Vadászat
KITEKINTŐ: Újvidéken megnyitotta kapuit az 55. LORIST – GALÉRIÁVAL
Miközben a Novosadski Sajam, az Újvidéki Vásár, fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte ebben az évben, addig a vadászati és halászati kiállítás az 55. évét töltötte. A Kárpát-medencei vadászati kiállítások közül az újvidéki vásárnak külön hangulata van, amit csak akkor élhet meg az ember, ha ellátogat ebbe a vajdasági városba, amely egyfajta gyűjtőpontja volt idén is a szerbiai és a környező országok vadászainak. A hagyományokhoz illően a vendégeket a Szerbiai Vajdaság Autonóm tartomány elnöke, Dr. Maja Gojković, valamint Nikola Lovrić, az Újvidéki Vásár főigazgatója köszöntötte.
Nikola Lovrić, az Újvidéki Vásár főigazgatója. Fotó: Novosadski Sajam / Agro Jager
Nikola Lovrić köszöntőjében kiemelte, hogy jelenleg Európa legnagyobb trófeakiállítását csodálhatják meg a vendégek, amelyen több mint 50 dermopreparátum és 650 trófea található. A kiállítás és vásár a családoknak szóló igazi kavalkád, ahol megannyi programmal várják a kicsiket is.
Szerbiai Vajdaság Autonóm tartomány elnöke, Dr. Maja Gojković. Fotó: Fotó: Novosadski Sajam / Agro Jager
A kiállítás központi helyszínét természetesen a Vajdasági Vadászszövetség adta, hiszen a monumentális, várakat, tornyokat idéző látványos standon, – amelyet megcsodálhattunk a 2021-es Vadászati Világkiállításon is Budapesten, – megannyi trófeát és preparátumot láthatunk, amely méltó lenyomata a szerbiai vadgazdák munkájának és a szerbiai vadállománynak.
20 millió euró a Vajdaság erdősítésére
A Vajdasági Tartományi Kormány, csak ebben az évben, több, mint 100 millió dinárt különített el társfinanszírozási versenyeken a vadászati és horgászati területeken. Az összberuházás pedig meghaladja a 120 milliót – mutatott rá Maja Gojković. – A Tartományi Urbanisztikai és Környezetvédelmi Titkárság a vásáron bemutatja azokat a programjait, amelyeket nagy nemzetközi projektek részeként és számos intézmény támogatásával valósít meg – mondta a Tartományi Kormány elnöke. A szerbiai hatóságok eltökéltek abban, hogy a közeljövőben zöldebb és erdősebb lehessen Szerbia.
Dr. Maja Gojkovićot, balról a Vajdasági Vadászszövetség elnöke Željko Sušec köszönti. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Vanja Petković, az újvidéki város ökológiai, energiahatékonysági és környezetvédelmi képviselője a legkisebbek oktatására mutatott rá. Az ifjúság nevelése kiemelt feladata Szerbiának is. Újvidéken az ősz kezdetét a „Lorist” jelzi, ahol a kiállítók a vadászat és horgászat területén, új trendeket, innovációkat, termékeiket, rangos trófeákat és kiállításokat mutatnak be – mondta Vanja Petković. Ez a tisztességes megnyilvánulás ugyanakkor ösztönzi a szakemberek oktatását, képzését, kezdeményezi a különböző társadalmi témákat, tapasztalatcserét és ami a legfontosabb: tudatosítja a környezetvédelem fontosságát. A gyerekek különböző standokon játékon és oktatáson keresztül tanulják meg, miért fontos. a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás és az ezeken a területeken való személyes közreműködés. A szándék, az egészségesebb társadalom és egészségesebb környezet kialakítása, ami az egyik fő célja a sok éve számos ökológiai vásáron részt vevő, tevékenységéért jelentős elismerésben részesült Városgondnokságnak.
Középen Bratislav Cirkovic szerb államtitkár, a szerbiai Vadászövetség elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Magyarországról, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból és Szerbiából több mint 120 kiállító mutatkozott be az idei „Lorist” vásáron, továbbá az oktatási programokba Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából és Lengyelországból is bekapcsolódtak a szakemberek.
Vojvodinašume” JP Bácski Monoštorban található „Kozar” speciális vadászterületének vadőrei adtak elő – Marjan Marjanović és Zoran Stojšić.
Miközben hangulatos környezetben, kiváló vendéglátó helyekkel, felszolgálás mellett bogarászhattuk végig, mazsolázhattuk egyesével az őz, a gím, a muflon trófeákat, az agyarpárokat, a különféle farkas és ki tudja milyen régi medve koponyákat, addig az üzleti élet legújabb termékei mellett, a kézzel készített vadászati, horgászati eszközök, kiegészítők piaca virágzott. Öltönyök, ruhák, vadhívó sípok, horgászcsalik kerültek zsebbe, táskába.
Patinás cég a Zastava. Fotó: Agro Jager
Ellátogattunk a Zastava standjára, ahol nem túlzás, de ma is azzal a stabil, megbízható fegyvereket gyártó céggel találkozhattunk, amelyet gyerekkorunkban megszokhattunk, csakhogy a cég fegyvervésnöke is munkába állt, aki meg-megszakítva kicsit fel-feltartóztatott a vásári vendégsereg, mert a szép, a művészet iránt kicsit is rajongó fegyverszerető vadászember egyszerűen nem tud elmenni, hogy ne csodálkozna rá, hogy mit lehet a fémmel művelni?!
A Szerbiai Vadászszövetség standján. Fotó: Agro Jager
A kiállításon a gyerekek számára megannyi programot szerveztek. Ez a Szerbiai Vadászszövetség számára hangsúlyos kihívás, de évről, évre az összefogással színes programokat szerveznek a gyerekeknek. Az ifjúság nevelése Szerbiában rendkívül széleskörű, hiszen az elmúlt évben mutattuk be, hogy egészen a gasztronómia oktatásától indul és minden tudományterület hozzáad. Nem restek, még az Újvidéki Egyetem vadászati és turisztikával foglalkozó szakemberei is bekapcsolódtak. Dejan Dzakula a Lov i jos poneso főszerkesztője összefoglalta, hogy terítékkészítéssel, vadhús-feldolgozással és különféle kutyás programokkal várják hétvégén a családokat – persze a saját gyerekei is ott lesznek a kiállításon.
Jobbról a második Dragan Dundjerski, a Peloponnesos tulajdonosa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A megnyitón a Vajdasági Vadász Szövetség elnökével, Željko Sušeccel beszélgettünk
Interjú Željko Sušeccel, a Vajdasági Vadászszövetség elnökével. Fotó: Sanja Momcilovic Bognic / Agro Jager
Hogyan értékeli az idei kiállítást?
Sokat dolgoztunk, sokat dolgoztak a kollégák és itt mindenki a maximumra törekedik. Ha visszanézek a mögöttünk álló évekre, azt látom, hogy ott csúcsosodik a 2021-es budapesti kiállítás, amelyre hatalmas összefogással készültünk és kamionnal vittünk preparátumokat. Grandiózus munka volt és sokat tanultunk belőle. Oda 800 trófeát vittünk, most 650 trófea és 50 preparátum látható, amely mutatja, hogy ezeket a trófeákat be kellett gyűjteni, kitenni és míg ezekben a napokban vigyázunk rájuk, addig alig egy hét múlva vissza kell adni az elejtőknek, ami könnyen belátható, hogy hatalmas felelősség. Egy vezető azonban mindig jobbat és jobbat szeretne, de ítéljenek meg bennünket a látogatók, a vadászok és tekintsék meg, nézzék meg, mit kínál Szerbia. Jöjjenek minél többen Magyarországról is!
A 2021-ben, Budapesten is bemutatott preparátumokkal jó volt újra találkozni. Fotó: Agro Jager
Milyen az idei naptári év a vadgazdák szemével Szerbiában, itt Vajdaságban?
Úgy gondolom, hogy egy olyan éven vagyunk túl, amit megélt Magyarország és a környező országok is. A száraz, csapadékmentes hónapok megmutatták, hogy nem a vadtakarmányozás lesz a prioritás, hanem a víz. A víz körülvesz bennünket, miközben a szántókon nincs és nemcsak a mezőgazdászok vannak bajban, hanem a vadgazdák is, velük együtt pedig minden élő. Vajdaság szerte itattak, itattak és itattak, hogy túlélje a vad ezt az évet, de keserves év volt ez mindannyiunknak?
A farkas egy fajta szimbólum Szerbiában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Mit jelent ez pontosan?
Számokban azt jelenti, hogy a trófeasúlyok elmaradtak az előző évekhez képest és azt, hogy szemmel láthatóan pusztult a vad. Az üzekedés heteiben annyira felhevültek az őzbakok, hogy nem egyet találtak elhullva. De vége van ennek az évnek s most arra kell törekedni, hogy ha lesz is ilyen aszály, az ne érjen bennünket váratlanul.
szerbiai solymászok mutatták be mit is jelent XXI. században solymászkodni. Fotó: Agro Jager
Hogyan értékeli, hogy ennyi óvodás, kisiskolás látogatott el már az első napon a kiállításra?
Az ifjúság nevelése, a vadászat bemutatása, mint az emberhez közeli tevékenység megkerülhetetlen. Sokan élnek városokban és a teljes alakos preparátumokkal meg tudjuk mutatni, hogyan is néz ki egy szarvas, egy farkas, egy vaddisznó. Mekkora egy róka és így tovább. A mesékben, a történetekben feltűnnek ezek az állatok, hallják a szüleiktől, a nagyszüleiktől, a család barátaitól, de élőben, hogy mekkora is lehet, csak ilyen kiállításokon kehet igazán megszemlélni és ez jó. Sok cég támogatta a gyerekprogramokat és sok készült is, hogy egy-egy aprósággal kedveskedjen a kicsiknek. Ma-holnap hajtók lesznek, vezetik a kutyákat, segítenek és hipp-hopp vadászokká cseperednek.
A Wild Srbija csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Hogyan látja, miért népszerű a LORIST?
Erre sokan keresik a választ, de Újvidékre Szabadkáról és Belgrádból is majdnem ugyanannyi idő alatt el lehet jutni. Ma már itt a gyorsvasút és elképesztő rövid idő alatt el lehet érni a várost. Érkeznek azonban Romániából, Horvátországból és a balkáni országok sora látogat el a városba. Újvidék hangulata, a Duna mente varázslatos. Még szólnak a bikák, de már kapuban van a fácánvadászat kezdete, amely október 15-ig már alig két hét. Itt most mindent be lehet szerezni, ami a vadászathoz kell s a jó hangulatú vásárban sokan csak azért jönnek el, hogy találkozzanak a régi barátokkal, leüljenek és közösen elfogyasszanak valamit.
Balról Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerksztője, míg jobbról Brindza Lajos A Capriolo cég tulajdonosa. Fotó: Agro Jager
Kétségtelen, hogy egy csepp Szerbia benne van ebben a vásárban. Aki, ha egy kicsit is vágyik a szerbiai vadászterületekre, annak igen jó lehetőség ismerősöket, barátokat találni s ha attól félnénk, hogy nem tudnak magyarul, ne aggódjunk. Érdemes felkeresni a Szerbiai Vadászszövetség standját és a Vajdasági Vadászszövetség standját, ahol garantáltan találunk olyat vadászt, akitől információt kaphatunk a fürjvadászattól, egészen a hegyi farkasvadászatig.
Aki Újvidéken, a Novosadski Sajamra kilátogat, feltétlenül keresse fel az udvaron található sátort – biztosan nem fog csalódni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager
Érdemes kihasználni Újvidék közelségét és azt, hogy a szerb-magyar kapcsolatok soha nem látott együttműködéseket hoztak, melynek egyik jele, hogy sorra nyíltak meg hosszabbított nyitva tartással a kishatárátlépők. Én is egy ilyen határátkelőn jutottam be Magyarországra Horgosnál, amely, alig pár hete, már hajnal négytől, este tízig tart nyitva.
Vendégségben Szerbiában az 55. LORIST kiállításon, a Peloponnesos cég standján, Dejan Dzakula főszerkesztő (balról) társaságában, aki a legfrisebb Predator magazint hozta el a kiállításra.
A tolmácsolásban, fordításban köszönetemet fejezem ki Sanja Momcilovic Bognicnak, a Vajdasági Vadászszövetség alelnökének továbbá Dejan Dzakulának, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjének, vadászbarátomnak.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News, Novosadski Sajam, Lov i Jos ponesto, Vajdasági Vadászszövetség
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Fotó: Agro Jager News
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Természetvédelem
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Az Ipolyerdő Zrt. cikket közölt az eurázsiai hód térhódításáról
Aki a Börzsöny lábainál járja a Dunába, illetve az Ipolyba torkolló patakok völgyeit, egyre gyakrabban találkozhat körberágva kidöntött fatörzsekkel, faanyagból eszkábált gát-építményekkel, felduzzasztott tavacskákkal. Egyre többen tudják, hogy ezek a jelenségek a térségünkben is újra terjeszkedő, őshonos nagyrágcsáló fajunk, az eurázsiai hód (Castor fiber) élettevékenységének nyomai.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Hódunk megtelepedésének jelei már nem csak erdőn-mezőn, hanem a folyóközeli települések patakparti kertjeiben is tapasztalhatók, ahol a gyümölcsfák megrágásával, a vízfolyások átrendezésével komoly károkat okoz. Egy hazánkból százötven éve kipusztított, a környezetét alakítani képes állatfaj visszatérésének vagyunk tanúi. Ám ez egészen más környezetben zajlik, mint ami a vidéket a történelmi időkben jellemezte. A hód néhai élőhelyeinek nagy részét belakta, vagy intenzíven műveli az ember, állományait pedig már nem, vagy alig korlátozzák nagyragadozók.
Elsőre örvedetes, hogy egy nagytestű őshonos fajt újra üdvözölhetünk a faunánkban, amely tájformáló tevékenységével értékes vizet tart vissza, és fokozza a biológiai sokféleséget. A számára alkalmas élőhelyeken terjeszkedve azonban, egy határon túl már nemcsak vízügyi, erdő- és mezőgazdasági problémákat vet fel, hanem akár természetvédelmi kérdéseket is.
Ezért, a hódok szakmai és társadalmi megítélése ellentmondásossá vált. A dilemmák feloldásához számos ágazat együttműködésére van szükség, egészen a jogalkotásig. Most ott tartunk, hogy a szakterületek párbeszéde megkezdődött. A hód-ügyben cikkek jelennek meg, konferenciák szerveződtek. Ezek eddig a tényeket tárták fel, különböző nézőpontokból.
A konfliktusok feloldását szolgáló tennivalók pontosítása azonban még a szakemberekre vár. Cikkünk ezzel a háttérrel kíván figyelmet irányítani a hód és az ember kapcsolatára. Hódunk ismételt hazai megjelenése az ezredforduló környékére tehető, annak minden kedvező és kedvezőtlen hatásával együtt.
A fajról általánosságban
Fotó: Ipolyerdő Zrt.
Az eurázsiai hód (Castor fiber) a földrész legnagyobb termetű rágcsálója, a hódfélék családjának egyetlen őshonos képviselője. Hossza a jellegzetes, lapos és pikkelyes farkával együtt 100-120 cm, tömege meghaladhatja a 30 kg-ot. A nemek között csak méretükben van látható különbség.
Bundája sötétbarna, a fiataloké világosabb. Mellső, rövidebb lábait kézszerűen használja, hátulsó lábainak ujjai között úszóhártya feszül. Hátsó lábujjainak egyikén speciális karom fejlődött. Faroktő-mirigyeinek váladékát, a hódpézsmát ezzel keni szét, hogy a bundáját vízhatlanná tegye.
15 percig is kibírja a víz alatt, levegővétel nélkül.
Hallása és szaglása fejlett, látása nem túl jó. Kizárólag növényeket fogyaszt. Tavasszal, nyáron inkább vízinövényekkel, lágyszárúakkal táplálkozik, télen pedig a fák kérgét, hajtásait rágja a folyamatosan növő metszőfogaival. Főként a puhafákat (pl. fűzfélék, nyárfák) kedveli.
Méretes fákat is képes körberágva kidönteni, hogy azok zsengébb ág- és kéregrészeit, rügyeit, leveleit elfogyassza, illetve a törzset, a vastagabb ágakat gátépítéshez használja fel.
Illatanyagai a kommunikációt és territóriumának jelölését szolgálják.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Hódunk monogám, a párok életük végéig kitartanak egymás mellett. Párzási időszakuk a hímek illatkibocsátásával kezdődik, januártól márciusig tart.
Mintegy 110 napos vemhesség után, egy-két utód születik május-júniusban. A kölykök a 2-3 éves korukig szülőkkel maradnak – így többgenerációs családok élnek együtt.
A nőstények a szaporulat gondozásáért, a hímek inkább a védelemért és az élelemért felelnek.
A fiatalok önállósodva, a szülőhelyüktől 10-20 km távolságban foglalnak új szállást és telepszenek le, vízpartok, mocsarak mellett. Családonként egy átlagosan 1-2 km hosszú partszakaszt, vagy néhány hektáros területet foglalnak el – ezt a territóriumot védik a fajtársakkal szemben. Mivel veszély esetén vízbe merülnek, a parttól csupán 20-50 méteres sávban mozognak, leginkább éjszaka.
Az eurázsiai hód ritkán épít várat, inkább partfalba ásott, akár 10 méter hosszúságú üregekben lakik.
A vízszintet faágakból és szerves hulladékból épített gátakkal megemelve biztosítja, hogy a kotorék bejárata a víz alatt maradjon. Kedvelt élőhelyei a legalább két méter magas, meredek falú partszakaszok. Lassú folyású vizek puhafás, cserjés környezetét keresi.
A hód nem alszik téli álmot. A természetben 15-20 évig is elélhet.
Fotó: Ipolyerdő Zrt.
A hód a Kárpát-medencében is elterjedt volt – de a kártétele miatt, valamint prémjéért, pézsmájáért (illatanyagát, a kasztóreumot a parfümipar használta), és a húsáért intenzíven vadászták.
Főként emiatt, a 19. század közepére gyakorlatilag kipusztult.
Legközelebb az ezredforduló előtt, az ausztriai, Duna-melléki telepítésből származó hódok bukkantak fel a Szigetközben. Elterjesztésüket a Hortobágyi Nemzeti Park karolta fel. A WWF 1996-2008 között folytatott visszatelepítési programjában, hód-kihelyezések történtek a Hanságban, Gemencen, a Tisza és Dráva partjain. Mára már az összes folyónk mellett találkozunk a nyomaival, valamint országszerte előfordulnak hódok a kisebb tavakon, patakokon is.
Természetes ellenségei, a nagyragadozók (például a farkas) ritkák. Ugyan a terjedőben lévő aranysakál a hódot is prédának tekinti, de az állományait nálunk nem veszélyezteti.
A faj igen alkalmazkodóképes, urbanizációra is hajlamos. Már a fővárosban is megvetette a lábát – a Duna partszakaszain és a Dunába folyó patakok mentén. Becsült hazai egyedszáma már jelentősen meghaladja a tízezret. További terjedése – a még szabad élőhelyek elfoglalásáig – biztosra vehető.
A hód az EU-ban Natura 2000 jelölőfaj, az Élőhelyvédelmi Irányelv és a Berni Egyezmény hatálya alatt. Magyarországon ezen felül is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A hód megítélésének különböző szempontjai
A hódot „ökoszisztéma-mérnöknek” szokták nevezni. Az ember után ő az egyik legjelentősebb faj, amely befolyásolja a tájat, ahol él. Az életmódja jelentős hatásokat gyakorol a környezetére.
Ezek a hatások lehetnek támogató, közömbös vagy akadályozó jellegűek – attól függően, hogy éppen milyen szempontból nézzük őket. Tehát minden szempontból fontos figyelemmel kísérni az eurázsiai hód populációinak alakulását és körülményeit.
A közelmúltban két, országos szinten szervezett konferencia is foglalkozott a hód elterjedésével és az ebből fakadó konfliktusokkal.
Ökológiai szempontú megítélése
A hód visszatelepítését az egyik legsikeresebb természetvédelmi akciónak tartják Európa-szerte.
A több évtizedes program számos országot érintett. Indító hatására a korábban néhány ezresre becsült, szigetszerű állományai milliós egyedszámú populációvá fejlődtek a földrészünkön.
A klímaváltozás problémái különös jelentőséget adnak a természetes vizek visszatartásának, a biológiai sokféleség fokozásának és a szén-dioxid megkötésének.
A hód újbóli megjelenése önmagában is növeli a biodiverzitást, gátépítő tevékenységével pedig értékes vizek elfolyását képes lassítani. Vizes élőhelyeket képez, amivel más fajoknak is teret biztosít, gazdagítva az ökoszisztémát. Vízinövények, halak, kétéltűek, madarak, rovarok, rákok és egyéb gerinctelenek tömegei találhatnak így új életterekre. A hódok olyan sekély és fával teli tavacskák, vizes élőhelyek létrehozásában jeleskednek, amelyekkel nélkülük nem találkoznánk.
A visszatartott vizek jó hatással vannak a termőhelyekre, a talaj- és a légnedvességre is.
A gátakban és a hódvárakban hosszú időre felhalmozott, holt faanyag természetes szénraktár.
A hód partközeli növényzetre gyakorolt hatásának megítélése már természetvédelmi szempontból sem egységes. Egyes tapasztalatok szerint, az általa okozott bolygatások inkább az őshonos fajok térfoglalását segítik elő, míg más megfigyelések az invazívok terjedésének fokozódó kockázatát látják.
Természetvédelmi megítélésének az eredője azért még mindig pozitív.
Műszaki és gazdasági szempontú megítélése
Noha a természetes vízvisszatartás napjaink aktuális kérdése, műszaki és gazdasági irányból mégis kritikusan értékelik a hódok terjedését – amivel arányosan növekszik táj-átalakító szerepük jelentősége.
„A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termő- és lakóterületeken is károkat okoznak. Csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók, biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és „no hód-zónák” kialakítása is” – idéz egy tanulmányból az egyik hetilap.
Igen: az árterek modern hasznosítása miatt, e hatások egy része ember-vadvilág konfliktushoz vezet.
A hód rágása, kotorékásása, vár- és gátépítése egyaránt ellentétek forrása, továbbá a hódüregek nagy károkat okoznak a vízügyi létesítményekben. A töltésekben ásott vájatok felszámolása, az ismételt ásás megakadályozása a vízügyi igazgatóságokat többletfeladatokkal és költségekkel terheli.
A hódgátak befolyásolják az árhullámok levonulását és a vizek szétterülését a tájban. Elbontásukat az ország számos területén, rendszeresen kérelmezi a vízügy a természetvédelmi hatóságnál.
Az építmények problémákat okozhatnak beépített, mélyfekvésű területeken, vagy hídlábaknál is.
A hódgátak okozta elöntés esélyét és mértékét szintezéssel, vagy domborzati modellel lehet értékelni.
Erdőgazdasági jelentőségük érdemben nem a börzsönyihez hasonló hegyvidéki erdőkben van, hanem az ártéri és galériaerdőket kezelő gazdálkodókat érinti. Napjaink felszaporodott hódállománya az ilyen adottságú faállományokban, évente már sok százmilliós nagyságrendű rágáskárokat okoz.
Az ember közelségét megszokni képes hód belterületi kártétele pedig külön téma is lehetne, ahol az állatok járat- és üregásása a föld alatti közműveket is meggyengítheti.
Ugyanakkor, a települések között létrejött gátrendszerek a víz meglassításával, oldalirányú kivezetésével fékezhetik az árhullámok levonulását, csökkentve az árvízcsúcsokat. E rágcsálók tevékenységének pozitív hozadéka, hogy a mederduzzasztással és a medren kívüli elárasztással szerepet kapnak vízkészleteink megőrzésében, az aszályok mérséklésében. Ezért olyan stratégiát kell kialakítani, melyben nemcsak kockázatként tekintünk építményeikre, hanem azok árvíz mérséklő és vízmegtartást támogató szerepét is figyelembe vesszük.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
A hódkár szemmel látható nyomai
A konfliktusok kezelése
Legutóbb egy idén nyáron megvalósult konferencia nyitott párbeszédet a hód általi vízvisszatartás jelentőségéről, és a hódhatások kezelésére kifejlesztett gyakorlatok alkalmazási lehetőségeiről.
Érdemi egyetértés itt még nem alakult ki, de biztató a megindult információ- és tapasztalatcsere.
Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hódgátak elbontása, az állatok áttelepítése, vagy hagyományos kerítések építése sem kínál hosszútávú megoldást a konfliktushelyzetekre. Ausztriában és Szlovéniában azonban már alkalmaznak a hódok távoltartására és a „várak” vízszintjének szabályozásra valóban alkalmas, nálunk is adaptálható műszaki eszközöket.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
A hódállomány túlszaporodása a vadászat eszközének bevetését is szükségessé teheti. Egyes országrészekben ott tartunk, hogy több száz hód gyérítési célú elejtésére kérnek és kapnak természetvédelmi hatósági engedélyt vízügyi és gazdálkodó szervezetek.
A konferencia témája volt a patakok árterén, részben a hód-tevékenység révén kialakuló, időszakosan vízzel borított területek (nedves rétek és mocsarak) megőrzése, amely nemcsak vízgazdálkodási és természetvédelmi, hanem mezőgazdasági kérdés is. Az EU már támogatja a vízzel borított területek megtartását, ami a hóddal összefüggő konfliktusok kezelésének is fontos pénzügyi eszközévé válhat.
Patak-ártereken a helyi adottságoknak megfelelőbb tájhasználat – tehát intenzív szántóföldi művelés helyett gyepgazdálkodás, a legmélyebb területeken pedig felhagyás – ösztönzésével, támogatásával az ember-hód konfliktusok, így a szükséges beavatkozások száma csökkenthető lehet.
A konferencián számos hazai és külföldi szakember adott elő, és a végén mindenki levonhatta a saját következtetését. A közös nevezők megtalálása érdekében, a párbeszédnek folytatódnia kell!
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Dióhéjban
Nagyon kisarkítva: a hód hazai térnyerését a természetvédők, ökológusok hatalmas szakmai sikerként értékelik, s kiállnak a faj további védelme mellett. A műszaki és gazdasági érdekek képviselői leginkább a faj károkozását szenvedik el, és a következményekkel nem számoló, azokért helytállni képtelen – ezért felelőtlen kezdeményezésnek tartják a visszatelepítését.
Szerencsére egyre többen képviselik, fogadják el az ember és a hód együttélésének természetességét.
Ám ahhoz, hogy ezt ne terheljék konfliktusok, meg kell teremteni hozzá a megfelelő kereteket és tompítani az érintettek ellenérdekeltségét. A folyamat egyik része lehet a hódok legális távoltartása a legérzékenyebb területektől, a másik pedig a jelenlétüket elviselők támogatása, korrekt kártalanítása.
Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Legelőször pedig, széles körben kell terjeszteni a hódokkal kapcsolatos tudásanyagot!
Sokat tehetünk a hódokért már csak azzal is, hogy megismerjük őket – és nem csupán egy óriási rágcsálót látunk bennük, hanem egy fontos jószágot, amely alakítja és gazdagítja a környezetünket.
E gondolathoz csatlakozik Antoine de Saint-Exupéry bölcsessége is, A kis herceg című művéből:
„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
Hódok az irodalomban
Másfél évszázadon át nem éltek hódok Magyarországon – mégis sokunk gyerekkori fantáziavilágának váltak a részeivé. Generációk olvasmányélménye volt a skót származású, majd Kanadában „indiánná vált” szerző, Szürke Bagoly (Grey Owl) ifjúsági regénye, a Két kicsi hód. Noha a könyv hősei nem eurázsiai, hanem kanadai hódok, különleges életük titkaiba a magyar olvasók is betekinthettek…
Az egyik magyar kiadás címlapja
Két kicsi hód – hangoskönyv: https://youtube.com/watch?v=VkkoSIHHs0c&si=oLVDJkJNDYe6-v03
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Egy élet az erdőn
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
