Keressen minket

Vadászat

Vadásznapot rendeztek Mezőtúron – GALÉRIÁVAL

2023. augusztus 12-én Mezőtúron rendezték meg a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadásznapot, amely idén, az augusztus 13-án megrendezésre kerülő Túri vásárt nyitotta meg.

Közzétéve:

Nyugodt szívvel mondhatjuk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei  vadásznapokra, hogy mindegyike igazi élmény a vadászok számára. Ezeknek a különleges napoknak a sorát erősíti már a mezőtúri is, amelyet augusztus 12-én rendeztek meg, hol másutt, mint Mezőtúr szívében, a híres, avagy a hírhedt Túri Vásár előtt egy nappal. A vendégeket Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke, Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő, Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, valamint Benedek Fülöp, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei örökös elnöke köszöntötte.

Megnyitó Mezőtúron. Balról jobbra Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke, Benedek Fülöp elnöki-főtanácsadó, örökös Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei OMVV elnök, Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő Fotó: Agro Jager News

Mezőtúr valamikor a legfontosabb átkelőnek számított, hiszen a Sárréten át csak itt, ezen a városon keresztül vezetett út Erdélybe. Budáról nem is lehetett másfelé menni. A Sárrét a Rétközig húzódott, s a folyamszabályozások előtti időben igen nehezen lehetett átjutni innen Nagyváradra, vagy ahogy még a régi öregek szokták volt mondani: Váradra. Az út ma is jó 140 kilométer, bár a régi ősi utakat ma még a Trianoni határ vágja ketté, de egy-két határátkelő, hacsak egy héten egy napra is, de már ki-kinyit. Talán segítene ezen a Schengeni zóna bővítése vagy további határátkelők nyitása és akkor igazán nyitott lehetne hazánk Erdély felé is. Mezőtúr vásártartási joga történelmi tény és bizony nyakas, konok kunok lakták e vidéket s lakják ma is, akik közül az itt élők döntő többsége ma is református, no’iszen ez itt a nagybetűs Református Tiszántúl – hamisíthatatlanul vakítanak ma is a hófehérre meszelt tornyok innen, egészen fel Debrecenig.

Már kora reggel rotyogtak a bográcsok, az üstök. Fotó: Agro Jager News

Szókimondó népek élnek ma is ezen a tájon s vallják, hogy Karcag-Túrkeve-Mezőtúr az a háromszög, ahol jó pörkölteket tudnak főzni – ebben mereven hisznek is és aki paradicsommal érkezik, annak a bográcsok körül nem igen lehet maradása, mert abba csak zsír, hagyma, paprika és só kerülhet!

Középen Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazadák Vadásztársaság elnöke, jobb szélen Uzsoki János, a Fekete István Vadásztársaság elnöke. Fotó: Agro Jager News

A város, ahogy Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke és Uzsoki János, a Fekete István Vadásztársaság elnöke tartja, soha nem fordult el a vadászoktól. Uzsoki János, aki egyébként nagy tiszteletben álló olimpikonja a városnak, hozzá is teszi, hogy Mezőtúron volt olyan idő, hogy nem volt olyan család, akinek ne lett volna egy-egy rokona a vadászok között. Büszkék arra, hogy a régi öregek képesek voltak egyben tartani 117 vadászt, akik 34 000 hektáron gazdálkodva, a megye egyik legnagyobb társaságát működtették.

Kürt harsan. Fotó: Agro Jager News

Kürt harsan és a sarkon fogatok kanyarodnak be. Van, aki a saroglyát lesi, van, aki a lovakat s bizony meg kell hagyni, hogy igen szépen jár az a csikó, ott ni, a kanca mellett, jobbról – mert oda szokás kötni a kancákat, amelyiknek csikaja van. Na, szó, ami szó, ehhez is értenek még Mezőtúron, mert hát ló nélkül milyen is lenne az élet?

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke Fotó: Agro Jager News

Uzsoki János elnök tolmácsolja, hogy hajnalban két fogattal, két vadász indult el, hogy terítékre hozzák az ünnepi őzbakokat. Látszik, ha egyszer ezek a kunok elhatározzák, hogy mellé állnak egy ügynek, akkor abból nem engednek és hát, most úgy alakult, hogy két őzbak is fekszik a terítéken. Látja? Ott, balról, az az ifjú hölgy Sándor Henrietta, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnökének a lánya, ő ejtette el az őzbakot.

Dr. Kovács Sándor országos alelnök Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának alelnöke kiemelte, hogy a tavaszi és a nyári utód- és fiókanevelés mind a vadászható, mind pedig a védett madár és emlős fauna vonatkozásában sikeres volt. Az őzbak vadászata ugyan a tavaszi hetekben döntő többségében lezajlott, de az üzekedés, azért, ha mennyiségében nem is, de a vadászati színvonalában messze kimagaslik.

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő köszöntője Mezőtúron. Fotó: Agro Jager News

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a vadászat, a vadgazdálkodás elválaszthatatlan része a vidéki ember életének. Különösen azok a gazdálkodók, állattartók tudják, akik legeltetnek, pásztorkodnak, növénytermesztéssel foglalkoznak, hogy mit is jelent az, ha a vadász nem ér oda, és nem tud segíteni. Így volt ez régen és így van ez napjainkban is. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodásnak, a vadászatnak, szigorú törvényi szabályozásoknak kell eleget tenni,  mind az ágazati, mind pedig a személyi feltételek kapcsán és nem csak a szűken vett vadászati vonalon, de széles körű feladatokat kell végrehajtaniuk. Az agrárium szereplői és a természetvédelem felé is kötelezettségeket kell teljesíteni, miközben nem szabad elfelejteni, hogy rendészeti feladatokkal is felruházták a hivatásos vadászokat. Ebben az együttműködésben Mezőtúr és a térség összefogott, amely meghozta, meghozza az eredményeket s lám a teret sikerült megtölteni.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere hangsúlyozta, hogy amikor megkeresték a vadászok, hogy a Túri Vásár előtt egy nappal, közvetlenül a vásár helyszínén szeretnének a vadászok találkozni, mi több, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadásznapokat megrendezni, igyekezett minden segítséget megadni. A Túri Vásárra, amelyet augusztus 13-án tartanak 20 000 embert várnak s a vármegyei vadásznapra már gyakorlatilag minden készen állt. Különösen nagy erőfeszítést nem követelt meg a várostól a vadászok kérése. Nyitott kapukkal fogadtuk a megkeresést és ezt erősítette az a színvonalas program, ami igazán illeszkedett is a város kultúrájához, a város történelmi hagyományaihoz.

A Primos nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet megrendelni!

A vadászatot nem szabad elszeparálni, s azzal, hogy a vármegyei vadászok felsorakoztak, hogy a vadászati árusok megmutatták értékeiket, hogy a vadászati képzőművészet, iparosság is bemutatta termékeit, teljesen nyilvánvaló egy ideérkező látogatónak is, hogy a vadgazdálkodás mögött érték, tartalom és tradíciós hagyományok körvonalazódnak.

Ünnepi teríték a mezőtúri vadásznapon Fotó: Agro Jager NewsJász-Nagykun-Szolnok Vármegyében nem szokás sok kitüntetést átadni. Vallják, hogy akkor lehet egy-egy kitüntetés értékes, ha azt ritkán, megfontoltan és azokat egy-egy vadásznap alkalmával csak kevesen vehetik át.

Uzsoki János olimpikonnak, a Fekete István Vadásztársaság elnökének gratulál Benedek Fülöp elnöki-főtanácsadó, örökös vármegyei elnök Fotó: Agro Jager News

Maga a „Nimród”, már mint érem, még mindig egy fajta státusz. Sokan keverik a hasonló nevű lappal, de mindössze annyi az átfedés, hogy azt a magazin tulajdonosa, az Országos Magyar Vadászati Védegylet adományozza. A szervezet felépítése egyébként prezidenciális, tehát, csak a társaságok elnökei, majd azok közül megválasztott megyei elnökökből épülhet fel. Így biztosított a megfelelő szakmai színvonal és a megfelelő szakmai háttér és vele a társadalmi elismerés, elfogadás. E díjat 2023-ban, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a következők vehették át:

  1. Csontos Gyula, a Dózsa Vadásztársaság elnöke
  2. Herczeg János, a Kisújszállási Petőfi Vadásztársaság elnöke
  3. Posztumusz díjban részesült Molnár Mihály Máté, a Mesterszállási Mester Vadásztársaság elnöke
  4. Takács András, aki 40 év és 4 hónapig dolgozott hivatásos vadászként.
  5. Uzsoki János olimpikon, a Fekete István Vadásztársaság elnöke

A megye vadgazdálkodásában figyelemreméltó teljesítménye miatt, gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet vehetett át a Jászfényszarui Jász Vadásztársaság.

Dr. Kovács Sándor, az OMVK országos alelnöke átadja a kamarai aranyérmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi választmányi elnökének, örökös Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei elnöknek. Fotó: Agro Jager News

Az Országos Magyar Vadászkamara kamarai aranyérmet ítélt meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi elnökének, Benedek Fülöpnek, aki az országban a leghosszabb ideig töltött be szövetségi vármegyei elnöki posztot. Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke kiemelte, hogy Benedek Fülöp szakmai kompetenciái és kapcsolatteremtő képessége miatt a megye vadgazdálkodását minden tekintetben támogatta s országos választmányi elnökként az egész ország vadgazdálkodását is kiemelkedően segítette. Vonatkozott ez az apróvaddal dolgozó társaságoktól, a nagyvadas társaságokra is. Kiváló vadászembert ismerünk személyében – méltatta Dr. Kovács Sándor országos alelnök, aki ma is motorja a vármegye vadászati életének, miközben szakmai tapasztalatai, kapcsolatai révén továbbra is az ország agrárszektorában fontos és hangsúlyos szereplője az ágazatnak.

Kamarai aranyérmet vehetett még át Jászberényből György Imre is.

Díszvendégek és kitüntetettek a 2023-as Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei vadásznapon. Fotó: Agro Jager News

Benedek Fülöp, az Agro Jager News érdeklődésére, összefoglalta, hogy az apróvad számára kedvezően alakult a 2023/2024-es vadászati esztendő. E mellé azonban pontos, fegyelmezett, szakszerű vadgazdálkodást kell állítani. Megkerülhetetlen a dúvadkontroll, amelyet nap, nap után fáradhatatlanul végre kell hajtani. Ennek a hozadékát azonban nem lehet kizárólagosan csak a vadgazdálkodás teljesítményére szűkíteni. Látni kell, hogy a vadgazdálkodás sikere magában foglalja például a természetvédelem eredményeit is. Ki kell jelenteni, hogy a dúvadkontroll hatása kiterjedt és jelentős. Hatása összetett és sokszorosa annál, amit a terítékekben lehet mérni. Az elnöki-főtanácsadó rámutatott, hogy a kihívások mellett a vadgazdálkodás előtt széles távlatok nyílhatnak meg. Az ágazatban ugyanis jelentős potenciál rejlik, amit felkészült, átgondolt és strukturált folyamatokkal nem csak szabályozni, de növekedési pályára is lehet állítani. Ehhez azonban megfelelően átgondolt, nyugodt és szakmai alapokra épített folyamatokat kell elindítani.

A könyvet a fényképre kattintva lehet megrendelni!

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy trófeakiállítás, kutyashow, különféle bemutatók színesítették a programot. Ezek szervezése sok időt vett igénybe, de nemcsak a város számára jelentett újdonságot, hanem a vadásznapi résztvevők is  hasznos tapasztalatokat szerezhettek. 22 vadásztársaság 40 ételt főzött és sütött – tette hozzá Uzsoki János elnök, aki mindezek mellett mégis talán arra a legbüszkébb, hogy a vadásznap délutánján megannyi gyermeknek szerveztek futóversenyt.

Mezőtúron a legkisebbekre mindenki vigyázott! Fotó: Agro Jager News

Ahhoz, hogy a kicsik megismerjék, hogy milyen a vadászat, hogy valójában miről szól, ahhoz találkozni kell a vadászokkal, a kutyákkal. Látni és hallani kell, hogy miként szól a vadászkürt. Többen kihozták a kutyáikat és a gyerekek találkozhattak a vadászkutyák különféle fajtáival. Ez kell ahhoz, hogy ne féljenek a kutyáktól.

Ottokárt, mint a Hubert Kiskundorozsmán című ifjúsági regény egyik főhősét, sokan megsimogatták. Fotó: Agro Jager News

Ezt erősítette a Magyar Honvédség is, akik légfegyvereket hoztak ki és a hivatásos katonák felügyelete mellett célba is lőhettek a látogatók. A lőfegyverek megismeréséhez talán mindig is a legjobb eszközök között szerepelt a légfegyver. Egy-egy nebuló már kifejezetten jól célzott s nem titkolt célja Uzsoki Jánosnak, hogy minél több gyermek sportoljon a városban s ha közülük akad egy-egy fiatal, akiben több is rejtőzhet, azt támogatni tudják.

Tisztek a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterbázisról. A bázis FaceBook oldala itt érhető el!

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke leszögezte, hogy a siker az összefogásban rejlik. A vármegye összefogott és a város polgármestere, az országgyűlési képviselő, a kamara és a szövetség mind egységesen állt oda, amikor Mezőtúr vadásztársaságai felsorakoztak. Nehéz lenne mindenkit felsorolni, de hozzátette még, hogy a Zala vármegyei vadászok, fáradságát, akik szarvashússal érkeztek – a mezőtúri vadászok nem felejtik!

Gyermekprogram Uzsoki János olimpikon, a Fekete István Vadásztársaság elnökének szervezésében, az OTP Bank támogatásával a mezőtúri vadásznapon. Fotó: Uzsoki János

A rendezvény megvalósítását az OTP Bank támogatta

 

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

 

Vadászat

Egy élet az erdőn

Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon

Published

on

Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:

Fotó: Németh László

“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.

Fotó: Németh László

A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!

Fotó: Németh László

Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!

Fotó: Németh László

Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.

Fotó: Németh László

Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”

 

Forrás: SEFAG Zrt.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója

Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón

Published

on

NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása

Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia

Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.

  • A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!

Fotó: OMVK

Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.

Missziónk egy új vízió alkotása

A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.

A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.

A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.

Fotó: OMVK

Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?

  • Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
  • Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
  • Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).

Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat

Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?

Fotó: OMVK

A vadgazda „kiskorúként” kezelése

  • A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!

A jogász szemével

  • Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.

Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.

Fotó: OMVK

Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.

Fotó: OMVK

A paletta színesítése

A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.

Fotó: OMVK

Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.

 

Forrás: Szente Tünde – OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Rendhagyó barcogás Gúthon

Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról

Published

on

A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

A barcogás idején 103 lapátos bikát hoztak terítékre Gúthon, az átlagsúly 4.05 kilogramm volt. 8 trófea súlya haladta meg az 5 kilogrammot, 16 volt 4,5 és 5, 21 pedig 4 és 4,5 kilogramm közötti. Az érmes arány meghaladta a 85 százalékot: 20 trófea bronz, 23 ezüst, 45 arany minősítést kapott a bírálaton. 200 IP pontnál többet 9 agancs ért el, ezek közül három meghaladta a 210 pontot, a legnagyobb 218,72 pontos volt. Gúthra a magyar vendégeken kívül például Németországból, Ausztriából, Dániából és az Egyesült Államokból is érkeztek vadászok. A vadászterületen folyó szakmai munka elismeréseként, szeptember végén Gúth adott otthont az Európai Unió hazánkba látogató vadászati főigazgatói számára szervezett terepi napnak – tájékoztatott Pósán Ferenc, a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészet igazgatója.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom