Vadászat
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Káloz község Fejér vármegyében fekszik. A mezőföldi település a Káloz-Igari löszhátakon terül el, miközben a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet része is. A Mezőföldet szinte kettészeli a 100 km hosszú Sárvíz-völgy, amely a Sárrét medencéjétől egészen a Duna-völgyéig tart. E táj rendkívül változatos. A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, Táctól, úgy 20 km hosszan, nyújtózkodik Sárszentágotáig, kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. Káloz a környező településekkel együtt, mint Aba, Csősz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Soponya, Tác, egy páratlan természetvédelmi körzetet ápol, ahol a vadászható állatfajoknak, a vadgazdálkodásnak is meghatározott szerep jutott. Mutatja is nevében a társaság, hogy számukra a természetvédelem is kiemelkedően fontos. A Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság területén járunk.
Zúzóval tisztítják meg az utakat, táblaszéleket.
Ahogy Simontornya után Enying felé fordulunk és tartunk a Balatonnak, jobbról Dég következik, ahol a Festeticsek tették le a névjegyüket, de Kálozhoz már a Zichy család köthető. Az ország mezőgazdasági területeinek javán gazdálkodnak az itteniek. Eső több hullik, mint a Duna-Tisza közén, miközben a Sárvíz komoly mocsárvilágot alakított ki. Már a rómaiak korában meghatározó folyót, azért csak-csak sikerült megzabolázni és vizeit, végül, a völgy keleti oldalán a Nádor- csatorna, míg a nyugati oldalon a Séd folytatásában megépített Malom-csatorna csendesíti le. Persze a hajdani nagy vizek még napjainkban is ki-kitartanak és ha az idő úgy hozza, szépen fel is töltődnek az őszi, téli csapadékkal – már ha esik.
A nyári esték dúvadozással teltek Kálozon. Fotó: Horváth Bálint
Augusztusban sok feladat mutatkozik. Ilyen tájt a dúvadozás és a vad itatása kiemelkedő – meséli Dr. Somogyi Ádám elnök. A vadásztársaság vadászmesteri feladatait Selmeczi Zoltán látja el, miközben Újházi Endre titkár azért felel, hogy a papírok és a vadásztársaság mindennapi élete gördülékeny maradjon és működhessen a társaság. Már a legkisebb ügyre is odafigyelnek és elsimítják, szóval összetartó, szakmai a társaság, annak a vezetése, akik úgy határoztak, ha lehet, akkor egy igazi, ha úgy vesszük, diplomás vadőrt foglalkoztassanak. Így került hozzájuk Horváth Bálint vadgazdamérnök, aki Gödöllőn a MATE-n végzett. Az egyetemi háttér, a kapcsolatok, a nyelvtudás, több, mint előny. Ma már egyre fontosabb – láttuk ezt itt az Agro Jager hasábjain, amikor Siófokon jártunk, ahol Kersák Gyuri is vadőr. Na, majd meg is kérdezem, mert szerintem egy időben végezhettek.
A borz vadászata a természetvédelem vontakozásában is jelentős. Fotó: Horváth Bálint
Itt, Káloz környékén, az apróvad is megtalálja a helyét és ne is beszéljünk a vízi vadról – vág bele Horváth Bálint, akit a káloziak szolgálati lakással, autóval és minden olyan felszereléssel vártak, amit megkívánhat, amit megkövetelhet a szakma. Vízben gazdag a terület, de akad jónéhány határrész, ahová vinni kell vizet. Nem azért, mert ott elpusztulna a vad, mert nem, de, ha lehet neki kedvezni, akkor ne mozogjon. A területen nyiladékokat kaszálnak, helyesebben zúznak, ami sok szempontból fontos. Egy részt a vadmegfigyelés, a dúvadozás miatt, másrészt az apróvad szívesen kiül rá. Ott szét tud nézni, nyugodtan tölti az idejét. A területen állandó horgásztóval is számolhatnak és mit ne mondjunk még, a szomszédokkal ápolt jó viszony meghatározó a társaság életében, amely persze a kölcsönösség elvén teljesedik be.
A róka vadászata minden hónapban más és más. Fotó: Horváth Bálint
Meghatározó a térségben az idén 70. születésnapját ünneplő VADEX Zrt., akivel együttműködve, ha nem is sok, de nagyvad is gazdagítja a területeiket. E kapcsolat annyira kiegyensúlyozott – meséli Horváth Bálint vadgazdamérnök, hogy a társaságunk által kezelt területek mintegy 85%-a mezőgazdasági jellegű, amelyre Soponya felől érkezik a csülkös vad. A nagyvadgazdálkodás tágabb dimenziókat követel meg, mint a társaságok közötti határok, de az egységes bírálati elvek mentén, az itt gazdálkodó társaságok szép eredményeket érhetnek el a szarvasgazdálkodás vonatkozásában is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Persze bennünket, itt, a Káloz Gyurgyalag Vadásztársaságot értem, azonban mégsem a nagyvad tart el, hanem a működéshez szükséges alapot az őz biztosítja, ezért az őzállomány megerősítése a kiemelt feladatunk. Látjuk, hogy genetikai értelemben itt az őzben több rejtezik, amit szelekcióval, tudatos vadgazdálkodással fejleszteni lehet. Két jó, erős hatos őzbak felett idén is szólt a kürt, a legerősebb trófea 464 grammal került az elejtőjéhez, de mondhatjuk, hogy 3-400 gramm között áll meg az átlag, ami inkább a 400 gramm felé közelít.
Nyári zsákmány. Fotó: Horváth Bálint
A vadászat mögött húzódó hasznosítás, amit meghatároztunk a társaság vezetésével, a nyársas és a fül alatti rövid agancsszárú őzbakok vadászatára korlátozódik. Szigorú szelekciós norma, ami miatt a vadászatok is nehezebbek, de a vendégek, a tagság egyáltalán nem bánja – sőt.
Az apróvad szépen erősödik, ebben az évben a mezei nyúl szaporulat talán erősebb is. Az aszály azonban nagyon megviseli az apróvadat és itt lép be a vaditatás fontossága. Heti kétszer, háromszor is töltjük az itatókat, amit megtalál és rájár az apróvad. A fácán költése jól sikerült, mi több sarjúfészkeket is látunk. Nincsen telepített madárunk, abban hiszünk, hogy a törzsállományt megerősítve, erős dúvadkontorollal megtalálja a számítását a fácán. A tagság csak a vadmadárra szeret vadászni, amiért szívesen tesz is.
A tagság géppel segítette az itatók elkészítését. Fotó: Horváth Bálint
Horváth Bálint visszakanyarodik megint az őzre. Látszik, hogy a szívügye. Az őzgidákat – folytatja – 80%-ban a rókák szedik össze, ezért a rókát minden évszaknak megfelelően vadászni kell. Sok a víz, sok a nádas, itt megtalálja könnyedén a számítását a dúvad, de azért vagyunk, mi, vadászok, hogy kiismerjük a járását. Csapdaparkot fejlesztünk, a tollas kártevőknek létrás, Larsen csapdákat helyezünk ki és a lőfegyveres vadászat az, ami zárja ezt a kört. Csak az elmúlt két hétben 13 róka és egy borz esett. Az aratás után, a tarlókon megjelenő rókákat vadászni kell. Nem lehet egyetlen egy hónapot sem kihagyni és keresni kell, hívni kell a dúvadat. Megkerülhetetlen és kiemelkedő heteknek számítanak a tavaszi kotorékozások, amihez jó csapat és jó kutyák kellenek. Ez a munka azonban nemcsak a vadgazdálkodásnak kedvező, hanem a természetvédelem számára is meghatározó, bár különösebb együttműködésünk nincs, de ez a két terület kéz a kézben jár.
Szívesen vadásznál Kálozon? Horváth Bálint vadgazdamérnök, hivatásos vadász: +36 302254680 vagy kattints a képre és kövesd a Facebookon a társaságot!
A dúvadozás akkor eredményes – meséli Horváth Bálint vadgazdamérnök, ha a dúvadat hívjuk is, azonban a kézi sípok, a különféle gyártmányok, úgy tűnik, hogy a szakma számára a legsikeresebbek. Mindig hibázunk, a síp sem egyformán szól és nem tanulja meg a dúvad. Érdekli és ha előbújik, ha megfordul és közelebb jön, akkor fülön kell csípni. Munka és hatalmas élmény vadat hívni. A területet egy .243WIN kaliberű puskával járom – mutatja.
Egyes száraz részeken megkerülhetetlen az itatók létesítése, amelyek mágnesként vonzák az állatokat. Fotó: Horváth Bálint
Gyors, félelmetes lövedék a .243WIN, ami, ha kell, a nagyvadat is megállítja. Lehetne távolabb is lőni, de 200 méter, amin túl már nem lövök. Viszont addig rettentő pontos. Egyelőre hagyományos, lámpás technikával járom a határt, sikerrel – teszi hozzá. Majd meglátjuk, hogy az eredmények mit hoznak, mit engedhetünk meg. A sok közül azonban a nyúlsírás és a gidahang az, ami a kálózdi rókák vesztét okozza.
A víz a legfontosabb mind az apróvad, mind a nagyvad vonatkozásában. Napjaink vadgazdálkodásában megkerülhetetlen kérdés. Fotó: Horváth Bálint
A rókák mellett, Kálozon ritka vendég a borz. Két kutyájával átjárja a területet Horváth Bálint és a megfigyelése is azt a tudományos eredményt támasztja alá, hogy vagy róka, vagy borz. Együtt a két vadfaj ritkán fér meg s így Kálozdon a 98%-ban a rókák viszik a prímet – no persze addig, míg nem találkoznak egy vadásszal. Ebből az szempontból viszont nincs szerencséje a kálozi rókáknak, mert a tagság is intenzíven vadássza őket. Ebből az aspektusból is igen érdekes a dunántúli csapat, mert, ha dúvad érkezik a lesen, akkor azt ejtik el, meg első a dúvad, azután a nemes vad – régi regula, amit már a csomagos vadászok is magukénak éreznek.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A nagyvadnak persze mindenki örül. Éves szinten, 30 vaddisznó esik és ha úgy hozza a sor, akkor szarvas is kerül a terítékre.
A vizek, s a nádasok miatt a Sárvíz-völgye tájvédelmi körzet, azért megdobogtatja az ember szívét, amikor cigányrécéket pillant meg, halászsast, de a napokban jégmadarat is láttak. S hogy miként került be a társaság nevébe a melegkedvelő, színpompás gyurgyalag, nem nehéz kitalálni: a területen fészkel és most is fejünk felett akrobatikáznak a levegőben, rovarokra vadásznak.
Ha egyszer elkezdtünk itatni nem hagyhatjuk abba. Fotó: Horváth Bálint
Vadásznak, ahogy ezt a káloziak is teszik. Felszerelt vadászház, ahol vadhűtővel is bír a társaság – most éppen egy csörlőt szerelnek az udvaron – többen is benéztek a faluból. Aki akar, tehát itt lehet és senki nem foglalja el, veszi birtokba a területet, a vadászházat, mert valójában ilyen egy igazi társaság, vagy ahogy manapság szoktuk emlegetni az angol vadászokat, ilyen egy igazi klub, egy magyar vadásztársaság.
Az éjszakai lámpázás még mindig eredményes. AHOrváth Bálint .243WIN kaliberű fegyvere igen jó szolgálatot tesz. Fotó: Horváth Bálint
Készülnek egy kicsit a bőgésre, miközben ki-kinéznek már a hajnalokban a récékre és azért, egy-egy gerle is esik. Azonban az igazi hangulatot a nagy társasági összejövetelek hozzák el, hiszen mégiscsak az apróvadvadászat kezdete lesz az, amikor mindenki egyszerre itt lesz és indul a hajtás. Addig azonban még sok dolgunk lesz és ki kell használni a sárga tarlók nyújtotta lehetőségeket…
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Horváth Bálint vadgazdamérnök
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Fotó: Agro Jager News
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Természetvédelem
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Az Ipolyerdő Zrt. cikket közölt az eurázsiai hód térhódításáról
Aki a Börzsöny lábainál járja a Dunába, illetve az Ipolyba torkolló patakok völgyeit, egyre gyakrabban találkozhat körberágva kidöntött fatörzsekkel, faanyagból eszkábált gát-építményekkel, felduzzasztott tavacskákkal. Egyre többen tudják, hogy ezek a jelenségek a térségünkben is újra terjeszkedő, őshonos nagyrágcsáló fajunk, az eurázsiai hód (Castor fiber) élettevékenységének nyomai.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Hódunk megtelepedésének jelei már nem csak erdőn-mezőn, hanem a folyóközeli települések patakparti kertjeiben is tapasztalhatók, ahol a gyümölcsfák megrágásával, a vízfolyások átrendezésével komoly károkat okoz. Egy hazánkból százötven éve kipusztított, a környezetét alakítani képes állatfaj visszatérésének vagyunk tanúi. Ám ez egészen más környezetben zajlik, mint ami a vidéket a történelmi időkben jellemezte. A hód néhai élőhelyeinek nagy részét belakta, vagy intenzíven műveli az ember, állományait pedig már nem, vagy alig korlátozzák nagyragadozók.
Elsőre örvedetes, hogy egy nagytestű őshonos fajt újra üdvözölhetünk a faunánkban, amely tájformáló tevékenységével értékes vizet tart vissza, és fokozza a biológiai sokféleséget. A számára alkalmas élőhelyeken terjeszkedve azonban, egy határon túl már nemcsak vízügyi, erdő- és mezőgazdasági problémákat vet fel, hanem akár természetvédelmi kérdéseket is.
Ezért, a hódok szakmai és társadalmi megítélése ellentmondásossá vált. A dilemmák feloldásához számos ágazat együttműködésére van szükség, egészen a jogalkotásig. Most ott tartunk, hogy a szakterületek párbeszéde megkezdődött. A hód-ügyben cikkek jelennek meg, konferenciák szerveződtek. Ezek eddig a tényeket tárták fel, különböző nézőpontokból.
A konfliktusok feloldását szolgáló tennivalók pontosítása azonban még a szakemberekre vár. Cikkünk ezzel a háttérrel kíván figyelmet irányítani a hód és az ember kapcsolatára. Hódunk ismételt hazai megjelenése az ezredforduló környékére tehető, annak minden kedvező és kedvezőtlen hatásával együtt.
A fajról általánosságban
Fotó: Ipolyerdő Zrt.
Az eurázsiai hód (Castor fiber) a földrész legnagyobb termetű rágcsálója, a hódfélék családjának egyetlen őshonos képviselője. Hossza a jellegzetes, lapos és pikkelyes farkával együtt 100-120 cm, tömege meghaladhatja a 30 kg-ot. A nemek között csak méretükben van látható különbség.
Bundája sötétbarna, a fiataloké világosabb. Mellső, rövidebb lábait kézszerűen használja, hátulsó lábainak ujjai között úszóhártya feszül. Hátsó lábujjainak egyikén speciális karom fejlődött. Faroktő-mirigyeinek váladékát, a hódpézsmát ezzel keni szét, hogy a bundáját vízhatlanná tegye.
15 percig is kibírja a víz alatt, levegővétel nélkül.
Hallása és szaglása fejlett, látása nem túl jó. Kizárólag növényeket fogyaszt. Tavasszal, nyáron inkább vízinövényekkel, lágyszárúakkal táplálkozik, télen pedig a fák kérgét, hajtásait rágja a folyamatosan növő metszőfogaival. Főként a puhafákat (pl. fűzfélék, nyárfák) kedveli.
Méretes fákat is képes körberágva kidönteni, hogy azok zsengébb ág- és kéregrészeit, rügyeit, leveleit elfogyassza, illetve a törzset, a vastagabb ágakat gátépítéshez használja fel.
Illatanyagai a kommunikációt és territóriumának jelölését szolgálják.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Hódunk monogám, a párok életük végéig kitartanak egymás mellett. Párzási időszakuk a hímek illatkibocsátásával kezdődik, januártól márciusig tart.
Mintegy 110 napos vemhesség után, egy-két utód születik május-júniusban. A kölykök a 2-3 éves korukig szülőkkel maradnak – így többgenerációs családok élnek együtt.
A nőstények a szaporulat gondozásáért, a hímek inkább a védelemért és az élelemért felelnek.
A fiatalok önállósodva, a szülőhelyüktől 10-20 km távolságban foglalnak új szállást és telepszenek le, vízpartok, mocsarak mellett. Családonként egy átlagosan 1-2 km hosszú partszakaszt, vagy néhány hektáros területet foglalnak el – ezt a territóriumot védik a fajtársakkal szemben. Mivel veszély esetén vízbe merülnek, a parttól csupán 20-50 méteres sávban mozognak, leginkább éjszaka.
Az eurázsiai hód ritkán épít várat, inkább partfalba ásott, akár 10 méter hosszúságú üregekben lakik.
A vízszintet faágakból és szerves hulladékból épített gátakkal megemelve biztosítja, hogy a kotorék bejárata a víz alatt maradjon. Kedvelt élőhelyei a legalább két méter magas, meredek falú partszakaszok. Lassú folyású vizek puhafás, cserjés környezetét keresi.
A hód nem alszik téli álmot. A természetben 15-20 évig is elélhet.
Fotó: Ipolyerdő Zrt.
A hód a Kárpát-medencében is elterjedt volt – de a kártétele miatt, valamint prémjéért, pézsmájáért (illatanyagát, a kasztóreumot a parfümipar használta), és a húsáért intenzíven vadászták.
Főként emiatt, a 19. század közepére gyakorlatilag kipusztult.
Legközelebb az ezredforduló előtt, az ausztriai, Duna-melléki telepítésből származó hódok bukkantak fel a Szigetközben. Elterjesztésüket a Hortobágyi Nemzeti Park karolta fel. A WWF 1996-2008 között folytatott visszatelepítési programjában, hód-kihelyezések történtek a Hanságban, Gemencen, a Tisza és Dráva partjain. Mára már az összes folyónk mellett találkozunk a nyomaival, valamint országszerte előfordulnak hódok a kisebb tavakon, patakokon is.
Természetes ellenségei, a nagyragadozók (például a farkas) ritkák. Ugyan a terjedőben lévő aranysakál a hódot is prédának tekinti, de az állományait nálunk nem veszélyezteti.
A faj igen alkalmazkodóképes, urbanizációra is hajlamos. Már a fővárosban is megvetette a lábát – a Duna partszakaszain és a Dunába folyó patakok mentén. Becsült hazai egyedszáma már jelentősen meghaladja a tízezret. További terjedése – a még szabad élőhelyek elfoglalásáig – biztosra vehető.
A hód az EU-ban Natura 2000 jelölőfaj, az Élőhelyvédelmi Irányelv és a Berni Egyezmény hatálya alatt. Magyarországon ezen felül is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A hód megítélésének különböző szempontjai
A hódot „ökoszisztéma-mérnöknek” szokták nevezni. Az ember után ő az egyik legjelentősebb faj, amely befolyásolja a tájat, ahol él. Az életmódja jelentős hatásokat gyakorol a környezetére.
Ezek a hatások lehetnek támogató, közömbös vagy akadályozó jellegűek – attól függően, hogy éppen milyen szempontból nézzük őket. Tehát minden szempontból fontos figyelemmel kísérni az eurázsiai hód populációinak alakulását és körülményeit.
A közelmúltban két, országos szinten szervezett konferencia is foglalkozott a hód elterjedésével és az ebből fakadó konfliktusokkal.
Ökológiai szempontú megítélése
A hód visszatelepítését az egyik legsikeresebb természetvédelmi akciónak tartják Európa-szerte.
A több évtizedes program számos országot érintett. Indító hatására a korábban néhány ezresre becsült, szigetszerű állományai milliós egyedszámú populációvá fejlődtek a földrészünkön.
A klímaváltozás problémái különös jelentőséget adnak a természetes vizek visszatartásának, a biológiai sokféleség fokozásának és a szén-dioxid megkötésének.
A hód újbóli megjelenése önmagában is növeli a biodiverzitást, gátépítő tevékenységével pedig értékes vizek elfolyását képes lassítani. Vizes élőhelyeket képez, amivel más fajoknak is teret biztosít, gazdagítva az ökoszisztémát. Vízinövények, halak, kétéltűek, madarak, rovarok, rákok és egyéb gerinctelenek tömegei találhatnak így új életterekre. A hódok olyan sekély és fával teli tavacskák, vizes élőhelyek létrehozásában jeleskednek, amelyekkel nélkülük nem találkoznánk.
A visszatartott vizek jó hatással vannak a termőhelyekre, a talaj- és a légnedvességre is.
A gátakban és a hódvárakban hosszú időre felhalmozott, holt faanyag természetes szénraktár.
A hód partközeli növényzetre gyakorolt hatásának megítélése már természetvédelmi szempontból sem egységes. Egyes tapasztalatok szerint, az általa okozott bolygatások inkább az őshonos fajok térfoglalását segítik elő, míg más megfigyelések az invazívok terjedésének fokozódó kockázatát látják.
Természetvédelmi megítélésének az eredője azért még mindig pozitív.
Műszaki és gazdasági szempontú megítélése
Noha a természetes vízvisszatartás napjaink aktuális kérdése, műszaki és gazdasági irányból mégis kritikusan értékelik a hódok terjedését – amivel arányosan növekszik táj-átalakító szerepük jelentősége.
„A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termő- és lakóterületeken is károkat okoznak. Csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók, biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és „no hód-zónák” kialakítása is” – idéz egy tanulmányból az egyik hetilap.
Igen: az árterek modern hasznosítása miatt, e hatások egy része ember-vadvilág konfliktushoz vezet.
A hód rágása, kotorékásása, vár- és gátépítése egyaránt ellentétek forrása, továbbá a hódüregek nagy károkat okoznak a vízügyi létesítményekben. A töltésekben ásott vájatok felszámolása, az ismételt ásás megakadályozása a vízügyi igazgatóságokat többletfeladatokkal és költségekkel terheli.
A hódgátak befolyásolják az árhullámok levonulását és a vizek szétterülését a tájban. Elbontásukat az ország számos területén, rendszeresen kérelmezi a vízügy a természetvédelmi hatóságnál.
Az építmények problémákat okozhatnak beépített, mélyfekvésű területeken, vagy hídlábaknál is.
A hódgátak okozta elöntés esélyét és mértékét szintezéssel, vagy domborzati modellel lehet értékelni.
Erdőgazdasági jelentőségük érdemben nem a börzsönyihez hasonló hegyvidéki erdőkben van, hanem az ártéri és galériaerdőket kezelő gazdálkodókat érinti. Napjaink felszaporodott hódállománya az ilyen adottságú faállományokban, évente már sok százmilliós nagyságrendű rágáskárokat okoz.
Az ember közelségét megszokni képes hód belterületi kártétele pedig külön téma is lehetne, ahol az állatok járat- és üregásása a föld alatti közműveket is meggyengítheti.
Ugyanakkor, a települések között létrejött gátrendszerek a víz meglassításával, oldalirányú kivezetésével fékezhetik az árhullámok levonulását, csökkentve az árvízcsúcsokat. E rágcsálók tevékenységének pozitív hozadéka, hogy a mederduzzasztással és a medren kívüli elárasztással szerepet kapnak vízkészleteink megőrzésében, az aszályok mérséklésében. Ezért olyan stratégiát kell kialakítani, melyben nemcsak kockázatként tekintünk építményeikre, hanem azok árvíz mérséklő és vízmegtartást támogató szerepét is figyelembe vesszük.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
A hódkár szemmel látható nyomai
A konfliktusok kezelése
Legutóbb egy idén nyáron megvalósult konferencia nyitott párbeszédet a hód általi vízvisszatartás jelentőségéről, és a hódhatások kezelésére kifejlesztett gyakorlatok alkalmazási lehetőségeiről.
Érdemi egyetértés itt még nem alakult ki, de biztató a megindult információ- és tapasztalatcsere.
Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hódgátak elbontása, az állatok áttelepítése, vagy hagyományos kerítések építése sem kínál hosszútávú megoldást a konfliktushelyzetekre. Ausztriában és Szlovéniában azonban már alkalmaznak a hódok távoltartására és a „várak” vízszintjének szabályozásra valóban alkalmas, nálunk is adaptálható műszaki eszközöket.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
A hódállomány túlszaporodása a vadászat eszközének bevetését is szükségessé teheti. Egyes országrészekben ott tartunk, hogy több száz hód gyérítési célú elejtésére kérnek és kapnak természetvédelmi hatósági engedélyt vízügyi és gazdálkodó szervezetek.
A konferencia témája volt a patakok árterén, részben a hód-tevékenység révén kialakuló, időszakosan vízzel borított területek (nedves rétek és mocsarak) megőrzése, amely nemcsak vízgazdálkodási és természetvédelmi, hanem mezőgazdasági kérdés is. Az EU már támogatja a vízzel borított területek megtartását, ami a hóddal összefüggő konfliktusok kezelésének is fontos pénzügyi eszközévé válhat.
Patak-ártereken a helyi adottságoknak megfelelőbb tájhasználat – tehát intenzív szántóföldi művelés helyett gyepgazdálkodás, a legmélyebb területeken pedig felhagyás – ösztönzésével, támogatásával az ember-hód konfliktusok, így a szükséges beavatkozások száma csökkenthető lehet.
A konferencián számos hazai és külföldi szakember adott elő, és a végén mindenki levonhatta a saját következtetését. A közös nevezők megtalálása érdekében, a párbeszédnek folytatódnia kell!
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Dióhéjban
Nagyon kisarkítva: a hód hazai térnyerését a természetvédők, ökológusok hatalmas szakmai sikerként értékelik, s kiállnak a faj további védelme mellett. A műszaki és gazdasági érdekek képviselői leginkább a faj károkozását szenvedik el, és a következményekkel nem számoló, azokért helytállni képtelen – ezért felelőtlen kezdeményezésnek tartják a visszatelepítését.
Szerencsére egyre többen képviselik, fogadják el az ember és a hód együttélésének természetességét.
Ám ahhoz, hogy ezt ne terheljék konfliktusok, meg kell teremteni hozzá a megfelelő kereteket és tompítani az érintettek ellenérdekeltségét. A folyamat egyik része lehet a hódok legális távoltartása a legérzékenyebb területektől, a másik pedig a jelenlétüket elviselők támogatása, korrekt kártalanítása.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Legelőször pedig, széles körben kell terjeszteni a hódokkal kapcsolatos tudásanyagot!
Sokat tehetünk a hódokért már csak azzal is, hogy megismerjük őket – és nem csupán egy óriási rágcsálót látunk bennük, hanem egy fontos jószágot, amely alakítja és gazdagítja a környezetünket.
E gondolathoz csatlakozik Antoine de Saint-Exupéry bölcsessége is, A kis herceg című művéből:
„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
Hódok az irodalomban
Másfél évszázadon át nem éltek hódok Magyarországon – mégis sokunk gyerekkori fantáziavilágának váltak a részeivé. Generációk olvasmányélménye volt a skót származású, majd Kanadában „indiánná vált” szerző, Szürke Bagoly (Grey Owl) ifjúsági regénye, a Két kicsi hód. Noha a könyv hősei nem eurázsiai, hanem kanadai hódok, különleges életük titkaiba a magyar olvasók is betekinthettek…
Az egyik magyar kiadás címlapja
Két kicsi hód – hangoskönyv: https://youtube.com/watch?v=VkkoSIHHs0c&si=oLVDJkJNDYe6-v03
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Egy élet az erdőn
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
