Keressen minket

Vadászat

Kapitális remetekan Csókakőn

Remetekant hoztak terítékre Csókakőn

Közzétéve:

Csöngedi Roland, két évvel ezelőtt, édesapjának köszönhetően lett a móri székhelyű Vajal Vadásztársaság tagja Fejér vármegyében,  aki tavaly karácsonykor adományozta fiának a tagságot. A tagcsere iránti kérelem benyújtását követően a vadásztársaság egybehangzóan támogatta Roland felvételét a vadásztársaságba. A vadászterület megközelítőleg háromezer hektár nagyságú, amely Mór-Csókakő, Balinka, Bodajk települések határában terül el.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

A vadászterület Székesfehérvártól alig 23 kilométerre helyezkedik el, a Vértes hegységtől délre. A területen rendkívül változatosak a domborzati viszonyok. Körülbelül öt évvel ezelőtt növekedésnek indult a gímszarvas állománya is, amely a korábbi években csak váltóvadként volt jelen a vadászterületen. A területen az őz és a vaddisznó populációja jelentős, az apróvadé minimális – kezdte beszámolóját Roland.

Új tagként úgy érezte, hogy először mindenért meg kell dolgozni, és csak ezután lehet szerencséje. A tagságban évente kétszer megrendezett társadalmi munkában is részt vállalt.

Harmadik generációs ácsként Csöngedi Roland azonnal nekiállt egy saját magasles elkészítésének. Jakab András sógora mellett, kisfiai, Zalán és Zétény segítették a munkában. A korábbi években jelentős számú magaslest építettek édesapjával a helyi és környező vadásztársaságoknak.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

Közösen nagy munkába fogtak a hatos körzetben. Egy régen járt dűlőutat, amit mostanra a természet visszafoglalt, méterről méterre felszabadítottak a vadrózsától és egyéb fásszárú fajoktól, körülbelül 60 méter hosszan. Olyan szélesen kellett kitakarítani mindent, hogy egy MTZ traktor képes legyen a kész magaslessel bemenni.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

Közel négy nap után elkészültek a nagy munkával. A terület tulajdonosától előzetesen engedélyt kértek a magasles felállításához. Az udvaron körülbelül két nap alatt elkészült az akácból és kocsányos tölgyből készült, alaposan megtervezett, több évre készült magasles. Kovács László vadőr segített feltenni tetőfedőanyagot a magaslesre.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Hetekkel később szórót alakítottak ki. A nagy család és a sok munka miatt nem lehetett mindent gyorsan befejezni.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

Tavaly júniusban, a kora esti órákban várta a vaddisznókat. Egy reccsenés kíséretében egy kocasüldőt hozott terítékre. Hatalmas élmény volt, mert napokig, hetekig ezt mesélte az egész család. Azonban ezután hosszú hónapokig még nyomot sem láttak. A vaddisznók vélhetően a nagy szárazság miatt elvándoroltak. Az elkövetkező hónapokban csak szőrmés kártevőkre lehetett vadászni. A koslatás időszakában sikerült néhány vörösrókát terítékre hoznia.

Februárban jött egy vaddisznókan is. A nagyagyar hossza elérte a 14 centimétert. A vadászszerencse egy időre megváltozott, de a korai siker után megint hosszú hónapok teltek el, úgy, hogy még vaddisznót sem látott.  Jakab András tanácsát megfogadva, bükkfa kátrányt is kent a közeli kőrisek kérgére. Ez nem várt eredményt hozott. A semmiből egy hatalmas kan nyomai tűntek fel, amit csak esők után láthatott meg. A kan, nagy darabokat szakított le a fa törzséről az agyarával. “Olyan volt, mintha valaki kisfejszével megkérgezte volna a fákat”. Reccsenések zaját is többször hallani lehetett.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

A disznó szellemként járt a területen. Soha nem követett el hibát. A sokat megélt kan, pontosan tudta, hogy vadászhatnak rá. Az erdőből időnként reccsenések zaját hozta a szél. A munka miatt sokszor ki sem jutott, de a a szórón akkor is látta a hatalmas nyomokat, a lestől alig 30 méterre. A kan azonban nem tartotta a helyet.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

Emiatt egyre többen beszélték a környező vadásztársaságoknál is, hogy egy remetekan járja a területet. Egyre többen próbáltak szerencsét, de más vadászok, csak úgy mint Roland, egyszer sem tudták megpillantani sem. Roland az álmatlan éjszakák után sokat töprengett azon, hogy hol hibázik, mit csinál rosszul.

Az egyik kora délutáni napon figyelte a magasles és a szóró közötti aljnövényzetet. És ekkor rájött, mi volt az oka a sikertelenségnak. A völgyben elhelyezkedő szóró és a magasles között időnként alig észrevehetően, rövid időre, apró szellőként körbeforgott a szél. Ezt a szelet soha nem érezte a magaslesről. A szagát azonban szinte mindig körbevitte az erdőben a nagy kanhoz.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

Megannyi sikertelen éjszaka után újra nagy lendülettel vetette magát a vadászatba. Elhatározta, hogy egy kisebb kiülőt is épít a másik oldalba, egy közeli fára, és időnként azon próbál majd szerencsét. Ez gyakorlatilag csak pár deszkából állt, amin el lehetett tölteni pár órát. Azért, hogy a magányos kant oda szoktassa, erjesztett kukoricát ásott el egy ásónyomnyi mélyen, amely így nem tudott gyorsan kiszáradni. Megint eltelt egy hónap… Sokszor elképzelte, amint kilép a hatalmas remetekan a sűrűből, hol és hogyan tesz majd lövést rá.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

A témának még jobban utána olvasott, idős vadászbarátokat is megkérdezett, hol érdemes megcélozni egy ekkora vaddisznókant. Gyerekkora óta sok történetet hallott, mi mindent találtak már a terítékre hozott kanok pajzsaiban. Néhány héttel később munka közben Jakab András kereste, pár percet beszéltek csak: “Úgy hallottam, hogy nagy a mozgás a területen, menj ki te is munka után!”

Bár fáradt volt, mivel egész nap a tűző napon, egy tetőn dolgozott, ismét kiment a hatos területen álló magaslesére. Félhold volt aznap éjjel. Az aranysakál és a vaddisznó is óvatosabb ilyenkor. Csöndesen teltek az órák, először egy borz érkezett, majd egy kisebb őzbak. Sokáig nézte a két vadat. A fegyvere egész éjjel mellette “pihent”. A várva várt nagy kan ma sem jött meg. Hallott egy nagy reccsenést, de ezt leszámítva semmi nem történt. Komótosan összecsomagolta a fegyverét, mindent bepakolt a táskájába, majd a lesről lassan elindult a kocsi irányába, amely körülbelül 200 méterre lehetett.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

A kocsihoz érve, miután szinte bepakolt mindent, még egyszer utoljára kíváncsiságból körbenézett a domb tetejéről. Ekkor egy pillanatra levegőt sem vett, annyira meglepődött. Lejjebb a réten egy vaddisznót vett észre, körülbelül 25 méterre. Hatalmas volt a sörénye, ami csak úgy ragyogott az ezüstös holdfényben. Pontosan tudta, mit lát maga előtt, de nem akart hinni a szemének. A remetekan állt keresztben előtte!

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

Az esélytelenek nyugalmával, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, elővette a fegyverét a tokból. Közben a szíve a torkában dobogott. Eközben a kan behúzódott a rét szélén lévő magas fűbe.

Szerencséjére ott volt a kivehető tár, ahová tette – nem kellett keresni. A legnagyobb csendben már kezében volt a fegyvere, amit azonnal kibiztosított. A másodpercek éveknek tűntek mire a lőbotra helyezte a puskáját. Az adrenalin és a magas vérnyomás miatt semmiben nem hibázott, egy pillanatig nem hezitált. A félhold miatt szinte szabad szemmel is szinte látható volt a kan. Egy esélyt kapott, nem hibázhat. A fegyverlámpát felkapcsolta, a disznó még ekkor sem mozdult meg, körülbelül 70 méterre lehetett. Az utánkeresést mindenképpen el akarta kerülni egy ilyen korú  nemes vadnál.  Felkapcsolta a fegyverlámpáját. Célzott és leadta a lövést. A .308-as kaliberű Remington 783-as fegyverével célzott, és az elsütés után tisztán hallotta a semmivel össze nem téveszthető becsapódás hangját. A disznó tűzben rogyott. A lövés után több perceken keresztül várt. Felhívta édesapját Csöngedi Csabát, valamint sógorát Jakab Andrást, akik hamar megérkeztek.

A lövés a gerincet érte. A vad birtokba vétele után nagyon hálás volt a sorsnak. Közösen készítették el a terítéket és a fényképeket.Sok-sok hét és hónap után minden álma teljesült. A vadászat során megszámlálhatatlan alkalommal várta a kant a magaslesen. Tudta, hogy a közelben van, de egyszer sem mutatta meg magát.

Ezután gyorsan felhívta barátait, akik nem akartak elhinni, hogy terítéken fekszik a kan. A vad körülbelül 110 kilogramm lehetett. Kovács Lászlő vadőr készítette elő a trófeákat és vitte bírálatra.

A Fejér Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály bírálta el a trófeát, ahol a következő adatok szerepeltek:

  • A nagyagyar  hossza jobb oldalon 22,3 cm, míg bal oldalon 23,6 cm;
  • A nagyagyar szélessége jobb oldalt 24,5 cm, bal oldalon 24,8 cm.
  • Kisagyar körmérete jobb oldalon 8,6 mm; bal oldalon 8,3 mm.

A vadat nyolc évesre becsülték. A teljes bírálat összpontszáma elérte a 117,3 pontot.

Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News

“Vélhetően életem remetekanját sikerült terítékre hozni. Elsősorban köszönöm feleségemnek és gyermeikeim türelmét. Édesapámnak a vadászati lehetőséget és a természet szeretetét. Jakab András sógoromnak a sok segítséget és vadászati praktikáit” – zárta beszámolóját Csöngedi Roland.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Csöngedi Roland

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom