Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Kiemelt cikk

Vadászíró, vadászköltő: Vajda János és a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdetei

Print Friendly, PDF & Email

Vadászíró, vadászköltő rovatunkban Szabó Ádám, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár “régi könyves” munkatársának cikke következik, aki a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdeteivel jelentkezik.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Több szem többet lát, s igen megalázná s szük körre szabná a vadászat mesterségét az, ki azt hinné, hogy egyetlen ember e részben mindent tanulhat, s hogy a vadászat nem érdemelné meg más tanok módjára, miszerint elméletének tökéletesítésére az újabb kor jótékony eszköze, a sajtó is igénybe vétessék. Ezekkel a szavakkal hívta fel a figyelmet Vajda János (1827–1897) író, költő, műfordító – és gyakorló vadász – azokra az előnyökre, amelyeket a megfelelő mennyiségű és színvonalú (szak)irodalom jelent a vadászat művelése szempontjából. Valóban, a tapasztalatok rögzítése és megosztása minden területen a fejlődés egyik alapvető feltétele, és különösen így van ez az olyan sokszínű, térben és időben egyaránt kiterjedt tevékenységek esetén, mint a vadászat.  Az információközlés és a tanulás legfőbb eszköze pedig évszázadokon keresztül a nyomtatott könyv volt. A magyarországi vadászatról, annak történetéről alkotott képet tehát jelentősen gazdagítani tudja azoknak az írásműveknek, kiadványoknak az ismerete, amelyek a tartalmuk révén valami újat hoztak, gyarapodást jelentettek az addigiakhoz képest, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy a meglévő tudásanyag minél többekhez eljusson. Vadászíró, vadászköltő rovatunkban Szabó Ádám, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár “régi könyves” munkatársának cikke következik, aki a magyar nyelvű vadászati irodalom kezdeteivel jelentkezik.

Ennek jegyében a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár úgy döntött, hogy szeretne hozzájárulni az Agro Jager News által kínált tartalmak további színesítéséhez az általa birtokolt gyűjtemény néhány régi és ritka darabjának bemutatásával, amelyek a vadászat múltjának egy-egy érdekes epizódjára derítenek fényt, bízva benne, hogy érdekes és tanulságos kikapcsolódást szerzünk az olvasó számára, ha felvillantjuk egy-egy állomását annak az útnak, amelyen a vadászati kultúránk az elmúlt évszázadokban végighaladt.

Vajda János Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Első bemutatott darabként azt a könyvet választottuk, amely a fenti idézetet tartalmazza: Vajda Jánostól A vadászat mestere : önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára, amelyet álnéven, Cserszilvásy Ákosként jelentetett meg, első alkalommal 1859-ben. A szerzőt aligha kell bárkinek bemutatni, hiszen a 19. századi magyar irodalom meghatározó alakjáról van szó, a márciusi ifjak és az 1848-as szabadságharcosok egyikéről, akit élete végéig a hazaszeretet, a haladó eszmék iránti elköteleződés jellemzett; ez tükröződött verseiben, cikkeiben és más írásaiban egyaránt. De ugyanilyen erős volt benne a természet szeretete is, amelyet mondhatni az anyatejjel szívott magába, hiszen Vajda gyermekkorának évei a váli erdőben teltek, ahol az apja erdészként dolgozott, s ez a korai meghitt kapcsolat egész életére szóló rajongást oltott belé. Ahogy az egyik versében írja: Mi értjük egymást, ez az erdő / Az én királyi palotám, / E mennyezetes mohos csertő / Trón, bölcső, páholy, nyoszolyám.
Az erdők, a természet iránti vonzódás együtt járt a vadászat kedvelésével is, amelyet Vajda szenvedélyesen gyakorolt. Érdekes módon, amilyen haladó szellemű volt az irodalomban és a közéletben, a vadászat terén ugyanennyire konzervatívnak bizonyult, előnyben részesítve a régi, hagyományos formákat.

A részletes programért kattints a képre!

Már magában a vadászat, mint legősibb foglalkozás, tisztább élvezet, ha minél ősibb valódiságában, s minél kevesb gépiességgel, minél csekélyebb korlátozottsággal, minél szabadabban üzzük. Ha édesebb, a mit magunk szereztünk a mástól öröklöttnél, úgy az oly vadászat is, melyben minden a mi érdemünk, édesebb az olyannál, melyben annyi a más által csinált előny, hogy a szerencse és siker iránt még csak nem is kételkedhetünk.

Tevékenysége azonban nem merült ki ebben: a legtöbb vadásztársánál képzettebb és szélesebb látókörű lévén felismerte, hogy a magyarországi vadászati kultúra komoly lemaradásban van az európaihoz képest.

Ugyanis míg nyugoti szomszédainknál egész irodalom fejlett, s rendszeres tudomány nőtt ki a vadászat s vele egybekapcsolt foglalkozások gyakorlatából, nálunk e tér egészen parlagon maradt.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezért tudását, írói tehetségét annak szentelte, hogy ezt a különbséget minél inkább csökkentse, a magyar vadászatot segítsen európai színvonalra emelni. E célból Vajda számos vadászati témájú írást jelentetett meg, részben személyes jellegű elbeszéléseket, élménybeszámolókat, részben messzebbre tekintő, általános érvényű megállapításokat tartalmazó műveket. A Vadászat egykor és most-ban például lényeglátó észerevételeket tett a vadászat fejlődési irányaira vonatkozóan, sikerrel jósolva meg számos változást, míg a Vadászat deczemberben című munkája érzékletes leírást nyújt nemcsak a vadak elejtéséről, hanem az ahhoz kapcsolódó vidám hangulatról is.

De egy legkevesb félórai pihenés, kedélyes beszélgetés után mintegy elsivalkodik benne az étvágy, mint valami éhes gyermek, és aztán eszik oly jóizűen, a mily jóizűen csak a vadász ehetik ! Végezvén evését, pipára gyújt, s mert vadászat közben minél’ kevesebbet füstöl (lesállást kivéve) a pipát is legjobb ízzel élvezi. Füstölés közben társainak elbeszéli kalandjait, és senki oly édesdeden nem élvezi a beszélgetés gyönyörét, mint a vadász!

A vadászat mestere c. könyv borítója Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Szakmai szempontból az itt bemutatott munkája, A vadászat mestere számít a legnagyobb hatásúnak, amelyet ékesen bizonyít, hogy több alkalommal kiadták a század folyamán, sőt modern kiadásai is megjelentek 1978-ban, 1987-ben és 2020-ban. Megírására, mint a könyv előszavában elárulja, a saját tapasztalatai motiválták Vajdát:

Mint magam is szenvedélyes és szerencsés iskolában nőtt műkedvelő vadász, sokszor tapasztaltam, hogy értelmes és vadászatban vénült magyar emberek csupán helyi és személyes tapasztalataikra támaszkodva mennyire több öntudatos élvezettel, de még hasznosabb gyakorlatisággal is űzték volna e nemes mulatságot, ha e részben saját gyarló tapasztalati körük, könyvbeli elmélet által lett volna gyarapítva.

A könyv célja e hiányosság kiküszöbölése volt, „azon, úgy szólván elemi ismeretek rövid szabatos összegezése, a melyeket egy kezdőnek, elméleti előtanulmányként magáévá tenni hasznos és szükséges, hogy a vadászati időtöltés reá nézve veszélytelen, sikeres és élvezetes legyen.” Egyfajta általános bevezetőnek szánta tehát, a vadászattal kapcsolatos alapismeretek rendszerezett bemutatásának, hogy megkönnyítse e tevékenység megismerését és elsajátítását.
Ehhez igazodik a könyv szerkezete is: mindenekelőtt a legfontosabb eszköz, a puska használatával és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat adja át, ezt követi néhány, a vadászat során betartandó általános szabály (ajánlott öltözet, elővigyázatossági tanácsok, az egyes tereptípusok jellegzetességei stb.), majd egy további fontos elem, a kutyák, azon belül is a vizslák és a kopók betanításának leírása következik.

A vizsla minden kutyafaj között legtanulékonyabb, legbecsülendőbb; ő úgyszólván a tanult értelmiséget képviseli nemében. Ha a vadász az erdők fejedelme, úgy ő a rendőrfőnök. Mert nem csupán értelmességével, de erkölcseivel is messze felülmúlja kabinet-, vagy akarom mondani ketrecztársait.

Nagy, erős hangu, magas kutya volt ez – írja egy kopóról – Tambur névvel, komoly, bölcs pofával, haragos tekintettel, melynek méltóságát öreg kora nevelte … Egy, különben tréfás erdőkerülő máig is csak a Tambur névre komolyodik el, s mély bensőséggel állítja, hogy Tamburnak több esze volt, mint neki; pedig ő sem tartja magát utolsónak ész dolgában.

Ezután tér rá Vajda a legfontosabb hazai vadak elejtésére, külön fejezetet szentelve mindegyiknek. Leírja magát a fajt (kinézetét, életmódját, szokásait), majd a vadászatával kapcsolatos tudnivalókat, mindig valamilyen személyes tapasztalattal, történettel fűszerezve azt. A fejezet elején egyfajta felvezetés gyanánt azt is kifejti, hogy az adott állat vadászata vagy általában az a területtípus, ahol honos, milyen élményt jelent, kik számára ajánlható.

A vadászok azon osztálya előtt, mely sem a veszélyesen kalandos, sem a nagyon fárasztó vadjáratoknak nem barátja, kétségkívül legkedvesebb a fogoly vadászata, melynek ingere úgy áll a veszélyes vadászatokéhoz, mint a csatározás harczkéje a rohaméhoz.

Kétségkívül a vizi vadászat, vadbőséges nádasban, legmulattatóbb, vagy bizonynyal legtanulságosabb neme a vadászatnak, mert szakadatlanul foglalkodtatja a szenvedélyt, s a ki az unalom nyavalyájából még itt sem bir kiépülni, az ilyen szerencsétlenen aztán valóban mi sem segít.

Aztán, ha kevesebb is a lőalkalom az erdőn, de a reménység minden perczben táplálja a vadászt, s a ki csak mulatni akar, kereshet-e szebb időtöltést, mint a reménynyel való játszadozást, az ifjúság e kékszemű, kedves barátnéjával.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Általában azon vadak … melyek ritkák, illetőleg kevesbbé szaporák, s e mellett szerfölött félénkek, óvatosak, szemesek: az ilyen vadak a legérdekesebbek közé tartoznak, melyek a vadászok szenvedélyét leginkább ingerlik, s csak veszélyes vadak ellenében érzünk hasonló vagy tán még hatalmasabb feszültséget annál is, mint a mekkorát a túzokvadászat kelt bennünk.

A veszélylyel szembeszállani és azt legyőzni, legdicsőbb szenvedélye a valódi férfiúnak, s e szenvedély fölélesztésére és fokozására, háború hiányában, legközelebbi alkalmat nyújt az oly vadászat, melynek tárgya egy nemesebb, nagy vad, olyan, mely az embert, kit megtámadni mer, erőre, s életerejének szívósságára messze fölülhaladja. Ilyen vad nálunk a medve …

Vajda az egyes állatok jellemzésénél is igyekszik összekötni az informatív tartalmat az élvezetes előadásmóddal.

A természet ez állatban a ravaszság eszméjét testesítette meg, s az ős emberek, kik a természettel többet foglalkoztak, mint a maiak, mintán ellesték ravasz fogásait, a róka nevét azonosíták a ravaszság fogalmával, ezer mesét gondolva ki fortélyairól; azonban, hogy a természettudomány ez állat való életmódjának teljes ismeretével birna, vagyis hogy minden cselfogásait fölfedezte volna, bátran kétségbe lehet vonni.

A mi az apró pénz az életben, mindenes a cselédség közt, kinek mindenki parancsol, az a szerep jutott a nyúlnak.

Nézése sanda, ijesztő – írja a farkasról –, járása vontatott; hátuljára sántítani látszik, mintha félne, s gonosz lelkiismerete bántaná.

A kötetet egy vadásznaptár zárja, amely havonkénti bontásban tartalmazza az adott időszakban vadászható, vagy éppen tiltottnak minősülő állatok nevét, szokásaikat. A kötet minden részéből érződik a széles körű tapasztalat és szakmai tájékozottság, amelyet szépírói tehetséggel ötvözve Vajda egy olvasmányos, könnyen érthető, de egyúttal informatív művet alkotott, amely valóban fontos lépésnek bizonyult az előszóban említett hiányosságok pótlását illetően.

Részlet: Cserszilvásy Ákos A vadászat mestere c. könyvéből Forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Közrejátszott azonban egy további szempont is:

Vadászat-gyakorló uraink ezelőtt még pár évtizeddel magyartalanok levén, a pór pedig kizáratván annak gyakorlatából, nemhogy rendszeres, de még csak parlagi vadász-nyelvünk sem fejlődött ki.

A részletes programért kattints a képre!

Ez némileg túlzó megállapítás, de tény, hogy a 19. század közepe táján a hazánkban addig megjelent gyér vadászati irodalom többségében idegen nyelvű, elsősorban német, a legrégebbi írásokat tekintve pedig latin volt. Vajda Jánosra és nemzedékére várt a feladat, hogy megteremtsék a magyar vadászati szaknyelvet, részben az idegen szavak lefordítása, részben a régi, népnyelvi kifejezések újrafelfedezése révén. Ezen a téren a legnagyobb és ma is legjobban ismert probléma az egyes állatfajok elnevezése volt, különösen azoké, amelyek Magyarországon nem voltak őshonosak, így nehéz volt magyaros hangzású nevet találni számukra. Vajda könyvében ez a kérdés nem kerül elő, mert csak a legismertebb és leggyakrabban vadászott fajokkal foglalkozik. Néhány eszközre, tevékenységre használt kifejezése azonban furcsa lehet a mai olvasó számára. A puska tisztítására szolgáló radírgumit például „törlő-mézgának” hívja, a dörzspapírt „gorombaélű csiszolónak”. A kutyák képzéséről szólva használja, de ő maga is megmagyarázandónak érzi a „szegődi” jelzőt, míg a ma általánosnak számító „apportíroz” kifejezést az „ósdi, műveletlen és rossz magyarság” megnyilvánulásának tartja. Az effajta nyelvi kreativitásra azonban feltétlenül szükség volt ebben az időszakban, hiszen próbálkozás nélkül a magyar vadászati szaknyelv nem alakulhatott volna ki.

Hogy ezen a téren mit sikerült elérni, azt jól mutatja az 1880-as és 1896-os kiadásokba írt új előszó:

Az olvasóra is örvendetes benyomást teend, ha … fölkiálthat, hogy ime, hála égnek, e téren is csak haladtunk már észrevehetőleg; az óhajtás, mely itt kifejezve lőn, immár jó részben teljesült; vadászati irodalmunk föllendült, nyelvmüvelésünk ez ága gyors fejlésnek indult, szóval, közművelődési haladásunk e téren is közel áll ahhoz, hogy e részben is az európai színvonalba sorakozzunk.

Nehéz vállalkozás volt, a magyarországi vadásztársadalmat nyelvi, szakmai és kulturális szinten felzárkóztatni a korhoz; Vajda János azonban egyike volt azoknak, akikben a kellő tudás, akareterő, de mindenekelőtt az anyanyelv és a természet szeretete is rendelkezésre állt a feladat végrehajtásához. Ha szándékuk nem is valósult meg maradéktalanul, az ő és társai örökségének, erőfeszítése gyümölcsének tekinthető a virágzásnak indult és azóta is gyarapodó magyar vadászati irodalom.

Szabó Ádám
Logo

 

Felhasznált irodalom:

Barta János, „Bevezetés”, in Vajda János, Szépprózai írások (Vajda János összes művei V. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972, 339–344.
Csőre Pál, A magyar vadászat története. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1994.
Csőre Pál, „A magyar vadászati szaknyelv kialakulása”, in W. Nagy Ágota (szerk.), A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2003, 51–64.
Kerekes György, Vajda János élete és munkái. Budapest: Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1901.

Kiemelt cikk

Kiadó két csomag a Móri-árokban – Megnéztük – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pár napja érkezett az Agro Jager News szerkesztőségébe egy telefonhívás, hogy két csomag kiadó a Móri-árokban. Jó terület, jó szomszédokkal. A társaság átalakítja a vadásztatást és fix, ha úgy vesszük, állandó vendégkört alakít ki. Ez megőrzi a társaságon belüli baráti, közvetlen viszonyt, megmarad a gazdákkal kialakított együttműködés és végül, de nem utolsó sorban, a vad számára és a vadgazdálkodás számára is stabilitást hoz. A Bakony és a Vértes közötti völgybe, a Móri-árokba tartunk..

Móron, az Ezerjó Étterem udvarán találkoztunk balról Besser Balázzsal és Holczinger Lászlóval. Fotó: Agro Jager

Nincs titok. Dr. Szilágyi Gergely, lapunk főszerkesztője, jól ismerte Holczinger Lászlót. Ő kereste meg, hogy írjunk pár sort a társaság területéről, nézzük körbe, kerüljünk egyet, várnak szeretettel bennünket, vigyünk puskát is. Sőt szívesen kézbe vennék a Franchi Horizon Black Syntjét, az új KONUS céltávcsövet, a távolságmérős keresőtávcsövet és otthon ne hagyjuk, a svéd Aim Sport hangtompítóját sem!

Besser Bakázs a megbeszélt helyen hagyja a bírálatra kikészített őztrófeát. Fotó: Agro Jager

Mindent összepakoltunk Gergő barátjának, amit persze a FROMMER Fegyverboltba meg is lehet vásárolni Budapesten, a Szenes Iván téren. Laciék meg két csomagot szeretnének kiadni, benne a következő lehetőségekkel – terít Holczinger László, ahogy kártyában szokás és már mondja is, hogy mire lehet vadászni:

Őzbak: súlykorlátozás nélkül lőhető (650 grammig). Cserkelve, 3 alkalommal, – kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.

Dámbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (6,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.

Gímbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (11,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül felár nélkül.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezen kívül a csomag korlátlan alkalommal tartalmazza a területen történő vadkár elhárító vadászatot, a lesvadászatot és a cserkelést, vaddisznóra és dúvadra. A kvótán felül elejtett vad zsigerelve elvihető, a hatályos felvásárlási árak befizetése ellenében, továbbá öt alkalommal vadászvendég hívható a csomag terhére.

A “szolgálati” mezei nyúl már vár bennünket! Fotó: Agro Jager

Mikor megérkezünk, a beírókönyvet a falu szélén találjuk meg, amely mellett a társaság szolgálati mezei nyula őrködik. Persze őt fokozott védelem és tisztelet illeti meg és mintha tudná a privilegizált helyzetét, úgy őrködik.

A beírókönyv az első, amelyet szabadon, minden vadász 0-24 órában, a helyén meg is talál. Fotó: Agro Jager

“A beírókönyvet nem viheti el senki, az mindig, a nap 24 órájában megtalálható. Nem kell senkinek könyörögni, a vadőrt felhívni, hogy kimehessünk a területre – sorolja Besser Balázs. Az ilyen itt nem szokás, teszi hozzá, mint aki a területért, a csomagos részért felel. Bár hallottunk már olyat, hogy a vadőr a beírókönyvvel alszik, nehogy a tagság önállósítsa magát” – dől a terepjáró a nevetéstől.

Kellemes megeleptés ér bennünket, ahogy kiérkezünk a területre és még fényképezni is hagyta magát a fiatal gímbika. Fotó: Agro Jager

Annyiban viszont jó és aktív a kapcsolattartás a vadásztársaság tagjai között, hogy egy privát VIBER csoportot hoztak létre, ahol megbeszélik, ki merre jár, mit lő, mire vadászik és ha kell, akkor segítséget is kérhet a többiektől. Itt szoktuk azt is megbeszélni, hogy ha valahol nagyobb a vadkár és a gazdák segítséget kérnek. Együttműködésünk alapja a kölcsönösség és a segítőkészség, az aktív kommunikáció. E nélkül nem megy – szögezte le Besser Balázs.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Alig hagyjuk el a falut, az egyik lucernaoldalban egy gímszarvast vesz észre Besser Balázs. Ugyan már, mosolygok magamban, de azért csak odanézek, s ami igaz, az igaz, tényleg kint áll délután 3-kor. Én kölcsönadom az új távolságmérős keresőmet, a KONUS-t, de a szarvas még azt is megvárta, hogy kiszálljak, mert bár az utastérből már az üvegen át készítettem fotót, hátha az autó mellett jobbat is készíthetek. Bentről érkezik az infó, hogy 154 méter, én meg csak fotózok. Jó jel, nappal szarvast látni, legelni. Nincs annál utálatosabb vadászterület, ahol retteg, fél a vad. Olyan helyt nincs vadász, aki szívesen menne vadászni…

Magasles a Móri-árokban. Fotó: Agro Jager

Az 5-600 hektáros részt járjuk körbe. Előttünk a Vértes, mögöttünk a Bakony és mi most a völgybe tartunk. Érik a madárcseresznye és a vadgyümölcsökkel, vadkörtékkel teli a határ. A két állandó vízfolyás miatt, az erdők közé ékelődő mezőgazdasági területek s a völgyben egy 30-40 méteres állandó kis mocsaras tó miatt, ez a terület kétségtelen, hogy a vad Mekkája.

A gazdálkodók kifejezetten kérik a vadkárelhárítást és ebben partnerek is. A területen számos, jól karbantartott magaslest lehet használni. Fotó: Agro Jager

Gergely és Balázs, azaz Besser Balázs, elindulnak egyet cserkelni, mert a szórók rendben vannak, ha szerencséjük lesz, felbukkan a kívánt őzbak is. Kikaszált utak, nyiladékok, állandó és mobil lesek váltogatják egymást. A nyiladékokat, az utakat valahol a vadászok s valahol a mezőgazdászok tartják karban. Ezt mi tisztítottuk ki, ezt a gyepes szegélyt meg zúzóval vágta le a legnagyobb gazda. Szót értünk egymással s ha kell biztosan segítjük őket, mert a vetőmag, a növényvédő szer, a gépi munka sokba kerül. Neki is vannak gyerekei, nekem is három – mondja Besser Balázs. Tudom mit jelent a családot felnevelni s ha ő nem is vadászik, egymásnak igyekszünk segíteni. Úgy gondolom, kettőn áll a vásár, de a társaság elnöke is arra törekszik, hogy faluban és a szomszédokkal is jó viszonyt ápoljunk. Nem szemben, hanem egy oldalban állunk.

Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852

Hatalmas kősó várja a vadat, honnan máshonnan került volna ide, mint Parajdról. Ezzel is lehet segíteni a kishazánkat, hogy hazait vásárolunk – nevet Holczinger László, őt Besser Balázs és megjegyzi: Közgazdász. Mindig csak a számok. Mindig csak az üzlet!

Lapunk főszerkesztőjének, Dr. Szilágyi Gergelynek, Besser Balázs mutatta be a területet. Fotó: Agro Jager

Érik a madárcseresznye. Felhőkben járja a seregély. Majd oda lent lesz egy fekete szemű, majd ott megállunk, bár szaporátlan, mert kicsi a szeme, de annál ízletesebb. Vadkörték, vadalmák tarkítják a kocsányos tölgyeseket, de van itt akác is. Sok eső hullott a napokban, s ahol megáll, összegyűlik a víz, nyomolunk. Nehéz, párás a levegő. Meleg estével érkezik ez a nyár eleji éjjel. Érik a búza. Még tejes, de amott már szőkül.

Ez itt a Móri-árok. Fotó: Agro Jager

Szarvasok bújnak elő, őzek lépnek ki. Suta, fiatal őzbak, ígéretes ez is, amaz is. A vaddisznó még várat magára, de különös hangokat hoz a szél. Hollók keresik éjszakázó fájukat…

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A terület önmagáért beszél s beszél annak a vad is, aki érti, meglátja, milyen egy jó terület. Hallgat a puska a kezünkben. Kétségtelen, hogy megváltozik a vadászat Magyarországon. Elég a látogató, az egy-két estét kijáró vadászból, aki csak a húst látja és nem akar holnap jönni, szemben azokkal, aki legalább szeretne, még akkor is, ha nem tud. A zaklatott területen nem lehet sem vadászni, sem vadgazdálkodni. Itt a Móri-árokban, ha nem is leszünk tagok, de jó lehetőséget kínál a társaság arra, hogy aki vadászni, aki erdőt járni akar, aki vadcseresznyét szedne, így a nyár előn, úgy, hogy az őszön bikát is lőhet, nem kell másik területet keresnie. Igaz, csak egy bikát ejthet el a csomagban, teszi hozzá Besser Balázs, de ha nem kapkod és kivár, türelmes, a bőgés vége felé igen nagy bikák tűnnek fel, ami évről, évre igaz a területen. Azután meg jön a barcogás. A víz, a jó élőhely mágnesként vonzza a vadat s aki önmérsékletet tanúsít, azt mindig meglepi Diána.

Célon! Kísérő Besser Balázs. Fotó: Agro Jager

Nálunk úgy megy, hogy névre kiosztjuk a krotáliákat. Mindenki, amit felvesz, annak a sorozatszámát felírjuk s amikor elejti a vadat és birtokba veszi, már teheti is a csánkba és zsigerelheti, szállíthatja be vagy éppen haza.

Ígéretes vadászterület a Móri-árokban. Balról Dr. Szilágyi Gergely, az Agro Jager főszerkesztője, középen Holczinger László és a képen jobb szélen Besser Balázs. Fotó: Agro Jager

Besser Balázs még jónéhány érdekességről, lehetőségről mesélt, ami összetartja a közösségüket és hozzátette, hogy a két csomagos vadász, aki közéjük kerül, nem lesz kizárva a társaság életéből sem, ami ha úgy vesszük, nagy szó a mai világban. Ha akar, jöhet velünk lest építeni s minden közösségi munkában is részt vehet. Hozhatja a gyerekeit, hiszen a mi srácaink is itt vannak. Legalább megtanulják, hogy mit is jelent vadásznak lenni…

Jelentkezni, érdeklődni az akahvadaszat@freemail.hu e-mail címen lehet

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Békéscsabán egy 713 grammos őzbak került terítékre

Print Friendly, PDF & Email

713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.

A Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén esett a képen látható 713 grammos őzbak. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Nagy Árpád, az elmúlt években, gyökeresen átszervezte a társaság vadgazdálkodását. Egyáltalán nem tartotta működőképesnek azt, hogy a felügyelő bizottság, az intézőbizottság ülésezik, különféle, általuk helyesnek talált döntéseket, légből kapott ötleteket végrehajtsanak, teljesen szembemenve a józan ésszel. Ezért egy háromtagú elnökséget alakított ki, akik gyorsan tudnak szakmai, gazdasági és személyi döntéseket meghozni. Ez, miközben rendkívül gyors döntések születnek, jó a vadgazdálkodásnak és jó azoknak a tagoknak is, akik élvezni szeretnék a vadászatot, természetközelségét, amikor a társaság területén cserkelnek. Természetesen ehhez egy profi, ütőképes hivatásos vadász stábra van szükség, akik, ha szeretik is a vadászatot, a vadgazdálkodás feladatait, de emellett munkahelynek tekintik a vadásztársaságot és nem szabadidős tevékenységként élik meg a munkanapokat. Ez utóbbi ugyanis, rendkívül nagy veszteségeket okoz, mert a munkát, a napi feladatokat el kell végezni, de egy terület fejlesztéséhez, az élőhelyfejlesztéséhez nem elég a napi munka, amellé hozzá is kell tenni, mert, ha nem, akkor csak esély van arra, hogy szinten tartsuk a kezelt, ránk bízott területet. A hivatásos vadász szakma magányos, ezért is kell olyan jól képzett szakembereket képezni az oktatásnak, majd foglalkoztatni, hogy akkor is tudjanak önállóan dolgozni, ha nincs ott az elnök, ha nincs ott a tagság. Kiemelte, hogy a terület jó adottságai mellett, szükség volt egy olyan vadőrre is, mint Pusztai Arnold, aki lelkiismeretesen, nap, mint nap járja a területet és nemcsak a rábízott feladatokat látja el, hanem képes önálló, szakmai döntéseket hozni. Így történt, hogy egy alkalommal azzal érkezett be, hogy megtalálta a tavalyi nagy őzbakot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Pusztai Arnold kiemelte, hogy 2023-ban tudták, hogy van egy erős őzbakjuk, de úgy döntöttek, adnak neki még egy évet. Ezzel, kétségtelen, hogy hatalmas kockázatot vállaltak fel, de elnök úr bizalmat szavazott és az őzbak a korosítás útjára lépett. Fel-feltűnt. Aggódtunk érte, aztán eljött az ősz, elvetették az agancsokat és csak bízni tudtunk benne, hogy ez a jó őzbak megmarad a télen, hogy nem lesz beteg, hogy nem ütik el vagy nem kerül valakinek a terítékére. Sok aggodalom lengte körül, de azt már tudtuk, hogy az üzekedésben bizonyosan ott volt és a jövő, ha ismeretlen is, valamelyik bakgidában újra felbukkanhat…

Nehezen, de sikerült terítékre hozni a képen látható kapitális őzbakot. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Egy április napon aztán egyszer csak megláttam – emlékezett vissza Pusztai Arnold -, de nem ott, ahol eddig láttuk, hanem, ha úgy vesszük, „bebútorozott” a kiskertek alá és az elhagyott telkek között, a régi gyümölcsfák nyugalma alatt terelgette a sutáit – helyesebben, azok vigyáztak a lovagra.

Ha nem voltam óvatos, a suta észrevett és már ugrott is, vitte magával a bakot. Sok lehetőségem nem volt a megfigyelésre, de túljártam az eszükön és gyakran beültem egy bokor alá: onnan figyeltem őket. Valóban, ha egy gyalogos feltűnt, akkor hamarabb észrevették, mint én, de az ember szagát viszonylag jól viselték, ha meg jó volt a szelem, volt olyan hajnal, hogy 30-40 méterre legeltek.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sok fényképet, videót is sikerült így készíteni az őzbakról és idebent tanakodtunk, hogy mekkora is lehet. Abban maradtunk, hogy 650 gramm biztosan lesz, de ott maradt bennünk a bizonytalanság, hogy esetleg. Ezzel hívtuk fel a vendégünket, hogy találtunk neki egy biztosan 600 grammos őzbakot, de lehet, hogy több is lesz az agancsban, s az probléma lenne-e?

Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852

Vártuk a választ, mert egy egyszerű kérdés az efféle. Mi hivatásos vadászok megszoktuk, de súlyos kérdések ezek s nem is kertelt vendégünk. Első kérdése az volt: mikor indulunk?! Alapvetően régen szeretett volna már egy nagy őzbakot lőni. Lehetőség, hogy nagy őzbakot ejtsen el, nálunk több területrészen biztosított, de ebben láttuk, hogy több is lehet – ami igen felkeltette az érdeklődését.

Aznap egy 440  grammos őzbak is gazdagította a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területét. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Elnök úr aggódott és mi is, mert a kiskertes rész ugyan nem lakott terület és a vadászterület fontos része, de óvatosnak kellett lennünk és arra kért bennünket, hogy kiskaliberű, őzes fegyverrel induljunk. Annyit jártunk a nyomába, hogy minden rezdülését ismertük, de nem is az őzbakkal volt a gond, hanem a szemfüles sutával küszködtünk. Azon a délutánon azonban, úgy hozta a szerencsénk, hogy csak az őzbak állt kint. A területen nem volt mozgás, emberek nem jártak és olyan közel kerültünk, hogy akár nyílt irányzékkal is elejthettük volna.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Nekem nem is kellett távcső, mert olyan közel volt – mesélte Pusztai Arnold. Tudtam, hogy a vendégem megcélozta. Vártam. Ilyen nagy őzbak nemcsak az elejtő életében, hanem nekünk, hivatásos vadászoknak is, ha úgy vesszük, kilométerkő az életünkben. Sokunk vágyik egy ilyen őzbakra, sokan dolgozunk a szakmában. Jó terület, jó élőhely, jó genetika – ezek az alapjai, de kell hozzá az ember és nálunk Nagy Árpád elnök úr adja a hátteret. Igaz, vissza is követel belőle, az elvárások magasak, de amit szeretnénk, azt előbb-utóbb előteremti és most itt állunk egy ekkora őzbak előtt. Nem kell más szakmai elismerés egy vadőrnek, mint a számok. A trófeasúlyok és a terítékadatok, a tavaszi vadlétszámbecslés. A vadőr keveset beszéljen, de annál többet dolgozzon és majd az elnök és a tagság meghozza az ítéletet. Ezt tudja a vadőrszakma és ki kell mondani: a tisztességes becsületes munka, a másokkal szemben, a tagsággal, a vendégekkel szemben a tisztességes, becsületes hozzáállás meghozza az eredményét. Egy vadőrnek tudni kell hallgatni, tudni kell igazságosnak lenni, tudni kell vadásztatni, vadászatokat vezetni. Lehet magunkat dicsérni, de az előbb-utóbb kipukkad. Ahogy cikáztak a fejemben a gondolatok, ahogy vártam már, hirtelen eldördült a fegyver – mesélte Pusztai Arnold. A pillanat, amikor megcsapja a fülünket a lövés zaja és lessük, hogy mi történik! Az őzbak tűzben rogyott, de mi tudjuk, hogy bármi történhet még! Azonban nem történt semmi s mikor a vendégemre néztem, nagy kő esett le a szívemről.

Kapitális őzbak Békéscsabáról, a Borosgyán Vadásztársaság területéről. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager

Persze, odamentünk az őzbakhoz. A vendégem birtokba vette, majd átadtam a töreteket – ahogy illik. Ezek a pillanatok csak a vadászokat illetik meg s mikor eltelt az a pár perc, felhívtam elnök urat. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel fogadta a hírt: – akkor sikerült – nyugtázta. Azonban előttünk voltak még a trófea kikészítésének mozzanatai és a várva várt mérlegelés, ami igazán felülmúlta a várakozásainkat és a vendégünkét, aki nekünk elmesélte, hogy bizonyosan élete legnagyobb őzbakját hozta terítékre, itt, nálunk, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén, Békés vármegyében, hiszen 713 grammot mutatott a mérleg!

Pusztai Arnold, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság hivatásos vadásza, a Békésen megrendezésre került V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgász Napon, ahol már kiállították a kapitális trófeát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nagy Árpád, a társaság elnöke hozzátette, hogy az országos trófeabírálatra is elvitték az őzbakot, a mögöttünk álló hétvégén pedig a Békés Vármegyei Vadásznapon – igaz felirat nélkül, de üvegvitrinben kiállították a nagyközönség előtt. Ennek ellenére gyorsan szárnya kapott a hír és sokan megnézték ezt a Békés vármegyei őzbakot. Úgy gondolom, hogy ez az őzbak, ez a genetika, méltán öregbíti nemcsak a vármegye, hanem hazánk hírét is az európai vadgazdálkodók között – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Pusztai Arnold hivatásos vadász, Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom