Keressen minket

Vadászat

Vadásznapot rendeztek Mezőtúron – GALÉRIÁVAL

2023. augusztus 12-én Mezőtúron rendezték meg a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadásznapot, amely idén, az augusztus 13-án megrendezésre kerülő Túri vásárt nyitotta meg.

Közzétéve:

Nyugodt szívvel mondhatjuk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei  vadásznapokra, hogy mindegyike igazi élmény a vadászok számára. Ezeknek a különleges napoknak a sorát erősíti már a mezőtúri is, amelyet augusztus 12-én rendeztek meg, hol másutt, mint Mezőtúr szívében, a híres, avagy a hírhedt Túri Vásár előtt egy nappal. A vendégeket Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke, Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő, Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, valamint Benedek Fülöp, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei örökös elnöke köszöntötte.

Megnyitó Mezőtúron. Balról jobbra Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke, Benedek Fülöp elnöki-főtanácsadó, örökös Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei OMVV elnök, Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő Fotó: Agro Jager News

Mezőtúr valamikor a legfontosabb átkelőnek számított, hiszen a Sárréten át csak itt, ezen a városon keresztül vezetett út Erdélybe. Budáról nem is lehetett másfelé menni. A Sárrét a Rétközig húzódott, s a folyamszabályozások előtti időben igen nehezen lehetett átjutni innen Nagyváradra, vagy ahogy még a régi öregek szokták volt mondani: Váradra. Az út ma is jó 140 kilométer, bár a régi ősi utakat ma még a Trianoni határ vágja ketté, de egy-két határátkelő, hacsak egy héten egy napra is, de már ki-kinyit. Talán segítene ezen a Schengeni zóna bővítése vagy további határátkelők nyitása és akkor igazán nyitott lehetne hazánk Erdély felé is. Mezőtúr vásártartási joga történelmi tény és bizony nyakas, konok kunok lakták e vidéket s lakják ma is, akik közül az itt élők döntő többsége ma is református, no’iszen ez itt a nagybetűs Református Tiszántúl – hamisíthatatlanul vakítanak ma is a hófehérre meszelt tornyok innen, egészen fel Debrecenig.

Már kora reggel rotyogtak a bográcsok, az üstök. Fotó: Agro Jager News

Szókimondó népek élnek ma is ezen a tájon s vallják, hogy Karcag-Túrkeve-Mezőtúr az a háromszög, ahol jó pörkölteket tudnak főzni – ebben mereven hisznek is és aki paradicsommal érkezik, annak a bográcsok körül nem igen lehet maradása, mert abba csak zsír, hagyma, paprika és só kerülhet!

Középen Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazadák Vadásztársaság elnöke, jobb szélen Uzsoki János, a Fekete István Vadásztársaság elnöke. Fotó: Agro Jager News

A város, ahogy Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke és Uzsoki János, a Fekete István Vadásztársaság elnöke tartja, soha nem fordult el a vadászoktól. Uzsoki János, aki egyébként nagy tiszteletben álló olimpikonja a városnak, hozzá is teszi, hogy Mezőtúron volt olyan idő, hogy nem volt olyan család, akinek ne lett volna egy-egy rokona a vadászok között. Büszkék arra, hogy a régi öregek képesek voltak egyben tartani 117 vadászt, akik 34 000 hektáron gazdálkodva, a megye egyik legnagyobb társaságát működtették.

Kürt harsan. Fotó: Agro Jager News

Kürt harsan és a sarkon fogatok kanyarodnak be. Van, aki a saroglyát lesi, van, aki a lovakat s bizony meg kell hagyni, hogy igen szépen jár az a csikó, ott ni, a kanca mellett, jobbról – mert oda szokás kötni a kancákat, amelyiknek csikaja van. Na, szó, ami szó, ehhez is értenek még Mezőtúron, mert hát ló nélkül milyen is lenne az élet?

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke Fotó: Agro Jager News

Uzsoki János elnök tolmácsolja, hogy hajnalban két fogattal, két vadász indult el, hogy terítékre hozzák az ünnepi őzbakokat. Látszik, ha egyszer ezek a kunok elhatározzák, hogy mellé állnak egy ügynek, akkor abból nem engednek és hát, most úgy alakult, hogy két őzbak is fekszik a terítéken. Látja? Ott, balról, az az ifjú hölgy Sándor Henrietta, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnökének a lánya, ő ejtette el az őzbakot.

Dr. Kovács Sándor országos alelnök Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának alelnöke kiemelte, hogy a tavaszi és a nyári utód- és fiókanevelés mind a vadászható, mind pedig a védett madár és emlős fauna vonatkozásában sikeres volt. Az őzbak vadászata ugyan a tavaszi hetekben döntő többségében lezajlott, de az üzekedés, azért, ha mennyiségében nem is, de a vadászati színvonalában messze kimagaslik.

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő köszöntője Mezőtúron. Fotó: Agro Jager News

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a vadászat, a vadgazdálkodás elválaszthatatlan része a vidéki ember életének. Különösen azok a gazdálkodók, állattartók tudják, akik legeltetnek, pásztorkodnak, növénytermesztéssel foglalkoznak, hogy mit is jelent az, ha a vadász nem ér oda, és nem tud segíteni. Így volt ez régen és így van ez napjainkban is. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodásnak, a vadászatnak, szigorú törvényi szabályozásoknak kell eleget tenni,  mind az ágazati, mind pedig a személyi feltételek kapcsán és nem csak a szűken vett vadászati vonalon, de széles körű feladatokat kell végrehajtaniuk. Az agrárium szereplői és a természetvédelem felé is kötelezettségeket kell teljesíteni, miközben nem szabad elfelejteni, hogy rendészeti feladatokkal is felruházták a hivatásos vadászokat. Ebben az együttműködésben Mezőtúr és a térség összefogott, amely meghozta, meghozza az eredményeket s lám a teret sikerült megtölteni.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere hangsúlyozta, hogy amikor megkeresték a vadászok, hogy a Túri Vásár előtt egy nappal, közvetlenül a vásár helyszínén szeretnének a vadászok találkozni, mi több, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadásznapokat megrendezni, igyekezett minden segítséget megadni. A Túri Vásárra, amelyet augusztus 13-án tartanak 20 000 embert várnak s a vármegyei vadásznapra már gyakorlatilag minden készen állt. Különösen nagy erőfeszítést nem követelt meg a várostól a vadászok kérése. Nyitott kapukkal fogadtuk a megkeresést és ezt erősítette az a színvonalas program, ami igazán illeszkedett is a város kultúrájához, a város történelmi hagyományaihoz.

A Primos nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet megrendelni!

A vadászatot nem szabad elszeparálni, s azzal, hogy a vármegyei vadászok felsorakoztak, hogy a vadászati árusok megmutatták értékeiket, hogy a vadászati képzőművészet, iparosság is bemutatta termékeit, teljesen nyilvánvaló egy ideérkező látogatónak is, hogy a vadgazdálkodás mögött érték, tartalom és tradíciós hagyományok körvonalazódnak.

Ünnepi teríték a mezőtúri vadásznapon Fotó: Agro Jager NewsJász-Nagykun-Szolnok Vármegyében nem szokás sok kitüntetést átadni. Vallják, hogy akkor lehet egy-egy kitüntetés értékes, ha azt ritkán, megfontoltan és azokat egy-egy vadásznap alkalmával csak kevesen vehetik át.

Uzsoki János olimpikonnak, a Fekete István Vadásztársaság elnökének gratulál Benedek Fülöp elnöki-főtanácsadó, örökös vármegyei elnök Fotó: Agro Jager News

Maga a „Nimród”, már mint érem, még mindig egy fajta státusz. Sokan keverik a hasonló nevű lappal, de mindössze annyi az átfedés, hogy azt a magazin tulajdonosa, az Országos Magyar Vadászati Védegylet adományozza. A szervezet felépítése egyébként prezidenciális, tehát, csak a társaságok elnökei, majd azok közül megválasztott megyei elnökökből épülhet fel. Így biztosított a megfelelő szakmai színvonal és a megfelelő szakmai háttér és vele a társadalmi elismerés, elfogadás. E díjat 2023-ban, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a következők vehették át:

  1. Csontos Gyula, a Dózsa Vadásztársaság elnöke
  2. Herczeg János, a Kisújszállási Petőfi Vadásztársaság elnöke
  3. Posztumusz díjban részesült Molnár Mihály Máté, a Mesterszállási Mester Vadásztársaság elnöke
  4. Takács András, aki 40 év és 4 hónapig dolgozott hivatásos vadászként.
  5. Uzsoki János olimpikon, a Fekete István Vadásztársaság elnöke

A megye vadgazdálkodásában figyelemreméltó teljesítménye miatt, gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet vehetett át a Jászfényszarui Jász Vadásztársaság.

Dr. Kovács Sándor, az OMVK országos alelnöke átadja a kamarai aranyérmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi választmányi elnökének, örökös Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei elnöknek. Fotó: Agro Jager News

Az Országos Magyar Vadászkamara kamarai aranyérmet ítélt meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi elnökének, Benedek Fülöpnek, aki az országban a leghosszabb ideig töltött be szövetségi vármegyei elnöki posztot. Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke kiemelte, hogy Benedek Fülöp szakmai kompetenciái és kapcsolatteremtő képessége miatt a megye vadgazdálkodását minden tekintetben támogatta s országos választmányi elnökként az egész ország vadgazdálkodását is kiemelkedően segítette. Vonatkozott ez az apróvaddal dolgozó társaságoktól, a nagyvadas társaságokra is. Kiváló vadászembert ismerünk személyében – méltatta Dr. Kovács Sándor országos alelnök, aki ma is motorja a vármegye vadászati életének, miközben szakmai tapasztalatai, kapcsolatai révén továbbra is az ország agrárszektorában fontos és hangsúlyos szereplője az ágazatnak.

Kamarai aranyérmet vehetett még át Jászberényből György Imre is.

Díszvendégek és kitüntetettek a 2023-as Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei vadásznapon. Fotó: Agro Jager News

Benedek Fülöp, az Agro Jager News érdeklődésére, összefoglalta, hogy az apróvad számára kedvezően alakult a 2023/2024-es vadászati esztendő. E mellé azonban pontos, fegyelmezett, szakszerű vadgazdálkodást kell állítani. Megkerülhetetlen a dúvadkontroll, amelyet nap, nap után fáradhatatlanul végre kell hajtani. Ennek a hozadékát azonban nem lehet kizárólagosan csak a vadgazdálkodás teljesítményére szűkíteni. Látni kell, hogy a vadgazdálkodás sikere magában foglalja például a természetvédelem eredményeit is. Ki kell jelenteni, hogy a dúvadkontroll hatása kiterjedt és jelentős. Hatása összetett és sokszorosa annál, amit a terítékekben lehet mérni. Az elnöki-főtanácsadó rámutatott, hogy a kihívások mellett a vadgazdálkodás előtt széles távlatok nyílhatnak meg. Az ágazatban ugyanis jelentős potenciál rejlik, amit felkészült, átgondolt és strukturált folyamatokkal nem csak szabályozni, de növekedési pályára is lehet állítani. Ehhez azonban megfelelően átgondolt, nyugodt és szakmai alapokra épített folyamatokat kell elindítani.

A könyvet a fényképre kattintva lehet megrendelni!

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy trófeakiállítás, kutyashow, különféle bemutatók színesítették a programot. Ezek szervezése sok időt vett igénybe, de nemcsak a város számára jelentett újdonságot, hanem a vadásznapi résztvevők is  hasznos tapasztalatokat szerezhettek. 22 vadásztársaság 40 ételt főzött és sütött – tette hozzá Uzsoki János elnök, aki mindezek mellett mégis talán arra a legbüszkébb, hogy a vadásznap délutánján megannyi gyermeknek szerveztek futóversenyt.

Mezőtúron a legkisebbekre mindenki vigyázott! Fotó: Agro Jager News

Ahhoz, hogy a kicsik megismerjék, hogy milyen a vadászat, hogy valójában miről szól, ahhoz találkozni kell a vadászokkal, a kutyákkal. Látni és hallani kell, hogy miként szól a vadászkürt. Többen kihozták a kutyáikat és a gyerekek találkozhattak a vadászkutyák különféle fajtáival. Ez kell ahhoz, hogy ne féljenek a kutyáktól.

Ottokárt, mint a Hubert Kiskundorozsmán című ifjúsági regény egyik főhősét, sokan megsimogatták. Fotó: Agro Jager News

Ezt erősítette a Magyar Honvédség is, akik légfegyvereket hoztak ki és a hivatásos katonák felügyelete mellett célba is lőhettek a látogatók. A lőfegyverek megismeréséhez talán mindig is a legjobb eszközök között szerepelt a légfegyver. Egy-egy nebuló már kifejezetten jól célzott s nem titkolt célja Uzsoki Jánosnak, hogy minél több gyermek sportoljon a városban s ha közülük akad egy-egy fiatal, akiben több is rejtőzhet, azt támogatni tudják.

Tisztek a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterbázisról. A bázis FaceBook oldala itt érhető el!

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke leszögezte, hogy a siker az összefogásban rejlik. A vármegye összefogott és a város polgármestere, az országgyűlési képviselő, a kamara és a szövetség mind egységesen állt oda, amikor Mezőtúr vadásztársaságai felsorakoztak. Nehéz lenne mindenkit felsorolni, de hozzátette még, hogy a Zala vármegyei vadászok, fáradságát, akik szarvashússal érkeztek – a mezőtúri vadászok nem felejtik!

Gyermekprogram Uzsoki János olimpikon, a Fekete István Vadásztársaság elnökének szervezésében, az OTP Bank támogatásával a mezőtúri vadásznapon. Fotó: Uzsoki János

A rendezvény megvalósítását az OTP Bank támogatta

 

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

 

Vadászat

Kilőtték a svájci farkast

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye:

Published

on

Az Encsi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat két férfival szemben. Az elkövetők 2023 áprilisában részt vettek a Svájcból hazánkba vándorolt, M237 -es jeladóval ellátott  farkas elpusztításában és tetemének eltüntetésében.

Fotó: Rendőrség

A vádirat szerint 2023. április 1-én, délután, a egyik férfi az akkor 10 éves fia felügyeletét a másik vádlottra bízta azért, hogy vadászni menjenek Hidasnémeti település környékére. A vadászat megkezdése előtt a férfi ideiglenes használatra átadta a gyermekének a vadászlőfegyverét. Tette mindezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a másik férfi – csakúgy, mint a gyermek – lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik.

A gyermek Hidasnémeti külterületén – miután a vádlott átengedte részére a lövés lehetőségét – lelőtte a 250.000 forint természetvédelmi értéket képviselő, fokozottan védett állatot, amit a kilövés helyszínén hagytak.

Miután az apa értesült a történtekről, részt vett az állat tetemének felkutatásában, majd az elpusztult farkasról a 1.337.600 forint értékű jeladót levágta, és azt a tetemmel együtt az általa használt gépkocsi csomagterébe helyezte. Röviddel ezután a férfi a jeladót a Hernád folyóba dobta, majd az elpusztult állatot  ismeretlen helyre szállította, amely azóta sem került elő.

A vádlott azzal, hogy a lőfegyverét használat céljából átadta részére, míg a másik férfi azzal, hogy a rábízott gyermek felügyeletére vonatkozó kötelességét súlyosan megszegte a kiskorú testi és erkölcsi fejlődését veszélyezette.

Az ügyészség a férfit természetkárosítás, lőfegyverrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, valamint rongálás bűntettével, míg társát természetkárosítás és kiskorú veszélyeztetése bűntettével vádolja.

A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre, az általa elkövetett cselekményért a vadászó vádlott közvetett tettesként felelhet.

Az ügyészség a jelenleg is bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlottakkal szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. Indítványt tett továbbá arra is, hogy a bíróság a vádlottakat határozott időre tiltsa el bármely olyan foglalkozástól, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kerülnének kapcsolatba, továbbá az apát vágleges hatállyal tiltsa el a vadászati foglalkozás gyakorlásától.

Forrás: Ügyészség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom