Keressen minket

Vadászat

Kitüntetettjeink 2024

Országos ágazati kitüntetéseket adtak át Lakiteleken

Közzétéve:

A lakiteleki Hungarikum Liget adott otthont augusztus 24-én az idei Országos Vadásznapnak, amelyen több országos ágazati kitüntetést vehettek át az arra érdemes személyek.

Magyar Nemzeti Vadászrend

Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a SEFAG Zrt., az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Nimród Vadászújság és a Vadcoop Bérkilövő Vadásztársaság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Zuberecz Tibor

az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi szervezetének titkára, a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza

Okleveles tanító, vadgazdálkodási szakmérnök diplomamunkáját a szürke fogoly megmentésének szentelte. Szakmai életútja is e vadfajhoz kötődik: 1998-ban kezdte fővadászi tevékenységét a Kondorosi Gazdák Vadásztársaságnál, mint az Országos Fogolyprogram koordinátora. 2005-től a vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára és a Békés vármegyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza. Mindkét érdekképviselet munkájában aktívan részt vesz, a kamara országos bizottságaiban és szakbizottságaiban (Vadvédelmi és Vadgazdálkodási-, Természetvédelmi-, Oktatási-, valamint a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság) állandó és külsős tagként is. Mindig szívügyének tekintette a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem fontosságának hiteles bemutatását a nem vadászó közönség számára, az iskolákban és a különféle civil egyesületekben megtartott ezirányú előadásainak száma meghaladja a százat. Nevéhez fűződik jónéhány, Békés vármegyéhez kötődő jeles emlékhely kialakítása is, például dr. Sterbetz Istváné, dr. Mészáros Kálmáné, a Wenckheim családé vagy a Csákói Agarász Egyleté. Munkásságának pilléreit képezi a Kondorosi Gazdák Vadásztársaság, amelynél elnöki funkciót tölt be, valamint a több mint 1300 darabból álló vadászati szakkönyvtára, amely országos viszonylatban is egészen kivételes.

 

Kiss B. Zoltán

a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke

Önzetlensége és a fiatalok iránt tanúsított messzemenő segíteni akarása ma példátlan Magyarországon. Mindemellett évekig volt összetartó elnöke a regionálisan és országosan is példaértékűnek jellemezhető Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének. Ugyanakkor oroszlánrészt vállalt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításában, hiszen a kiemelt helyszínként funkcionáló vásárosnaményi terület kialakítása és üzemeltetése kapcsán érdemei megkérdőjelezhetetlenek. Zoltán hétköznapjait is a vadászat és a természet iránti tisztelet és tenni akarás jegyében tölti, emellett pedig sokat tesz a vadászati kultúráért. Az általa Vásárosnaményban létrehozott vadászati múzeum mellett írt már könyvet is, továbbá tavaly megjelentetett egy hiánypótló kötetet Bágyi Ferenc nemzetközileg elismert természetfotós emlékére. Kiss B. Zoltán a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.

 

Rosta Gyula

a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója

Másfél évtizede irányítja a részvénytársaság vadgazdálkodását. 2017-ben zajlott a vadászterületek ismételt megalakítása, amelyben tevékenyen részt vett. Ennek eredményeként a Zalaerdő Zrt., mint a térség meghatározó vadgazdálkodója, négy kódszámon mintegy 65 ezer hektárnyi vadászterületen folytathat vadgazdálkodást. Hangsúlyt fektet a világhírű zalai gímszarvasállomány minőségének megóvására, javítására. E szakmai munka eredménye minden évben megtekinthető a már nem csak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett, hagyományos Szentpéterföldei Trófeaszemlén. A vadászati kínálat színesítése érdekében a vezérigazgató megalapozta a részvénytársaság apróvad tenyésztését is. Fontosnak tartja, hogy a Zalaerdő Zrt. vadászterületein jól felkészült, tapasztalt hivatásos vadászok dolgozzanak. Éveken keresztül fő szervezője volt a Sohollári Vadászati Évadnyitónak, amely a 2020. évi Országos Vadásznap megvalósításában teljesedett ki. Hozzájárult a 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás sikeres lebonyolításához. Vezetése alatt kezdődött és napjainkban is folyik a Zalaerdő Zrt. tulajdonában lévő vadászházak korszerűsítése.

 

Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt

Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nimród Vadászújság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.

 

prof. dr. Heltai Miklós

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója

Személyiségével, érdeklődési körével, hitvallásával kiválóan személyesíti meg a vadgazdálkodás- vadászat, valamint a természet- és vadvédelem összekapcsolódásának fontosságát, lehetőségeit, ezek közös gyökereinek megtalálását. Sok évtizedes egyetemi oktató- és nemzetközi szinten elismert kutatómunkájával, számtalan tananyagon, tudományos és szakmai publikáción, illetve médiamegjelenésen keresztül törekedett és törekszik széles körben bemutatni a természetes élőhelyek és az ott előforduló vadvilág hosszútávú megőrzésének és kezelésének lehetőségeit, az ember-vadvilág konfliktusok enyhítésének módszereit, a természeti erőforrások fenntartható használatának közös jó gyakorlatait. Egyik kedvelt, gyakran hangoztatott szófordulata az, hogy „Hiába, vadbiológusnak lenni jó!”. Prof. dr. Heltai Miklós született vadbiológus, természetszeretete mélyen a szívből jön, és sok nemzedék számtalan tanítványához, szakemberekhez és az érdeklődő lakossághoz is elér.

 

prof. dr. Jánoska Ferenc

okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója, egyetemi tanár

Az elmúlt három évtizedben oktatói-kutatói munkáját a vadgazdálkodás és a társágazatok kapcsolatának előremozdítása érdekében végezte. Szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban a számos szervezetben és munkacsoportban végzett, eredményes tevékenységénél. Magas szinten folytatott oktatómunkájából külön figyelemre méltó a vadászati kultúrtörténet és etika több száz hallgatóhoz történő eljuttatása. Kutatásai során jelentős erőfeszítéseket tesz a szürke fogoly hazai állományainak fenntartása érdekében. A kitüntetéssel oktatói és tudományos teljesítményét, a vadászati kultúra népszerűsítéséért tett erőfeszítését ismerték el.

 

Dobre-Kecsmár Csaba

az Egererdő Zrt. vezérigazgatója

Dobre-Kecsmár Csaba 1999-ben, az erdőmérnöki diploma megszerzése után az EGERERDŐ Zrt. jogelődjénél, a Mátra-nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, annak Parádfürdői Erdészeténél helyezkedett el. 2006-tól az erdészeti társaság központjában dolgozik. 2013 és 2014 között a társaság vezérigazgatója, majd vezérigazgató-helyettese és 2019-től újra a vezérigazgatói tisztséget tölti be. Szakmai munkássága során nagy figyelmet fordít a természetközeli erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás összehangolására, miközben törekszik a természetes erdőfelújítás magas arányának fenntartására, a vadkár csökkentésére és jobb minőségű trófeás nagyvad nevelésére. Támogatja a vadhatás céges kutatását, amely az évtizedekkel ezelőtt kezdődött mintakerítések monitorozásában valósul meg, ahol a vadmentes kiskerítésekben lévő újulati szint változásait vizsgálják a szakemberek. Vezérigazgatóként jó kapcsolatot ápol a helyi vadászati szervezetekkel, fontosnak tartja a velük való együttműködést, közösen elérhető eredményeket, amit a sajtómegjelenésekben is hangsúlyoz. Helyi szakmai rendezvényeken és környezeti nevelési programokban – így a vadásznapokon, erdészeti nyílt napokon is – példamutató együttműködés valósul meg a vadászati szervezetek és az általa vezetett EGERERDŐ Zrt. között. Dobre-Kecsmár Csaba, mint vezérigazgató és aktív vadász, nagy szerepet vállal a megyei vadászati közéletben. Hatékony résztvevője volt a Heves vármegyei vadászterületek kialakításának. A természetvédelemmel együttműködve a gyakorlatban is részt vállal a vármegyében előforduló nagyragadozók szakmai monitoringozásában. Emellett a Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, illetve az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjaként is képviseli a helyi vadgazdálkodók érdekeit.

 

A Vadászkamara Aranyérme

A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.

Soós Istvánné dr.

r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője

1984 óta dolgozik a Belügyminisztérium kötelékében. A Rendőrtiszti Főiskola után elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát is. Miután végigjárta a ranglétrát, 2008-ban léptették elő – soron kívül – rendőr ezredessé. Pályája során a Budapesti Rendőr-főkapitányság különböző szervezeti egységeinél dolgozott, szinte kivétel nélkül igazságrendészeti területen. 2019-től az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Főigazgatósága Igazgatásrendészeti Főosztályát vezeti. Szintén 2019-ben az Év Rendőre Miniszteri Díjat is átvehette. A vadászati érdekképviseletek és az ORFK 2008-ban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításában Soós Istvánné dr. kiemelten fontos szerepet töltött és tölt be. Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet megkereséseire, az igazgatásrendészet témakörében felmerülő kérdésekre mindig kielégítő választ adott, az egyeztetések során nyitottsággal áll a vadgazdálkodás, vadászat képviselőinek felvetéseihez. Mindezzel egyértelműen hozzájárult ágazatunk fejlődéséhez, eredményességéhez.  Soós Istvánné dr. a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.

 

dr. Szabó Antal

az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, Felügyelőbizottságának elnöke

Jogászként és számvitelt értőként dolgozott több mint 40 évig az adóhivatalnál és annak jogelődjeinél, illetve saját könyvvizsgáló cégénél. A vadászathoz fiatalon kapcsolódott az állatok szeretete, valamint a környezetének hatásai révén. E szenvedélye társadalmi elfogadottságáért, megértetéséért minden tőle telhetőt megtett. A vadásztársaságok elszámolási nehézségein adózási szaktudásával és személyes kapcsolatai révén is sokat segített. Jelenleg tagja a Zala vármegyei Bagodi, a Nagylengyeli Olajbányász, valamint a dr. Nagy Endre Vadásztársaságnak, ahol intézőbizottsági tag, elnök is volt. 2013 óta az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei területi szervezetének elnökségi tagja, később Felügyelőbizottságának elnöke, emellett az országos Felügyelőbizottságnak is tagja. Lelkiismeretes hivatástudattal segíti a szervezet tevékenységét. 2017-től az Országos Vadgazdálkodási Alaphoz benyújtott pályázatok ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatokat is ellát.

 

Lakatos Pál

a Safari Club International (SCI) magyarországi csoportjának alelnöke és általános elnökhelyettese

Az SCI magyarországi csoportja jövő évben ünnepli alapításának 20. évfordulóját. A szervezetet megalakulása óta – az alapító elnököt, Hidvégi Béla világvadászt követően – több elnök irányította, a vezetésben a folytonosságot pedig az idén 80 éves Lakatos Pál alelnök, általános elnökhelyettes biztosította és biztosítja mind a mai napig. A klub képviseletében folyamatosan támogatja a fenntartható vadászatot, vezetésével a tagok részt vettek a Nyírerdő Zrt.-nél kezdeményezett nyírfajd telepítési programban és a Soproni Egyetemmel közösen a fogoly repatriációs kísérletekben is. Elsősorban az árvízkárosult vármegyékben anyagilag is támogatták az apróvadtelepítési programokat. Lakatos Pál a Safari Club tagjainak és barátainak évente rendszeresen szervez hazai vadászati programokat, amelyekkel a vadászatra jogosultak jelentős árbevételre tesznek szert, biztonsággal értékesítik vadászataikat.

 

Magyar Vadászatért Érdemérem

A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött.

 

Szidnai László

az Országos Trófeabíráló Bizottság nyugalmazott elnöke

1983-tól 1996-ig az Országos Trófeabíráló Bizottság élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar vadászat és vadgazdálkodás, illetőleg a vadbiológiai kutatás nemzetközi hírnevének megteremtésében, majd későbbi öregbítésében. A bizottság vezetőjeként neki köszönhetően valósult meg a világon egyedülálló, több mint egymillió adatot őrző trófeabírálati adatbázis létrehozása és kezelése. Több világrekord – köztük jónéhány Magyarországon zsákmányolt – trófea nemzetközi bírálatában vett részt, miközben folyamatosan publikált a hazai szaklapokban és számos egyetemi, főiskolai jegyzet, valamint szakkönyv fűződik a nevéhez. Szidnai László a hazai vadászat-vadgazdálkodás emblematikus alakja, akinek többévtizedes munkássága, szakmai és közéleti tevékenysége, példamutató hozzáállása, egyedülálló szakmai felkészültsége és teljesítménye joggal szolgáltatott alapot ahhoz, hogy – 90. születésnapja alkalmából – egyfajta életműdíjként átvehesse ezt a kitüntetést.

 

Baráth Béla

a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének hivatásos vadásza

Baráth Béla évtizedes, a magyar vadgazdálkodás hírnevének öregbítését is szolgáló hivatásos vadászi munkája során jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gúthi vadászterület világhírűvé váljon. Pályafutását 1979-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál kezdte, és – a mátészalkai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnál töltött négyéves kitérőt követően – dolgozik jelenleg is kerületvezető vadászként a társaság jogutódja, a Nyírerdő Zrt. kötelékében. Munkába állása egybeesik a területre az 1970-es években betelepített dám vadásztatásának kezdetével, az ennek kapcsán elért kimagasló szakmai sikerek pedig nevétől elválaszthatatlanná lettek. Ő volt a kísérővadász 1991-ben az első, majd 2002-ben a második, jelenleg is világrekord dámbika elejtésénél. Baráth Béla a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Nimród Vadászérem

A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Védegylet alelnöke adta át.

 

dr. Schally Gergely

a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa

Miután Győrben elvégezte a középiskolát, a gödöllői egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén szerzett vadgazda mérnöki főiskolai, majd okleveles vadgazda mérnöki diplomát a tanszék jogutódjában, a Vadvilág Megőrzési Intézetben. Felsőfokú tanulmányai során eredményesen szerepelt két alkalommal egyetemi és egy alkalommal országos diákköri konferencián. Már felsőfokú tanulmányai alatt munkát vállalt az Intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattárban, amelynek 2007 óta munkatársa. Emellett részt vett oktatási és kutatási feladatokban is tanszéki mérnökként, később egyetemi tanársegédi, majd tudományos munkatársi állásban. 2010-ben madárgyűrűző vizsgát tett, azóta aktívan részt vesz az Országos Magyar Vadászati Védegylet által életre hívott és koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programban. Tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, valamint a Wetlands International Szalonka és Sárszalonka specialista csoportjának. Doktori értekezésének címe: „Az erdei szalonka (Scolopax rusticola Linnaeus, 1758) megfigyelési és elejtési adatainak vizsgálata Magyarországon 2009-2018 között”. Doktori oklevelét 2020-ban, summa cum laude minősítéssel szerezte meg. 2016-ban az erdők világnapja alkalmából elismerő oklevelet vehetett át a földművelésügyi minisztertől a vadgazdálkodási tájegységi tervezésben végzett munkájáért, emellett teljesítményéért két alkalommal is vehetett át egyetemi elismerést.

 

Állami elismerések

Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több, a vadgazdálkodási-vadászati ágazatban vagy ahhoz kapcsolódó területen tevékenykedő személy vehetett át állami kitüntetést. Erről bővebben ide kattintva olvashat.

Minden kitüntetettnek ezúton is szívből gratulálunk!

 

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

 

 

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom