Vadászat
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Visszanéző: Csibi Norbert vaddisznókant ejtett el Érsekvadkerten
Micsoda emlék. 12 éve. Április 15-én kezdődött Érsekvadkerten a vadászat. Angliából ilyenkor minumum 2 hétre hazajöttem és 10 napot vadászatra szántam (a helyiek nagy örömére).

Fotó: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family
Egy öreg tölgyesben volt egy automata szórom kihelyezve, amit szépen látogattak a disznók és a helyi vadászok Egy fára készített “madárfészek” volt a leshely, a szórótól 30 méter távolságra.
Olyan 20 óra körül, tőlem balra, egy erős reccsenést hallottam. Odakaptam a fejem és egy fekete árnyat láttam elhaladni. Gondoltam, egyes disznó, szívem egyből zakatolni kezdett. Eltelt fél óra. Síri csend – tuti, hogy elment a szóró alatti patakra – ami úgy 100 méterre volt, tele jó dagonyákkal.
A hold ekkor már gyönyörűen bevilágította az erdőt. Egy óra elteltével halk ágreccsenéseket hallottam, amelyek egyre erősebbek lettek. Egyedüli nagyvad tart felém. Tuti disznó…
Fekete gombócot pillantok meg, tőlem szemben 50 méterre. Megy a szóróra… Dehogy megy. Jön egyenesen rám, beáll a fa alá és néz egyenesen rám. Nagyokat és hangosokat szív a levegőből. Gyanús neki, nagyon gyanús… 10 percen keresztül mozdulatlanul áll és figyel. Én eközben azon aggódok, hogy meg fogja hallani a szívem zakatolását, olyan hangosnak hallottam a dübörgését. Szemből világított a hold, ezért még a szemem is becsuktam, nehogy megcsillanjon benne
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Lassan elindult, megkerülte a lest és ment rá a szóróra. Itt az alkalom. A nagy öblös tölgyfát, amikor megkerüli, takarásban leszek. Így fel tudom venni a lövő pozíciót – gondoltam.
Puska fel. Vártam, hogy kilépjen a fa takarásából. Látom az orrát.. A fejét… na még egy kicsit. Magas váll-lapon a kereszt. Lövés hangja veri fel az öreg erdőt. Összezuhan a mázsás test, majd még egy perc “biciglizés” után teljesen elcsendesedett. Reszketek, mint a kocsonya, szinte még a fogam is vacog, tör ki belőlem az adrenalin sokk
Megvan!
Elszívok egy képzeletbeli cigit, majd elindulok a disznóhoz. Puskalámpa felkapcs, díszkivilágításban közelítek felé, a hátsója felől. Gőzölög az élettelen test a hideg időben. Bal oldalán feküdt, látom, szép “bicska” csillog a szájában. Felhivtam a vadászbarátomat, jöjjön segíteni, mert lőttem egy süldőt. Fél óra múlva megérkezett. Gratulált a szép disznóhoz, majd a hasára fordítottuk.
“Te!! Idenézz, mi lóg ki a szájából a másik oldalon” szólalt meg barátságosan. Atyavilág! A reggeli vadleadás után jött a várva várt “húsleves” főzés. A “rövid” oldalon 22 centimétert mérünk, míg a másik oldalon, (törött volt a kisagyar) 26.5 centimétert mutat.
A trófeáim egyik büszkesége!
Írta és fényképezte: Csibi Nobert – The Hunting Fishing Family
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben.

Fotó: Google
A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.
A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…
Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.
A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!
Forrás: AM
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ferencz Károly emléke előtt tisztelegtek a koronglövészet hazai képviselői
Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői
A Pilisi Parkerdő Gödöllői Erdészetének egykori kerületvezető erdésze és kiváló sportlövője, Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői április 12-én, a galgamácsai sportlőtéren. Az idei évben minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte az emlékversenyt – közel 100 résztvevőt regisztráltak az eseményre a szervezők az ország minden részéből.

Fotó: Parkerdő
A 12. alkalommal megrendezett emlékversenyt alapvetően a tiszteletadás szándéka hívta életre, de a szervezők célként tűzték ki a sportbarátságok erősítését, a biztonságos lövészet készségének fejlesztését, valamint a koronglövő sportág népszerűsítését is. Az esemény megnyitóján Ocsovai Zoltán, a Gödöllői Erdészet vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők egy emlékkoszorú elhelyezésével és egy perces néma főhajtással tisztelegtek egykori kollégájuk emléke előtt.
A verseny lebonyolítása a gyorsított korongvadászat (compak sporting) szabályai szerint, négy pályán párhuzamosan zajlott, a FITASC nemzetközi versenyszabályzat alapján. A sportlövők hét egyéni kategóriában (felnőtt, amatőr, kezdő, senior, junior, női, veterán), valamint egy háromfős csapatkategóriában nevezhettek.

Fotó: Parkerdő
Az eredményhirdetés során minden kategóriában az első három helyezettet jutalmazták. A legjobb eredmény 100-ból 96 korong volt, amelyet több versenyző is elért, így a mezőny élén rendkívül szoros eredmények születtek. A hivatalos eredményeket a szervezők www.fitascsporting.hu weboldalon tették közzé.
Forrás: Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK