Keressen minket

Vadászat

Vadásznapot rendeztek Mezőtúron – GALÉRIÁVAL

2023. augusztus 12-én Mezőtúron rendezték meg a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadásznapot, amely idén, az augusztus 13-án megrendezésre kerülő Túri vásárt nyitotta meg.

Közzétéve:

Nyugodt szívvel mondhatjuk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei  vadásznapokra, hogy mindegyike igazi élmény a vadászok számára. Ezeknek a különleges napoknak a sorát erősíti már a mezőtúri is, amelyet augusztus 12-én rendeztek meg, hol másutt, mint Mezőtúr szívében, a híres, avagy a hírhedt Túri Vásár előtt egy nappal. A vendégeket Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke, Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő, Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, valamint Benedek Fülöp, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei örökös elnöke köszöntötte.

Megnyitó Mezőtúron. Balról jobbra Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke, Benedek Fülöp elnöki-főtanácsadó, örökös Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei OMVV elnök, Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő Fotó: Agro Jager News

Mezőtúr valamikor a legfontosabb átkelőnek számított, hiszen a Sárréten át csak itt, ezen a városon keresztül vezetett út Erdélybe. Budáról nem is lehetett másfelé menni. A Sárrét a Rétközig húzódott, s a folyamszabályozások előtti időben igen nehezen lehetett átjutni innen Nagyváradra, vagy ahogy még a régi öregek szokták volt mondani: Váradra. Az út ma is jó 140 kilométer, bár a régi ősi utakat ma még a Trianoni határ vágja ketté, de egy-két határátkelő, hacsak egy héten egy napra is, de már ki-kinyit. Talán segítene ezen a Schengeni zóna bővítése vagy további határátkelők nyitása és akkor igazán nyitott lehetne hazánk Erdély felé is. Mezőtúr vásártartási joga történelmi tény és bizony nyakas, konok kunok lakták e vidéket s lakják ma is, akik közül az itt élők döntő többsége ma is református, no’iszen ez itt a nagybetűs Református Tiszántúl – hamisíthatatlanul vakítanak ma is a hófehérre meszelt tornyok innen, egészen fel Debrecenig.

Már kora reggel rotyogtak a bográcsok, az üstök. Fotó: Agro Jager News

Szókimondó népek élnek ma is ezen a tájon s vallják, hogy Karcag-Túrkeve-Mezőtúr az a háromszög, ahol jó pörkölteket tudnak főzni – ebben mereven hisznek is és aki paradicsommal érkezik, annak a bográcsok körül nem igen lehet maradása, mert abba csak zsír, hagyma, paprika és só kerülhet!

Középen Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazadák Vadásztársaság elnöke, jobb szélen Uzsoki János, a Fekete István Vadásztársaság elnöke. Fotó: Agro Jager News

A város, ahogy Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke és Uzsoki János, a Fekete István Vadásztársaság elnöke tartja, soha nem fordult el a vadászoktól. Uzsoki János, aki egyébként nagy tiszteletben álló olimpikonja a városnak, hozzá is teszi, hogy Mezőtúron volt olyan idő, hogy nem volt olyan család, akinek ne lett volna egy-egy rokona a vadászok között. Büszkék arra, hogy a régi öregek képesek voltak egyben tartani 117 vadászt, akik 34 000 hektáron gazdálkodva, a megye egyik legnagyobb társaságát működtették.

Kürt harsan. Fotó: Agro Jager News

Kürt harsan és a sarkon fogatok kanyarodnak be. Van, aki a saroglyát lesi, van, aki a lovakat s bizony meg kell hagyni, hogy igen szépen jár az a csikó, ott ni, a kanca mellett, jobbról – mert oda szokás kötni a kancákat, amelyiknek csikaja van. Na, szó, ami szó, ehhez is értenek még Mezőtúron, mert hát ló nélkül milyen is lenne az élet?

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke Fotó: Agro Jager News

Uzsoki János elnök tolmácsolja, hogy hajnalban két fogattal, két vadász indult el, hogy terítékre hozzák az ünnepi őzbakokat. Látszik, ha egyszer ezek a kunok elhatározzák, hogy mellé állnak egy ügynek, akkor abból nem engednek és hát, most úgy alakult, hogy két őzbak is fekszik a terítéken. Látja? Ott, balról, az az ifjú hölgy Sándor Henrietta, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnökének a lánya, ő ejtette el az őzbakot.

Dr. Kovács Sándor országos alelnök Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának alelnöke kiemelte, hogy a tavaszi és a nyári utód- és fiókanevelés mind a vadászható, mind pedig a védett madár és emlős fauna vonatkozásában sikeres volt. Az őzbak vadászata ugyan a tavaszi hetekben döntő többségében lezajlott, de az üzekedés, azért, ha mennyiségében nem is, de a vadászati színvonalában messze kimagaslik.

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő köszöntője Mezőtúron. Fotó: Agro Jager News

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a vadászat, a vadgazdálkodás elválaszthatatlan része a vidéki ember életének. Különösen azok a gazdálkodók, állattartók tudják, akik legeltetnek, pásztorkodnak, növénytermesztéssel foglalkoznak, hogy mit is jelent az, ha a vadász nem ér oda, és nem tud segíteni. Így volt ez régen és így van ez napjainkban is. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodásnak, a vadászatnak, szigorú törvényi szabályozásoknak kell eleget tenni,  mind az ágazati, mind pedig a személyi feltételek kapcsán és nem csak a szűken vett vadászati vonalon, de széles körű feladatokat kell végrehajtaniuk. Az agrárium szereplői és a természetvédelem felé is kötelezettségeket kell teljesíteni, miközben nem szabad elfelejteni, hogy rendészeti feladatokkal is felruházták a hivatásos vadászokat. Ebben az együttműködésben Mezőtúr és a térség összefogott, amely meghozta, meghozza az eredményeket s lám a teret sikerült megtölteni.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere hangsúlyozta, hogy amikor megkeresték a vadászok, hogy a Túri Vásár előtt egy nappal, közvetlenül a vásár helyszínén szeretnének a vadászok találkozni, mi több, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadásznapokat megrendezni, igyekezett minden segítséget megadni. A Túri Vásárra, amelyet augusztus 13-án tartanak 20 000 embert várnak s a vármegyei vadásznapra már gyakorlatilag minden készen állt. Különösen nagy erőfeszítést nem követelt meg a várostól a vadászok kérése. Nyitott kapukkal fogadtuk a megkeresést és ezt erősítette az a színvonalas program, ami igazán illeszkedett is a város kultúrájához, a város történelmi hagyományaihoz.

A Primos nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet megrendelni!

A vadászatot nem szabad elszeparálni, s azzal, hogy a vármegyei vadászok felsorakoztak, hogy a vadászati árusok megmutatták értékeiket, hogy a vadászati képzőművészet, iparosság is bemutatta termékeit, teljesen nyilvánvaló egy ideérkező látogatónak is, hogy a vadgazdálkodás mögött érték, tartalom és tradíciós hagyományok körvonalazódnak.

Ünnepi teríték a mezőtúri vadásznapon Fotó: Agro Jager NewsJász-Nagykun-Szolnok Vármegyében nem szokás sok kitüntetést átadni. Vallják, hogy akkor lehet egy-egy kitüntetés értékes, ha azt ritkán, megfontoltan és azokat egy-egy vadásznap alkalmával csak kevesen vehetik át.

Uzsoki János olimpikonnak, a Fekete István Vadásztársaság elnökének gratulál Benedek Fülöp elnöki-főtanácsadó, örökös vármegyei elnök Fotó: Agro Jager News

Maga a „Nimród”, már mint érem, még mindig egy fajta státusz. Sokan keverik a hasonló nevű lappal, de mindössze annyi az átfedés, hogy azt a magazin tulajdonosa, az Országos Magyar Vadászati Védegylet adományozza. A szervezet felépítése egyébként prezidenciális, tehát, csak a társaságok elnökei, majd azok közül megválasztott megyei elnökökből épülhet fel. Így biztosított a megfelelő szakmai színvonal és a megfelelő szakmai háttér és vele a társadalmi elismerés, elfogadás. E díjat 2023-ban, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a következők vehették át:

  1. Csontos Gyula, a Dózsa Vadásztársaság elnöke
  2. Herczeg János, a Kisújszállási Petőfi Vadásztársaság elnöke
  3. Posztumusz díjban részesült Molnár Mihály Máté, a Mesterszállási Mester Vadásztársaság elnöke
  4. Takács András, aki 40 év és 4 hónapig dolgozott hivatásos vadászként.
  5. Uzsoki János olimpikon, a Fekete István Vadásztársaság elnöke

A megye vadgazdálkodásában figyelemreméltó teljesítménye miatt, gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet vehetett át a Jászfényszarui Jász Vadásztársaság.

Dr. Kovács Sándor, az OMVK országos alelnöke átadja a kamarai aranyérmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi választmányi elnökének, örökös Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei elnöknek. Fotó: Agro Jager News

Az Országos Magyar Vadászkamara kamarai aranyérmet ítélt meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi elnökének, Benedek Fülöpnek, aki az országban a leghosszabb ideig töltött be szövetségi vármegyei elnöki posztot. Dr. Kovács Sándor, az OMVK sportvadász tagozatának országos alelnöke kiemelte, hogy Benedek Fülöp szakmai kompetenciái és kapcsolatteremtő képessége miatt a megye vadgazdálkodását minden tekintetben támogatta s országos választmányi elnökként az egész ország vadgazdálkodását is kiemelkedően segítette. Vonatkozott ez az apróvaddal dolgozó társaságoktól, a nagyvadas társaságokra is. Kiváló vadászembert ismerünk személyében – méltatta Dr. Kovács Sándor országos alelnök, aki ma is motorja a vármegye vadászati életének, miközben szakmai tapasztalatai, kapcsolatai révén továbbra is az ország agrárszektorában fontos és hangsúlyos szereplője az ágazatnak.

Kamarai aranyérmet vehetett még át Jászberényből György Imre is.

Díszvendégek és kitüntetettek a 2023-as Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei vadásznapon. Fotó: Agro Jager News

Benedek Fülöp, az Agro Jager News érdeklődésére, összefoglalta, hogy az apróvad számára kedvezően alakult a 2023/2024-es vadászati esztendő. E mellé azonban pontos, fegyelmezett, szakszerű vadgazdálkodást kell állítani. Megkerülhetetlen a dúvadkontroll, amelyet nap, nap után fáradhatatlanul végre kell hajtani. Ennek a hozadékát azonban nem lehet kizárólagosan csak a vadgazdálkodás teljesítményére szűkíteni. Látni kell, hogy a vadgazdálkodás sikere magában foglalja például a természetvédelem eredményeit is. Ki kell jelenteni, hogy a dúvadkontroll hatása kiterjedt és jelentős. Hatása összetett és sokszorosa annál, amit a terítékekben lehet mérni. Az elnöki-főtanácsadó rámutatott, hogy a kihívások mellett a vadgazdálkodás előtt széles távlatok nyílhatnak meg. Az ágazatban ugyanis jelentős potenciál rejlik, amit felkészült, átgondolt és strukturált folyamatokkal nem csak szabályozni, de növekedési pályára is lehet állítani. Ehhez azonban megfelelően átgondolt, nyugodt és szakmai alapokra épített folyamatokat kell elindítani.

A könyvet a fényképre kattintva lehet megrendelni!

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy trófeakiállítás, kutyashow, különféle bemutatók színesítették a programot. Ezek szervezése sok időt vett igénybe, de nemcsak a város számára jelentett újdonságot, hanem a vadásznapi résztvevők is  hasznos tapasztalatokat szerezhettek. 22 vadásztársaság 40 ételt főzött és sütött – tette hozzá Uzsoki János elnök, aki mindezek mellett mégis talán arra a legbüszkébb, hogy a vadásznap délutánján megannyi gyermeknek szerveztek futóversenyt.

Mezőtúron a legkisebbekre mindenki vigyázott! Fotó: Agro Jager News

Ahhoz, hogy a kicsik megismerjék, hogy milyen a vadászat, hogy valójában miről szól, ahhoz találkozni kell a vadászokkal, a kutyákkal. Látni és hallani kell, hogy miként szól a vadászkürt. Többen kihozták a kutyáikat és a gyerekek találkozhattak a vadászkutyák különféle fajtáival. Ez kell ahhoz, hogy ne féljenek a kutyáktól.

Ottokárt, mint a Hubert Kiskundorozsmán című ifjúsági regény egyik főhősét, sokan megsimogatták. Fotó: Agro Jager News

Ezt erősítette a Magyar Honvédség is, akik légfegyvereket hoztak ki és a hivatásos katonák felügyelete mellett célba is lőhettek a látogatók. A lőfegyverek megismeréséhez talán mindig is a legjobb eszközök között szerepelt a légfegyver. Egy-egy nebuló már kifejezetten jól célzott s nem titkolt célja Uzsoki Jánosnak, hogy minél több gyermek sportoljon a városban s ha közülük akad egy-egy fiatal, akiben több is rejtőzhet, azt támogatni tudják.

Tisztek a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterbázisról. A bázis FaceBook oldala itt érhető el!

Sándor János Vilmos, a Peres-Marázi Gazdák Vadásztársaság elnöke leszögezte, hogy a siker az összefogásban rejlik. A vármegye összefogott és a város polgármestere, az országgyűlési képviselő, a kamara és a szövetség mind egységesen állt oda, amikor Mezőtúr vadásztársaságai felsorakoztak. Nehéz lenne mindenkit felsorolni, de hozzátette még, hogy a Zala vármegyei vadászok, fáradságát, akik szarvashússal érkeztek – a mezőtúri vadászok nem felejtik!

Gyermekprogram Uzsoki János olimpikon, a Fekete István Vadásztársaság elnökének szervezésében, az OTP Bank támogatásával a mezőtúri vadásznapon. Fotó: Uzsoki János

A rendezvény megvalósítását az OTP Bank támogatta

 

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

 

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.

A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.

A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.

A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.

A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.

Forrás: DjZ

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Szigorú feltételek az enyhítésekhez

A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.

A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.

Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.

A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú

Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.

Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.

Forrás: Wild und Hund

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom