Vadászat
Könnyítés a vadászpuska-vizsgáztatási előírásokban
Egyszerűsítették az ügyintézést
2023. augusztus 16-ától nem lesz kötelező tulajdonosváltáskor ismételten levizsgáztatni a lejárt érvényességi tanúsítványú, már használatban lévő vadászlőfegyvert, ha a megszerzés jogcíme öröklés vagy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó általi ajándékozás.
A fénykép illusztráció. Franchi .223 Rem. kivehető táras puska 56cm-es csővel már a boltban! Fotó: Frommer Kft. Facebook oldala
A közeli hozzátartozó a Ptk. szerint: „a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér”.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A módosítást A fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosításáról szóló 45/2023. (VIII. 8.) AM rendelet tartalmazza. A jogszabály indokolása kiemeli: „Tekintettel arra, hogy a tervezet csak bizonyos szerzési formák vonatkozásában szűkíti a rendelet alkalmazási körét, ezért a már használatban lévő vadászlőfegyver – A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján – ismételt vizsgálat köteles marad lényegesebb javítás, fődarabcsere, illetve a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek cseréje vagy méretének megváltoztatása esetén. Az ismételt vizsgálat szintén kötelező marad az érvényes tanúsítvánnyal nem rendelkező vadászlőfegyver kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.”
Forrás: OMVK
Vadászat
Visszanéző (2026): Őzbak utánkeresés Benta-Völgyi Dézivel!
Benta-Völgyi Dézi, az Alpok-tájai tacskókopó eredményes őzbak-utánkeresése az Alföldön. Gara András vadászati élménybeszámolója.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A kutyám Benta-Völgyi Dézi. Ő egy Alpenländische Dachsbracke (Alpok-tájai tacskókopó) fajtájú kutyus. Ezt a fajtát Ausztriában tenyésztették ki, nagyon sokrétű és nagy munkabírású, szívós kutya. Hajtó- és utánkeresőnek tartják, leginkább Magyarországon a 3. vérebfajtaként van nyilvántartva.
Én teljes véletlenül akadtam erre a kutyára. Előtte volt vizslám, tacskóm és a kettő közötti méretű, nem nagy szőrű, mert lakásban is lesz. Egy barátom szólt, hogy hirdetésben látott ilyen fajtát. Mentem is kutyust választani.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
Mikor felcseperedett ez az alom, akkor derült ki, hogy az ország egyik legjobban sikerült almából választhattam kutyust. Több munkaversenyt megnyertek a Benta-Völgyi kutyusok, és Dézi nagyon sok küllemkiállítást is – Junior Champion, Hungária Show Champion, Hungária Champion, Hungária Grand Champion címet megszerezte.
A páváskodás között azért készülünk a munkakutyás feladatokra és vizsgákra. Sok segítséget kaptam az előző klubom vezetőjétől és tagjaitól, de másik klubba igazoltam, ami már fajtagondozó klub, és nagyon jó, sok kutyaimádóval tartjuk a kapcsolatot és a rendezvényeket.
Benta-Völgyi Dézivel az Alföldön élünk, ezért nekünk a sebzett őz és vaddisznó utánkeresésből van munkánk. Csak a környékbeli VT-hez szoktunk menni, néha nagyvadas területre megyek vadászni, Dézi mindig jön velem, volt is már néhány szarvas-utánkeresése.
Mi minden vadutánkeresést ingyen csinálunk. Gróf Széchenyi Zsigmondhoz hűen: „S ha már megsebezte, keresse meg. Keresse addig, míg meg nem találja…”
De apróvadvadászatokon is hibátlanul hajtja föl a fácánokat, nyulat, és a lőtt vadat megkeresi. Csak az apportírozást a vizslákra hagyja.
Őz utánkeresésünkről írok:
Délután hívott egy hivatásos vadász, hogy a vendég sebzett egy bakot, tudunk-e segíteni. Természetesen!
Kértem, ne tapossák nagyon össze a rálövés helyét, azt hagyják Dézire. Amilyen gyorsan tudtam, a dolgaimat félresöpörtem, hogy minél hamarabb a helyszínen tudjunk lenni, ahol meg kellene találni a vadat, minél előbb terítékre hozzuk, ha sikerül.
Összepakoltam: hosszú póráz, GPS-nyomkövető nyakörv, védőmellény, mobil, amire telepítve van a térkép. Nagyon fontos a térképen, hogy lássuk a kutya irányát, sebességét, ugatását.
Volt már többször is, hogy nagy forgalmú úton keresztül kellett mennie a kutyának, de a térképet nézve az út előtt meg kell állítani a kutyát, ami tőlem több száz méterre is lehet. A nyakörvre adok sípjelet, és a kutya megáll, vagy visszahívom.
Indulás: Kutya, felszerelés, puska stb. bepakolva az autóba, irány a vadőrrel megbeszélt helyre. Egy földúton már vártak, átpakoltunk a terepjáróra.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
És indultunk a rálövés helyéhez. Gazos tanyahelyek, rengeteg kökénybokor, olajfák. Ilyen helyen lehetetlen a nyomkövető póráz használata, úgyhogy Dézit szabadon engedtem. Kis keresgélés után jelezte, hogy megvan a pontos rálövés helye. Kiadtam a „keresd” vezényszót. A kis rakéta már el is tűnt a sűrű gazosban. A sebzett vad még jó erőben lehetett, mert a kutya nagyon gyorsan ment a jeladó szerint.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
600–700 méter körül kijött a jel, hogy a kutya ugat, de rövid idő múlva abbamaradt a hajsza, jött vissza felénk a kutya. Hozzánk érve vizet kért, nagyon szomjas volt, megitattam, és újra a sebzett bak után küldtem.
800 méternél egy helyben maradt Dézi, csak néhány méteres mozgást mutatott a jeladó. Sikerült felriasztania a vadat.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
Majd pár perc múlva újra felénk haladt a kutya. 300 méter körül már hajszahangot adott (Spurlaut!). A kutya utolérte a bakot, és ugatással helyben tartotta a vadat. A vadőrrel siettünk oda, és hason fekve a bokor alatt tudta célba venni a sebzett bakot.
Jeleztem neki, hogy ha lehívtam Dézit, leadhatja a kegyelemlövést. Egy szép trófeás őzbakot sikerült átadni a vadászvendégnek.
Írta és fényképezte: Gara András
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A láthatatlan fertőzési lánc a gyümölcsösökben: Miért életbevágó az országos parazitológiai monitoring?
Róka-galandféreg a gyümölcsösökben: új kutatás figyelmeztet a fertőzésveszélyre Hollandiában
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A vadon élő állatok, a mezőgazdasági haszonállatok és az ember egészségi állapota elválasztatlan egységet alkot. Ezt a felismerést rögzíti az „Egy Egészség” (One Health) elve, amely napjainkban a korszerű vadgazdálkodás, a terménybiztonság és az állategészségügy fontos szakmai alapelvévé vált.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadon élő ragadozók – különösen a vörös róka és a dinamikusan terjedő aranysakál – területhasználata és táplálkozási szokásai révén a legelők mellett a gyümölcsösökben és a szántóföldi kultúrákban is jelen van. Ezt a közvetlen biológiai kapcsolódást és annak kockázatait egy elgondolkodtató kutatás számszerűsítette.
Megdöbbentő kutatási eredmények a gyümölcsösben
A Food and Waterborne Parasitology szakfolyóiratban publikált felmérés során a kutatók 14 gazdaságban 220 gyümölcs- és 220 talajmintát gyűjtöttek. A területeken kihelyezett kameracsapdák a 14 helyszínből 6-on rögzítettek rendszeres rókaaktivitást, és több alkalommal azt is dokumentálták, hogy a rókák közvetlenül a hullott vagy alacsonyan lévő gyümölcsöket fogyasztják.
Az ezt követő molekuláris biológiai (PCR) vizsgálatok eredménye figyelemre méltó: a 220 gyümölcsmintából 10-ben, azaz 4,5%-ban mutatták ki a róka-galandféreg (Echinococcus multilocularis) DNS-ét.
A vizsgálat igazolta, hogy a vadon élő ragadozók nemcsak az erdei körforgásban tartják fenn a parazitákat, hanem a gyümölcsösökbe és konyhakertekbe bejutva közvetlenül is beszennyezhetik az emberi fogyasztásra szánt terményeket. A Echinococcus multilocularis által okozott humán alveoláris echinococcosis súlyos, májkárosító, akár életveszélyes megbetegedés, amelynek megelőzése közegészségügyi és agrárgazdasági elemi érdek.
Az OMVK–Nébih–Egyetemi monitoring szerepe a megelőzésben
A mérések is igazolták, a probléma nem feltételezés, hanem tény. Emiatt kulcsfontosságú az a hazai róka- és aranysakál-parazitológiai monitoringprogram, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a MATE és a Debreceni Egyetem összefogásában valósul meg.
A monitoring nem öncélú adatgyűjtés, hanem az adatalapú vadgazdálkodás alappillére:
- Gócpontok feltérképezése: Megmutatja, hogy az ország mely tájegységein és milyen élőhelytípusoknál a legmagasabb a fertőzöttségi kockázat.
- Célzott állományszabályozás: Objektív szakmai érvrendszert ad a vadászok kezébe a róka és az aranysakál intenzív, területi alapú gyérítéséhez a mezőgazdasági és kertészeti zónák környezetében.
- Védelem a gazdáknak és a fogyasztóknak: Kézzelfogható információt nyújt a terményhigiéniai és legelőhasználati óvintézkedések megalapozásához.
Gyakorlati tudnivalók a fertőzések megelőzése érdekében:
- Mintaadás a vadászok részéről: Kérjük a vadászatra jogosultakat, hogy aktívan vegyenek részt az OMVK és a Nébih által koordinált mintagyűjtésben. A terítékre kerülő ragadozók szakszerű mintavétele elengedhetetlen a pontos országos képhez.
- Szigorú higiénia a zsigerelésnél: Dúvad kezelésekor és mintavételnél a védőkesztyű és maszk használata kötelező! A tetemeket és zsigereket tilos a területen hagyni vagy a vadászkutyákkal megetetni.
- Termény- és személyi higiénia: A gyümölcsösökben a hullott gyümölcsök feldolgozás előtti alapos mosása, valamint a kiskerti és nagybani termények védelme elengedhetetlen.
- Négylábú segítőtársaink védelme: A vadászkutyák rendszeres, széles spektrumú féregtelenítése alapkövetelmény a fertőzési lánc megszakításához.
Forrás: NAK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Gímszarvastrófea-szemlén jártak a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói
A hétvégén lezajlott a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gímszarvastrófea-szemléje, amelynek lebonyolításában a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói aktívan közreműködtek.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A hétvégén lezajlott TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gímszarvas trófeaszemléje, amely lebonyolításában másodéves vadgazdamérnök hallgatóink aktívan közreműködtek.
Fotó: Soproni Egyetem
Diákjaink a trófeák kihelyezésétől kezdve a helyszín dekorációján át minden munkafolyamatban részt vettek. A kiállított trófeák elemzése során – oktatói kísérettel – a trófeabírálat során rögzített paraméterek teljes spektrumát áttanulmányozhatták a gyakorlatban.
Ezúton is köszönjük a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-nek a szakmai gyakorlat lehetőségét és a szívélyes vendéglátást!
Forrás: Soproni Egyetem
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Visszanéző (2026): Őzbak utánkeresés Benta-Völgyi Dézivel!
A láthatatlan fertőzési lánc a gyümölcsösökben: Miért életbevágó az országos parazitológiai monitoring?
Gímszarvastrófea-szemlén jártak a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói
Egyedülálló növényvédelmi alkalmazást fejlesztettek a MATE kutatói
Különös mintázat rajzolódik ki a Hyalomma kullancsok idei észleléseinél
KITEKINTŐ: Európa – Az EU ólomsörét-korlátozása az elfogadás felé halad
Dámbikák horkantásától hangos az őszi erdő – elkezdődött a dámbarcogás
Vízvisszatartás és a vadállomány védelme a somogyi erdőkben
Stratégiaalkotás
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közleménye
Vadász és segítője őrizetben
Nem értjük
Bőgésben a Garéi Gímszarvas Vadásztársaság területén
Gímbika esett Szentgálon
Csongrád-Csanád: Milliós értékű védett állatok, engedély nélküli fegyverek
Stratégiaalkotás
A vadászat nem kiváltság, hanem felelősség
Lemondott az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, dr. Jámbor László
Reolink G450 teszt: kipróbáltuk az intelligens 4G vadkamerát
