Keressen minket

Természetvédelem

Új törvénymódosítás védi az erdőket

Módosították az Erdőtörvényt

Közzétéve:

A magyar erőgazdálkodás szabályozása Európa legszigorúbbjai közé tartozik. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon az erdőterületek aránya, és európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási program zajlik hazánkban. Léteznek azonban olyan beruházások, ingatlanfejlesztések, illetve igénybevételek, melyek erdőterületeket is érintenek, az erdőtörvény júliusi módosítása pont ezen a téren hozott örvendetes változásokat.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. eddig is számos kisebb-nagyobb ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó, kötelező csereerdősítést valósított meg, amelyek során mindig arra törekszik, hogy szakmailag átgondolt, a csereerdősítési terület termőhelyi viszonyaihoz illeszkedő, hosszútávon működő és fenntartható erdőket hozzon létre. A nagyobb, több hektárt vagy akár több tíz hektárt érintő ingatlanfejlesztések csereerdősítéseinek legnagyobb kihívása a megfelelő méretű és adottságokkal rendelkező, erdőtelepítésre alkalmas területek megtalálása, azonban ilyenkor a nagyobb területen szakmai szempontból könnyebb életképes erdőket létrehozni. A kisebb, egy-két hektáros vagy hektár alatti területeken viszont – amennyiben azok nem csatlakoznak valamilyen nagyobb erdősült területhez – sokkal nehezebb biztosítani, hogy az új erdő ökológiai szempontból is valóban erdőként tudjon működni.

Hubert, a vadászmanó története Kiskundorozsmán folytatódik. A könyvet fényképre kattintva lehet megrendelni!

E téren is fontos változást hozott egy új törvénymódosítás. Az Erdőtörvény 2023. július elsejétől hatályos módosítása szerint az erdészeti hatóság már a nem természetes erdők esetében is azonnal csereerdősítésre és nem csak erdővédelmi járulék megfizetésére kötelezi az erdőterületet érintő fejlesztések kivitelezőit, ha a területnagyság eléri vagy meghaladja az egy hektárt. Ez jelentős változás a korábbi szabályokhoz képest, ahol eddig kizárólag a természetes és természetszerű erdők esetében volt csak automatikus a csereerdősítés. Megkönnyíti az életképes erdők létrehozását az az új rendelkezés is, miszerint a fél hektár alatti csereerdősítési területek is elfogadhatóak abban az esetben, ha közvetlenül csatlakoznak egy már meglévő, nyilvántartott erdőterülethez.

A gyakorlatban ezek a módosítások biztosíthatják, hogy egy ingatlanfejlesztés miatt kényszerűségből megszüntetett, több hektáros erdő helyett a beruházó (a könnyebb utat választva) ne kisebb, pár ezer négyzetméteres erdőcskékkel „pipálja ki” a csereerdősítést, továbbá, hogy a területileg kisebb erdőket érintő fejlesztések is biztosan új erdők létrehozásával járjanak.

 A Pilisi Parkerdő az elmúlt 10 évben összesen 607 hektáron valósított meg csereerdősítéseket, ezeknek az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó új erdőknek a 100 százaléka ma is él, működik és hosszútávon vesz részt a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásaiban.

 Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom