Vadászat
Szombati vadászat
Vári István barátaival a Beregben vadászott
Vári István fényeslitkei vadász osztotta meg élményeit lapunkkal:
Úgy gondolom kezdek már teljesen meggyógyulni. Ha pedig így van, akkor folytatódhat a vadászat is. Szombaton sem tudtam odahaza maradni és a hátsómon ülve nézni a TV műsorát. Oláh Sanyikát hívtam, aki már epedezve várta, hogy eljöhessen velem a Beregbe. Kellene még valakit vinni, hiszen nekem már nem egyszerű a mázsás vadak vadszállítóra való felrakása. Sanyika ajánlotta, hogy vigyük el Balogh Béla helybeli vadásztársát, aki még nem lőtt se disznót, sem pedig szervast. Hurrá próbáljuk meg úgy is régen avattam már vaddisznó vagy szarvas vadászt. Ha összejön akkor jól fogunk szórakozni.

Fotó: Vári István – Agro Jager News
Kora délután indultunk Beregdarócra, de előtte még megetettük a Csarodán lévő szóróimat egy kis tengerivel. Délután négy óra előtt már Darócon voltunk a Beregszászi erdőnél. Bejelentkeztem a határőrség ügyeletén és már suhantunk is lefelé az első magaslesig, amit decemberben helyeztünk ki a régi útra. Közelebb érve vettük észre, hogy a határ melletti vetésen dámbikák legelésznek. Lett ám izgalom, mert nekem van egy dámra szóló engedélyem! Állj be a les mögötti útra és onnan próbálok besétálni a széles kökény garád takarásában egészen a 100 méterre lévő vadkár elhárító magaslesemig. Ti maradjatok itt és ki ne lépjetek a fasor túloldalára! Aztán szép csendesen besétáltam a lesig. Óvatosan szedtem a létrafokokat. A dámok nyugodtan csipegették a zöld vetést. Felültem az ülőkére és távcsővel néztem a legelésző bikákat. Kis idő kellett míg sikerült megnyugodnom és szemügyre venni a nagy lapátos dámbikákat.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Kerestem a lőhető selejt bikát, mert már csak arra vadászhatok. Ki is szúrtam egy lőhető csipkehiányost a csapatból. A távolság kb 280 méter és lassan gyeperészve közelednek felém. Várnom kell még a lövéssel, mert nem csak a távolsággal van gond, hanem még túl közel vannak az országhatárhoz. Ha nem sikerül helyben marasztalnom lövésemmel, akkor biztos, hogy a sűrű ukrán területre megy vissza, ahonnan jött. Oda pedig nem mehetek utána! Vártam és célozgattam a felém közeledő bikát. Amikor már kétszáz méterre lehettek akkor vettem észre, hogy a határon lévő lomosból rengeteg dám tarvad vált ki a vetésre. Lehettek már vagy negyvenen, de még a bokrok között is mozogtak.

Fotó: Vári István – Agro Jager News
Tovább nem várhatok mert, ha valamelyik kiszúr akkor elriasztja az egész csapatot a kinézett bikával együtt. Az ülőkén jól kitámasztottam a fegyverem és a legmegfelelőbb pillanatban lőttem. A bika kissé megemelkedve jelezte a találatot és pár lépést téve eldőlt. Köszönöm a vadászat Isteneinek, hogy ismét hozzá segítettek egy csodálatos vad terítékre hozásához. Sanyika a les lábánál távcsővel figyelte a történteket és örömmel integetett. Együtt mentünk elejtett bikámhoz és a töretek elhelyezése után csendben megadtuk az ilyenkor szükséges végtisztességet.

Fotó: Vári István – Agro Jager News
Ezzel azonban nem ért véget a vadászatunk. A bikát a les elé szállítottuk és Sanyika még világosban bevitt a „Büdös lesig”. Majd visszajött és zsigerelés után Bélával elfoglalták helyüket az új magaslesen. Sötétedést követően Béla vaddisznóra lőtt. Aztán ismét és harmadszorra is. Azt hittem egy konda ment eléjük, de csak egy fiatal magányos kan volt. Arra tett három lövést. Kértem a fiúkat, hogy várjanak még fél órát, aztán jöjjenek értem. Közösen fogjuk megkeresni az erdő szélén elfeküdt vadat. A dolgok viszont komolyra váltak, amikor előttünk tíz méterre felállt a sebzett kan. Sanyika rálőtt, de a bokrok között célt tévesztett a lövedéke. 10-15 lépés után ismét elfeküdt. Aztán újra megindult.

Fotó: Vári István – Agro Jager News
A leadott következő lövés sem járt eredménnyel. Kerestük még egy keveset, de abba kellett hagynunk. Tarpán leadtuk a dámot és megbeszéltük Szász Attila vadásztársunkkal, hogy vasárnap reggel a jól dolgozó vérebével keressük meg vaddisznónkat, aki véleményem szerint még az éjszaka folyamán kimúlhatott. Béla egész éjszaka nem aludt! Magát hibáztatta a sebzés miatt. Próbáltam megnyugtatni, de mindig visszakanyarodott a lövésre. Mondtam is, hogy ezt akkor kell megfontolni felelőségteljesen mikor a mutatóujjával megérinti az elsütő billentyűt. Ez már így sikerül, de akkor is a végére kell járnunk.
Attila hannoveri vérebe ismét bemutatta tudását és a rélövés helyétől olyan háromszáz méterre megtalálta a már dermedt kis kant. Örömünk leírhatatlan. Sikerült ez a vadászat is és mégsem fog elmaradni a vaddisznó vadásszá avatás sem!
Gratuláltunk Béla barátunknak és megtartottuk az ünnepélyes avatási ceremóniát.
Üdv a vadásznak és minden tisztelet a vadnak!
Írta és fényképezte: Vári István
Mezőgazdaság
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben.

Fotó: Google
A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.
A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…
Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.
A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!
Forrás: AM
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ferencz Károly emléke előtt tisztelegtek a koronglövészet hazai képviselői
Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői
A Pilisi Parkerdő Gödöllői Erdészetének egykori kerületvezető erdésze és kiváló sportlövője, Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői április 12-én, a galgamácsai sportlőtéren. Az idei évben minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte az emlékversenyt – közel 100 résztvevőt regisztráltak az eseményre a szervezők az ország minden részéből.

Fotó: Parkerdő
A 12. alkalommal megrendezett emlékversenyt alapvetően a tiszteletadás szándéka hívta életre, de a szervezők célként tűzték ki a sportbarátságok erősítését, a biztonságos lövészet készségének fejlesztését, valamint a koronglövő sportág népszerűsítését is. Az esemény megnyitóján Ocsovai Zoltán, a Gödöllői Erdészet vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők egy emlékkoszorú elhelyezésével és egy perces néma főhajtással tisztelegtek egykori kollégájuk emléke előtt.
A verseny lebonyolítása a gyorsított korongvadászat (compak sporting) szabályai szerint, négy pályán párhuzamosan zajlott, a FITASC nemzetközi versenyszabályzat alapján. A sportlövők hét egyéni kategóriában (felnőtt, amatőr, kezdő, senior, junior, női, veterán), valamint egy háromfős csapatkategóriában nevezhettek.

Fotó: Parkerdő
Az eredményhirdetés során minden kategóriában az első három helyezettet jutalmazták. A legjobb eredmény 100-ból 96 korong volt, amelyet több versenyző is elért, így a mezőny élén rendkívül szoros eredmények születtek. A hivatalos eredményeket a szervezők www.fitascsporting.hu weboldalon tették közzé.
Forrás: Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK