Vadászat
KITEKINTŐ: Hangtompítók kapujában – Szerbia, Poredak hetilap
KITEKINTŐ: Szerbia új hetilapjában, a Poredakban, a hangtompítók magyarországi engedélyezéséről, jelenlegi státuszáról írtak.
Szerbia, Poredak, 2024. február 22.
A szomszédos Magyarországon, 2023. november 1-től, a sportvadászok számára is elérhetővé tették a vadászat során a hangtompítók használatát. A szakma, a sportvadász réteg már várta ezt a fordulatot, hiszen a nyugatabbra fekvő tagállamokban ez a gyakorlat már a hétköznapok része. Az engedélyezésről, a magyarországi helyzetről és a jogszabályi környezet megteremtéséről beszélt a 30. budapesti Fegyver, horgász, vadászati kiállításon Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Elmondta, hogy komoly szakmai viták után jutottak el odáig, hogy engedélyezik Magyarországon is ezeknek az eszközöknek a használatát.
Aki az új fegyverpiacon nézelődött, vagy volt alkalma az IWA-n, vagy különféle vásárokban megcsodálni a fegyvereket, láthatta, hogy a csövek végére már meneteket vágtak. Ez persze nem újdonság, hiszen az 1905-ben gyártott, hosszú csövű Carl Gustavomra is vágtak már a svédek menetet, amelynek különféle funkció voltak. Magam egy kompenzátort szerettem volna rátenni, de a lövések stabilizálása mellett sokkal élesebbek voltak a dörrenések, így elálltam tőle. Azonban egyre-másra érkeztek a hírek, hogy különféle hangtompítókat lehet vásárolni és a nyugati vendégek, akik hazánkban jártak, rendre érdeklődtek, hogy mikor lehet használni. A magyar törvények nem engedik meg, hogy harmadik országból, tehát az unión kívüli országból érkező vadász, bejelentés nélkül behozza az országba ezeket az eszközöket. Miután azonban Magyarország a Schengeni zónán belülre került, a személyellenőrzések megszűntek, így Ausztria, Szlovákia és Horvátország felé is gyakorlatilag ellenőrzés nélkül, ha úgy vesszük megállás nélkül, haladhatunk tovább. Míg ez még mindig újdonság és üdvözítő, addig az európai országok ehhez már régen hozzászoktak. Csak itt, a Kárpát-medencében maradtak meg ezek a régi szabályok, amelyek bízunk benne, hogy enyhülni fognak és ugyanolyan lehetőségeink lesznek mindannyiunknak, mint Európában, a többi országban élőknek.
A személyi forgalom szabadsága miatt egyre nehezebb volt Magyarországon is ellenőrizni a hangtompítók behozatalát, hiszen a német, az olasz a francia, a belga vendégek értetlenül álltak azzal szemben, hogy Magyarországon nem hogy használni, hanem behozni sem lehet, csak bejelentéssel.
Ezek az anomáliák is rávilágítottak arra, hogy rendezni kell ezt a helyzetet.
A hangtompítókat első lépésben a hivatásos vadászok használhatták, mert az afrikai sertéspestis okozta állategészségügyi járvány kezelésére, az akkori főállatorvos elrendelte, hogy drasztikusan le kell csökkenteni a vaddisznó állományát, amelyhez a hivatásos vadászoknak technikai eszközöket is biztosítottak. Ebben a csomagban az éjjellátó eszközök mellett szerepelt a hangtompító. Ezzel a jogalkotó időt engedett, hogy felmérje a magyar adaptációt, másrészt tesztelte a hazai vadászokat, hogy egy ilyen eszköz valóban segítség lehet az állományok szabályozásában. Ennek nemcsak a vadászat során van jelentősége: a természetvédelemben látható, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek a természetvédők, amikor a rókák, sakálok tömeges pusztítást okoznak a védett és fokozottan védett madarak költőhelyein.
Előzetes, a Poredak 2024. február 22-én megjelent számából. Forrás: Poredak
Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a golyós fegyverek csattanása, a hirtelen nagyerejű, rövid ideig tartó zaj hatása, súlyosan károsítja az emberi fület, amelyben maradandó károkat okozhat.
Ezzel egyidejűleg elmondható, hogy a hangtompítók nem csökkentik le a lövések zaját a nullára, hanem csak mérséklik, annyira, hogy a használója és a környezete számára nem jelent akkora terhelést.
Akkor is jelentősége lehet, amikor lakott területekhez közel kell használni a fegyvereket, állategészségügyi vagy természetvédelmi esetekben, netán a hivatásos vadásznak kell a fegyverhasználatot alkalmaznia.
A jelenlegi szabályozás úgy rendelkezik, hogy aki a fegyvertartási engedélyében golyós fegyvert birtokol, az jogszerűen vásárolhat az adott kaliberhez ilyen eszközöket. Azonban látható, hogy nagyon sok jó minőségű, régi kedves fegyvert használnak a vadászok, így vannak a konzervatív oldalt képviselők, akik régi puskájukra nem vágatnak menetet.
Magyarországon a természetvédelem az elmúlt években ismerte fel, hogy a vadászok a vadgazdálkodás, a vadászat eszközeivel, benne a dúvad visszaszorítása, a vaddisznó állományának csökkenésével, mekkora segítséget nyújtanak ebben a munkában. Ez az erdészekkel és a mezőgazdászokkal kiegészülve egy teljes kört alkot. Ennek a közös munkának az első sikereit már látjuk: megannyi túzokfészek menekült meg például a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is.
A hangtompítók kapcsán persze felvetődött egy olyan kérdés is, hogy nem emelkedik-e meg az orvvadászattal kapcsolatos bűncselekmények száma. A magyar vadászati palettát árnyalja továbbá, hogy 2025 márciusában érkezik a digitális vadászati napló, amely biztosítja azt a lehetőséget, hogy a területre igyekvő vadászok telefonon keresztül jelzik vadászati szándékukat. Ezzel egy időben a vadásztársaság vezetői és a hatóság illetékes ügyintézői is azonnali és egyértelmű adatot kaphatnak arról, ki, hol, mikor tartózkodik a vadászterületen, a külterületen.
Szakmai és a ballisztika szempontjából sok érv, ellenérv is felvetődött, de egyben minden szakértő egyetértett: a lövések pontosabbak, a lövedék röppályája stabilabb, egyenesebb a hangtompítók használatával. A kiskaliberek esetében pedig különösen hasznos lehet, amikor a szőrmés, tollaskártevők számát szeretnénk csökkenteni.
Forrás: Poredak, Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vadászat
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. trófeaszemlét szervezett
A XIII. trófeaszemlén Sulyok Ferenc vezérigazgató úr köszöntőbeszédében kiemelte, hogy ez a nagyszerű eredmény nem jöhetett volna létre a hosszútávú szakmai elkötelezettség és együtt gondolkodás nélkül. A 11 450 hektáros Kelebiai vadászterület többségében állami tulajdonban van, ugyanakkor nem csekély azon területrész nagysága sem, amely a magánszférához tartozik.
A siker kulcsa az, hogy különböző típusú hasznosítási intenzitásokkal találkoznak a különféle gazdálkodási elképzelések a szomszédos vadgazdálkodókkal való együttműködés keretein belül. Ahhoz, hogy egy ilyen trófeagyűjtemény összeállhasson, elengedhetetlen a térségi összefogás. Az erdőgazdaságnál összenő, ami összetartozik, az erdő és a vad. Vad nélkül az erdők üresek lennének, a gazdálkodás pedig a vadásztatás és vadgazdálkodás nélkül hiányos, és szegényes lenne. Amikor egyben tudják kezelni a területet, számtalanszor megtapasztalják, hogy az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás nagyszerűen kiegészíthetik egymást. Különösen egy olyan évben, amikor az erdőkezelés eredményei meglehetősen szerények. A szemmellátható vadgazdálkodási eredmények nem jöhetnének létre a kollégák odaadó és magas szaktudást feltételező munkája, de a vendégek kitartása és bizalma nélkül sem. Az aszályos időszak miatt a szakszemélyzet nem volt túl bizakodó a barcogás kezdetén, ugyanakkor minden nehezítő körülmény ellenére nagyszerű érmes arány és jó átlagtömeg jellemezte a trófeákat.
Tóth Attila, erdészeti igazgató idényértékelésében kitért arra, hogy a trófeaszemlék nagyszerű alkalmat adnak, hogy bemutassák, hogyan alakul a gazdálkodás eredménye évről-évre. A későn induló barcogásban a kevés vadásznap ellenére is eredményes időszakot tudhatnak maguk mögött. Nemcsak a szakszemélyzetet, de a vendéglátásban tevékenykedőket is megilleti a köszönet, hiszen ők is a tudásuk legjavát tették bele az idei vadászidénybe is. El kell fogadni, hogy ez egy gazdasági tevékenység, amelyben a vad és erdő összhangja mindennél fontosabb. A hasznosítás most a csúcson van, sem többet sem kevesebbet nem lehet kivenni az állományból. Ez az a pont amikor a 40 körüli lapátos bika terítékre hozatala nem rótt terhet a vadállományra. Minden bizonnyal a szomszédokkal együttműködve a térség el fogja bírni ezt terhelést.
A klimatikus szélsőségeket illetően kevés ilyen év volt, mint az idei. Kelebia az ország egyik legmelegebb vidéke volt, a legkevesebb csapadékkal és a legtöbb napsütéses órával. Az előző évek jó állapotú vadföldjei kiégtek. Még csak most zöldülnek a lucernák. A vadföldek is vontatottan kelnek, emiatt a kiegészítő etetést a barcogás végétől megkezdték a rendelkezésre álló cukorrépával. Az átlagszámok azt mutatják nem különösen kiemelkedő, de jó átlagú évnek mondható az idei. Köszönhetően annak, hogy a dám elviseli és szereti a meleget főképp, ha a víz biztosított.
A barcogás október 15-e után kezdődött. 7-10 napig nagyon intenzív volt, ez idő alatt több, mint 20 bika került terítékre. Mindez a már jól bevált állományszabályozási irányelvek figyelembevétele mellett. Miszerint fiatal korban a gombos, gyenge kanalas bikákat selejtezni kell. Középkorban szisztematikusan válogatni, és az ígéretes bikákat korosbítani. Bírálatra 35 lapátos bika került, ebből 18 öreg és 17 középkorosztályú. 23 arany, négy ezüst és négy bronzéremmel jutalmazták őket. Öt bika 5 kilogramm fölötti, ebből 200 CIC pontnál többet három trófea kapott. A szabadterületen 4,37 kilogramm az átlagtömeg, az érmeseké pedig 4,5 kilogramm.
Forrás: KEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK