Keressen minket

Vadászat

Vadásztörténet: Nagy Réka – Az októberi borz

Közzétéve:

Pár éve, egy száraz, kellemes októberi napon, vadászíjammal a kezemben, kimentem vadászni egy olyan helyre, ahol egy pici elhagyott fából tákolt kunyhó állt, fák és bokrok közt, amit már szinte teljesen benőtt a gaz. Szerettem ezt a helyet, mert egy hosszú kis ösvény vezetett oda és meglehetősen vadregényes volt. Már izgalmas volt a kunyhóig vezető út is. Mindig kíváncsi voltam a hely történetére, hogy ki építhette és mire használta, mit tárolhatott itt, de ez nyilván sosem derült ki. Azóta ezt a kis kunyhót már sajnos el is bontották…

A szóróra egy borz érkezett. Fotó: Nagy Réka / Agro Jager

Íjjal történő vadászataim során szinte mindig ülve vagy térdelve tudok lövést leadni, mert szűkös a hely, vagy hangos lenne felállni, esetleg a vad éles látása miatt nem lenne célszerű, ezért elengedhetetlen volt, hogy megtanuljak különböző, nem a megszokott álló testhelyzetben, is pontosan lőni. Nagyobb fonterőnél nem olyan egyszerű ülve kihúzni az íjat, főleg télen átfagyva, vastag ruházatban, bemelegítés nélkül. Én pont egy ilyen eset után csökkentettem picit a fonterőn. Ahogy az előző vadász történetemben egyébként írtam, Magyarországon nagyvadra, minimum 50 fonterőjű íjjal lehet vadászni.

Saját statisztikám alapján a legtöbb férfi 65 körüli fonterővel lő (közel 30 kg), de véleményem szerint ennél erősebbre nem szükséges állítani az íjat, mert a hazai vadak esetében az átütő erő így is elegendő, ülve is könnyebb kihúzni, és nem utolsó sorban nem teszi tönkre úgy az ízületeket sem.  Én 55 fonttal vadásztam akkor.

Minden alkalommal, mikor már elhelyezkedem a lesen vagy a fán, szoktam végezni egy próba íjkihúzós mozdulatsort, hogy lássam nem akadok-e bele valamibe, vagy ütközöm bele a lőnyílásba? Bizony, egy ilyen próba sok kellemetlenségtől megóvhat minket.

A kis kunyhó már régen nincs meg. Fotó: Nagy Réka / Agro Jager

Aznap este disznókat vártam, mert a házikótól nagyjából 20 méterre egy nagyon jól járt vadcsapa volt, tele disznó túrással és nyomokkal. Próbáltuk őket kukoricával odaszoktatni, így szinte biztos voltam benne, hogy jönni fognak. Már jó két órája vártam a vaksötétben, elmélkedve az éppen aktuális dolgaimon, mikor ropogtatást hallottam. Csodálkoztam is, hogy egyáltalán nem hallottam a disznó közeledését, de a hangokból ítélve, valaminek lennie kellett ott.

Annyira sötét volt, hogy a kis nyíláson kitekintve szabad szemmel semmit sem láttam, de nálam volt a nappali távcsövem, amit azért vittem magammal, mert egyszer egy vadászismerősöm azt mondta, hogy egy jó távcsővel éjjel is lehet látni ezt-azt, így ezt most kipróbáltam. Bár így is meglehetősen sötét volt, de valóban látszott, hogy egy szép nagy borz eszeget a szórón. Az évek múlásával és a tapasztalatok gyűjtésével már hangról is megismerem a vadakat a vaksötétben is, de akkoriban a borz még viszonylag újdonság volt számomra.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mivel vaddisznót vártam és nem borzot, így hagytam enni, bízva abban, hogy hamarosan tovább áll. Miközben várakoztam és nézegettem távcsővel, eszembe jutott, hogy egyszer olvastam arról, hogy az októberben lőtt borz a legfinomabb, mert már kezd zsírréteget növeszteni. Az ilyen európai borzot régen királyoknak tálalták fel, különleges eledelnek számított, de idővel ez feledésbe merült. Mindenevő, de meglehetősen sok növényi táplálékot fogyaszt. Sokan összetévesztik az Amerikában őshonos bűzös borzzal, ami valóban büdös váladékot spriccel támadójára, ellenben az európai borz egy nagyon tiszta állat. A lakhelyét és környékét is tisztán tartja, és külön ürítőhelye van.

A borzomat magam nyúztam meg. Fotó: Nagy Réka / Agro Jager

Nem is töprengtem ezen sokat, már húztam is ki az íjat. Piros lámpát használtam a borz esetében is, mivel ez volt felszerelve, és ahogy írtam, vaddisznókat vártam, aminél ez a szín tökéletesen beválik. A borz valamennyit érzékelt belőle és két lábra állt, majd meredten nézett a fény felé. Ez számomra viszont megkönnyítette a célzást és nagyjából két másodperc után már lőttem is, aztán nem mozdult. Nem először lőttem borzot, de ezt szokatlan viselkedésnek ítéltem, mert az egyik legszívósabb állatnak ismertem meg, ami azonnal elszalad, bárhol éri is a lövés.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

Hamarosan lementem és megvizsgáltam. Úgy tűnt, hogy a penge a gerincét is átvágta, és ekkor vált világossá, hogy miért maradt helyben. Fejbe nem szoktunk íjjal vadra lőni, csak nagyon kivételes esetben, mert annyira pici a halálos zóna, hogy nem éri meg kockáztatni. Magam zsigereltem és nyúztam. Szép nagy nőstény borz volt, már egészen vastag zsírréteggel. A húsa nagyon tiszta és friss illatú, sokkal illatosabb, mint a vaddisznóé.

Az íjam. Fotó: Nagy Réka / Agro Jager

Van egy nagyon jó szakácskönyvem, amiben borz receptek is vannak, így azt elő is vettem és többféle variációt is kipróbáltam az elkészítését illetően, de a borzpörkölt volt számomra a legízletesebb. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki eddig ódzkodott tőle. Az íj, amit akkor használtam egy Bowtech Carbon Icon és egy Under Armour 500-as vesszővel lőttem, amire egy HELLRAZOR fix pengés hegy volt szerelve.

 

Írta és fényképezte:
Nagy Réka

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos vadászok regionális válogató versenye

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK

20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.

Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!

Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére

Az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében.

Fotó: NÉBIH

A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.

Az afrikai sertéspestis továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata. A vírus évek óta jelen van a hazai vaddisznóállományban, amely a fertőzés természetes fenntartójaként játszik szerepet. A júniusi házisertés-kitörés arra is rámutat, hogy a korábban elrendelt járványvédelmi intézkedésekkel – kiemelten a diagnosztikai célú kilövéseket és az állománycsökkentési intézkedéseket – nem minden térségben sikerült egyforma hatékonysággal elérni a kitűzött járványügyi célokat, ami több tényezőre, köztük a végrehajtás eltérő mértékére és a területi sajátosságok összetett hatására vezethető vissza.

Az országos főállatorvos dr. Nemes Imre döntése alapján Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék területén, az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 kilométeres sávban célzott, rövid határidejű rendkívüli állománycsökkentési műveletnek kell indulnia. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében kialakult házisertés-kitöréshez kapcsolódóan a megfigyelési körzetekben elrendelésre került az állomány teljes felszámolása, a fent leírt többi területen pedig meghatározott állománysűrűségi célérték elérése és fenntartása. A teljesítést szigorú hatósági ellenőrzés kíséri, nem teljesítés esetén komoly szankciókra, bírságra számíthatnak a vadászatra jogosultak.

Minden elejtett állatból kötelező mintavétel történik, a hullákat pedig előírás szerint ártalmatlanítják, miközben a résztvevők ruházatának és az eszközök fertőtlenítése is kötelező.

Az ASP betegséggel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom