Keressen minket

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Közzétéve:

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – A szerb vadászat jövője

Published

on

Október 5-én, szombaton, a 55. LORIST vadászati és horgászati vásáron sikeresen megrendezték a “A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadást. A “Szarvas tér” főszínpadán Dejan Džakula, a Szerbiai Vadászszövetség Vadász Ifjúsági Bizottságának tagja és a Szent Hubertusz Klub elnöke tartott előadást a nagyszámú közönség előtt.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

A szerbiai fiatal vadászok jelenlegi helyzetéről és jövőbeli terveiről tapasztalatait Dejan Džakula osztotta meg. Külön hangsúlyt fektetett az oktatás és az új generációk bevonásának fontosságára, továbbá a vadászati hagyományok megőrzésében, valamint a természeti erőforrások megóvásában kitűzött feladataikról. A résztvevők megismerhették a vadász ifjúság eddigi tevékenységeit, a fiatal vadászok sikereit, valamint a szerb vadásztársaságok fejlesztésére vonatkozó jövőbeli terveket.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Az esemény számos vadászati szakértőt és fiatal vadászok tagjait vonzotta Szerbia különböző részeiből. A közönség nagy érdeklődéssel követte az előadást, különösen a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozva a természeti kincsek megőrzésében és a vadászati hagyományok folytatásában.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Az előadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség megismerkedjen a szerb vadászat jövőjével kapcsolatos kihívásokkal és tervekkel, valamint arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és megvitassák a legfontosabb témákat. Az összes résztvevő kiemelte az esemény jelentőségét a vadászat és a természet népszerűsítése szempontjából, és a fiatal vadászok támogatást kaptak további fejlődésükhöz.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

“A Vadász Ifjúság: A Szerb Vadászat Jövője” című előadás az idei LORIST egyik fontos eseménye volt, amely ismét összegyűjtötte a természet és vadászat szerelmeseit, megerősítve a hagyományok megőrzésének és a környezetvédelem felelős megközelítésének fontosságát.

Dejan Džakula előadása az 55. LORIST-on. Fotó: Lov i jos ponest / Agro Jager

Forrás: Lov i jos ponesto

Lov i još ponešto

Tovább olvasom

Vadászat

ÁFA nyilatkozatok a pályázatokban

Az OMVK cikket közölt a pályázatok ÁFA szabályairól:

Published

on

Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/26-os vadászati évre kiírt pályázatában nem egyforma önrészt kell vállalniuk az ÁFA-körbe tartozó és nem tartozó vadászatra jogosultaknak. Ezen új szabály helyes alkalmazásához adjuk közre az alábbi tájékoztatót.

Az egyesületek soha nem választhatják azt, hogy ők nem alanyai az ÁFÁ-nak. A nyilvántartásba vételkor válnak az ÁFA alanyaivá, majd működésük során az ÁFA kötelezettségek kérdéseivel a pályázatok nyilatkozatai kapcsán találkoznak ismét.

Fotó: OMVK

A nonprofit szervezetek, mint jogképes szervezetek akkor alanyai az általános forgalmi adónak, ha saját nevük alatt gazdasági tevékenységet folytatnak, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Abból a szempontból, hogy az adott nonprofit szervezet gazdasági tevékenységet végez-e, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA törvény) 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenység fogalma az irányadó: üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenység, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és azt a nonprofit szervezet a saját nevében, illetve neve alatt végzi. Ez a meghatározás sokkal tágabb értelemben határozza meg a gazdasági tevékenységet, mint a civil törvény.

Adóköteles tevékenységet főszabály szerint csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. A civil szervezeteket, így az egyesületi formában működő vadásztársaságokat is a bíróság (törvényszék) tartja nyilván. Nyilvántartásba vételük az úgynevezett egyablakos bejelentkezési rendszerben történik, azaz a civil szervezet a nyilvántartásba vételét végző bíróság útján kap adószámot a NAV-tól. Az ÁFA alanyok adatbázisa naponta frissül a NAV oldalán: az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, ÁFA alanynak minősülő adózók nevét (elnevezését), adószámát.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A nyilvántartásba vételt követően az egyesület akkor találkozik az ÁFA kötelezettség kérdéskörével, ha pályázatához, támogatási kérelméhez nyilatkozatot kell tennie az ÁFA szerinti besorolásáról, illetve arról, hogy az elnyert támogatást miként (bruttóban vagy arányosítva vagy nettóban) fogja felhasználni. Lényegében a 11 karakterből álló adószám már utal arra, hogy az ÁFA nyilatkozatok közül melyiket választhatja az egyesület elnöke, gazdasági vezetője vagy a pályázat írója. Az adószám 1-8. karaktere a törzsszám, a 9. számjegy az ÁFA kód, utolsó két számjegye az illetékes adóhatóságot jelzi. Az egyesületek esetén a 9. számjegy lehet:

  • 1-es kód: ÁFA körbe nem tartozó (adómentes tevékenységet végző vagy alanyi adómentes ÁFA alany), vagy
  • 2-es kód: ÁFA körbe tartozó (általános szabályok szerint adózó ÁFA alany civil szervezet).

Az egyesületi formában működő vadásztársaság nem adómentes tevékenységet végez, ugyanakkor alanyi adómentességet választhat, ha megfelel két feltételnek: székhelye belföldön van, továbbá a termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak összesített ellenértéke (árbevétele) sem az előző évben ténylegesen, sem a tárgyévben várhatóan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt, ami jelenleg 12 millió forint. Amennyiben az egyesület alanyi adómentességre jogosult és azt választotta (ez választási lehetőség, tehát nem kötelező ezzel élnie), akkor 1-es kód szerepel az adószámában, ÁFA körbe nem tartozó adóalany lesz: nem kötelezett ÁFA bevallásra, nem kötelezett ÁFA fizetésére, az általa kiállított számla nem tartalmazhat áthárított ÁFÁ-t, a költségei után nem jogosult ÁFA levonásra, visszatérítésre (azt is bruttó módon számolja el), a támogatást szintén bruttó összegként kapja és használhatja fel.

Amennyiben az egyesület nem választotta vagy nem választhatta az alanyi adómentességet, akkor 2-es kóddal rendelkezik, tehát ÁFA körbe tartozik. Azt feltételezzük, hogy ellenérték fejében végzi tevékenységét, amelyet ÁFA szempontjából megbontunk:

  • tárgyi mentes tevékenységet végez: az ÁFA törvény 85. § alapján a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (pl. egyesület tagjainak tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés) adómentes, vagy az ÁFA törvény 86. § alapján egyéb sajátos jellegére tekintettel (pl. ingatlan, ingatlanrész bérbeadása) adómentes tevékenység;
  • adólevonásra (adóvisszatérítésre) jogosító tevékenységet végez: ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik, az általa kibocsátott számla tartalmazza az áthárított ÁFÁ-t, kapcsolódó költségei után (bejövő számlák alapján) jogosult lehet az ÁFA levonására, visszatérítésre.

Ha kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végez a 2-es ÁFA kódú vadásztársaság, akkor az általa kiállított számla mentes, tehát nem tartalmaz áthárított ÁFÁ-t, a kapcsolódó költsége után sem jogosult adó levonásra (visszatérítésre), így a támogatást is bruttó összegben kapja meg és használja fel. Ha kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységet végez a 2-es ÁFA kódú vadásztársaság, és a tétel ÁFA része visszaigényelhető, akkor a támogatást nettóban kapja; ha a tétel ÁFA része nem visszaigényelhető (pl. hivatásos vadász szolgálati lakásának felújítása), akkor a támogatást bruttóban kapja. A vadásztársaságok esetében a 2-es ÁFA kód esetén tárgyi mentes és adólevonásra jogosító tevékenységet is végeznek, ezért bizonyos esetekben (pl. az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek támogatása) a könyvelő segítheti a pályázati adatlap és a nyilatkozatok kitöltését a tekintetben, hogy bruttó vagy nettó támogatást igényelnek, le tudják-e vonni részben vagy egészben a beszerzésük után az ÁFÁ-t? Amennyiben bruttó támogatást kérnek, akkor az adott tétel kapcsán nem élhetnek az ÁFA levonás jogával, ha nettó támogatást kérnek, akkor levonhatják a tétel beszerzésekor az ÁFÁ-t.

A vadászkamara 2025/2026-os vadászati évre szóló pályázati felhívásában az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek támogatása továbbra is egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, melynek mértéke az ÁFA nyilatkozattólfüggően legfeljebb

  • az összes elszámolható nettó költség 60%-a lehet, amennyiben a pályázó jogosult az ÁFA levonására,
  • az összes elszámolható költség 70%-a lehet, amennyiben a pályázó nem jogosult az ÁFA levonására, vagy nem kíván élni az ÁFA levonás jogával.

Forrás: Kiss Erzsébet gazdasági vezető – Országos Magyar Vadászkamara

Tovább olvasom

Vadászat

Heves vármegye legjobb koronglövő vadásza 2024

Eredményt hirdettek a Heves vármegyei koronglövő versenysorozatban

Published

on

A Heves vármegyei vadászok részére 2024-ben kiírt koronglövő versenysorozatunk szeptember 29-én, vasárnap lezárult. Az összesített eredménylista:

Fotó: OMVK

Abszolút sorrend:

I. Csintalan János 200/189

II. Szabó Norbert 188

III.Godó Lajos Máté 177

4. Bernáth József 174

5. Dr. Sipos Péter 165

6. Nagy Károly 164

7. Czetner István 160

8. Ferencz Zoltán 158

9. Szabó János 150

10. Veres Ernő 150

11. Nagy Barna 148

12. Varga István 77

13. Tomecz Nándor 63

14. Pócs István 18

 

65 év feletti korcsoportban:

I. Bernáth József 174

II. Dr. Sipos Péter 165

III. Szabó János 150

Fotó: OMVK

Gratulálunk a versenyzőknek! Köszönet a verseny támogatóinak: Egererdő Erdészeti Zrt., Füzesabonyi Városi Lövészklub, OMVK Heves Vármegyei Területi Szervezete!

 

Vadászüdvözlettel: dr. Sipos Péter s.k. 

elnök

OMVK Heves vármegyei Területi Szervezete Sportlövő Szakbizottság

 

Forrás: OMVK

 

 

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Tovább olvasom