Vadászat
Vadászni tanulunk
A Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vadásztársaság területén idén májusban sikerült bepillantást nyerni egy rókacsalád mindennapi életébe. A környéken ez nem egyszerű feladat. Az alföldi vadásztársaság apróvadas, őzes területen gazdálkodik, ahol az egyik legfőbb feladat a ragadozók gyérítése. A területen leggyakoribbak a rókák, de aranysakálok és borzok is előfordulnak. Egy-egy rókacsalád felnevelésekor a szülők rengeteg nyulat, fácánt és alkalmanként őzgidát is elpusztítanak. A nagy rókának nem csak magát kell ellátnia hússal, hanem a növekedésben levő kölykeit is, mivel azoknak nem elég az anyatej. Az őzek is ebben az időszakban hozzák világra utódaikat és sok esetben könnyű préda lehet egy néhány napos gida is, aki még védtelenül fekszik a területen. Mivel a környéken sok tanya is van, a rókák háziállatokat is zsákmányolnak, komoly károkat okozva a gazdáknak.

Fotó: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
Horváth József hivatásos vadászt kértük meg, szóljon, ha a területén rókavárat talál, mert szeretnénk felvételeket készíteni. Egyik nap megcsörrent a telefon és Joci hívott: a társaság elnöke talált egy lakott kotorékot, ami alkalmasnak tűnik felvétel készítésére. Egyeztettük a hivatásos vadásszal az időpontot.
Ez két okból nagyon fontos: balesetmegelőzési szempontok miatt a helyieknek tudniuk kell, hogy idegenek mozognak a vadászterületen, másrészt semmilyen formában nem szerettük volna akadályozni a vadásztársaság szakmai munkáját. A megtalált alomhoz egyébként azért nem nyúltak hozzá, mert az egyik tag a kisunokájának szerette volna megmutatni kis Vuk utódait.

Fotó: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
A helyszín egy jelentéktelennek tűnő akácliget volt, ahová kétszer mentünk ki. Az akácosban homokbuckák vannak, ezeknek a buckáknak az oldalába, a fák gyökerei alá készítették a rókák a kotorékot. Már az első alkalommal sikerült egy ritka pillanatot megfigyelnünk és rögzítenünk. Ottlétünkkor tért vissza a nagy róka a vadászatból. Megérkezésekor hangjelzést adott ki, amire azonnal előjöttek a kölykök a kotorékokból. Egy mezei nyulat hozott nekik. Az addig játékos kölykök egy pillanat alatt megváltoztak. A legerősebb kölyök rávetette magát a nyúlra. Komoly csatákban jelezte, hogy az övé az elsőbbség és a többiek csak utána következhetnek. Sajnos a felvétel közben eleredt az eső. Megpróbáltuk saját ruháinkkal takargatni a gépet, de néhány perc múlva feladtuk a kilátástalan harcot.

Fotó: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
Következő alkalommal ugyanabban az erdőben egy másik kotorékhoz mentünk. Reggel fél hatkor már elfoglaltuk a helyünket, azonban hibát követtünk el: nem jó kotorékot figyeltünk. Másik kijáratból jöttek elő a kölykök, akik így észrevettek bennünket. Ezt követően hiába ültünk kint órákig, többet nem jöttek elő.

Kreisch Körözsi Virág amatőr fotós
Aznap délután tértem vissza, akkor már céltudatosan, a megfelő kotorékhoz helyezkedtem el. Ilyenkor a megfelelő elhelyezkedéshez a legfontosabb a szélirány megfigyelése. Lehetőség szerint szembeszéllel kell leülnünk, ha onnan nem tudunk fotózni, akkor oldalszélben, de semmiképpen sem szabad hátszélben, hiszen a rókáknak fantasztikus szaglásuk van. 16 órakor értem ki. Első feladatom az volt, hogy azonnal takarást készítettem. Amikor ilyen közel vagyunk a vadakhoz, terepmintás ruhát használunk, fejünkre is terepmintás csuklya kerül. Sok esetben kesztyűt is veszünk. Van álcahálónk, lessátrunk is, de jobban szeretjük a természetes dolgokat.

Fotó: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
Nagyobb kihívást jelent természetes környezetben felvételeket készíteni. Ágakat teszünk az állványhoz, ezek mögött bújunk meg. Ebben a közelségben nem szólunk egymáshoz, nem mozgunk, egy kézmozdulattal is lebukhatunk. Negyedóra után jöttek elő a kölykök. Ettől a pillanattól kezdve mozdulatlanul ültem.

Fotó: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
Két óra ülés után, a nem túl kényelmes háromlábú széken, teljesen begörcsöltek a lábaim, azonban az élmény miatt megérte. Mivel tükörreflexes gépet használunk, az az exponáláskor hangot ad ki. Kattan. Eleinte erre felfigyeltek, de kis idő múlva megszokták, ellenben ha a lábamat megmozdítottam, és megreccsent az aljnövényzet, azonnal a kotorékhoz rohantak. Ilyenkor teljesen mozdulatlanul ültem és akkor néhány másodperc után megnyugodtak: folytatták a játékot.

Kreisch Zoltán amatőr fotós
A filmben a helyszínen tapasztalt élményeket szeretném megosztani a a nézőkkel, ami nagyon nehéz feladat.A feszült várakozás. A kisrókák megjelenésekor a hatalmas adrenalinlöket. Majd a lecsendesedés. Egyszer csak a természet részeivé válunk, részesei lehetünk a rókacsalád hétköznapjainak. Ez nem állatkert, nem vadaspark. Ez valami leírhatatlan, amikor a kotoréktól 20-25 méterre élhettük ezeket a csodás pillanatokat.
Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok a film megnézéséhez! Negyedórában összefoglalva léthatjátok, amit mi órákon át rögzítettünk.
Köszönet a Kunszentmiklósi Természetvédő Petőfi Vadásztársaság tagjainak, elnökének és a hivatásos vadászának!
Írta és fényképezte: Kreisch Zoltán és Kreisch Körözsi Virág
***
Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

































