Vadászat
A Gyulaj Zrt. gím- és dám trófeaszemléje Szent Hubertus ünnepét követő második napon
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. trófeaszemlét szervezett a Miklósvári parkerdőben
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 2024. november 5-én tartotta a már hagyományosnak is mondható helyszínen a Tamási melletti Miklósvári parkerdőben a Szent Hubertus kápolna és erdei tó festői, már-már meseszerű környékén a 2024. idényben elejtett gím és dámbikák trófeáinak szemléjét.
A részvénytársaság a 4 vadászterületén (Gyulaji vadászterület, Hőgyészi vadászterület, Kisszékelyi vadászterület és a Bikács-Kistápéi vadászterület) elejtett bőgésben 56 db gímbika és 154 db dámbika összesen 210 db trófeájából, 45 db gím és 65 db dám trófeát állítottak ki. A két vadfaj 110 db trófeájának megtekintésére nagyon sokan érkeztek Tolna vármegyéből és az ország minden tájáról, sőt külföldről is. Iskolások és óvodások is sokan jöttek, akiknek különösen örültünk!
A Vadászkamara Kürtegyüttese gyönyörű szólamaival kezdődött a trófeaszemle a tó és az erdő semmivel fel nem érő kiváló akusztikájában, mindez a természet őszi pazar lombszíneződése mellett.
Az ünnepi szignálok után Gőbölös Péter a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a az egybegyűlteket. A vezérigazgató köszöntőjéből idézünk:
„…Igazi ünnepnap ez a mai. Nekünk vadgazdálkodóknak talán a legnagyobb szakmai ünnepünk! Boldogság az számomra, hogy sok nem vadászt is látok itt, akik együtt ünneplik velünk azt, hogy mi a szakmai tevékenységeinkkel a természettel együtt tudunk élni!
Miért tartunk trófeaszemléket? Miért érezzük ezt kiemelt programnak, hogy a szakmának, a vadászoknak, a természetkedvelő érdeklődőknek, a gyerekeknek bemutassuk az adott év bőgésben és barcogásban esett bikáinak a trófeáit?
Sok-sok érvet fel tudnék sorolni, hogy miért fontos ez! Azonban az egyik legfontosabb, és a civil társadalom számára a legmegnyugtatóbb választ emelem ki: annak demonstrálása, hogy a vadállomány, – aminek a fenntartása a feladatunk és vadász szakmai hivatásunk alapja, – szépen jelen van területeinken és fejlődik, sőt az állományai javulnak, mindezt az élőhellyel harmóniában. A trófea minősége első számú indikátora a vadállomány egészségi állapotának, az állomány ivari és korosztály-összetételének megfelelőségének, mindezekből következik, hogy a vad élőhelyi, vadeltartó képességi megfelelőségének is. A világon látható folyamat, hogy ahol a vadászat és a vaddal való gazdálkodás tevékenysége megszűnik, ott az adott vadfajok léte is megszűnik, mellyel összefüggésben a vad élőhelye is elpusztul, sőt a vadászható vadfajok mellett a védett és veszélyeztetett vadon élő állatoké is, erre pl. az afrikai kontinensen számos szomorú példát lehet látni napjainkban.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a vadgazdálkodói tevékenységünkkel, a vadnyugalmának és élőhelyének a védelmével számos védett és fokozottan védett állat fennmaradását is biztosítjuk. Pl.: a klímaváltozással összefüggő iszonyatos aszályban, pusztító légszárazság idején a folyamatos vaditatással sok védett állatfaj életét mentettük meg, tartottunk fent oázisként működő itatók környéki kis biotópokat.
Akik az elmúlt 15 évben a Gyulaj Zrt. trófeaszemléit követik, azok pontosan láthatják a tény adatokból és a felsorakozó trófeák megjelenéséből, hogy a vad minőségében és az élőhellyel arányos mennyisége kiválóan alakul. A vadászattal nem szimpatizálók gyakori kérdése, hogy lesz majd jövőre is szép vadállomány a természetben? A trófeaszemlék évről-évre egyértelműen bemutatják, hogy igen!
A vadászat az egyik, hanem az emberiséggel egyidős tevékenység. A vadászati tevékenység formája, etikája az utóbbi 300 évben jelentősen változott, mely a mai un. modern világban már egy szép tradícióvá alakult át. Ami a jelen korunkban hagyományként megmaradt, az egy különlegesen védendő elem. Ebben a plasztik-műanyag világban, minden mesterségesség, szintetikussá válik. Műhús, műbor, műszőr, műcsont, fröccsöntött sok minden. A vadászat még az a tevékenység, ami a természettel szimbiózisban, azzal együttműködve állít elő természeteset. A természetben megélt csodálatos ősi, a génjeinkben megörökölt érzésekkel. Ezek nem „műanyag” érzések, ezek nem szintetikus laboratóriumi folyamatok, hanem a Teremtő által adott színek, illatok, anyagok. A vadászat egy varázslat, a szarvasbőgésben és a dámbarcogásban vadászni többszörösen az! Aki ezt átélheti, az olyan, a lelkét építő élményt él át, amelyet mesterségesen nem lehet előállítani. Később a megszerzett vadtrófeáját megpillantva az évek és évtizedek múlva is az elejtő képzeletében megjelennek, filmszerűen leperegnek a természetben szerzett felejthetetlen élmények, a színek, az illatok, a mozdulatok és az érzések. Ezek a trófeák az ország és világ távoli tájain élők lakásaiba, irodáiba hirdeti a Tolna vármegyei táj szépségét és természeti gazdagságát!
15 évvel ezelőtt, amikor meghirdettük, hogy a trófeaszemlékre hívjuk meg a gyereket, a szakmán belül is komoly támadásokat és sommás kritikákat kaptam, mondván: „ez nem egy zsibvásár vagy hasonló, ezek a trófeaszemlék szemlék a szakmának szólnak!”
Az én szakmai vezetői álláspontom azonban mit sem változott másfél évtized alatt: Nem, a trófeaszemléink a szakmának is szólnak, a szaksajtónak is szólnak, de! A gyerekek a jövő! Ők még tiszta, nem eltorzított és nem berögzült tájékozatlan és a természetben, a természetért soha nem tevékenykedő felnőttektől átvett negatív gondolatokkal jelennek meg itt, hanem ők érdeklődve figyelik és értik meg a természetben jól a vaddal való foglalatosság lényegét! Az egykori hivatalos látogatóim, a Szent Balázs Óvoda egyik óvodás csoportjának kérdései logikusak, kézenfekvőek voltak. A gyerekek nagyon „be tudnak kérdezni”, nem izzasztottak meg még talán úgy kérdésekkel, mint a kis ovisok. A pici gyerekeket minden érdekelte és mindent igyekeztek a természet folyamatai közül megérteni és mélységében átlátni. Nagyon jó döntésnek tartom azt, hogy a gyerekeket meghívjuk a trófea szemléinkre és ennek öröme az ő szemük érdeklődő csillogásából is látszik! …”
A vezérigazgató vadászterületenként, Gyulaji-, Hőgyészi-, Kisszékelyi- és a Bikács-Kistápéi vadászterületek vonatkozásában részletesen ismertette a 2024. év idényében az eddig elejtett trófeák statisztikai adatait:
GÍMSZARVAS:
A Gyulaj Zrt. négy vadászterületén a bőgésben elejtett 56 db gímbika vonatkozásában az átlag trófeatömeg: 7,70 kg volt.
A két legnagyobb trófeatömegű gímbika: 13,60 kg (Bikács-Kistápéi vadászterület) és a 12,01 kg (Hőgyészi vadászterület).
A gímtrófeák érmes aránya: 75 %, melyből arany: 14%, ezüst: 38%, bronz: 23%.
A gímtrófeák 64%-a 180 CIC feletti. Ezen belül a 180-190 CIC: 14%, 190-200 CIC: 25%, 200-210 CIC: 11%, 210-220 CIC 7%; 220 CIC < 7%.
A TOP3 gímbikából a TOP 1.: 239,17 CIC (Bikács-Kistápé), a TOP 2.: 228,82 CIC (Hőgyész); TOP 3.: 228,13 CIC (Hőgyész).
A trófeaszemlén 45db gímbika trófeát állítottunk ki.
DÁM:
Az eddig a barcogási idényben Gyulaj Zrt. négy vadászterületéből háromban (Gyulaji-, Kisszékelyi- és Hőgyészi vadászterület) elejtett 154 db átlagos dámbika trófeatömege 4,01 kg volt.
A három legnagyobb trófeatömegű TOP 3 dámbika: 6,40 kg, 6,35 kg és 6,00 kg (Kisszékelyi vadászterület).
Az eddig elejtett dámbikákból 13 db 4,50-5,00 kg; 10 db 5,01-5,50 kg; 8 db 5,51-6,00 kg; 2 db 6,01 kg-nál nagyobb!
A dámbikák érmes aránya eddig 61 %, azonban ki kell hangsúlyozni, hogy 26 db Gyulaji vadászterületen esett dámtrófea hatósági bírálata még folyamatban van, így az összes dámbika érmes aránya 75% lesz, vagy az fölé várható. Az arányok (26 db gyulaji dámbika adatai nélkül): az aranyérmesek 40%, az ezüstérmesek: 16%, a bronzérmesek: 6%.
A dámtrófeákból 30 db 200 CIC feletti, ebből 7 db 210 CIC feletti 2 db 220 CIC feletti. Ez utóbbi kettő 226,77 CIC és 229, 57 CIC pontosak voltak (Kisszékelyi vadászterület).
Fontos kiemelni, hogy 6 db kisszékelyi és 1 db gyulaji dámbikánk trófeája az előírások szerint az Országos Trófeabíráló Bizottság előtt is megmérettetik!
A trófeaszemlén 65 db dámbika trófeáját állítottuk ki.
Zárszóként a vezérigazgató megköszönte minden Munkatársának a munkáját, hiszen ezt az eredményt csak egy kötelékben és csapatként lehet elérni. Megköszönte a vadászati ágazatvezetés, a vadászatszervezés, a vadászati értékesítés munkáját, az erdészetek és a vadászati szakszemélyzetnek a helytállását, a számvitel-ügyvitel, jogi képviselet és kivétel nélkül minden Munkatárs fáradozását, mert az ő kiváló munkájuk nélkül a részvénytársaság ezeket a szárnyaló, kiemelkedő eredményeket nem tudta volna és tudná elérni. A cég munkájában szervezeti tevékenységek együttműködése minden mindennel összefügg.
Gratulált vadászüdvözlettel az elejtőknek is, azt kívánva, hogy a sikeres és sikertelen vadászatok során szerzett élményeik, annak minden eleme épüljön be a lelkükbe és megjegyezte, hogy jöjjenek vissza hozzánk máskor is vadászni!
Az ünnepség Prof. Dr. Kovács Levente, a Gyulaj Zrt. Felügyelőbizottsága elnökének, a Magyar Bankszövetség Főtitkárának a beszédével folytatódott, amelyből idézünk:
„… A teremtett világ szép! Jó a világosság és a sötétség, jó a szárazföld és a tenger, jó a növényvilág és jó az állatvilág, működik a természetben a körforgás, csodálatos a világegyetem. Ahogy Mózes első könyvének első fejezetéből ezeket meg is jegyezhetjük.
A természetben tudunk a leghatékonyabban pihenni. Hétvégékre megtelnek az erdők túrázókkal, kikapcsolódni vágyókkal. A természeti szépségek, a hegyek/dombok formái, a különleges természeti alakzatok, most az őszi színek, a felbukkanó vadállatok a maguk csodáikkal évezredek óta rabul ejtenek minket.
Tudták ezt az uralkodók is. Így például az egyik leggazdagabb császár, a kínai császár a nyári palotájába nem művészek által megalkotott szobrokat, hanem a természet által létrehozott csodákat, egyedi kialakítású természetes kősziklákat helyeztetett ki. Ezekből nincsenek hamisítványok, nincsenek utánzatok. Ezekből csak egy darab van, aminek a szépsége utolérhetetlen. A természeti csoda időt álló. Trendi volt ez ezer éve, a múlt évszázadban és az ma is. Ennek okai: az egyedisége, a szépsége, a természetessége és a maradandósága.
A vadászati trófeák ugyanezekkel az ismérvekkel bírnak. A vadász ezer trófea közül is ki tudja választani a saját találatának az eredményét, mert nincs köztük kettő egyforma. Például a szarvasagancs esetén a forma kecsessége, összetettsége, szerkezete, fennköltsége magával ragadja a látogatót. A vadászoknak minden trófeához külön szenvedélyes történetük van, mely izgalmat, küzdelmet, kitartást tartalmaz. Ezen izgalmas történetek mögött azonban mindig a hosszú és kemény munka áll. A felelős vadgazdálkodás, a vadállatoknak az ideális élettér biztosítása, árvíz idején a vadállatok mentése, télen pedig az etetése, a minőség kiválasztása, stb. – ezek a vadászok és az erdészetek közös feladatai.
Itt Tamási környékén és a megye erdeiben a világ legkülönlegesebb trófeáival is találkozhatunk. Az itteni dámszarvas agancsok közül sok az érmes, köztük az aranyérmes is. Azaz a mostani trófea kiállításunk egy olyan éremgyűjteményhez hasonlítható, amelyikben sok az aranyérem, méghozzá az olyan aranyérem, amelyekből csak egy-egy darab született, és az éppen a mi tolnai erdeinkben. Ha ilyet szeretnél látni, akkor azt nem tudod megtenni idegen országban, hanem csak idehaza, Tamásiban. Tisztelettel nézzétek végig ezt a kincses gyűjteményt, kérdezzetek a történetekről és legyetek büszkék rájuk.
Legyünk hálásak a Gyulaj Zrt. munkatársainak, akik megőrizték és nemesítették a saját vadállományunkat. Köszönjük munkátokat! Hajrá Péter, hajrá vadászok és erdészek. Őrizzétek és fejlesszétek tovább nemzeti kincsünk ezen egyedi darabjait! …”
Az ünnepi beszédeket dr. Horváth Kálmán főispán zárta, a Tolna Vármegyei Kormányhivatal képviseletében, aki a beszédében kiemelte a Gyulaj Zrt. erdészeti és vadászati ágazatban betöltött példaértékű szerepét, valamint a tudományosan megalapozott vadgazdálkodás jelentőségét. A Gyulaj Zrt., a természettel összhangban és érdekében működő vármegyei tevékenységét példaként állította a megjelentek számára.
Forrás: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Teendők online zaklatás esetén
Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások.
Az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak a Vadászkamara tagságát érő online támadások. Bár szervezetünk azt vallja: nem szükséges, sőt sok esetben kifejezetten kontraproduktív felvenni a kesztyűt az online térben, az utóbbi hetekben a helyzet súlyosbodott, számos felhasználó átlépett egy határt. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze közérthetően, hogy hasonló helyzetekben miként állhat ki magáért valaki, amennyiben indokoltnak érzi.
Az itt ismertetett lehetőségek minden magyar állampolgár számára adottak, függetlenül attól, hogy vadászról van-e szó. Így talán nem csak a tagságunkat segíthetjük a fentiekkel, hanem egyúttal minden polgártársunkat, akit nemtelen támadások, fenyegetések vagy sértések érnek az online térben.
A Facebookról „lelopott” fotók
Rengeteg panaszt kaptunk azzal kapcsolatban, hogy zárt csoportokban közzétett fotók más csoportokban, oldalakon jelennek meg, akár nyilvánosan is. Ráadásul a bejegyzéseket (posztokat) eredetileg közzétevő személyek nevével, arcával. Ezekre az átemelt – és sok esetben hangulatkeltésre alkalmas kommentárral ellátott – tartalmakra ezután indulatos, a jóízlés határát jócskán átlépő, sőt esetenként agresszív és fenyegető hozzászólások (kommentek) sora épül.
Fontos tudni: ha valakitermészetes személy beazonosítására alkalmas, eredetileg csak egy meghatározott közönség számára közzétett tartalmakat más kör számára tesz elérhetővé, az adatvédelmi jogsértést követ el! Ilyen esetben az érintett – tehát a képen szereplő, vagy a bejegyzés alapján azonosítható – személy, és csak ő maga tud bejelentést tenni jogosulatlan adatkezelés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Segítve azokat, akik szeretnének ilyen eljárást kezdeményezni, az alábbiakban foglaltuk össze a tudnivalókat.
- Az eljárás ingyenes.
- A bejelentés beadható elektronikusan (e-papíron), személyes átadással és postai úton.
- Postai bejelentés esetében a dokumentumban fel kell tüntetni a bejelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő), illetve alá kell írni a beadványt.
- A címzés: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9.
- Segítve a bejelentést, készítettünk egy sablont is, amely ide kattintva tölthető le (Microsoft Word formátum, a kitöltendő részek vastag betűsek).
- A bejelentéshez csatolni kell minden olyan dokumentumot, amely a jogsérelmet vagy annak közvetlen veszélyét támasztja alá. (Postai beküldésnél ezeket értelemszerűen ki kell nyomtatni.) Adott esetben a kifogásolt bejegyzések képernyőmentéseit kell csatolni, oly módon, hogy egyértelműen azonosítható legyen a közzétevő és a közzététel időpontja. Ehhez a bejegyzést asztali gépről kell lementeni, és nem a Facebook üzenőfaláról kell kifotózni, hanem megnyitás után magát a bejegyzést. Tehát először a képre kell kattintani, majd a megnyíló képernyőről készíteni a mentést. Példával illusztrálva:
1. – kattintás a fotóra
2. – a képernyőkép, amelyet le kell menteni
A hatóság a bejelentés beérkezését követő két hónapon belül megállapítja, történt-e valóban jogsértés, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Minderről a bejelentő is tájékoztatást kap. A fentiekkel kapcsolatban minden további részlet elérhető a hatóság honlapján ide kattintva.
Vélhetően segíti a hatóság munkáját, amennyiben egy Facebook-csoport vagy oldal működésével kapcsolatban több bejelentés is érkezik.
Zaklatás, fenyegetőzés
Sajnos nemegy vadásztársunk számolt be őt ért burkolt vagy egyértelmű fenyegetésekről is. Ezt a viselkedést elfogadhatatlannak tartjuk – a megfenyegetett személy vadász mivoltától függetlenül. A zaklatás önálló tényállás a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (222. §), az egyszerűség kedvéért idézzük a releváns részeket:
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a fentieket szenvedte el, a rendőrségen tehet büntetőfeljelentést, az alábbiak szerint.
- A feljelentést a legegyszerűbb e-mailben elküldeni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságcímre.
- Az e-mailben fel kell tüntetni a feljelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő).
- A feljelentésben le kell írni, hogy ki, mikor (óra, perc) és milyen felületen, oldalon követte el a feltételezett zaklatást (beleértve egy esetleges üzenetküldő szolgáltatásban, applikációban érkező fenyegetéseket is). Ehhez képernyőmentéseket is kell csatolni: a kifogásolt bejegyzését, hozzászólásét vagy üzenetét, valamint – Facebook esetén – a hozzászóló Facebook-profiljáét.
- Bejegyzés vagy hozzászólás esetén érdemes segíteni a rendőrség munkáját azzal, hogy az adott bejegyzés / hozzászólás, valamint a szerző profiljának közvetlen, a megnyitás után a böngésző címsorában szereplő hivatkozását (linkjét) is beszúrjuk az e-mailbe. Ezt asztali számítógépről tudjuk elérni és kimásolni. Míg a profil megnyitásakor automatikusan a közvetlen hivatkozás jelenik meg a címsorban, a bejegyzések és a hozzászólások hivatkozását úgy nyithatjuk meg, ha a közzététel időpontjára kattintunk:
1. – kattintás az időpontra
2. a címsorban megjelenő link kijelölhető és másolható, beszúrható
A feljelentés beérkezését követően a rendőrség 14 napon belül mérlegel, hogy indít-e nyomozást, illetve, hogy szükség van-e feljelentéskiegészítésre. Utóbbi esetben a feljelentőnek 15 napon belül kell megválaszolnia a kérdéseket. A nyomozási határidő 30-60 nap, ezt az ügyész meghosszabbíthatja.
A fentiekkel együtt fontosnak tartjuk felhívni a vadásztársak figyelmet arra, hogy a legális vadászati tevékenység, a helyes gyakorlat alkalmazása során is előfordulhatnak a laikusok számára visszatetsző mozzanatok (pl. zsigerelés, teríték, sebzés). Kérjük, hogy tartsák észben a nem vadászók feltételezhető érzékenységét! Amennyiben valamely okból fontos a fotó, videó készítése, akkor pedig fontolják meg, feltétlenül szükséges-e online közzétenni, és ha igen, milyen fórumon!
Ami a vadászat bármely részterületéhez kapcsolódó helytelen gyakorlatokat illeti, azokat a Vadászkamara soha nem támogatta, és nem is fogja támogatni, függetlenül attól, hogy a mindenkori aktuális jogszabályi környezet lehetővé teszi, avagy sem. Az esetleges jogszabálysértéseket illetően pedig az álláspontunk markáns: ezek nem ágazati, hanem hatósági vagy büntetőjogi kérdések, így amennyiben valaki tudomást szerez ilyesmiről, arra biztatjuk: tegyen bejelentést az illetékes hatóságnál!
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Romániában országszerte elkezdődött a medvék vadászata
A hegyvidéki megyékben országszerte elkezdődött a medvék vadászata. Az idén nyáron elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Közben környezetvédő szervezetek bírósági keresetekkel próbálják akadályozni a törvény alkalmazását. Szakemberrel jártuk körül a vadgazdálkodás új kihívásait, a vadgazdálkodási mérnök a civilek vádjaira is válaszol.
Az idén nyáron módosított 2006/407-es számú vadászati és vadgazdálkodási törvény melléklete megyékre lebontva tartalmazza a 2024–2025-ös évre szóló medvekilövési kvótát. A nyolc év után módosított jogszabály megelőzési kvóták alapján ismét lehetővé tette a medvevadászatot Romániában. 2025. december végéig a törvény 426 nagyvad kilövését engedélyezi vadászegyesületek számára, ugyanakkor további 55 ragadozót az intervenciós kvóta keretében lehet ártalmatlanítani. Ez utóbbi rendelkezés olyan medvéket érint, amelyek emberre támadnak, illetve vadkárokat okoznak a településeken.
A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról. Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.
A vadászterületünkön élő mintegy háromszáz medvéhez képest ez minimális létszám, de valami mégis elindult a vadgazdálkodás terén. A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke. Perben a környezetvédőkkel A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.
A vadászegyesületek és a vadgazdálkodási szakemberek által „méregzöldnek” titulált szervezetek máris támadásba lendültek az idén nyáron módosított 2006/407-es számú törvény alkalmazása ellen. A brassói székhelyű, Visszaélések Ellen Harcoló Egyesület (ACA) máris beperelte a román környezetvédelmi minisztérium több megyei igazgatóságát, követelve a bíróságtól, hogy jogerős döntéssel függessze fel a medvék kilövésére kibocsátott hatósági engedélyeket. A több tárgyalást is megért beadvány elfogadása ellen a megyei környezetvédelmi ügynökség mellett érdekelt félként perbe lépett a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület is, arra kérve a bíróságot, hogy tekintse semmisnek a brassói szervezet jogi keresetét. Azzal érvelnek, hogy a romániai törvényhozás által elfogadott és Klaus Iohannis államfő által aláírt jogszabály alkalmazását a törvényhozáson kívül más nem állíthatja le, legkevésbé egy civil szervezet. Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt.
Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani. „A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember. Uniós szinten már vadásszák a farkast, Romániában még nem A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.
Az idén ősztől újra vadászható medvén kívül a bukaresti szakminisztérium egyelőre nem adott engedélyt a szintén túlszaporodott farkasállomány vadászattal történő ritkítására. 2024-ben Romániában összesen három ragadozót lőttek ki speciális engedéllyel, nemrég azonban az Európai Bizottság minden uniós tagállam számára engedélyezte, hogy a szigorúan védett kategóriából a farkas átkerülhessen a kevésbé védett kategóriába. Ez a farkas esetében is prevenciós és intervenciós kvóták kiállítását feltételezi a vadászegyesületek számára, Benke József szerint azonban ennek alkalmazása a decemberi parlamenti választások után megalakuló új román kormány feladata lesz. „Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.
Forrás: Makkay József – Krónika online
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Az első íjjal elejtett vadam !
Palkó Áron íjjal elejtette élete első vadját. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Mai nap egy barátom meghívásának tettem eleget, ami egy örök emlèk marad számomra. Reggeli kávézgatás mellett beszéltük meg az esti vadászatot: hova menjünk, hova üljünk… disznót kellene lőni ! “Megyek érted ötre! Körbenézünk,nyomászkodunk, aztán majd eldöntjük, ki hova ül. Mielőtt megyek érted, csörgök… Rendben!
5 előtt 10 percel csörrent is a telefon.
– Na, barátom! Megyek érted!
– Vávává váááárj egy pillanatot.
Én ma íjjal szeretnék vadászni!
– Íjjaaaal ?!!!
– Íjjal !
– Ha Te ezt szeretnéd, hát legyen. Pakold össze ès majd olyan helyre ültetlek, ahol “közelebb mozog a serte”.
Kiérve a területre, egy fél órát nyomászkodva,tanakodva, eldőlt, ki, hova ül.
– Papuskám! Itt mozog serte is, róka is !
Én felülök egy dűlővel odébb a lesre, lesz ami lesz.
– “Jó vadászatot… vagy mit mondtok, ti íjászok” – köszönt el tőlem barátom.
Elfoglalva kis helyemet, egy lucernás gazos szélén, gondoltam, ha nem is lövök semmit, de legalább íjjal vadászok végre! Már azért is megérte!
Nem sokkal sötétedés után, a jó holdnak köszönhetően, megpillantottam egy rókát egerészve. Távcsövemet elővettem: ez valóban egy róka… megpróbálom becincogni. Hátha.
Egy-két cincogás. A róka ezt meghallva, elindult felém. A szívem a torkomban! 35-40 méter körül lehetett: cincogok, még hadd jöjjön csak közelebb… biztos lövés kell!
Sikerült behívjam, kb 17-20 méterre, amikor kihúzva íjamat, felkapcsolva a piros lámpámat, a keresztbe forduló róka irányába, útjának eresztettem a vesszőt.
Huppanó becsapódás. A róka felugorva,felvisítva jelezte a találatot . 15-20 méter halálvágta után elmondhattam, hogy elejtettem életem első íjjal lőtt vadamat, egy szuka rókát!
Ezután nem sokkal, hogy megnéztem, fel is hívtam barátomat. – Nagy az öröm, cimbora!
Terítékre hoztam az első rókámat!
– Hatalmas gratuláció! Akkor valóban nagy az öröm, ez egy felejthetetlen pillanat!
Tisztelet és békesség a vadnak ! 📯🌿🦊
Íjam egy Bowtech Experience 60# egy Axcel 5 pines irányzékkal..
Vesszőm egy Skylon Edge 400 as volt egy 100gr es Skorpion fix 3 pengés heggyel. Lámpám, egy Temuról rendelt noname lámpa, de nagyon jó kis lámpa! Köszönöm, hogy megoszthattam veletek ezt a felejthetetlen élményemet !
Írta és fényképezte: Palkó Áron
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131