Természetvédelem
Új törvénymódosítás védi az erdőket
Módosították az Erdőtörvényt
A magyar erőgazdálkodás szabályozása Európa legszigorúbbjai közé tartozik. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon az erdőterületek aránya, és európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási program zajlik hazánkban. Léteznek azonban olyan beruházások, ingatlanfejlesztések, illetve igénybevételek, melyek erdőterületeket is érintenek, az erdőtörvény júliusi módosítása pont ezen a téren hozott örvendetes változásokat.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. eddig is számos kisebb-nagyobb ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó, kötelező csereerdősítést valósított meg, amelyek során mindig arra törekszik, hogy szakmailag átgondolt, a csereerdősítési terület termőhelyi viszonyaihoz illeszkedő, hosszútávon működő és fenntartható erdőket hozzon létre. A nagyobb, több hektárt vagy akár több tíz hektárt érintő ingatlanfejlesztések csereerdősítéseinek legnagyobb kihívása a megfelelő méretű és adottságokkal rendelkező, erdőtelepítésre alkalmas területek megtalálása, azonban ilyenkor a nagyobb területen szakmai szempontból könnyebb életképes erdőket létrehozni. A kisebb, egy-két hektáros vagy hektár alatti területeken viszont – amennyiben azok nem csatlakoznak valamilyen nagyobb erdősült területhez – sokkal nehezebb biztosítani, hogy az új erdő ökológiai szempontból is valóban erdőként tudjon működni.
Hubert, a vadászmanó története Kiskundorozsmán folytatódik. A könyvet fényképre kattintva lehet megrendelni!
E téren is fontos változást hozott egy új törvénymódosítás. Az Erdőtörvény 2023. július elsejétől hatályos módosítása szerint az erdészeti hatóság már a nem természetes erdők esetében is azonnal csereerdősítésre és nem csak erdővédelmi járulék megfizetésére kötelezi az erdőterületet érintő fejlesztések kivitelezőit, ha a területnagyság eléri vagy meghaladja az egy hektárt. Ez jelentős változás a korábbi szabályokhoz képest, ahol eddig kizárólag a természetes és természetszerű erdők esetében volt csak automatikus a csereerdősítés. Megkönnyíti az életképes erdők létrehozását az az új rendelkezés is, miszerint a fél hektár alatti csereerdősítési területek is elfogadhatóak abban az esetben, ha közvetlenül csatlakoznak egy már meglévő, nyilvántartott erdőterülethez.
A gyakorlatban ezek a módosítások biztosíthatják, hogy egy ingatlanfejlesztés miatt kényszerűségből megszüntetett, több hektáros erdő helyett a beruházó (a könnyebb utat választva) ne kisebb, pár ezer négyzetméteres erdőcskékkel „pipálja ki” a csereerdősítést, továbbá, hogy a területileg kisebb erdőket érintő fejlesztések is biztosan új erdők létrehozásával járjanak.
A Pilisi Parkerdő az elmúlt 10 évben összesen 607 hektáron valósított meg csereerdősítéseket, ezeknek az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó új erdőknek a 100 százaléka ma is él, működik és hosszútávon vesz részt a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásaiban.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Természetvédelem
Október elején rendezik a 27. Erdők Hetét
Országszerte több mint száz programmal várják az erdészetek a fák világa iránt érdeklődőket
Országszerte több mint száz programmal várják az erdészetek a fák világa iránt érdeklődőket 2023. október 2-8. között, a hagyományos Erdők Hetén.
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület/Csatlós Norbert
A 27. alkalommal megrendezett eseménysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai erdők szerepére és a megőrzésük érdekében végzett emberi munka fontosságára. Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált, és az Agrárminisztérium által támogatott programok megvalósításában jelentős részt vállalnak az állami erdészeti társaságok, melyek kiemelt feladatuknak tartják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának bemutatását és a környezeti nevelési munka segítését.
A részletes programterv az erdokhete.hu oldalon olvasható, ahol az egyes eseményekkel kapcsolatos esetleges jelentkezési és egyéb részvételi információk is megtalálhatóak.
A programok nagy része az erdészeti erdei iskolák módszertanát alkalmazva, személyes élményeket kínálva mutatja be az erdők értékeit. Magyarországon 37 minősített erdészeti erdei iskola működik, amelyek évente mintegy százezer gyermeket fogadnak foglalkozásaikon. Az Erdők Hete programok azonban nemcsak gyermekeknek, hanem az egész családnak, illetve az érdeklődő felnőtteknek is szólnak, hiszen az erdők ügye az egész társadalom ügye.
A 27. Erdők Hete központi rendezvénye 2023. október 5-én lesz Sopronban az Erdők Házában, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. szervezésében. Ebből az alkalomból a Nyugat-dunántúli térség erdészeti erdei iskolái nyílt napot tartanak az oktatási intézmények és a pedagógusok számára, ahol megismerkedhetnek az erdei iskolai oktatás módszertanával és lehetőségeivel.
Forrás: AM
Természetvédelem
Retkes Tamás természetfotós kiállítása Tamásiban
Tolna vármegyében, Tamásiban, a Dám Pont Ökoturisztikai Látogatóközpontban szeptember 15-én nyílt meg az a fotókiállítás, amelyen Retkes Tamás képeit lehet élőben is megtekinteni. A megnyitón Dr. Almási István természetfotós, belgyógyász, gasztroenterológus, a Tolna vármegyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa méltatta a szekszári természetfotós munkásságát.
Megnyitó a Dám Pont Ökoturisztikai Látogatóközpontban. Köszöntőt mondott Dr. Almási István természetfotós, belgyógyász, gasztroenterológus, a Tolna Megyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa.
A természetfotós második hazája Gemenc és az Agro Jager News olvasói már megismerhették, hogy a rendkívül figyelmes aranysakált is meg lehet közelíteni, sőt pár hete egy nyusztot is sikerült lencsevégre kapnia, amelyről szintén lapunk számolhatott be. A sakálos cikket itt, a nyuszttal történt találkozást pedig itt lehet megtalálni!
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Tamásiban, az év végéig lehet megtekinteni a fotóimat – nyilatkozott az Agro Jager News érdeklődésére Retkes Tamás. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a szekszárdi pünkösdi fesztiválon kiállított 31 fotóból Tamásiban 15 fotót választottak ki Kutny Gáborral, a Tamási Dám Pont Látogatóközpont igazgatójával.
Retkes Tamás természetfotós kiállítása Tamásiban, a Dám Pont Ökoturisztikai Látogatóközpontban.
Kiemelte, hogy a kiállítás ötlete valójában a bemutatóközpont igazgatójától származik és ő kérte fel, hogy állítson ki náluk! A felkérésnek eleget téve, szeptember 14-én este, Kutny Gáborral együtt tették fel a fotókat.
Balról Retkes Tamás természetfotós Porga Ferenc, Tamási város polgármester társaságában.
A kiállításon 12 fotón gemenci gímszarvasok láthatóak, két fényképen vaddisznók és egy fotón egy nyusztot is megtekinthetnek a látogatók. A kiállítás év végéig látogatható – tájékoztatta lapunkat Retkes Tamás természetfotós.
Írta:Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotók: Dám Pont Ökotursztikai Központ, Porga Ferenc Tamási város polgármestere és Retkes Tamás természetfotós
Borítókép: Dám Pont Ökotursztikai Központ
Marti Richárd fotográfus és vadfotós, megosztotta élményeit lapunkkal: A felvételt 2023. szeptember első hetének első keddjén készítettem az első fekete gólyáról. Ami, mint kiderült, barna, és nem fekete. Na de utána kiderült, hogy mégis fekete. Nyugalom, én se tudtam követni, de aztán meglett a magyarázata. A fekete gólya azért barna, mert még juvenilis, azaz fiatal.
Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News
Barna tollazata van és még nem piros a csőre, hanem fakó zöldes. Aztán méretében sem olyan nagy, mint a kifejlett példányok, amik három kg testsúlyúak, testhosszuk pedig eléri a 90-105 cm-t. Emellett 173-205 cm közötti szárnyfesztávval rendelkeznek.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Mit érdemes tudni a fiatal fekete gólyáról? Fontos tudni róluk, hogy testsúlyban, szárnyfesztávban és testhosszban is kisebbek, mint a kifejlett társai.
Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News
A fehér gólya rokonaikkal szemben ők nem kedvelik az emberi közelséget, ezért nagy fák vastag ágaira építenek fészket, ami általában a talajtól 10-15 méter magasságban található, elég magasban ahhoz, hogy a fészketrabló vagy ragadozó állatok ne érhessék el.
Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News
Ha véletlenül megsérül a fészkük, nagyon ritka az újjáépítés. A fészekben általában 3-5 tojás található és a fiókák 30-40 nap múlva kelnek ki. A fiatalok 65-70 napos tartózkodás után hagyják el a fészküket. A fiókák nem ragaszkodnak a családjukhoz és kirepülésük után nem maradnak együtt sem a szülőkkel, sem a testvéreikkel: igazi magányos repülők lesznek. Az ivarérett madarak hagyják el először a fészküke.
Marti Richárd, fotográfus és vadfotós.
Mint vonuló madarak, csak a nyarat és a fészkelési időszakot töltik az országban, a telet Afrikában. Általában nagyobb részük a Boszporuszon, egy kisebb részük a Gibraltári-szoroson halad át.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vért se izzadtam a képek elkészítésekor, miközben étkezés közben megörökítettem a növésben lévő fekete gólyát. Szerencsém volt, mert valamiért nem félt tőlem, sőt igazság szerint figyelmen kívül is hagyott. Lehet, hogy az ízletes rovarok, bogarak, vagy akár a tó és patak kisebb gerincesei jobban érdekelték, mint a fotós a nagy objektívvel a fűben.
A fotózás szakmájáról is beszéljek: a fényképeket egy Nikon D850-es vázzal és egy Sigma 150-600 mm-es objektívvel készítettem, kb. 10-30 méteres távolságból, és ellenfényben, de nem teljesen szemben a lemenő nappal – zárta beszámolóját Marti Richárd.
Írta és fényképezte: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Lezárt ügy: A gyűjtőszenvedély fogságában
Vadász, outdoor és horgász ruházat az EWIDENT-től – GALÉRIÁVAL
Kukoricatermelők figyelem!
Október elején rendezik a 27. Erdők Hetét
A siroki gímbika
Vadásznapot tartottak Békés vármegyében
A hangtalan motorosok
Szántódi sikerek…
Visszanéző: A tanya hívatlan vendége
A bakonyjákói gímbika
Termetes vaddisznókan esett Komádiban
Nagy bika került terítékre Baranyában
A beregi erdők „páratlan” királya
A beregdaróci gímbika
Kapitális gímbika esett Gyulajon
A bakonyjákói gímbika
A szántódi gímszarvasbika
Fiatal fekete gólya
Német vendégvadászok gímszarvasra vadásztak
