A 2024-2025-ös vadászati évben november 28-ig összesen 49 szabad területen és 3 vadaskertben elejtett gímbika, 13 őzbak, 19 szabad területen és 1 vadaskertben terítékre hozott dámbika, valamint 6 szabad területen elejtett és 4 vadaskerti muflonkos trófeáját mutatták be a területi vadászati hatóságok felülbírálatra az Országos Trófeabíráló Testületnek (OTT).

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A fenti számok az elmúlt vadászati évben esett, de az ideiben bemutatott trófeákat nem tartalmazzák. Ebben a vadászati évben is jelentős aszályos időszak volt tapasztalható az ország nagyobb részén. A trófeatömegek az őzbakoknál és a gímbikáknál sok esetben elmaradtak a várt, illetve az elejtés előtt becsült súlytól. Valószínűleg ennek is köszönhető az, hogy lényegesen kevesebb őzbak és kevesebb gímbika került az OTT elé. A vadgazdálkodók beszámolói szerint több esetben is úgy döntöttek, hogy a nagy agancstömeget mutató őzbakokat és gímbikákat nem hozzák terítékre, mert a trófea tömege vélhetően számottevő mértékben elmaradt volna a várakozásoktól.

Évek óta megfogalmazásra kerül a beszámolóban, hogy „a 160 CIC pont feletti őztrófeák tekintetében még mindig nem értük el a pandémia előtti évekre jellemző szintet (sem mennyiségben, sem tömegben, sem pontszámban). A korábbi évekhez képest még kevesebb őzbak érte el a felülbírálati ponthatárt, és nem mutatkozott javulás a legjobb trófeák fő paraméterei tekintetében sem”. Sajnos ez az idei évben sem alakult másképp. A legnagyobb trófeatömegű bak az idén 705 g-os volt, azonban ez a trófea sem érte el a 180 CIC pontot. Az OTT számára bemutatott bakok közül mindössze egy volt igazán öreg bak, a többi kora 5-6 évesre becsült. Két ígéretes, 4 éves (3 hibapontos) bakot is bírált a Testület.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A bemutatott gímbikák korát tekintve igazán öreg bika mindössze egy került felülbírálatra az idén. A Testület megítélése szerint 16 bika érte meg a 13. életévét, azaz a 12. felrakást. A szabad területen elejtett bikák közül 14 egyed becsült kora volt 10-11 év, közülük 8 kapott szakszerűtlen elejtés minősítést. A trófeatömeg 3, szabad területen esett bikánál haladta meg a 14 kg-ot, a legnagyobb esetében a felülbírálaton mért tömeg 14,44 kg volt (a képtáblákon a trófeák mellett a 24 órás tömegek szerepelnek). A bírálati pontszám tekintetében az idén csupán egy bika trófeája emelkedett 250 CIC pont fölé (szabad területen).

Fotó: OMVK

Az idei év érdekessége, hogy a dám esetében – az előzőekkel ellentétben – kifejezetten jó idényről számolt be több vadászatra jogosult is és több 6 kg feletti trófeatömegű dámbika került terítékre. Sőt, a BAKONY-VAD Vadásztársaságnál, Veszprémvarsány határában egy olyan dámbikát sikerült terítékre hozni, amely az OTT felülbírálatán 240,41 CIC pontot kapott, ami új magyar rekord.

Írta: Pető Zoltán OTT tag: Az Országos Trófeabíráló Testület beszámolója. Országos Magyar Vadászkamara Vadászévkönyv 2025. 153. o. ISSN 1419-4732. Dénes Natura Műhely Kiadó. Felelős szerkesztő: Dr. Jámbor László.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

OMVK: Saját magáról és napi munkájáról nyilatkozik így Horváth Lajos, aki a szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezet alkalmazásában az 1700 hektár, intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló aktuális kultúrát védi az éppen esedékes szárnyas „kártevőktől”, köztük októbertől márciusig a szívének legkedvesebb vadlibáktól is. Sokan ismerjük, vagyis tudunk róla. Ki közelebbről személyesen, ki a közösségi felületekről.

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A szerencsésebbek vadásztak már vele, de többen vannak, akik csak szeretnék élvezni meghívását egy-egy libahúzásra. Különleges ember – finoman szólva sem egy stand up-os dumagép. Vajon a munkája tette ilyenné, vagy éppen a természete miatt találta meg ebben a magányos a munkakörben az örömét? Nem tudom. A territóriumából sem mozdítható ki könnyen; ezt az is mutatja, hogy az interjút is egy csemegekukorica-tábla mellett ejtettem meg vele egy szeptemberi forró vasárnap délelőtt, seregélyriasztás közben. Most ez a feladata, napkeltétől napnyugtáig, hétfő hajnaltól, vasárnap késő estig.

Tekintettel, hogy az évkönyv témája a vízivad, benne hangsúlyosan a vadászható libáink, azok vadászati, gazdálkodási vonatkozásai, azt hiszem, nehezen kerülhető meg Lajos személye, akinek minden egyes napja erről szól. Októbertől márciusig, amint megérkeznek a libák, és ameddig el nem vonulnak a fészkelőhelyeikre, hajnalban és este húzáson vadászik, napközben riasztja őket a vetésekről. Fél év csak a libáról szól… Az évkönyv megjelenéséig biztosan meglőtte már az 1500-adik libáját, vagyis tapasztalata, személyes élményei, megfigyelései, praktikái akár a vadászat, akár a kárelhárítás során mindenki számára tanulságosak.

Ahogy mondja, a seregélyeknek köszönheti jelenlegi munkahelyét is; korábban – 2004-től – már járt seregélyt riasztani a Róna Tsz-hez, ezzel egészítette ki vadőri fizetését. Eleinte szabadsága rovására, de ha a szükség úgy kívánta, fizetés nélküli szabadságot is igénybe vett, azt is riasztással töltötte. Miután egy nap alatt a liba lelegelt 50 ha kényes kultúrát, ezzel jelentős kárt okozva a szövetkezetnek, a cég akkori vezetője főállást ajánlott neki. Ennek augusztusban lesz tíz éve – akkor váltott szakmát, akkor hagyta ott a vadőri „karriert”, váltott az álommelóra.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

A területen az őszi vetésű gabonák a jellemzők, a repce vetésterülete – amit szintén nagyon kedvelnek a libák – minimális. Amíg a kukorica learatását követően a tarlók még fennmaradnak, addig elsősorban azt járja a liba, a gabonavetéseket inkább novembertől, azok kizöldülésétől lepik a libák. A károkozásuk akkor igazán jelentős, amikor nem csak csipkedik, hanem az átázott talajból a teljes növényt ki is húzzák. Arra a kérdésemre, hogy a kárelhárításnak szerinte mi a leghatékonyabb eszköze, egyértelmű választ ad. A libák a nappali táplálkozóhelyükön történő zavarásra a legérzékenyebbek, ezeken a helyeken egy komolyabb vadászat után napokig is mentesítve van a terület. Más eszköz, módszer közel sem ilyen hatásfokú. A gázágyú önmagában kevés, riasztás nélkül csak részmegoldás. A munkája is abból áll, hogy a hajnalban vízről kihúzó libákat megfigyeli, hogy melyik táblára tesznek le, majd onnan addig zavarja őket, amíg el nem hagyják a szövetkezet földjeit.

Teliholdkor a liba gyakran éjszaka is kirepül a vízről a vetésre táplálkozni, ezt többen is leírták már, és ő is számtalanszor megtapasztalta, hogy az éjszaka frissen esett havon reggelre már tetten érhető volt a libák jelenléte, de hőkamerás felvételek is bizonyítják ezt. Ez ellen nehezen védekezni, ez kiszámíthatatlan jelenség.

Mindig is vadász szeretett volna lenni, ’87-ben a Roth Gyula Erdészeti Technikumba vagy a barcsi szakiskolába is szeretett volna jelentkezni, de a túljelentkezés miatt nem volt esélye bekerülni egyik középiskolába sem, ezért Pakson érettségizett, a helyi gimnáziumban. 1991 nyarán a Paksi Állami Gazdaságnál volt gyakornok, ott ajánlott neki erdőkerülői munkakört, akkor még szakmai végzettség nélkül, a gazdaság főerdésze. ’92-ben levelezőként kezdte el a soproni iskolát, de mire elvégezte, már nem tudott a szakmájában otthon elhelyezkedni.

Álláshirdetésre jelentkezve került a teveli Hubertus Vadásztársasághoz, ott kezdte el hivatásos vadászi pályáját, majd 2000-ben a Bakonyban folytatta, ahonnan egy újsághirdetés csábította Szabadszállásra. A nagyvadat és az erdő borította hegyvidéket cserélte a szikes puszták merőben eltérő, mégis nagyon változatos világára. Akkor még vajmi keveset tudott a libákról, a libavadászatról. Az első libáját 2002. december 5-én tudta felvenni, jó néhány doboz ellődözött sörétes patron után.

A libavadászat kuriózuma rengeteg bérvadászt vonzott Szabadszállásra, a napidíjas vadásztatás jelentős bevételt hozott a társaságnak, de egyéb okok miatt ezt a bérvadászati formát 2009-től beszüntették, azóta más struktúrában folyik a vadásztatás. Itt jegyezte meg, hogy voltak évek, amikor 100-nál több libát is felvett az adott idényben. A szomszédos Kiskunsági Nemzeti Parkkal kötött megállapodás alapján a vadászterületet szektorokra osztották, szektoronként eltérő vadászati gyakorlattal.

2015-ig dolgozott itt hivatásos vadászként, közben tagja lett a társaságnak, azóta csak tagként vadászik a területen. Szenvedélye, egyben munkája is a vadludak kiismerése… no meg az erdei szalonka – de az egy másik történet, talán majd egy másik évkönyv számára.

Beszélgetésünk alatt – nem meglepő módon – szóba hoztam a hivatásos vadászi szakma megbecsültségét, presztízsét, miként látja a szakma jövőképét. Nem optimista a kérdésben, de nem csak a vadászatra jogosultakat hibáztatja, szerinte ez nem csak pénzkérdés. Meglátása szerint – legalábbis a környezetében úgy érzékeli, és a kollégákkal folytatott beszélgetések alapján is azt tapasztalja –, kevesebb az olyan fiatal, aki elhivatott, szenvedéllyel kezeli a rá bízott vadászterületet, és képes komoly áldozatot hozni a rábízott vadállomány érdekében.

Lenyűgöző a vadászati szakmai és szépirodalmi olvasottsága. Még nem volt nyolcéves, amikor elolvasta Kittenberger Kálmán Kelet-Afrika vadonjaiban című könyvét, azóta is folyamatosan falja a vadászati témájú írásokat. A klasszikusokat többször is, a modern könyvek némelyikéért utólag viszont egy fabatkát sem adna. Nem véletlen, hogy az a megtiszteltetés érte, hogy Bozóki László felkérte legutóbbi könyvének, a „Libagödörben, vadludakra várva” című kötetének lektorálására, melyben egy fejezetet rá is szentelt a szerző.

A beszélgetésünk végére már meg sem lepődtem, hogy a vadászható havasi juhokról, az újonnan elkülönített egyik juhfajról tart nekem kiselőadást. Kétség sem merül fel bennem, hogy a világ összes vadfaja érdekli, és legtöbbről ismeretekkel is rendelkezik. Csak hab a tortán, hogy létezik egy Facebook-csoport, ahol kvízmesterként olyan kérdéseket is bedob, amire még a világháló sem tudja a választ… és mi más is lehet a jackpot, ha nem egy libavadászat szűk hazájában, Szabadszálláson.

Írta: Kovács Gábor: A hivatásos madárijesztő – álommeló. Országos Magyar Vadászkamara Vadászévkönyv 2025. 68–69. o. ISSN 1419-4732. Dénes Natura Műhely Kiadó. Felelős szerkesztő: Dr. Jámbor László.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Fonyódi Járási Ügyészség lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, illetve orvvadászat bűntette mellett lopás vétsége miatt is vádat emelt azzal a férfival szemben, aki az erdővel határos udvaráról tiltott eszközökkel vadászott, de a húst és az elhullott agancsokat is hazavitte.

A vád szerint az ötvenes éveiben járó férfi sosem rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, ennek ellenére egy revolvert és egy puskát, valamint a lőfegyverekhez tartozó összesen 271 db lőszert tartott a Fonyódhoz közeli településen található otthonában. Bár a vadászatra sem volt jogosult, a vádlott ilyen célból hangtompítót és éjjellátót szerelt a puskájára, majd a telkének a szomszédos erdőtől kerítéssel el nem választott végén egy szórót is kialakított, ahová zöldségmaradékokat, kukoricát és nyalósót helyezett ki.

A szórónál a férfi egy mozgásérzékelőt szerelt fel, amely a közeledő állatokról a házban adott jelzést a vádlottnak, aki így a pinceépület felett kialakított lőállásról vadászhatott az apróvadakra, így különösen a rókákra, borzokra és aranysakálokra, de egy vaddisznő süldőt is elejtett. A férfinak mindezeken túlmenően lopás miatt is felelnie kell a bíróságon, mivel a közeli vadászterületről agancsokat és vaddisznóhúst lopott el.

Az ügyészség a Fonyódi Járásbírósághoz benyújtott vádiratában a büntetlen előéletű, a bűncselekmények elkövetését beismerő férfival szemben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

A fotókon a lefoglalt fegyverek és lőszerek láthatók.

Forrás: Ügyészség

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131