Vadászat
Kitüntetettjeink 2024
Országos ágazati kitüntetéseket adtak át Lakiteleken
A lakiteleki Hungarikum Liget adott otthont augusztus 24-én az idei Országos Vadásznapnak, amelyen több országos ágazati kitüntetést vehettek át az arra érdemes személyek.
Magyar Nemzeti Vadászrend
Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a SEFAG Zrt., az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Nimród Vadászújság és a Vadcoop Bérkilövő Vadásztársaság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Zuberecz Tibor
az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi szervezetének titkára, a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza
Okleveles tanító, vadgazdálkodási szakmérnök diplomamunkáját a szürke fogoly megmentésének szentelte. Szakmai életútja is e vadfajhoz kötődik: 1998-ban kezdte fővadászi tevékenységét a Kondorosi Gazdák Vadásztársaságnál, mint az Országos Fogolyprogram koordinátora. 2005-től a vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára és a Békés vármegyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza. Mindkét érdekképviselet munkájában aktívan részt vesz, a kamara országos bizottságaiban és szakbizottságaiban (Vadvédelmi és Vadgazdálkodási-, Természetvédelmi-, Oktatási-, valamint a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság) állandó és külsős tagként is. Mindig szívügyének tekintette a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem fontosságának hiteles bemutatását a nem vadászó közönség számára, az iskolákban és a különféle civil egyesületekben megtartott ezirányú előadásainak száma meghaladja a százat. Nevéhez fűződik jónéhány, Békés vármegyéhez kötődő jeles emlékhely kialakítása is, például dr. Sterbetz Istváné, dr. Mészáros Kálmáné, a Wenckheim családé vagy a Csákói Agarász Egyleté. Munkásságának pilléreit képezi a Kondorosi Gazdák Vadásztársaság, amelynél elnöki funkciót tölt be, valamint a több mint 1300 darabból álló vadászati szakkönyvtára, amely országos viszonylatban is egészen kivételes.
Kiss B. Zoltán
a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke
Önzetlensége és a fiatalok iránt tanúsított messzemenő segíteni akarása ma példátlan Magyarországon. Mindemellett évekig volt összetartó elnöke a regionálisan és országosan is példaértékűnek jellemezhető Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének. Ugyanakkor oroszlánrészt vállalt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításában, hiszen a kiemelt helyszínként funkcionáló vásárosnaményi terület kialakítása és üzemeltetése kapcsán érdemei megkérdőjelezhetetlenek. Zoltán hétköznapjait is a vadászat és a természet iránti tisztelet és tenni akarás jegyében tölti, emellett pedig sokat tesz a vadászati kultúráért. Az általa Vásárosnaményban létrehozott vadászati múzeum mellett írt már könyvet is, továbbá tavaly megjelentetett egy hiánypótló kötetet Bágyi Ferenc nemzetközileg elismert természetfotós emlékére. Kiss B. Zoltán a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
Rosta Gyula
a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója
Másfél évtizede irányítja a részvénytársaság vadgazdálkodását. 2017-ben zajlott a vadászterületek ismételt megalakítása, amelyben tevékenyen részt vett. Ennek eredményeként a Zalaerdő Zrt., mint a térség meghatározó vadgazdálkodója, négy kódszámon mintegy 65 ezer hektárnyi vadászterületen folytathat vadgazdálkodást. Hangsúlyt fektet a világhírű zalai gímszarvasállomány minőségének megóvására, javítására. E szakmai munka eredménye minden évben megtekinthető a már nem csak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett, hagyományos Szentpéterföldei Trófeaszemlén. A vadászati kínálat színesítése érdekében a vezérigazgató megalapozta a részvénytársaság apróvad tenyésztését is. Fontosnak tartja, hogy a Zalaerdő Zrt. vadászterületein jól felkészült, tapasztalt hivatásos vadászok dolgozzanak. Éveken keresztül fő szervezője volt a Sohollári Vadászati Évadnyitónak, amely a 2020. évi Országos Vadásznap megvalósításában teljesedett ki. Hozzájárult a 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás sikeres lebonyolításához. Vezetése alatt kezdődött és napjainkban is folyik a Zalaerdő Zrt. tulajdonában lévő vadászházak korszerűsítése.
Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt
Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nimród Vadászújság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
prof. dr. Heltai Miklós
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója
Személyiségével, érdeklődési körével, hitvallásával kiválóan személyesíti meg a vadgazdálkodás- vadászat, valamint a természet- és vadvédelem összekapcsolódásának fontosságát, lehetőségeit, ezek közös gyökereinek megtalálását. Sok évtizedes egyetemi oktató- és nemzetközi szinten elismert kutatómunkájával, számtalan tananyagon, tudományos és szakmai publikáción, illetve médiamegjelenésen keresztül törekedett és törekszik széles körben bemutatni a természetes élőhelyek és az ott előforduló vadvilág hosszútávú megőrzésének és kezelésének lehetőségeit, az ember-vadvilág konfliktusok enyhítésének módszereit, a természeti erőforrások fenntartható használatának közös jó gyakorlatait. Egyik kedvelt, gyakran hangoztatott szófordulata az, hogy „Hiába, vadbiológusnak lenni jó!”. Prof. dr. Heltai Miklós született vadbiológus, természetszeretete mélyen a szívből jön, és sok nemzedék számtalan tanítványához, szakemberekhez és az érdeklődő lakossághoz is elér.
prof. dr. Jánoska Ferenc
okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója, egyetemi tanár
Az elmúlt három évtizedben oktatói-kutatói munkáját a vadgazdálkodás és a társágazatok kapcsolatának előremozdítása érdekében végezte. Szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban a számos szervezetben és munkacsoportban végzett, eredményes tevékenységénél. Magas szinten folytatott oktatómunkájából külön figyelemre méltó a vadászati kultúrtörténet és etika több száz hallgatóhoz történő eljuttatása. Kutatásai során jelentős erőfeszítéseket tesz a szürke fogoly hazai állományainak fenntartása érdekében. A kitüntetéssel oktatói és tudományos teljesítményét, a vadászati kultúra népszerűsítéséért tett erőfeszítését ismerték el.
Dobre-Kecsmár Csaba
az Egererdő Zrt. vezérigazgatója
Dobre-Kecsmár Csaba 1999-ben, az erdőmérnöki diploma megszerzése után az EGERERDŐ Zrt. jogelődjénél, a Mátra-nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, annak Parádfürdői Erdészeténél helyezkedett el. 2006-tól az erdészeti társaság központjában dolgozik. 2013 és 2014 között a társaság vezérigazgatója, majd vezérigazgató-helyettese és 2019-től újra a vezérigazgatói tisztséget tölti be. Szakmai munkássága során nagy figyelmet fordít a természetközeli erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás összehangolására, miközben törekszik a természetes erdőfelújítás magas arányának fenntartására, a vadkár csökkentésére és jobb minőségű trófeás nagyvad nevelésére. Támogatja a vadhatás céges kutatását, amely az évtizedekkel ezelőtt kezdődött mintakerítések monitorozásában valósul meg, ahol a vadmentes kiskerítésekben lévő újulati szint változásait vizsgálják a szakemberek. Vezérigazgatóként jó kapcsolatot ápol a helyi vadászati szervezetekkel, fontosnak tartja a velük való együttműködést, közösen elérhető eredményeket, amit a sajtómegjelenésekben is hangsúlyoz. Helyi szakmai rendezvényeken és környezeti nevelési programokban – így a vadásznapokon, erdészeti nyílt napokon is – példamutató együttműködés valósul meg a vadászati szervezetek és az általa vezetett EGERERDŐ Zrt. között. Dobre-Kecsmár Csaba, mint vezérigazgató és aktív vadász, nagy szerepet vállal a megyei vadászati közéletben. Hatékony résztvevője volt a Heves vármegyei vadászterületek kialakításának. A természetvédelemmel együttműködve a gyakorlatban is részt vállal a vármegyében előforduló nagyragadozók szakmai monitoringozásában. Emellett a Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, illetve az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjaként is képviseli a helyi vadgazdálkodók érdekeit.
A Vadászkamara Aranyérme
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
Soós Istvánné dr.
r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője
1984 óta dolgozik a Belügyminisztérium kötelékében. A Rendőrtiszti Főiskola után elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát is. Miután végigjárta a ranglétrát, 2008-ban léptették elő – soron kívül – rendőr ezredessé. Pályája során a Budapesti Rendőr-főkapitányság különböző szervezeti egységeinél dolgozott, szinte kivétel nélkül igazságrendészeti területen. 2019-től az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Főigazgatósága Igazgatásrendészeti Főosztályát vezeti. Szintén 2019-ben az Év Rendőre Miniszteri Díjat is átvehette. A vadászati érdekképviseletek és az ORFK 2008-ban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításában Soós Istvánné dr. kiemelten fontos szerepet töltött és tölt be. Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet megkereséseire, az igazgatásrendészet témakörében felmerülő kérdésekre mindig kielégítő választ adott, az egyeztetések során nyitottsággal áll a vadgazdálkodás, vadászat képviselőinek felvetéseihez. Mindezzel egyértelműen hozzájárult ágazatunk fejlődéséhez, eredményességéhez. Soós Istvánné dr. a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
dr. Szabó Antal
az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, Felügyelőbizottságának elnöke
Jogászként és számvitelt értőként dolgozott több mint 40 évig az adóhivatalnál és annak jogelődjeinél, illetve saját könyvvizsgáló cégénél. A vadászathoz fiatalon kapcsolódott az állatok szeretete, valamint a környezetének hatásai révén. E szenvedélye társadalmi elfogadottságáért, megértetéséért minden tőle telhetőt megtett. A vadásztársaságok elszámolási nehézségein adózási szaktudásával és személyes kapcsolatai révén is sokat segített. Jelenleg tagja a Zala vármegyei Bagodi, a Nagylengyeli Olajbányász, valamint a dr. Nagy Endre Vadásztársaságnak, ahol intézőbizottsági tag, elnök is volt. 2013 óta az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei területi szervezetének elnökségi tagja, később Felügyelőbizottságának elnöke, emellett az országos Felügyelőbizottságnak is tagja. Lelkiismeretes hivatástudattal segíti a szervezet tevékenységét. 2017-től az Országos Vadgazdálkodási Alaphoz benyújtott pályázatok ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatokat is ellát.
Lakatos Pál
a Safari Club International (SCI) magyarországi csoportjának alelnöke és általános elnökhelyettese
Az SCI magyarországi csoportja jövő évben ünnepli alapításának 20. évfordulóját. A szervezetet megalakulása óta – az alapító elnököt, Hidvégi Béla világvadászt követően – több elnök irányította, a vezetésben a folytonosságot pedig az idén 80 éves Lakatos Pál alelnök, általános elnökhelyettes biztosította és biztosítja mind a mai napig. A klub képviseletében folyamatosan támogatja a fenntartható vadászatot, vezetésével a tagok részt vettek a Nyírerdő Zrt.-nél kezdeményezett nyírfajd telepítési programban és a Soproni Egyetemmel közösen a fogoly repatriációs kísérletekben is. Elsősorban az árvízkárosult vármegyékben anyagilag is támogatták az apróvadtelepítési programokat. Lakatos Pál a Safari Club tagjainak és barátainak évente rendszeresen szervez hazai vadászati programokat, amelyekkel a vadászatra jogosultak jelentős árbevételre tesznek szert, biztonsággal értékesítik vadászataikat.
Magyar Vadászatért Érdemérem
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött.
Szidnai László
az Országos Trófeabíráló Bizottság nyugalmazott elnöke
1983-tól 1996-ig az Országos Trófeabíráló Bizottság élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar vadászat és vadgazdálkodás, illetőleg a vadbiológiai kutatás nemzetközi hírnevének megteremtésében, majd későbbi öregbítésében. A bizottság vezetőjeként neki köszönhetően valósult meg a világon egyedülálló, több mint egymillió adatot őrző trófeabírálati adatbázis létrehozása és kezelése. Több világrekord – köztük jónéhány Magyarországon zsákmányolt – trófea nemzetközi bírálatában vett részt, miközben folyamatosan publikált a hazai szaklapokban és számos egyetemi, főiskolai jegyzet, valamint szakkönyv fűződik a nevéhez. Szidnai László a hazai vadászat-vadgazdálkodás emblematikus alakja, akinek többévtizedes munkássága, szakmai és közéleti tevékenysége, példamutató hozzáállása, egyedülálló szakmai felkészültsége és teljesítménye joggal szolgáltatott alapot ahhoz, hogy – 90. születésnapja alkalmából – egyfajta életműdíjként átvehesse ezt a kitüntetést.
Baráth Béla
a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének hivatásos vadásza
Baráth Béla évtizedes, a magyar vadgazdálkodás hírnevének öregbítését is szolgáló hivatásos vadászi munkája során jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gúthi vadászterület világhírűvé váljon. Pályafutását 1979-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál kezdte, és – a mátészalkai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnál töltött négyéves kitérőt követően – dolgozik jelenleg is kerületvezető vadászként a társaság jogutódja, a Nyírerdő Zrt. kötelékében. Munkába állása egybeesik a területre az 1970-es években betelepített dám vadásztatásának kezdetével, az ennek kapcsán elért kimagasló szakmai sikerek pedig nevétől elválaszthatatlanná lettek. Ő volt a kísérővadász 1991-ben az első, majd 2002-ben a második, jelenleg is világrekord dámbika elejtésénél. Baráth Béla a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Nimród Vadászérem
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Védegylet alelnöke adta át.
dr. Schally Gergely
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa
Miután Győrben elvégezte a középiskolát, a gödöllői egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén szerzett vadgazda mérnöki főiskolai, majd okleveles vadgazda mérnöki diplomát a tanszék jogutódjában, a Vadvilág Megőrzési Intézetben. Felsőfokú tanulmányai során eredményesen szerepelt két alkalommal egyetemi és egy alkalommal országos diákköri konferencián. Már felsőfokú tanulmányai alatt munkát vállalt az Intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattárban, amelynek 2007 óta munkatársa. Emellett részt vett oktatási és kutatási feladatokban is tanszéki mérnökként, később egyetemi tanársegédi, majd tudományos munkatársi állásban. 2010-ben madárgyűrűző vizsgát tett, azóta aktívan részt vesz az Országos Magyar Vadászati Védegylet által életre hívott és koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programban. Tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, valamint a Wetlands International Szalonka és Sárszalonka specialista csoportjának. Doktori értekezésének címe: „Az erdei szalonka (Scolopax rusticola Linnaeus, 1758) megfigyelési és elejtési adatainak vizsgálata Magyarországon 2009-2018 között”. Doktori oklevelét 2020-ban, summa cum laude minősítéssel szerezte meg. 2016-ban az erdők világnapja alkalmából elismerő oklevelet vehetett át a földművelésügyi minisztertől a vadgazdálkodási tájegységi tervezésben végzett munkájáért, emellett teljesítményéért két alkalommal is vehetett át egyetemi elismerést.
Állami elismerések
Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több, a vadgazdálkodási-vadászati ágazatban vagy ahhoz kapcsolódó területen tevékenykedő személy vehetett át állami kitüntetést. Erről bővebben ide kattintva olvashat.
Minden kitüntetettnek ezúton is szívből gratulálunk!
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Mezőgazdaság
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben.

Fotó: Google
A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.
A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…
Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.
A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!
Forrás: AM
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ferencz Károly emléke előtt tisztelegtek a koronglövészet hazai képviselői
Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői
A Pilisi Parkerdő Gödöllői Erdészetének egykori kerületvezető erdésze és kiváló sportlövője, Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői április 12-én, a galgamácsai sportlőtéren. Az idei évben minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte az emlékversenyt – közel 100 résztvevőt regisztráltak az eseményre a szervezők az ország minden részéből.

Fotó: Parkerdő
A 12. alkalommal megrendezett emlékversenyt alapvetően a tiszteletadás szándéka hívta életre, de a szervezők célként tűzték ki a sportbarátságok erősítését, a biztonságos lövészet készségének fejlesztését, valamint a koronglövő sportág népszerűsítését is. Az esemény megnyitóján Ocsovai Zoltán, a Gödöllői Erdészet vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők egy emlékkoszorú elhelyezésével és egy perces néma főhajtással tisztelegtek egykori kollégájuk emléke előtt.
A verseny lebonyolítása a gyorsított korongvadászat (compak sporting) szabályai szerint, négy pályán párhuzamosan zajlott, a FITASC nemzetközi versenyszabályzat alapján. A sportlövők hét egyéni kategóriában (felnőtt, amatőr, kezdő, senior, junior, női, veterán), valamint egy háromfős csapatkategóriában nevezhettek.

Fotó: Parkerdő
Az eredményhirdetés során minden kategóriában az első három helyezettet jutalmazták. A legjobb eredmény 100-ból 96 korong volt, amelyet több versenyző is elért, így a mezőny élén rendkívül szoros eredmények születtek. A hivatalos eredményeket a szervezők www.fitascsporting.hu weboldalon tették közzé.
Forrás: Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK