákos A vadászat mestere c. könyvéből Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Közrejátszott azonban egy további szempont is:

Vadászat-gyakorló uraink ezelőtt még pár évtizeddel magyartalanok levén, a pór pedig kizáratván annak gyakorlatából, nemhogy rendszeres, de még csak parlagi vadász-nyelvünk sem fejlődött ki.

A részletes programért kattints a képre!

Ez némileg túlzó megállapítás, de tény, hogy a 19. század közepe táján a hazánkban addig megjelent gyér vadászati irodalom többségében idegen nyelvű, elsősorban német, a legrégebbi írásokat tekintve pedig latin volt. Vajda Jánosra és nemzedékére várt a feladat, hogy megteremtsék a magyar vadászati szaknyelvet, részben az idegen szavak lefordítása, részben a régi, népnyelvi kifejezések újrafelfedezése révén. Ezen a téren a legnagyobb és ma is legjobban ismert probléma az egyes állatfajok elnevezése volt, különösen azoké, amelyek Magyarországon nem voltak őshonosak, így nehéz volt magyaros hangzású nevet találni számukra. Vajda könyvében ez a kérdés nem kerül elő, mert csak a legismertebb és leggyakrabban vadászott fajokkal foglalkozik. Néhány eszközre, tevékenységre használt kifejezése azonban furcsa lehet a mai olvasó számára. A puska tisztítására szolgáló radírgumit például „törlő-mézgának” hívja, a dörzspapírt „gorombaélű csiszolónak”. A kutyák képzéséről szólva használja, de ő maga is megmagyarázandónak érzi a „szegődi” jelzőt, míg a ma általánosnak számító „apportíroz” kifejezést az „ósdi, műveletlen és rossz magyarság” megnyilvánulásának tartja. Az effajta nyelvi kreativitásra azonban feltétlenül szükség volt ebben az időszakban, hiszen próbálkozás nélkül a magyar vadászati szaknyelv nem alakulhatott volna ki.

Hogy ezen a téren mit sikerült elérni, azt jól mutatja az 1880-as és 1896-os kiadásokba írt új előszó:

Az olvasóra is örvendetes benyomást teend, ha … fölkiálthat, hogy ime, hála égnek, e téren is csak haladtunk már észrevehetőleg; az óhajtás, mely itt kifejezve lőn, immár jó részben teljesült; vadászati irodalmunk föllendült, nyelvmüvelésünk ez ága gyors fejlésnek indult, szóval, közművelődési haladásunk e téren is közel áll ahhoz, hogy e részben is az európai színvonalba sorakozzunk.

Nehéz vállalkozás volt, a magyarországi vadásztársadalmat nyelvi, szakmai és kulturális szinten felzárkóztatni a korhoz; Vajda János azonban egyike volt azoknak, akikben a kellő tudás, akareterő, de mindenekelőtt az anyanyelv és a természet szeretete is rendelkezésre állt a feladat végrehajtásához. Ha szándékuk nem is valósult meg maradéktalanul, az ő és társai örökségének, erőfeszítése gyümölcsének tekinthető a virágzásnak indult és azóta is gyarapodó magyar vadászati irodalom.

Szabó Ádám
Logo

 

Felhasznált irodalom:

Barta János, „Bevezetés”, in Vajda János, Szépprózai írások (Vajda János összes művei V. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972, 339–344.
Csőre Pál, A magyar vadászat története. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1994.
Csőre Pál, „A magyar vadászati szaknyelv kialakulása”, in W. Nagy Ágota (szerk.), A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2003, 51–64.
Kerekes György, Vajda János élete és munkái. Budapest: Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1901.

Kiemelt cikk

Megnyitotta kapuit a 30. FeHoVa – GALÉRIA

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jubileumi, a 30. Fegyver, Horgász és Vadászati kiállítás sok érdekességet, bejelentést és főképpen megerősítést hozott, hiszen Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, a megnyitón mindenkit megerősített abban, hogy a hangtompítókat bárki szabadon megvásárolhatja, használhatja Magyarország területén. Dr. Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaság és az erdészet számára hozott friss híreket, miközben Dr. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már Magyarország közelgő soros elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos időszak előtt áll hazánk. Budapesten, a FEHOVÁ-n, 17 ország, 200 kiállítója mutatkozik be, amely a Kárpát-medence legnagyobb kiállításává nőtte ki magát.

A 30. FeHoVa megnyitója előtti pillanatok. A képen balról jobbra: Dr. Dérer István, a Mohosz főigazgatója, Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője, Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője, Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar VAdászati Védegylet választmányi elnöke és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek legszabadabb, legkötetlenebb Fegyver, vadászati és horgászati kiállítása az idei, 2024-es, a jubileumi 30. FEHOVA és csak kapkodta a fejét, még az is, aki nap, nap után követi a vadgazdálkodás, a természetvédelem és magában, az agrárszektorban bekövetkezett változásokat.

Bár nem foglalta össze senki, de mégiscsak integrált szemlélet mellett, a szektor ágazatait nem egymás kárára, hanem azok lehetőségeit erősítve, egymás javára lehet fejleszteni. Nagykövetek, államtitkárok, külföldi delegációk sora érkezett a FEHOVÁ-ra, amely igazi színes, nemzetközi kiállítássá szélesedett.

Köszöntő: Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy kicsit mindenki sajátjának érzi a kiállítást, s az, hogy a vadászok és a horgászok egy időben találkoznak, számára jelzés értékű. Közel egymilliós ez a két szakma, a szabadidős tevékenységben résztvevők nagyságrendje, s ez már jelentős erőt képvisel. Ha ekkora tömeg megmozdul, biztosan képes tenni a környezetéért, amiben a FEHOVA egy gyűjtőpontja ezeknek a szakmáknak, ezeknek tevékenységeknek. Kiemelte, hogy a harmadik, önálló program a kutyashow, amelyre mindenkinek érdemes benézni, hiszen nemcsak hobbykutyákat, társállatokat, hanem profi, munkakutyákat is meg lehet tekinteni és meg lehet ismerkedni a különféle hazai és külföldi kennelek tulajdonosaival.

Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Aki kilátogat a Fegyver, horgász és vadászati kiállításra, már megszokhatta, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, egyfajta beszámolót tart a megnyitó napján. Bár a szakma már értesült róla és tudvalevő, de mégis az elmúlt évek, évtizedek szinte megoldatlan kérdésköre volt a vadbalesetekkel kapcsolatos helyzet: különös tekintettel az autópályák mentén, a kerítés és az úttestek közötti zöld területekről beugró vad okozta balesetekre és az azok utáni kártérítési felelősségre. Magyarul: ki felel ezekért a balesetekért, kinek kell megtéríteni az okozott kárt. Másik ilyen sarkalatos kérdés volt az utakon történt balesetek kapcsán az, hogy a vadászatra jogosultak felelősségét nem állapították meg abban az esetben, ha a vad nem emberi zavarás miatt lépett az úttestre és okozott balesetet.

Solymászok és magyar kutyafajták a jubileumi, 30. FeHoVa megnyitó ünnepségén. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Az elmúlt hónapokban a vadkár kérdése neuralgikus ponttá fejlődött a vadgazda és a mezőgazda között. Semjén Zsolt bejelentette, hogy február 7-én a Karmelita kolostorban minden ágazati szereplővel egyeztettek és konszenzusra jutottak. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy kinek, mi a feladata a vadkár megelőzésében, de hangsúlyozta, hogy minden szereplőt arra kér, hogy kárigényét lehetőség szerint peren kívül érvényesítse. A károkat a település jegyzőjének kell bejelenteni, a káresemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül. Fontos, hogy eddigi 5 éves elévülési időt 30 napra szűkítették és pontosan 30 napunk áll rendelkezésre a peren kívüli megegyezésekre is. A vadlétszám témaköre, hogy egyes régiókban mekkora lehet a vadállomány nagysága – nem kérdés. Meghatározása, pontos becslése az Agrárminisztérium feladata, de ebben szeretné, ha a Magyar Tudomány Akadémia is bekapcsolódna. Fontos, hogy megnyugtató és a lehető legátfogóbb képet kapjunk a magyar vadállományról és annak nagyságáról. Megfontolt, nyugodt, gyakorlati kutatásokra alapozott, minden szereplő bevonásával elkészített döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.

A lősport és az ifjúsági vadászat kapcsán a néhai Igaly Diána olimpikonunkat hozta fel példának, aki, ha 18 évesen kapott volna először lőfegyvert a kezébe, bizonyosan nem ér el olyan sikereket, mint így. Ehhez meg kellett teremteni a jogszabályi hátteret és ugyanolyan vizsgákat kell teljesíteni az ifjúsági vadászoknak is, mint a felnőtteknek. Azzal a kitétellel, hogy a sörétes fegyver mellett, csak és kizárólagosan .22-es kaliberű golyós fegyvert tarthatnak. Társasvadászaton nem, csak egyéni vadászaton, felnőtt érvényes fegyvertartási engedéllyel, vadászjeggyel rendelkező vadásszal mehetnek vadászatokra.

Svéd hangtompítók a Reflex vadászbolt standján. Balról Ondrék Róbert, a Hozam Zrt. vezérigazgatója, míg jobbról Albert Attila, a Frommer Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager

A hangtompítók engedélyezése mögötti egyeztetésekről is lerántotta a leplet. A szakma tudta, hogy nagy viták álltak e mögött, de kiemelte, hogy az észérvek mentén döntöttek. Kizárólag szakmai kritériumok voltak azok, amelyek után lehetőséget nyitottak ennek az eszköznek a használata előtt. Fontos, hogy a hangtompítók használatával nem nyugtalanítja a vadállományt a hivatásos vadász, a természetvédelmi őr. Nem zavarja továbbá a lakosságot és a vadászok hallását is védi. Azonban keveset lehetett arról hallani, hogy a külföldről hozzánk érkező vadászok sok esetben használták, mi több az Ausztriából érkező vadászok esetében kötelező is használniuk. Bár könnyen leszerelhető, de a hangtompító nélkül vagy azzal használt fegyver lőképe más és más és újra be kellett lőni a vendégeknek a puskáikat. Másrészt az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett. Akinek van olyan fegyvere, amelyre felszerelheti és rendelkezik adott fegyvertartási engedéllyel, akkor az adott kaliberhez vásárolhat ilyen terméket.

Éjjellátók kérdés köre azonban már bonyolultabb, hiszen a vadászatra jogosultnak meg kell kérnie az engedélyt a vadászati hatóságtól, hogy használhassák az eszközt. Erre mindenképpen ügyelnie kell annak, aki ilyen eszközzel bír és érdeklődjön a vadászatok megkezdése előtt, különösen akkor, ha vendégvadászatra érkezik.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A közigazgatás kapcsán tájékoztatott arról, hogy ingyenessé vált a spíszer bikák bírálata. Mínusz pontos elejtésnél, még ha érmes is a bika, nem kaphat érmet a trófea és már elkészült az országos trófeabírálati protokoll is. A külföldi vendégek esetében ma már nemcsak egy-egy társaság területén, hanem országos viszonylatban, szabadon utazhatnak, vadászhatnak a Magyarországra érkezett vendégek és nem kell minden társaság területén újra és újra engedélyeket váltani. Eközben a határon túli magyarság számára is lehetőség nyílt arra, hogy magyar állami vadászjegyet válthassanak.

A fegyverek műszaki vizsgáztatása kapcsán ma már rutin, hogy az eladáskor kell újra műszakiztatni a fegyvereket, míg a családon belül, ajándékozással, örökléssel megkapott fegyverek, ez alól felmentést kaptak.

Nagy István agrárminiszter köszöntője a 30. FeHoVá-n. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Nagy István agrárminiszter a régió legjelentőseb és leghangulatosabb kiállításának nevezte a FeHoVá-t. Megkezdte az Országos Vadgazdálkodási Tanács a munkáját és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is megalakultak. A miniszter kérte, hogy használják a vadászjegyek ügyfélkapus megvásárlásának lehetőségét – sokat dolgoztak azon, hogy ezt be tudjuk vezetni.

Hamarosan, 2025. márciusától indul a digitális beíró könyv és számos, a bürokrácia csökkentésére tett intézkedést készítenek még elő.

Kiemelte, hogy a gím- és a dámszarvas erőteljese erősödése tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Meg kell teremteni az összhangot az ágazat szereplői között. Napjainkban 50 vállalkozás foglalkozik vadhús felvásárlással, amely éves szinten 3500 tonnát exportot jelent, miközben az ágazat 30 milliárd forint forgalmat bonyolít le.

Reviczky Gábor kitüntetésével, amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vehetett át. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

2020. óta 1700 hektár új erdőt adtak át Magyarországon. Az az uniós cél, hogy 27%-ra növeljék az erdős területek arányát. Ehhez most érkeznek az új támogatások, amelyek a NATURA 2000 területekre, az erdőkárok csökkentésére, az erdei infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Ezen kívül még sok más kiírás jelenik meg hamarosan, amely nem csak az erdőgazdálkodóknak fontos, hanem az erdő közjóléti funkciója miatt, mindannyiónk érdeke is.

Az állami erdészetek méltán a magyar vadgazdálkodás zászlóshajói. Az Egererdő Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

A kormány a vizekre kiemelt figyelmet fordít. Halaink nemzeti kincsnek számítanak. Jelenleg 26 000 hektár halastó biztosítja a lakosság halszükségletét, miközben teljesen megszűnt a kereskedelmi halászat és sikerült visszaszorítani az orvhorgászatot. Bejelentette azt is, hogy készül a Nemzeti horgász és turisztikai stratégia

Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager

Dr. Kovács Zoltán kiemelte, hogy Magyarország az uniós elnökség kapujában áll. A hazai, nemzeti kérdések mellett hazánknak fontos feladatai vannak és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi delegációjának vezetőjeként fontosnak tartja, hogy bemutassuk a magyar eredményeket. Magyarország vadgazdálkodása, természetvédelme azonban csak akkor lehet sikeres, ha a Kárpát-medence egészét integráltan kezeli. A vonuló- és költöző madarak mellett, a vadászható állatfajok megőrzése, állományainak fenntartása kiemelt és egyben nemzetközi feladat is. A hazai vadgazdálkodás mellett az előttünk álló időszakban ilyen feladatokra is számítunk. Méltatta Magyarország, a Magyarországhoz köthető kutatások sikerét s nem hagyta ki, hogy gratuláljon Hídvégi Béla, Dallasban átvett Weatherby-díjának.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D.

Tovább olvasom

Agrogasztro

KÖZLEMÉNY: Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net oldalt

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója Budapesten, a jubileumi 30. Fegyver-, Horgász és Vadászati kiállításon.

Az Agro Jager News, a Vadászat.net – Magyarország első vadászati internetes szaklapjának megvásárlásával – 25 éves tartalommal, hazánk legrégebbi és legnagyobb online vadászújságává vált.

Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net internetes vadászati szaklapot, amely 1999-ben indult. 25 év hírei, tudósításai, közéleti tevékenysége, a művészeteken át a vadásztörténetekig, különleges receptek, olyan archív hangfelvételek kerültek az Agro Jager News tulajdonába, amelyre joggal mondhatjuk, hogy a magyar vadászat internetes hajnalára mutatnak vissza. Egy olyan kort mentettünk meg az Agro Jager News égisze alatt, amelyen nagyon sokan dolgoztak a mögöttünk álló 25 évben – tájékoztatott Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.

A Vadászat.net újságot 1999-ben, Preisz Gyula alapította meg, de akkor még nem gondolta senki, hogy milyen jelentősége lehet az első elektronikus cikkeknek. Nem is láttuk valójában, hogy mekkora térnyerése lehet a digitalizációnak. Az oldalra 2000-ben figyelt fel a Nimród Vadászújság akkori főszerkesztője, Dr. Zoltán Attila, aki végül halálig együtt dolgozott az internetes lappal, amely először a Nimród Vadászújság híreit, majd az igen rövid ideig kiadott Hunor Magazin híreit is követte.

Ma a www.vadaszat.net domain címet újra elérhetővé tettük, amely az Agro Jager News felületére mutat és az Agro Jager hírei mellé 22 évnyi tartalmat integráltuk az Agro Jager News adatbázisába, amellyel a lap, mintegy 25 év vadászati híreit bírja.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették ezt a munkát. Személyesen megköszönve Preisz Gyulának, akinek a segítségével első cikkeim országosan jelenhettek meg, s amiatt is, hogy a Vadászat.net oldal miatt keresett meg Dr. Zoltán Attila: azt követően ugyanis 18 évig dolgozhattam a magazinnál.

Az Agro Jager News új rovatokkal, új szolgáltatásokkal, kiterjedt tartalommal, a legújabb RSS szolgáltatással, további kereső funkcióval frissült, amely ma már optimalizált mind okostelefonokra és táblagépekre is.

Engedjék meg, hogy minden régi és új olvasónknak, barátunknak, régi munkatársunknak kellemes időtöltést kívánjak az Agro Jager News csapata nevében.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató

 

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

ORFK: Tájékoztató a hangtompítók tartásáról

Print Friendly, PDF & Email

A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a  fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a  fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.

 

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (3) bekezdése szerint a „hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a

jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték”.

A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 15. § (2a) bekezdésében rögzíti, hogy a „Hangtompító kizárólag a 35/B. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesíthető”.

A Kr. 35/B. § alapján „(1) A hangtompító tartása engedélyezhető

  1. – feladatkörére tekintettel – az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek vagy
  2. a lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.
  • Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában a hangtompítót a lőfegyver tartására való jogosultság alapján jogosult tartani az a személy vagy szervezet, aki rendelkezik
  1. a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
  2. a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
  • A hangtompító
  1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kizárólag a hangtompító tartására jogosító

engedéllyel rendelkező jogszerű tevékenysége során,

  1. az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kizárólag az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)

pontjában meghatározott tevékenység szabályszerű végzése során,

  1. a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a sportlőfegyver jogszerű használata során

vagy

  1. a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászlőfegyver jogszerű használata során használható.

Egy hangtompító belső felépítése kitöréssel szemléltetve Forrás: FROMMER Fegyverbolt

A Kr. 45. § b) pontja értelmében e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az kaphat engedélyt a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására, aki a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.

A Kr. 47. § (4) bekezdése szerint „A hangtompítónak az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, illetve az ország területén történő átszállításához nincs szükség a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyre abban az esetben, ha a hangtompítót jogszerűen birtokló személy rendelkezik a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel. Ilyen esetben a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyt a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély helyettesíti, feltéve, hogy a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

  1. A lőfegyver-kereskedőkre (forgalmazókra) vonatkozó szabályok

A Kr. 2023. november 1-jén hatályba lépett módosítása a hangtompító forgalmazásával összefüggésben kizárólag az eszköz értékesítésének szabályait rögzíti a Kr. 15. § (2a) bekezdésében, amely szerint a forgalmazási tevékenységet végző a hangtompítót kizárólag igazságügyi fegyverszakértő, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezet, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a

vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezet, valamint muzeális intézmény, sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet, valamint a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesítheti. A Kr. az értékesítés megtörténtének a módját nem határozza meg, ezért annak egyértelmű igazolásra javasoljuk a számla (bizonylat) adása mellett, az átvételi elismervény alkalmazását, valamint nyilvántartó (füzet, könyv) vezetését.

Fontos, hogy a lőfegyver-kereskedőknek a hangtompító értékesítését (készletváltozás) a lőfegyverek központi nyilvántartása felé nem kell bejelenteniük.

Fontos továbbá, hogy a hangtompító haditechnikai eszközként nem tartozik az Ftv. hatálya alá, ezért forgalmazását, kereskedelmi célból Magyarországra történő behozatalát, az ország területéről történő kivitelét, illetve az országon való átszállítását a Budapest Főváros Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Haditechnikai Osztály engedélyezi. 

Egy hangtompítő szerkezete részmetszettel bemutatva Forrás: FROMMER Fegyverbolt

  1. A hangtompító tartására jogosultakra vonatkozó szabályok

Az Ftv. 3. § (3) bekezdésének módosításával azon eseteken kívül, amikor a hangtompító megszerzéséhez és tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges, lehetővé vált – a hangtompító felszerelésére alkalmas bejegyzett lőfegyver – esetén az eszköz sport, illetve vadászlőfegyver tartási engedély birtokában történő, külön engedély nélküli megszerzése is.  

A hangtompító tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges:

  • az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek,
  • a hangtompítót állategészségügyi célból tartani kívánó munkavégzési célú lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek.

A hangtompító tartására a lőfegyver tartására való jogosultság alapján – külön rendőrhatósági engedély hiányában – jogosultak:    – a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy

– a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személyek vagy szervezetek.

A hangtompító tartását, az országból történő kivitelét, az országba történő behozatalát, az országon keresztül történő átszállítását a vármegyei, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság engedélyezi. A hangtompítóval kapcsolatos eljárás díjmentes. Fő szabály, hogy a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására az kaphat engedélyt, aki a hangtompító tartására engedéllyel rendelkezik.  E szabály alól kivételt képeznek a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezők, akik a hangtompító országból történő kivitelére, országba történő behozatalára, országon keresztül történő átszállítására külön rendőrhatósági engedély nélkül a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély birtokában jogosultak, feltéve, hogy a

hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.

A sport, illetve a vadászlőfegyver Magyarország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén való átszállítására vonatkozó Kr. 48. §-ában foglalt rendelkezések betartása mellett az a személy, akinek a hangtompító felszerelésére alkalmas sport, illetve vadászlőfegyverét az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyezték – mivel ezen eszközök jogszerű tartása e lőfegyvertartási engedéllyel igazolható – a hangtompítót, külön rendőrhatósági engedély nélkül, a hatályos európai lőfegyvertartási engedély birtokában behozhatja, kiviheti, illetve átszállíthatja az országon. Az Európai Unió tagállamában lakóhellyel nem rendelkező, sport, illetve vadászlőfegyver tartására jogosult személy – a lőfegyver behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozó fenti paragrafusban foglaltak betartásával – a hangtompítót szintén külön rendőrhatósági engedély nélkül, a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel hozhatja be Magyarországra, viheti ki az ország területéről, illetve szállíthatja át az ország területén, feltéve, ha a

hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedélybe bejegyezték.

Fontos, hogy külföldön – az Európai Unió tagállamaiban, valamint a harmadik országokban – a hangtompítóra vonatkozóan a hazai jogszabályoktól eltérő szabályozás lehet hatályban, ezért az eszközzel történő külföldi utazás előtt  kérjük tájékozódjanak a célországban – és adott esetben a tranzitország(ok)ban – hatályos szabályokról!

ORFK Rendészeti Főigazgatóság

Tovább olvasom