Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, Kunszentmártonban, a Körös Vadásztársaság gazdálkodik. A tavaszi időszakban, a legnagyobb feladatot a kapásnövények őrzése, a vadkárelhárítás adja, miközben beköszöntött az őzbak vadászati idénye is. A településen rendkívül jó az együttműködés a vadgazdálkodó és a növénytermesztők között és jelenleg a teljes társaság a vetéseket őrzi. Sokan vizsláikkal együtt járják határt, amikor május 2-án, a délelőtti órákban, egyik tagtársuk egy aranysakál alomra bukkant – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Turó Alex hivatásos vadász.

Az aranysakál Magyarországon dúvad és délről, lassan meghódítja Európát. A rókánál nagyobb ragadozó, a kutyafélék családjába tartozik. Rendkívül ügyes vadász, ha teheti falkában vadászik. Sokan vitatkoznak azon, hogy a kotorékban, vagy jól elrejtve, de a felszínen neveli fel a kölykeit a sakál. Most, Kunszentmártonban egyértelmű bizonyítékra bukkantak, hogy a felszínen fialt le, mert a Hatos-tó oldalában, vagy ahogy a helyiek emlegetik, az Iskolaföld területrészen találták meg a vackát.

Az aranysakál rendkívül erőteljes terjedése jelentős károkat okoz az őz állományában, de a mezei nyúl és a földön fészkelő védett és fokozottan védett madarak állományait is tizedeli, de nem rest és megközelíti a lakott területeket is. Egész évben lőhető, de a jóérzésű kunszentmártoni vadász ehelyett értesítette a Turó Alex és Kenyeres Gábor hivatásos vadászokat.

A hivatásos vadászok a helyszínre érve a pár napos apróságokat, a tagtársukkal egyetértve, már nem hagyta magára, hiszen a vizsla szaga és a vadász miatt kétséges volt, hogy a visszatérő szuka életben hagyja-e a kölyköket vagy egyáltalán tovább neveli-e? A mintegy 10 kölyköt számláló almot dobozba rakták és a társaságuk elnökénél Dr. Tálas Sándornál jelentkeztek, aki egyébként a körzeti állatorvos is.

A hír Kunszentmártonban futótűzként terjedt. Percek alatt Fülöp Miklós, a Hortobágyi Madárkórház önkéntese, aki az országban található, mintegy 70 állomás egyik vezetőjeként, a kunszentmártoni állomást irányítja, felvette a kórház igazgatójával, Dr. Déri Jánossal a kapcsolatot. Alig félóra telt el, miközben rendelőjében Dr. Tálas Sándor megvizsgálta az apróságokat és összekészítették őket a szállításra, ugyanis Dr. Déri János vállalta, hogy Hortobágyon felnevelik az apróságokat.

Az Agro Jager Newsnak Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője kiemelte, hogy az aranysakál kölykeire nagyon nehéz rábukkanni. Az ügyes ragadozó rendkívül figyelmes és ahhoz, hogy meg lehessen jobban érteni ezt a fajt, fontos, hogy megismerjük a viselkedését. Most, a Hortobágyi Madárkórházban a nap 24 órájában, állandó felügyelettel cumin nevelik a kicsiket, mert szemben a madarakkal, a kutyafélék a kezdeti időszakban állandó gondoskodást igényelnek.

Állatorvosként nem is tehettem mást – meséli, hiszen ilyen kicsi kölyköket kötelessége még akkor is megmenteni, ha egyébként egy dúvadról van szó. A madarak esetében is sok olyan fajt megmentenünk – mondja, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Működésük során minden bajba jutott állaton segítenek, amelyet mindennemű állami támogatás nélkül, számos önkéntessel oldanak meg. Megerősítette, hogy az országosan felépített 70 állatmentőállomás folyamatosan működik. Kalitkákkal, röpdékkel, eszközökkel felszerelt mini bázisok ezek, amelye képesek felmérni, hogy néhány napos lábadozás után szabadon engedhetők-e a madarak vagy éppen további ápolásra, Hortobágyra kell-e szállítani. Az országos listát itt érheti el -> Sérült madár bejelentése ITT!

A felajánláshoz kattintson a képre!

Kiemelte, hogy az aranysakál sok kérdést felvet, de állategészségügyi és járványtani szempontból is több tisztázásra váró feladatot ad, hiszen táplálkozási szokásai miatt, szemben a vörös rókával, az aranysakált nehezen lehet szájon át veszettség ellen immunizálni. Ami azt jelenti, hogy a rókáknak kihelyezett csalétket ugyan megtalálja, de nem rágja szét és így a kapszula sértetlenül halad át a tápcsatornáján.

Dr. Déri János összegezte, hogy a kunszentmártoni kölykök nagy valószínűséggel nem veszettek, ennek ellenére azonnal megkapják a vakcinákat és más oltásokat is beadnak nekik. Ahogyan a kutyák esetében is eljárnak, úgy az aranysakál kölykök is ezen a protokollon esnek át.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A vadásztársaság lapunk érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy a terítékadatokat elemezve, az aranysakál populációja egyre jobban és évről évre növekszik. Az elmúlt évben 17 esett. Turó Alex hozzátette, hogy a tíz kölyök semmiféleképpen nem került be a statisztikába, de elárulta, hogy sok éve hivatásos vadász már, de a pár napos apróságok nemcsak őt, hanem akik látták, azokat is meghatotta, ezért is döntöttünk úgy, hogy megmentjük a kunszentmártoni sakálkölyköket.

Dr. Déri János összegezte, hogy mindent megtesznek azért, hogy életben tartsák a kölyköket. Ez most számunkra egy hatalmas szakmai kihívás. Hozzátette, hogy több vadaspark is érdeklődött már, így amennyiben sikerül felnevelni sakálkölyköket, amint lehet átadják őket, hogy az új otthonukhoz minél hamarabb szocializálódjanak, beilleszkedjenek. Ígéretet tett arra is, hogy a kölykök sorsáról folyamatosan tájékoztatja lapunk olvasóit.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Turó Alex, Kenyeres Gábor hivatásos vadászok, Fülöp Miklós és a Kunszentmártoni Körös Vadásztársaság

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Bakos Gábor, dunaújvárosi amatőr természetfotós Kiskunlacháza és Kunszentmiklós között fekvő Apaj környékén elterülő szikes tavakra jár ki fényképezni. A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe, a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Az egykori halastavakból kialakult élőhely, számos sziki és nádi fészkelő madárnak is otthont ad.

Az 1950-es években kialakított halastavak  a halgazdálkodás felszámolása után elmocsarasadtak.  A területet 1975-től természetvédelmi oltalom védi. Ha szükséges, a nemzeti park szakszemélyzete, nyár végétől tavaszig, szivattyúkkal táplálja a tórendszert. Az idei télen elegendő mennyiségű csapadék hullott, a tavak feltöltődtek.  A szikes tavakon a víz magassága nem több mint 40-50 centiméter, mágnesként vonzzák a  gázlómadarakat is. A késő őszi hónapokban számos vándorló madár is megpihen a területen.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Bakos Gábor már kora reggel, még sötétedésben kint várta a madarakat. Gyakorlatilag kint kell ébredni a nádasban – kezdte beszámolóját a természetfotós. Mindig olyan helyet szabad kiválasztani, ahol vagy takarásban várakozunk, vagy álcahálóval beleolvadunk a természetbe. Ha ezeket a minimális szabályokat nem tartjuk be, a madarak azonnal észreveszik az embert.

Néhány nappal ezelőtt, már 5:30- kor a vízpart mellett várakozott. Mindig olyan madarat fényképez, ami éppen felbukkan. Számos madárfajt figyelt már meg Apajon. A napfelkelte utáni percekben egy nagy goda (Limosa limosa) csapatot örökített meg, amely főleg az Alföldön fordul elő. A nagy goda könnyen felismerhető fajok egyike.  A csőre hosszú, egyenes, nagytermetű, karcsú testű partimadár. A csőr nyáron narancsos-hússzínű, sötét véggel, télen a csőrtő rószaszínűvé válik. A nagy goda szárny fesztávolsága megközelítőlek 70 – 82 centiméter között változik.

Vegyes csapat (nagy godák, cankók és egy gólyatöcs)

A faj vonulása, február és április hónapok közé tehető. Ezekben a hónapokban országosan megfigyelhető. A téli időszakot a Földközi-tenger mentén, Észak-Afrikában tölti. A lilealakúak rendjébe tartozó nagy goda, hazánkban fokozottan védett. A legutolsó felmérés adatai alapján a hazai fészkelő-állománya megközelítőleg 120 – 600 párra tehető. A populációja azonban csökkenő tendenciát mutat. Az európai vörös listán sebezhető fajnak számít. Természetvédelmi értéke 500 ezer forint.

A nagy godák nagy csapatokban érkeztek táplálkozni a sekély vízhez. Vélhetően nem messze éjszakázhattak, mert a napfelkelte utáni időszakban szinte azonnal felbukkantak. A nagy godákra az jellemző, hogy szeretnek gyorsan helyet változtatni, ezért könnyű őket megpillantani. Ha elég türelmesek vagyunk, számos fényképet készíthetünk erről az érzékeny madárról.Nyolc óra után, ahogy egyre jobban feljött a nap, eltűntek a reggeli fényképezésre tökéletes fények, a nagy godákkal együtt . A késő délelőtti órákban már nem érdemes kint várakozni.  A legnagyobb alázattal és etikusan kell bánni a védett, és fokozottan védett fajokkal, amivel a következő generációk számára is megőrizhetjük ezeket a veszélyeztetett fajokat  – zárta beszámolóját Bakos Gábor természetfotós.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Bakos Gábor

Bakos Gábor amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el

A Kiskunsági Nemzeti Park weboldala ITT érhető el, valamint a Facebook oldala ITT érhető el.

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu