Vadászat
Kitüntetettjeink 2024
Országos ágazati kitüntetéseket adtak át Lakiteleken
A lakiteleki Hungarikum Liget adott otthont augusztus 24-én az idei Országos Vadásznapnak, amelyen több országos ágazati kitüntetést vehettek át az arra érdemes személyek.
Magyar Nemzeti Vadászrend
Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a SEFAG Zrt., az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Nimród Vadászújság és a Vadcoop Bérkilövő Vadásztársaság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Zuberecz Tibor
az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi szervezetének titkára, a Békés Megyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza
Okleveles tanító, vadgazdálkodási szakmérnök diplomamunkáját a szürke fogoly megmentésének szentelte. Szakmai életútja is e vadfajhoz kötődik: 1998-ban kezdte fővadászi tevékenységét a Kondorosi Gazdák Vadásztársaságnál, mint az Országos Fogolyprogram koordinátora. 2005-től a vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára és a Békés vármegyei Vadászszövetség elnökhelyettes-fővadásza. Mindkét érdekképviselet munkájában aktívan részt vesz, a kamara országos bizottságaiban és szakbizottságaiban (Vadvédelmi és Vadgazdálkodási-, Természetvédelmi-, Oktatási-, valamint a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottság) állandó és külsős tagként is. Mindig szívügyének tekintette a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem fontosságának hiteles bemutatását a nem vadászó közönség számára, az iskolákban és a különféle civil egyesületekben megtartott ezirányú előadásainak száma meghaladja a százat. Nevéhez fűződik jónéhány, Békés vármegyéhez kötődő jeles emlékhely kialakítása is, például dr. Sterbetz Istváné, dr. Mészáros Kálmáné, a Wenckheim családé vagy a Csákói Agarász Egyleté. Munkásságának pilléreit képezi a Kondorosi Gazdák Vadásztársaság, amelynél elnöki funkciót tölt be, valamint a több mint 1300 darabból álló vadászati szakkönyvtára, amely országos viszonylatban is egészen kivételes.
Kiss B. Zoltán
a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke
Önzetlensége és a fiatalok iránt tanúsított messzemenő segíteni akarása ma példátlan Magyarországon. Mindemellett évekig volt összetartó elnöke a regionálisan és országosan is példaértékűnek jellemezhető Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének. Ugyanakkor oroszlánrészt vállalt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításában, hiszen a kiemelt helyszínként funkcionáló vásárosnaményi terület kialakítása és üzemeltetése kapcsán érdemei megkérdőjelezhetetlenek. Zoltán hétköznapjait is a vadászat és a természet iránti tisztelet és tenni akarás jegyében tölti, emellett pedig sokat tesz a vadászati kultúráért. Az általa Vásárosnaményban létrehozott vadászati múzeum mellett írt már könyvet is, továbbá tavaly megjelentetett egy hiánypótló kötetet Bágyi Ferenc nemzetközileg elismert természetfotós emlékére. Kiss B. Zoltán a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
Rosta Gyula
a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója
Másfél évtizede irányítja a részvénytársaság vadgazdálkodását. 2017-ben zajlott a vadászterületek ismételt megalakítása, amelyben tevékenyen részt vett. Ennek eredményeként a Zalaerdő Zrt., mint a térség meghatározó vadgazdálkodója, négy kódszámon mintegy 65 ezer hektárnyi vadászterületen folytathat vadgazdálkodást. Hangsúlyt fektet a világhírű zalai gímszarvasállomány minőségének megóvására, javítására. E szakmai munka eredménye minden évben megtekinthető a már nem csak országos, hanem nemzetközi hírnévre is szert tett, hagyományos Szentpéterföldei Trófeaszemlén. A vadászati kínálat színesítése érdekében a vezérigazgató megalapozta a részvénytársaság apróvad tenyésztését is. Fontosnak tartja, hogy a Zalaerdő Zrt. vadászterületein jól felkészült, tapasztalt hivatásos vadászok dolgozzanak. Éveken keresztül fő szervezője volt a Sohollári Vadászati Évadnyitónak, amely a 2020. évi Országos Vadásznap megvalósításában teljesedett ki. Hozzájárult a 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás sikeres lebonyolításához. Vezetése alatt kezdődött és napjainkban is folyik a Zalaerdő Zrt. tulajdonában lévő vadászházak korszerűsítése.
Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt
Az elismerést annak alapítói, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nimród Vadászújság ítélték oda a kitüntetetteknek. Az elismerést dr. Nagy István agrárminiszter és dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
prof. dr. Heltai Miklós
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója
Személyiségével, érdeklődési körével, hitvallásával kiválóan személyesíti meg a vadgazdálkodás- vadászat, valamint a természet- és vadvédelem összekapcsolódásának fontosságát, lehetőségeit, ezek közös gyökereinek megtalálását. Sok évtizedes egyetemi oktató- és nemzetközi szinten elismert kutatómunkájával, számtalan tananyagon, tudományos és szakmai publikáción, illetve médiamegjelenésen keresztül törekedett és törekszik széles körben bemutatni a természetes élőhelyek és az ott előforduló vadvilág hosszútávú megőrzésének és kezelésének lehetőségeit, az ember-vadvilág konfliktusok enyhítésének módszereit, a természeti erőforrások fenntartható használatának közös jó gyakorlatait. Egyik kedvelt, gyakran hangoztatott szófordulata az, hogy „Hiába, vadbiológusnak lenni jó!”. Prof. dr. Heltai Miklós született vadbiológus, természetszeretete mélyen a szívből jön, és sok nemzedék számtalan tanítványához, szakemberekhez és az érdeklődő lakossághoz is elér.
prof. dr. Jánoska Ferenc
okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója, egyetemi tanár
Az elmúlt három évtizedben oktatói-kutatói munkáját a vadgazdálkodás és a társágazatok kapcsolatának előremozdítása érdekében végezte. Szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban a számos szervezetben és munkacsoportban végzett, eredményes tevékenységénél. Magas szinten folytatott oktatómunkájából külön figyelemre méltó a vadászati kultúrtörténet és etika több száz hallgatóhoz történő eljuttatása. Kutatásai során jelentős erőfeszítéseket tesz a szürke fogoly hazai állományainak fenntartása érdekében. A kitüntetéssel oktatói és tudományos teljesítményét, a vadászati kultúra népszerűsítéséért tett erőfeszítését ismerték el.
Dobre-Kecsmár Csaba
az Egererdő Zrt. vezérigazgatója
Dobre-Kecsmár Csaba 1999-ben, az erdőmérnöki diploma megszerzése után az EGERERDŐ Zrt. jogelődjénél, a Mátra-nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, annak Parádfürdői Erdészeténél helyezkedett el. 2006-tól az erdészeti társaság központjában dolgozik. 2013 és 2014 között a társaság vezérigazgatója, majd vezérigazgató-helyettese és 2019-től újra a vezérigazgatói tisztséget tölti be. Szakmai munkássága során nagy figyelmet fordít a természetközeli erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás összehangolására, miközben törekszik a természetes erdőfelújítás magas arányának fenntartására, a vadkár csökkentésére és jobb minőségű trófeás nagyvad nevelésére. Támogatja a vadhatás céges kutatását, amely az évtizedekkel ezelőtt kezdődött mintakerítések monitorozásában valósul meg, ahol a vadmentes kiskerítésekben lévő újulati szint változásait vizsgálják a szakemberek. Vezérigazgatóként jó kapcsolatot ápol a helyi vadászati szervezetekkel, fontosnak tartja a velük való együttműködést, közösen elérhető eredményeket, amit a sajtómegjelenésekben is hangsúlyoz. Helyi szakmai rendezvényeken és környezeti nevelési programokban – így a vadásznapokon, erdészeti nyílt napokon is – példamutató együttműködés valósul meg a vadászati szervezetek és az általa vezetett EGERERDŐ Zrt. között. Dobre-Kecsmár Csaba, mint vezérigazgató és aktív vadász, nagy szerepet vállal a megyei vadászati közéletben. Hatékony résztvevője volt a Heves vármegyei vadászterületek kialakításának. A természetvédelemmel együttműködve a gyakorlatban is részt vállal a vármegyében előforduló nagyragadozók szakmai monitoringozásában. Emellett a Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezetének Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, illetve az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjaként is képviseli a helyi vadgazdálkodók érdekeit.
A Vadászkamara Aranyérme
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke adta át.
Soós Istvánné dr.
r. ezredes, rendőrségi főtanácsos, az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője
1984 óta dolgozik a Belügyminisztérium kötelékében. A Rendőrtiszti Főiskola után elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát is. Miután végigjárta a ranglétrát, 2008-ban léptették elő – soron kívül – rendőr ezredessé. Pályája során a Budapesti Rendőr-főkapitányság különböző szervezeti egységeinél dolgozott, szinte kivétel nélkül igazságrendészeti területen. 2019-től az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Rendészeti Főigazgatósága Igazgatásrendészeti Főosztályát vezeti. Szintén 2019-ben az Év Rendőre Miniszteri Díjat is átvehette. A vadászati érdekképviseletek és az ORFK 2008-ban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításában Soós Istvánné dr. kiemelten fontos szerepet töltött és tölt be. Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet megkereséseire, az igazgatásrendészet témakörében felmerülő kérdésekre mindig kielégítő választ adott, az egyeztetések során nyitottsággal áll a vadgazdálkodás, vadászat képviselőinek felvetéseihez. Mindezzel egyértelműen hozzájárult ágazatunk fejlődéséhez, eredményességéhez. Soós Istvánné dr. a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
dr. Szabó Antal
az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei Területi Szervezetének elnökségi tagja, Felügyelőbizottságának elnöke
Jogászként és számvitelt értőként dolgozott több mint 40 évig az adóhivatalnál és annak jogelődjeinél, illetve saját könyvvizsgáló cégénél. A vadászathoz fiatalon kapcsolódott az állatok szeretete, valamint a környezetének hatásai révén. E szenvedélye társadalmi elfogadottságáért, megértetéséért minden tőle telhetőt megtett. A vadásztársaságok elszámolási nehézségein adózási szaktudásával és személyes kapcsolatai révén is sokat segített. Jelenleg tagja a Zala vármegyei Bagodi, a Nagylengyeli Olajbányász, valamint a dr. Nagy Endre Vadásztársaságnak, ahol intézőbizottsági tag, elnök is volt. 2013 óta az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei területi szervezetének elnökségi tagja, később Felügyelőbizottságának elnöke, emellett az országos Felügyelőbizottságnak is tagja. Lelkiismeretes hivatástudattal segíti a szervezet tevékenységét. 2017-től az Országos Vadgazdálkodási Alaphoz benyújtott pályázatok ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatokat is ellát.
Lakatos Pál
a Safari Club International (SCI) magyarországi csoportjának alelnöke és általános elnökhelyettese
Az SCI magyarországi csoportja jövő évben ünnepli alapításának 20. évfordulóját. A szervezetet megalakulása óta – az alapító elnököt, Hidvégi Béla világvadászt követően – több elnök irányította, a vezetésben a folytonosságot pedig az idén 80 éves Lakatos Pál alelnök, általános elnökhelyettes biztosította és biztosítja mind a mai napig. A klub képviseletében folyamatosan támogatja a fenntartható vadászatot, vezetésével a tagok részt vettek a Nyírerdő Zrt.-nél kezdeményezett nyírfajd telepítési programban és a Soproni Egyetemmel közösen a fogoly repatriációs kísérletekben is. Elsősorban az árvízkárosult vármegyékben anyagilag is támogatták az apróvadtelepítési programokat. Lakatos Pál a Safari Club tagjainak és barátainak évente rendszeresen szervez hazai vadászati programokat, amelyekkel a vadászatra jogosultak jelentős árbevételre tesznek szert, biztonsággal értékesítik vadászataikat.
Magyar Vadászatért Érdemérem
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött.
Szidnai László
az Országos Trófeabíráló Bizottság nyugalmazott elnöke
1983-tól 1996-ig az Országos Trófeabíráló Bizottság élén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar vadászat és vadgazdálkodás, illetőleg a vadbiológiai kutatás nemzetközi hírnevének megteremtésében, majd későbbi öregbítésében. A bizottság vezetőjeként neki köszönhetően valósult meg a világon egyedülálló, több mint egymillió adatot őrző trófeabírálati adatbázis létrehozása és kezelése. Több világrekord – köztük jónéhány Magyarországon zsákmányolt – trófea nemzetközi bírálatában vett részt, miközben folyamatosan publikált a hazai szaklapokban és számos egyetemi, főiskolai jegyzet, valamint szakkönyv fűződik a nevéhez. Szidnai László a hazai vadászat-vadgazdálkodás emblematikus alakja, akinek többévtizedes munkássága, szakmai és közéleti tevékenysége, példamutató hozzáállása, egyedülálló szakmai felkészültsége és teljesítménye joggal szolgáltatott alapot ahhoz, hogy – 90. születésnapja alkalmából – egyfajta életműdíjként átvehesse ezt a kitüntetést.
Baráth Béla
a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének hivatásos vadásza
Baráth Béla évtizedes, a magyar vadgazdálkodás hírnevének öregbítését is szolgáló hivatásos vadászi munkája során jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gúthi vadászterület világhírűvé váljon. Pályafutását 1979-ben a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál kezdte, és – a mátészalkai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnál töltött négyéves kitérőt követően – dolgozik jelenleg is kerületvezető vadászként a társaság jogutódja, a Nyírerdő Zrt. kötelékében. Munkába állása egybeesik a területre az 1970-es években betelepített dám vadásztatásának kezdetével, az ennek kapcsán elért kimagasló szakmai sikerek pedig nevétől elválaszthatatlanná lettek. Ő volt a kísérővadász 1991-ben az első, majd 2002-ben a második, jelenleg is világrekord dámbika elejtésénél. Baráth Béla a kitüntetést egy későbbi időpontban veszi át.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Nimród Vadászérem
A kitüntetés odaítéléséről az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetése döntött. Az elismerést dr. Jámbor László, a Védegylet alelnöke adta át.
dr. Schally Gergely
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa
Miután Győrben elvégezte a középiskolát, a gödöllői egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait. A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén szerzett vadgazda mérnöki főiskolai, majd okleveles vadgazda mérnöki diplomát a tanszék jogutódjában, a Vadvilág Megőrzési Intézetben. Felsőfokú tanulmányai során eredményesen szerepelt két alkalommal egyetemi és egy alkalommal országos diákköri konferencián. Már felsőfokú tanulmányai alatt munkát vállalt az Intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattárban, amelynek 2007 óta munkatársa. Emellett részt vett oktatási és kutatási feladatokban is tanszéki mérnökként, később egyetemi tanársegédi, majd tudományos munkatársi állásban. 2010-ben madárgyűrűző vizsgát tett, azóta aktívan részt vesz az Országos Magyar Vadászati Védegylet által életre hívott és koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programban. Tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, valamint a Wetlands International Szalonka és Sárszalonka specialista csoportjának. Doktori értekezésének címe: „Az erdei szalonka (Scolopax rusticola Linnaeus, 1758) megfigyelési és elejtési adatainak vizsgálata Magyarországon 2009-2018 között”. Doktori oklevelét 2020-ban, summa cum laude minősítéssel szerezte meg. 2016-ban az erdők világnapja alkalmából elismerő oklevelet vehetett át a földművelésügyi minisztertől a vadgazdálkodási tájegységi tervezésben végzett munkájáért, emellett teljesítményéért két alkalommal is vehetett át egyetemi elismerést.
Állami elismerések
Az államalapítás és az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a alkalmából több, a vadgazdálkodási-vadászati ágazatban vagy ahhoz kapcsolódó területen tevékenykedő személy vehetett át állami kitüntetést. Erről bővebben ide kattintva olvashat.
Minden kitüntetettnek ezúton is szívből gratulálunk!
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
Fotó: Németh László
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
Fotó: Németh László
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Fotó: Németh László
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Fotó: Németh László
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Fotó: Németh László
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
Fotó: OMVK
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Fotó: OMVK
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Fotó: OMVK
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
Fotó: OMVK
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Fotó: OMVK
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
Fotó: OMVK
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Fotó: OMVK
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Fotó: Nyírerdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Egy élet az erdőn
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Rendhagyó barcogás Gúthon
Természetismereti vetélkedő
Megjelent Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően c. szakkönyv 4. kiadása – Most letöltheti!
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
TÖLTSD LE! A vadászvizsga tesztkérdései, képanyaga
Ezermilliárd forint értékben jelent meg agrár- és vidékfejlesztési pályázat
37 százalékkal növekedett a takarmánykukorica ára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A pusztavacsi öreg harcos
Életbika
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
