Szigorúan korlátozott terület (SZKT)

•    Az ASP első megállapítást követően az SZKT-n meg kell tiltani a vaddisznók társas és egyéni vadászatát, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat és az egyéni vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.

•    Egyéni és társas vadászatot minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti. A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.

Fotó: Pixabay

•    Azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók rendszeres keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.

•    A HJK-nak az állománygyérítés érdekében egyéni diagnosztikai kilövést kell elrendelnie, illetve engedélyezheti a vaddisznók csoportos diagnosztikai kilövését. Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből mintát kell venni.

•    Az elhullottan talált, valamint gázolt, és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell földelni.

•    Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.

•    Az SZKT-n a szabadtéri vaddisznó állomány fenntartó célú etetése tilos!

Fertőzött terület

•    A fertőzött terület SZKT-n kívüli részén tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.

•    A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.

•    A HJK vezetője a betegég első megállapítását követően engedélyezheti a vaddisznótól eltérő állatfajok társas vadászatát.
•    A fertőzött területen azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.

Afrikai sertéspestissel kapcsolatos intézkedések – 2026.02.08-án. Ábra:NAK

•    Az ASP megelőzése érdekében a fertőzött terület SZKT-n kívüli részén a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a HJK-nak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák és a süldők kilövését. A HJK vezetője engedélyezheti a vaddisznók csoportosan végrehajtott diagnosztikai kilövését is.
•    Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell ásni.

•    Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
•    A fertőzött területen a szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos.

Magas kockázatú terület

•    A vaddisznó társas vadászatot – beleértve a vadaskertekben folytatott társas vadászatot is – csak a HJK vezetőjének (ha a megyében nincs HJK, akkor a megyei főállatorvos) egyedi engedélye alapján lehet tartani.

•    A magas kockázatú területen az elhullott vaddisznókat intenzíven kell keresni, minden bejelentett, keresés során elhullottan talált, valamint gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására irányuló virológiai vizsgálat céljából.

•    Az ASP megelőzése érdekében a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a hatóságnak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák kilövését.

•    Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók hulláit (vaddisznóhulla), valamint a kilőtt, felhasználásra kerülő vaddisznók zsigereit a vadászatra jogosultaknak össze kell gyűjteniük és ezek ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell elvégezni.

•    A szabadon élő vaddisznók állományfenntartás céljából történő takarmányozása tilos!

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Fotó: NÉBIH

A kiemelt jelentőségű zárlati károsítót Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén elhelyezett feromoncsapdában észlelték. A Popillia japonica Horvátországban korábban nem fordult elő, jelenleg az illetékes hatóságok intenzív felderítést és célzott megfigyeléseket folytatnak annak megállapítására, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy megtelepedésről van-e szó. A fertőzés forrása egyelőre nem ismert, a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem érintik az Európai Unión belüli áruforgalmat.

A zágrábi kimutatás növényegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, mivel a Popillia japonica jelenlétét Európában eddig elsősorban Olaszországban és Svájcban mutatták ki, mint megtelepedett populációt. Csapdafogásban megjelent már több országban, köztük a velünk határos Ausztria és Szlovénia egyes területein is. A károsító horvátországi megjelenése tovább növeli a Magyarországra történő behurcolás kockázatát, különösen a tavaszi-nyári időszakban, amikor a megnövekedett személy- és járműmozgással járó, fokozott turisztikai forgalom elősegítheti a faj terjedését.

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező, jelentős gazdasági és ökológiai problémát okozó kártevő. Megtelepedése súlyos veszélyt jelenthet a hazai mezőgazdasági kultúrákra, valamint haszon- és dísznövényeinkre, ezért a hatóságok a környező országokban tapasztalt fejleményeket fokozott figyelemmel kísérik. A hazai növényegészségügyi szakemberek megelőzés céljából fajspecifikus csapdák kihelyezésével továbbra is nyomonkövetik a zárlati károsítók és a kiemelt zárlati károsítók, többek között a jelenleg fokozott figyelmet érdemlő japán cserebogár terjedését is. Mindez a korai észlelést, valamint a hatékony növényegészségügyi intézkedések meghozatalát segítheti.

A lakosság együttműködése különösen jelentős a japán cserebogár behurcolásának és terjedésének megelőzésében. Rendkívül fontos annak figyelembevétele, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt Magyarország területére behozni, továbbá javasolt a csomagok, járművek és egyéb felszerelések alapos átvizsgálása is. A Popillia japonica imágói ugyanis könnyen elrejtőzhetnek csomagokon, járművekben vagy növények között, és így észrevétlenül, „stopposként” áthurcolhatóak az országhatárokon. A károsító behurcolása és esetleges megtelepedése rendkívül nagy károkat okozhat a hazai növényvilágban.

A Nébih egyúttal felhívja a figyelmet, hogy a japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok
Forrás: NÉBIH