A vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága több éve szervez szakmai rendezvényeket, amelyeken következetesen a vadgazdálkodás és valamely társterület keresztmetszetében található témaköröket veszi górcső alá. Idén június 12-én, a Békés vármegyei Szarvason került sor az éves konferenciára „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban az agrártámogatási lehetőségek” címmel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös szervezésben.

A konferencia megnyitója. A mikrofonnál Tóth Péter. Fotó: OMVK

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Anna-ligeti központjában tartott esemény apropója evidens: a mezőgazdasági területek művelésének módja meghatározza egyebek mellett az apróvadfajok állományát, a művelés mikéntjét pedig az agrártámogatási rendszerek befolyásolhatják. Ahogy Tóth Péter, a szervező szakbizottság elnöke elmondta, az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerének, a közös agrárpolitikának (KAP) tavaly megkezdődött költségvetési ciklusában a földhasználók számára egy sor olyan új lehetőség nyílt meg, amelyek a környezet és az élőhelyek szempontjából is kedvező változásokat tehetnek lehetővé. A támogatások fejében önként vállalt kötelezettségek teljesítésével tehát a gazdálkodók érdemben változtathatnak az agrárélőhelyek állapotán, minőségén. A kulcs a földhasználók önkéntessége: így a társágazatoknak – természetvédelemnek, vadgazdálkodásnak – partnerként tekintve a gazdálkodókra meg kell győzniük őket a vállalások előnyeiről. Ehhez adott részletes ismereteket a szarvasi rendezvény, amelyen gyakorlattal és rálátással rendelkező szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevőket elsőként a házigazda, dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem egyik közös platformja egyértelműen az élőhelyfejlesztés. Személyes tapasztalataiból, emlékeiből a többi között felidézte azt is, hogy a ’80-es évek burgenlandi kultúrsivatagjai az agrárium fejlődésével nálunk is leváltották a biológiai sokféleségnek kedvezőbb mezőgazdasági struktúrát. A folyamat megállításához, de legalábbis lassításához van szükség olyan rendezvényekre, mint a kamara és az MME konferenciája.

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében szintén üdvözölte a kezdeményezést. Ismertetve a nemzeti park igazgatóságok élőhelyfejlesztésben elért eredményeit – ezek közül kiemelve a kerecsensólyom és a túzok védelmét – felajánlotta az igazgatóságok és a szaktárca tapasztalatait, hogy a jövőben például a nemsokára induló, új Agrár-környezetvédelmi Program nagyobb hatékonysággal futhasson. Ebben nagy szerepet játszhatnak azon szakértők, akik mára több tízezer helyszíni ellenőrzést tudhatnak a hátuk mögött, és többezer gazdálkodóval beszéltek, megismerve hozzáállásukat, tapasztalataikat.

Bajdik Péter, a vadászkamara főtitkára emlékeztetett: az elmúlt években a konferenciasorozat keretében a szakbizottság és partnerei foglalkoztak a zöldítés hatásaival, a vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyzetével, valamint a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzett kaszálással. Az adott rendezvény témáinak fontosságát a klímaváltozás adja, amely miatt egyre több gazdálkodó keres alternatív bevételi forrásokat: amelyek a KAP forrásai is lehetnek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha élnek ezekkel, a biodiverzitást is erősítik, ami az apróvadfajoknak szintén kedvez. Emlékeztetett: a Vadászkamara saját forrásait is hadrendbe állítja a cél érdekében: az Országos Vadgazdálkodási Alapból az elmúlt években milliárdos nagyságrendű finanszírozást biztosított a vadgazdálkodóknak élőhelyfejlesztésre. Gondolatai zárásaként úgy fogalmazott: az esemény lehet az első lépés egy olyan tanácsadói hálózat létrehozására, amelyben minden érdekelt szakterület képviseltetheti magát.

Dr. Halmos Gergő, az idén 50 éves MME ügyvezető igazgatója elmondta: a szervezet figyelemmel kísérte a mezőgazdasági területeken az EU-csatlakozást követően tapasztalt változásokat. Nem meglepő módon Magyarországon is az steril élőhelyi környezet alakult ki, amely évtizedekkel korábban már tagországokban. Hozzátette: még azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban javult a helyzet, igen messze vagyunk az uniós csatlakozás előtti állapotoktól. Megjegyezte: a nehezen követhető a társadalmi változásokat is fontos megérteni, hogy meg lehessen határozni, mily módon motiválhatók a földhasználók a KAP-os lehetőségek kihasználására. Az MME a maga részéről kezdetektől igyekszik közreműködni a szakpolitikában, a szemléletformálásban, és mindezt partnerekkel – így a vadászkamarával – együttműködésben teszi, hiszen a közös munka hatékony, még ha nem is mindig és minden témában jutnak közös nevezőre. A konferenciáról szólva leszögezte: az nem az egyes szakterületekről szól, sokkal inkább a jövőnkről, a fenntarthatóság megteremtéséről.

A konferencia előadásai teljes egészükben visszanézhetők (forrás: az MME YouTube csatornája)

Forrás: OMVK