Keressen minket

Kiemelt cikk

Vadászíró, vadászköltő: Vajda János és a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdetei

Vadászíró, vadászköltő rovatunkban Szabó Ádám, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár “régi könyves” munkatársának cikke következik, aki a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdeteivel jelentkezik.

Közzétéve:

Több szem többet lát, s igen megalázná s szük körre szabná a vadászat mesterségét az, ki azt hinné, hogy egyetlen ember e részben mindent tanulhat, s hogy a vadászat nem érdemelné meg más tanok módjára, miszerint elméletének tökéletesítésére az újabb kor jótékony eszköze, a sajtó is igénybe vétessék. Ezekkel a szavakkal hívta fel a figyelmet Vajda János (1827–1897) író, költő, műfordító – és gyakorló vadász – azokra az előnyökre, amelyeket a megfelelő mennyiségű és színvonalú (szak)irodalom jelent a vadászat művelése szempontjából. Valóban, a tapasztalatok rögzítése és megosztása minden területen a fejlődés egyik alapvető feltétele, és különösen így van ez az olyan sokszínű, térben és időben egyaránt kiterjedt tevékenységek esetén, mint a vadászat.  Az információközlés és a tanulás legfőbb eszköze pedig évszázadokon keresztül a nyomtatott könyv volt. A magyarországi vadászatról, annak történetéről alkotott képet tehát jelentősen gazdagítani tudja azoknak az írásműveknek, kiadványoknak az ismerete, amelyek a tartalmuk révén valami újat hoztak, gyarapodást jelentettek az addigiakhoz képest, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy a meglévő tudásanyag minél többekhez eljusson. Vadászíró, vadászköltő rovatunkban Szabó Ádám, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár “régi könyves” munkatársának cikke következik, aki a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdeteivel jelentkezik.

Ennek jegyében a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár úgy döntött, hogy szeretne hozzájárulni az Agro Jager News által kínált tartalmak további színesítéséhez az általa birtokolt gyűjtemény néhány régi és ritka darabjának bemutatásával, amelyek a vadászat múltjának egy-egy érdekes epizódjára derítenek fényt, bízva benne, hogy érdekes és tanulságos kikapcsolódást szerzünk az olvasó számára, ha felvillantjuk egy-egy állomását annak az útnak, amelyen a vadászati kultúránk az elmúlt évszázadokban végighaladt.

Vajda János Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Első bemutatott darabként azt a könyvet választottuk, amely a fenti idézetet tartalmazza: Vajda Jánostól A vadászat mestere : önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára, amelyet álnéven, Cserszilvásy Ákosként jelentetett meg, első alkalommal 1859-ben. A szerzőt aligha kell bárkinek bemutatni, hiszen a 19. századi magyar irodalom meghatározó alakjáról van szó, a márciusi ifjak és az 1848-as szabadságharcosok egyikéről, akit élete végéig a hazaszeretet, a haladó eszmék iránti elköteleződés jellemzett; ez tükröződött verseiben, cikkeiben és más írásaiban egyaránt. De ugyanilyen erős volt benne a természet szeretete is, amelyet mondhatni az anyatejjel szívott magába, hiszen Vajda gyermekkorának évei a váli erdőben teltek, ahol az apja erdészként dolgozott, s ez a korai meghitt kapcsolat egész életére szóló rajongást oltott belé. Ahogy az egyik versében írja: Mi értjük egymást, ez az erdő / Az én királyi palotám, / E mennyezetes mohos csertő / Trón, bölcső, páholy, nyoszolyám.
Az erdők, a természet iránti vonzódás együtt járt a vadászat kedvelésével is, amelyet Vajda szenvedélyesen gyakorolt. Érdekes módon, amilyen haladó szellemű volt az irodalomban és a közéletben, a vadászat terén ugyanennyire konzervatívnak bizonyult, előnyben részesítve a régi, hagyományos formákat.

A részletes programért kattints a képre!

Már magában a vadászat, mint legősibb foglalkozás, tisztább élvezet, ha minél ősibb valódiságában, s minél kevesb gépiességgel, minél csekélyebb korlátozottsággal, minél szabadabban üzzük. Ha édesebb, a mit magunk szereztünk a mástól öröklöttnél, úgy az oly vadászat is, melyben minden a mi érdemünk, édesebb az olyannál, melyben annyi a más által csinált előny, hogy a szerencse és siker iránt még csak nem is kételkedhetünk.

Tevékenysége azonban nem merült ki ebben: a legtöbb vadásztársánál képzettebb és szélesebb látókörű lévén felismerte, hogy a magyarországi vadászati kultúra komoly lemaradásban van az európaihoz képest.

Ugyanis míg nyugoti szomszédainknál egész irodalom fejlett, s rendszeres tudomány nőtt ki a vadászat s vele egybekapcsolt foglalkozások gyakorlatából, nálunk e tér egészen parlagon maradt.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezért tudását, írói tehetségét annak szentelte, hogy ezt a különbséget minél inkább csökkentse, a magyar vadászatot segítsen európai színvonalra emelni. E célból Vajda számos vadászati témájú írást jelentetett meg, részben személyes jellegű elbeszéléseket, élménybeszámolókat, részben messzebbre tekintő, általános érvényű megállapításokat tartalmazó műveket. A Vadászat egykor és most-ban például lényeglátó észerevételeket tett a vadászat fejlődési irányaira vonatkozóan, sikerrel jósolva meg számos változást, míg a Vadászat deczemberben című munkája érzékletes leírást nyújt nemcsak a vadak elejtéséről, hanem az ahhoz kapcsolódó vidám hangulatról is.

De egy legkevesb félórai pihenés, kedélyes beszélgetés után mintegy elsivalkodik benne az étvágy, mint valami éhes gyermek, és aztán eszik oly jóizűen, a mily jóizűen csak a vadász ehetik ! Végezvén evését, pipára gyújt, s mert vadászat közben minél’ kevesebbet füstöl (lesállást kivéve) a pipát is legjobb ízzel élvezi. Füstölés közben társainak elbeszéli kalandjait, és senki oly édesdeden nem élvezi a beszélgetés gyönyörét, mint a vadász!

A vadászat mestere c. könyv borítója Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Szakmai szempontból az itt bemutatott munkája, A vadászat mestere számít a legnagyobb hatásúnak, amelyet ékesen bizonyít, hogy több alkalommal kiadták a század folyamán, sőt modern kiadásai is megjelentek 1978-ban, 1987-ben és 2020-ban. Megírására, mint a könyv előszavában elárulja, a saját tapasztalatai motiválták Vajdát:

Mint magam is szenvedélyes és szerencsés iskolában nőtt műkedvelő vadász, sokszor tapasztaltam, hogy értelmes és vadászatban vénült magyar emberek csupán helyi és személyes tapasztalataikra támaszkodva mennyire több öntudatos élvezettel, de még hasznosabb gyakorlatisággal is űzték volna e nemes mulatságot, ha e részben saját gyarló tapasztalati körük, könyvbeli elmélet által lett volna gyarapítva.

A könyv célja e hiányosság kiküszöbölése volt, „azon, úgy szólván elemi ismeretek rövid szabatos összegezése, a melyeket egy kezdőnek, elméleti előtanulmányként magáévá tenni hasznos és szükséges, hogy a vadászati időtöltés reá nézve veszélytelen, sikeres és élvezetes legyen.” Egyfajta általános bevezetőnek szánta tehát, a vadászattal kapcsolatos alapismeretek rendszerezett bemutatásának, hogy megkönnyítse e tevékenység megismerését és elsajátítását.
Ehhez igazodik a könyv szerkezete is: mindenekelőtt a legfontosabb eszköz, a puska használatával és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat adja át, ezt követi néhány, a vadászat során betartandó általános szabály (ajánlott öltözet, elővigyázatossági tanácsok, az egyes tereptípusok jellegzetességei stb.), majd egy további fontos elem, a kutyák, azon belül is a vizslák és a kopók betanításának leírása következik.

A vizsla minden kutyafaj között legtanulékonyabb, legbecsülendőbb; ő úgyszólván a tanult értelmiséget képviseli nemében. Ha a vadász az erdők fejedelme, úgy ő a rendőrfőnök. Mert nem csupán értelmességével, de erkölcseivel is messze felülmúlja kabinet-, vagy akarom mondani ketrecztársait.

Nagy, erős hangu, magas kutya volt ez – írja egy kopóról – Tambur névvel, komoly, bölcs pofával, haragos tekintettel, melynek méltóságát öreg kora nevelte … Egy, különben tréfás erdőkerülő máig is csak a Tambur névre komolyodik el, s mély bensőséggel állítja, hogy Tamburnak több esze volt, mint neki; pedig ő sem tartja magát utolsónak ész dolgában.

Ezután tér rá Vajda a legfontosabb hazai vadak elejtésére, külön fejezetet szentelve mindegyiknek. Leírja magát a fajt (kinézetét, életmódját, szokásait), majd a vadászatával kapcsolatos tudnivalókat, mindig valamilyen személyes tapasztalattal, történettel fűszerezve azt. A fejezet elején egyfajta felvezetés gyanánt azt is kifejti, hogy az adott állat vadászata vagy általában az a területtípus, ahol honos, milyen élményt jelent, kik számára ajánlható.

A vadászok azon osztálya előtt, mely sem a veszélyesen kalandos, sem a nagyon fárasztó vadjáratoknak nem barátja, kétségkívül legkedvesebb a fogoly vadászata, melynek ingere úgy áll a veszélyes vadászatokéhoz, mint a csatározás harczkéje a rohaméhoz.

Kétségkívül a vizi vadászat, vadbőséges nádasban, legmulattatóbb, vagy bizonynyal legtanulságosabb neme a vadászatnak, mert szakadatlanul foglalkodtatja a szenvedélyt, s a ki az unalom nyavalyájából még itt sem bir kiépülni, az ilyen szerencsétlenen aztán valóban mi sem segít.

Aztán, ha kevesebb is a lőalkalom az erdőn, de a reménység minden perczben táplálja a vadászt, s a ki csak mulatni akar, kereshet-e szebb időtöltést, mint a reménynyel való játszadozást, az ifjúság e kékszemű, kedves barátnéjával.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Általában azon vadak … melyek ritkák, illetőleg kevesbbé szaporák, s e mellett szerfölött félénkek, óvatosak, szemesek: az ilyen vadak a legérdekesebbek közé tartoznak, melyek a vadászok szenvedélyét leginkább ingerlik, s csak veszélyes vadak ellenében érzünk hasonló vagy tán még hatalmasabb feszültséget annál is, mint a mekkorát a túzokvadászat kelt bennünk.

A veszélylyel szembeszállani és azt legyőzni, legdicsőbb szenvedélye a valódi férfiúnak, s e szenvedély fölélesztésére és fokozására, háború hiányában, legközelebbi alkalmat nyújt az oly vadászat, melynek tárgya egy nemesebb, nagy vad, olyan, mely az embert, kit megtámadni mer, erőre, s életerejének szívósságára messze fölülhaladja. Ilyen vad nálunk a medve …

Vajda az egyes állatok jellemzésénél is igyekszik összekötni az informatív tartalmat az élvezetes előadásmóddal.

A természet ez állatban a ravaszság eszméjét testesítette meg, s az ős emberek, kik a természettel többet foglalkoztak, mint a maiak, mintán ellesték ravasz fogásait, a róka nevét azonosíták a ravaszság fogalmával, ezer mesét gondolva ki fortélyairól; azonban, hogy a természettudomány ez állat való életmódjának teljes ismeretével birna, vagyis hogy minden cselfogásait fölfedezte volna, bátran kétségbe lehet vonni.

A mi az apró pénz az életben, mindenes a cselédség közt, kinek mindenki parancsol, az a szerep jutott a nyúlnak.

Nézése sanda, ijesztő – írja a farkasról –, járása vontatott; hátuljára sántítani látszik, mintha félne, s gonosz lelkiismerete bántaná.

A kötetet egy vadásznaptár zárja, amely havonkénti bontásban tartalmazza az adott időszakban vadászható, vagy éppen tiltottnak minősülő állatok nevét, szokásaikat. A kötet minden részéből érződik a széles körű tapasztalat és szakmai tájékozottság, amelyet szépírói tehetséggel ötvözve Vajda egy olvasmányos, könnyen érthető, de egyúttal informatív művet alkotott, amely valóban fontos lépésnek bizonyult az előszóban említett hiányosságok pótlását illetően.

Részlet: Cserszilvásy Ákos A vadászat mestere c. könyvéből Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Közrejátszott azonban egy további szempont is:

Vadászat-gyakorló uraink ezelőtt még pár évtizeddel magyartalanok levén, a pór pedig kizáratván annak gyakorlatából, nemhogy rendszeres, de még csak parlagi vadász-nyelvünk sem fejlődött ki.

A részletes programért kattints a képre!

Ez némileg túlzó megállapítás, de tény, hogy a 19. század közepe táján a hazánkban addig megjelent gyér vadászati irodalom többségében idegen nyelvű, elsősorban német, a legrégebbi írásokat tekintve pedig latin volt. Vajda Jánosra és nemzedékére várt a feladat, hogy megteremtsék a magyar vadászati szaknyelvet, részben az idegen szavak lefordítása, részben a régi, népnyelvi kifejezések újrafelfedezése révén. Ezen a téren a legnagyobb és ma is legjobban ismert probléma az egyes állatfajok elnevezése volt, különösen azoké, amelyek Magyarországon nem voltak őshonosak, így nehéz volt magyaros hangzású nevet találni számukra. Vajda könyvében ez a kérdés nem kerül elő, mert csak a legismertebb és leggyakrabban vadászott fajokkal foglalkozik. Néhány eszközre, tevékenységre használt kifejezése azonban furcsa lehet a mai olvasó számára. A puska tisztítására szolgáló radírgumit például „törlő-mézgának” hívja, a dörzspapírt „gorombaélű csiszolónak”. A kutyák képzéséről szólva használja, de ő maga is megmagyarázandónak érzi a „szegődi” jelzőt, míg a ma általánosnak számító „apportíroz” kifejezést az „ósdi, műveletlen és rossz magyarság” megnyilvánulásának tartja. Az effajta nyelvi kreativitásra azonban feltétlenül szükség volt ebben az időszakban, hiszen próbálkozás nélkül a magyar vadászati szaknyelv nem alakulhatott volna ki.

Hogy ezen a téren mit sikerült elérni, azt jól mutatja az 1880-as és 1896-os kiadásokba írt új előszó:

Az olvasóra is örvendetes benyomást teend, ha … fölkiálthat, hogy ime, hála égnek, e téren is csak haladtunk már észrevehetőleg; az óhajtás, mely itt kifejezve lőn, immár jó részben teljesült; vadászati irodalmunk föllendült, nyelvmüvelésünk ez ága gyors fejlésnek indult, szóval, közművelődési haladásunk e téren is közel áll ahhoz, hogy e részben is az európai színvonalba sorakozzunk.

Nehéz vállalkozás volt, a magyarországi vadásztársadalmat nyelvi, szakmai és kulturális szinten felzárkóztatni a korhoz; Vajda János azonban egyike volt azoknak, akikben a kellő tudás, akareterő, de mindenekelőtt az anyanyelv és a természet szeretete is rendelkezésre állt a feladat végrehajtásához. Ha szándékuk nem is valósult meg maradéktalanul, az ő és társai örökségének, erőfeszítése gyümölcsének tekinthető a virágzásnak indult és azóta is gyarapodó magyar vadászati irodalom.

Szabó Ádám
Logo

 

Felhasznált irodalom:

Barta János, „Bevezetés”, in Vajda János, Szépprózai írások (Vajda János összes művei V. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972, 339–344.
Csőre Pál, A magyar vadászat története. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1994.
Csőre Pál, „A magyar vadászati szaknyelv kialakulása”, in W. Nagy Ágota (szerk.), A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2003, 51–64.
Kerekes György, Vajda János élete és munkái. Budapest: Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1901.

Kiemelt cikk

AM: Továbbra sincs új kitörés, a kormányülésen is napirenden volt a védekezés

Published

on

Továbbra sincs új kitörés, eredményes védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter jelezte, a szerdai kormányülésen beszámolt a kormánynak a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetről.

Nyugalomra int az agrárminiszter: nincs új kitörés, nincs új fertőzött telep, gazdaság. Fotó: Választási malacok a ruzsai vásárban – Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az Állategészségügyi Operatív Törzs és az állategészségügyi hatóság intézkedései továbbra is zajlanak a fertőzött négy telepen, a védelmi körzetükben és országosan is célzott intézkedések vannak. Az egész országban vizsgálják, mintavételezik az állattartó telepeket, újabb fertőzést eddig nem találtak – közölte Nagy István. Jelenleg a Darnózselin és a Dunakilitin lévő, fertőzött szarvasmarhatelepek felszámolása zajlik. Erről a két telepről 3500 marhát kell leölni és elföldelni a hatóságok által megszabott szigorú protokoll szerint – ismertette.

Vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba. Kattintson a képre!

Hozzátette, erre rendkívüli munkavégzést rendelt el az operatív törzs, ez így is napokig tart. Az agrárminiszter hangsúlyozta, bíznak benne, hogy néhány napon belül ezt be tudják fejezni. Az állatok elföldelése szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik a bábolnai dögkúton, és a területek őrzését is biztosítják. Nagy István a videóban megköszönte az állategészségügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, és mindenki munkáját, aki a védekezésben részt vesz.

A hatóságok teszik a dolgukat 0-24 órában, de fontos azt is tudni, hogy a védekezés nem csak a hatóságok dolga, az állattartók felelőssége is óriási – fejtette ki. A miniszter arra kérte az állattartókat, hogy figyeljék az állataikat, tartsák be a szabályokat és a protokollnak megfelelően azonnal jelentsék, ha gyanút észlelnek.

“Kérem mindenki együttműködését, mert csak a szabályok betartásával és együttműködéssel tudjuk megvédeni ettől a ragályos, borzalmas vírustól az egészséges állatainkat” – fogalmazott Nagy István.

Agrárminisztérium

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Azonnali összefogásra van szükség, hogy megmentsük a nagy godát

Published

on

A nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, a nedves mocsárrétek, a szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. A hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott. Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai – közölte a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.

Veszélyben a nagy goda. A képen egy nagy goda fióka látható. Fotó: Szilágyi Attila

A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést. Felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van.

Természetvédelmi szakemberek kerítik el a nagy goda fészkelő helyeit. Fotó: Zalai Tamás

Ezért, az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen, melyek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.

Fokozottan védett nagy godák. Temrészetvédelmi értékük egyenként 500 000 Ft. Fotó: Szilágyi Attila

A védelem érdekében az idei évben több módszert is tesztelünk, melyek segítségével tudjuk meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában – tájékoztatott a közös szakmai programról a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.

Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Fotó: Szilágyi Attila

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Belgrád – Megnyitotta kapuit a 45. Nemzetközi hajózási, vadász és horgászvásár – GALÉRIÁVAL

Published

on

Belgrádba, avagy ahogy Szerbia és a Balkán szerte szokás mondani: Beogradba utazni, ma is fogalomszámba megy. Kétséget kizáróan dinamikusan fejlődik a szerb főváros. A Duna, ahogy elérjük a Beogradski Sajam, azaz a Belgrádi Vásár területét, méltóságteljesen hömpölyög s a hídról is jól látható, félelmetes víztömeggel „vonul” el a város alatt. Rajta megannyi uszály, teherhajók és megszámlálhatatlan csónak és más vízi jármű. Pezseg az élet a Dunán, de nemcsak a vízen, hanem a vásáron is. Április 15-én kezdődik az őzbaknyitány déli szomszédunknál is és fegyverért, lőszerért érdemes Belgrádba bemenni. Dejan Dzakulával, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjével, a Poredak hetilap munkatársával indulunk el Újvidékről, mivel mással, mint a most átadott gyorsvasúttal, hogy kiélvezzük ezt a szép napot.

Pezsgő víziélettel találkozik az, aki Belgrádnál találkozik a Dunával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Szerbiában jó szokása a vásároknak, hogy koncentráltan és igen sok fegyvert lehet megtekinteni és tényleg standról, standra lépve, annyi minden látnivaló van, hogy nehezen lehet haladni. A FOX standon Dejan jóbarátaival vált pár szót és kiderül, hogy ide megközelítőleg 100 terméket hoztak, csak ingből 34 félét.

Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője Újvidéken, a Magyar Szó legfrisebb számával fogadott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ma is igaz, ami 30 éve Szerbiában igaz volt, hogy amire szüksége van a vadászoknak, horgászoknak, azt egy helyen be lehet szerezni. Bár úgy tűnhet, hogy számokat, a kiállítókat nézve kevesebben érkeztek, de roskadásig vannak a különféle lőszerek, töltények, kiegészítők a legkisebb késektől, a legdrágább elektronikai eszközökig.

Nyitás előtt a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Hangsúlyos, – meséli az Agro Jagernek a FOX munkatársa, hogy ma is nagyon népszerű fegyvermárka Szerbiában a Zastava, amely ma fénykorát éli és láthattuk az 55. LORIST-on, Újvidéken, hogy a legigényesebb vésésekkel is dobnak piacra fegyvereket.

A vendégek érkezése előtt még a Szerb Vadászszövetség újságát lapozgattam. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto

A szerbiai fém-, és acélgyártás méltán magas minőséget adott mindig is és ebből a sorból a tradicionális lőszer, a Partizan sem maradhat el. Ahogyan Magyarországon, úgy déli szomszédaink, vadászbarátaink is, ha vaddisznóra indulnak, akkor legtöbben a .30-06-os kalibert tárazzák be, abból is a soft point heggyel szereltet. Vissza is kérdeznek és kíváncsian várják többen, hogy mi, Magyarországon mit használunk. Mikor kiderül, hogy ebben a kaliberben sokan hisznek, a bólogatásuk megerősít, ha vaddisznó, akkor a szerb és a magyar vadász egyként gondolkozik.

Milica Mateljevics, a Szerb Vadászhölgy Klub elnöke és Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője, a Poredak munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Tudni kell, hogy míg nálunk a kemping egy kissé háttérbe szorult, addig Szerbiában remélem sosem fog eltűnni, amihez manapság már olyan mennyiségű eszközt árulnak, amelyhez, véleményem szerint egy külön kisteherautó kell. Meg kell jegyezni azonban, ha lehetőség van arra, hogy pihenni menjenek a természetbe, akkor azt valóban, ahogy nálunk mondják: meg is ülik! S ha nekünk olyan szerencsénk van, hogy bennünket is meghívnak, akkor hálásak lehetünk, mert akit az asztalukhoz leültetnek, vadászni, horgászni magukkal visznek, az márpedig családtaggá válik.

A FOX vadászbolt csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiállításon láttunk zárt magaslest, amelynek a tetejére is fel lehetett mászni. Kézzel készített horgászcsalikat, horgászfelszereléseket. Ott voltak a szerbiai solymászok, akik bemutatták az uhujukat is, amelyért önmagában véve is érdemes volt elutazni.

A Szerb Vadászszövetség standján a kraljevoi erdészeti technikum diákjai Milan Žarković vezetésével várták a kicsiket. Az ifjúsági program összeállítását Milica Mateljevics, Milan Žarković és Dejan Dzakula közreműködésével fogadta el a szövetség és valósítják meg országszerte. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Baráti beszélgetések, csendes jó hangulatú találkozók fémjelezik a vásárt, ahol mindig meg-megkínálják a vendéget egy kis kolbásszal, szalámival, no és persze – rakijával. Visszautasítani csak is akkor szabad, ha tényleg autót vezetünk, amire mostanság egyre nehezebb hivatkozni, mert átadták a Szabadka-Újvidék-Belgrád gyorsvasutat, amellyel szűk egy óra alatt Belgrádban lehetünk! Ahogy mondtam soha nem látott mértékben fejlődik Szerbia.

Rengeteg fegyvert és lőszert lehetett megtekinteni Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiállítás sok tekintetben egyedi, de abból a szempontból biztosan, hogy a szülők magukkal hozzák a legkisebbeket is. Van, aki a hajók miatt, van, aki a horgászat miatt és vannak, akik a vadászat miatt.

A gyöngygolyót Szerbiában soha nem felejtették el, ma is rendkívül népszerű tölténye a szerbiai vadászoknak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A gyerekek edukálására, képzésére, a természet megismerésére a Szerbiai Vadászszövetség rendkívül nagy hangsúlyt fektet és Milica Mateljevics, a Szerbiai Vadászhölgy Klub elnöke, valamit Dejan Dzakula organizálásával egészen nagy, csak a gyerekek számára berendezett standdal készültek, ahol a helyi erdészeti technikum diákjai foglalkoztak a kicsikkel.

Gyerekek lepték el a Szerb Vadászszövetség standját. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Madár felismerés, hangok azonosítása, csontok, preparátumok és elméleti feladatokkal különféle ajándékokat lehetett nyerni, közöttük olyan vadásznaplót is, amelybe feljegyezhetik a gyerekek megfigyeléseiket.

Szerbiában a vadászat mindig jó hangulatban telik és ez igaz a kiállításokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Milica Mateljevics és Dejan Dzakula kiemelte, hogy ennek a programnak az a célja, hogy komplexitásában ismerjék meg a gyerekek az élővilágot, hogy megértsék azt, hogy mennyire sebezhető, hogy sokszor nehezen regenerálódik a környezetünk, ha arra nem vigyázunk, vagy netán szándékosan kárt okozunk.

Uhut nem minden nap lát az ember, de Szerbiában semmi sem lehetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Minden kiállításnak van egy fajta „íze” és a belgrádi sem marad ki ebből a sorból. Belgrád már tényleg a Balkán kapuja.

Kellemes meglepetés ért Belgrádban, mert az Ürmösi családnak dedikálhattam Hubert, a vadászmanó c. ifjúsági regényemet. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto – Poredak

Innen keletre, nyugatra, délre már keveset kell ahhoz autózni, hogy Szerbia vadregényes tájain cserkelhessünk, hallgassuk az éjszakát valami veszedelmes, kőomladékos hegyoldalon.

Szerbiai barátaimnak szoktam mondani, mikor megvendégelnek, ha nem megyünk vadászni az sem baj. Belgrádban ilyen tállal kínáltak a Szerb Vadásszövetség standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Egy rakija, egy szelet kolbász, szalámit elfogadva kérdezzünk rá, tudnak-e valami jó vadászterületet, ahol el lehet bújni a mindennapok forgataga elől.

A Szerb Vadászszövetség standján: az ifjúság edukálása a kiemelt cél. Szerbiában 90 000 ember vadászik és számuk dinamikusan nő. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A vadászjegy a külföldieknek olcsó. Egész évre sincs 1000 dinár – 9 euró – ami könnyen belátható, hogy erős alapot ad arra, hogy Szerbiába bátran elindulhatunk vadászni s ha egy vadásztársaságnál kiváltottuk, akkot Zagubicától Zlatiborig mehetünk vele, keresztül az országon…

Célra tarts! Irány Belgrád! A 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás április 7-ig nyitva tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A vásár 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépő ára 700 dinár, ami 2348 Forint, de ha többen megyünk, akkor 500 dinárral is megúszhatjuk…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., laipgazgató

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom