Keressen minket

Vadászat

Szőrméskártevők vadászata Penészleken

Szabolcs-Szathmár-Bereg megyében, Penészleken, Varga Attila szőrméskártevőkre vadászott.

Közzétéve:

A Nyírség délkeleti csücskében járunk, közvetlenül a magyar-román határ szomszédságában. Szabolcs-Szathmár-Bereg megye, Nyírbátori járásában gazdálkodik a Penészleki Vadásztársaság. Penészlek megközelítőleg 70 kilométerre fekszik Nyíregyházától.

Szabolcs-Szathmár-Bereg megyében, Penészleken, Varga Attila szőrméskártevőkre vadászott. (Kép: Varga Attila – Agro Jager News)

A területileg illetékes vadásztársaság hivatásos vadásza, Varga Attila egyéni dúvadvadászatot tartott az egyébként vegyes vadas területen. A társaság közel 3500 hektáron gazdálkodik és mivel a terület egy része határos Romániával, jelentős a szőrmés-, és tollasragadozók száma – amely szinte ömlik a határról. A penészleki vadászterület jelentős része rendkívül fedett, rekettyés, ami ember számára nem igen járható.

Bármilyen ragadozó tűnik fel, sok idő nincs a gondolkodásra. Miután eldöntötték, hogy lőhető, már dörren is fegyver.

Mivel Romániával szomszédos a terület, ezért sokféle vad átlépi a határsávot. Az ASP megjelenésével körülbelül 70%-a vaddisznó állományának eltűnt. Romániában a sertéstelepek állategészségügyi előírásai enyhébbek, mint Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az is előfordulhat, hogy “összebúg” a vad és a házisertés. A Nyírségben és Hajdú-Bihar megyében egyes vaddisznók fülszíne szürke is lehet. A helyiek erre már külön szófordulatot alkottak és a „szürke disznóknak” nevezik az ilyen vaddisznókat. A rendkívül fedett helyeket azonban nemcsak a vaddisznó, hanem az aranysakál és a borz is kifejezetten kedveli. Az aranysakál három éve jelent meg a területen, amely ma már egyre több munkát ad a területileg illetékes vadgazdálkodóknak és a környező vadásztársaságok is hasonló helyzetbe kerültek.

Most, március elején, külön engedéllyel borzra vadászott Varga Attila. A tél végi hónapokban borzra vadászni rendkívül célszerű, mert kevésbé fedett a terület és jó helyismerettel bizony jelentősen csökkenthető a borzállomány. A tél végén a borzok egyre aktívabbak és az egyre melegedő “tavaszias” időben gyakran útra kelnek. Szeretnek giliszták, férgek után ásni és a frissen tárcsázott földeken, mezőkön is sokszor megfordulnak. Este nyolc óra után mozdul meg igazán az erdő. Varga Attila 10 éve hivatásos vadász, a legtöbb esetben maximum hajnal két óráig szokott kint maradni a területen.

Most, ezen a tavaszon, két éjszaka alatt végigjárt több, borzok által kedvelt területrészt, ahol összesen kilenc borzot és egy vörösrókát hozott terítékre! A csapdázásokkal, a téli nagy hajtásokkal és a tavaszi kotorékozásokkal kiegészítve az éjszakai reflektoros vadászatokkal lehet csak eredményesen visszaszorítani a szőrmés kártevőket. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodási, hanem természetvédelmi kérdés is.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

Vadászat

Valóra vált álom

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Eljött az idő, két év halasztgatás után, hogy klasszikus módon, barátok és édesapám társaságában, egy hegyi vadászházból, a duruzsoló kályha mellől indulva, billenőcsövű fegyveremmel elejtsem életem első (és lehet, egyetlen) zergebakját!

Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News

A helyszín Szlovénia, a Raduha-hegy. Az éjszakai eső, amely a vadászkaliba tetejét verte 1200 méteres magasságban, 1500 métertől hó formájában hullott, külön varázst adva a tájnak. Reggel szikrázó napsütésben indultunk, ki-ki a kísérőjével, a felsőbb régiókba. Délig terveztük az első kört, aztán kis pihenővel délután folytattuk a vadászatot.

A táj lélegzetelállító, a szél orkánerejű, de így is belefutottunk egy kis csapatba, amely jó negyven méterre sorjázott mellettünk a fenyők között. Fényképezni is próbáltam, de nem egyszerű feladat. Jó másfél órás cserkelés után, visszafelé a kocsi felé jöttek a hírek: a többiek sikerrel jártak, így az első nap délutánjára már csak én maradtam vadászni. Ez ám a szerencsés nap.

A délutáni körre 1500 méteres magasságból indulva 1700–1750 méterig cserkeltünk, igazi téli, havas világban. A 70 év körüli kísérőmmel alig bírtam tartani a lépést — hihetetlen, ahogy bírta. 🙂

A nap már lebukott, amikor egy meredek nyiladékon zergét vettünk észre. 140 méterre feküdt. Vártunk, hogy felálljon, amikor furcsa hangokat hallatva egy bak kevesebb mint tíz méterre bejött mögénk — gyanúsnak vélt valamit. Persze elugrott, ilyen távról mozdulni sem lehetett… De hopp, a fenti bak felállt, ugyanis jobbról egy vetélytársa érkezett. Pár fotó, majd jött is az ukász: jó öreg bak… lődd meg!

Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News

A fényképezőt a vegyes hetesre cserélem, és amikor a bak kihúzza magát a szikla tetején, hangosan süvít végig a lövedék, amit a hegyoldalak sokáig dobálnak. A bakom eltűnik — igen, már az enyém. Egy jó blattlövéssel 20 méterre találjuk, beesve egy fenyő alá.

Leírhatatlan érzés… Ilyen helyen, ilyen körülmények között, klasszikus módon sikerült elejtenem az áhított bakot! Mire leérünk az autóhoz, besötétedik. A kalibában sokáig mennek az élménybeszámolók a pattogó kályha fényénél.

Első vadásznapunkon mindannyian eredményesek voltunk!
Tisztelet a vadnak! Üdv a vadásznak!
A képek magukért beszélnek!

Írta és fényképezte: Leskó Gábor

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH

☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.

Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában 

Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén

Published

on

Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon

„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.

Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.

Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.

„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.

Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.

Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.

Forrás: Székelyhon

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom