Vadászat
Bikák és agancsok
Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság
Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság. Elsősorban a malacozó kocák és az agancsukat ezekben a napokban elhullató szarvasbikák nyugalmát óvják a vadgazdák, a bűncselekmények megelőzése érdekében gyakran a rendőrséggel közösen. A Bácskai Napló munkatársai a modern technikával megerősített sükösdi akcióban is részt vettek.
Agancs a vállon Fotó: Kelemen Áron
Az állami erdőgazdaságok általában erdőlátogatási tilalmat rendelnek el ebben az időszakban, míg a vadásztársaságok fokozott terepi jelenléttel, hatósági és civil szervezetek segítségével igyekeznek rendet tartani. Február 7-én, pénteken reggel a Kékhegyi Vt. fácántelepénél Haris László elnök társaival köszöntötte és kínálta reggelivel a meghívottakat, így a rendőrség, a polgárőrség és a Baja Hangja médiacsoport munkatársait, valamint az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály tájegységi fővadászait. A vadásztársaság kollektívája által készült szarvas szalámi kiváló minősítést kapott, ami alapjaiban határozta meg a nap menetét. Azt a menetet, ami konvojjá alakulva indult a 7802 hektárt meghaladó, különleges rendeltetésű területre. Gyorsan híre ment a faluban, hogy valami készül, s nemcsak a kétlábúak világában, hiszen a juhászkutyák is hangoskodva vették tudomásul a Makó Péter (a Kékhegyi Vt. Sükösd hivatásos vadásza) által vezetett kivonulást.
Fotó: Baja Hangja
A fő cél az agancsozók kiszűrése volt, ilyenkor ugyanis sokan érkeznek alantas célokkal: hajtják a bikákat annak érdekében, hogy mielőbb levessék az agancsot, amit a tilosban járó tolvajok összegyűjtenek, majd jó pénzért értékesítenek a feketepiacon, mondta el Kammermann Péter tájegységi fővadász (Illancs-bácskai Vadgazdálkodási Tájegység), aki arról is beszámolt, hogy minden évben rendeznek trófeaszemlét és hullott agancs szemlét a vadászatra jogosulttal közösen. – Előbbit a szarvasbőgési időszak végén, október elején, utóbbit pedig a tavaszi időszakban. Tavaly például több mint 10 jogosult 203 agancsszárat mutatott be a szakmai rendezvényen. Nagyon fontos esemény ez a gímgazdálkodás szempontjából, ugyanis a vadászatra jogosultak információkat kapnak a területen élő gímek koráról, állapotáról. Az elmúlt év például aszályos volt, ezért úgy véljük, az idei hullott agancsok könnyebbek lesznek – mondta el a tájegységi fővadász.
Az erdő fokozott vigyázását indokolja a vadmalacok születése is (a kirándulók ilyenkor akaratlanul is megijeszthetik és kizavarhatják vackaikból a nem régen született vadmalacokat, melyek így megfáznak és elhullanak), aminek ideje egybe esik a bikák agancshullatásával, ami jellemzően január végétől április elejéig tart. Az illegális agancsgyűjtés mindig is nagy problémát jelentett a vadgazdáknak. A lelkes gyűjtök, valamint az elszánt tolvajok ugyanis reggeltől estig járják az erdőt, zavarva a vadállományt. Utóbbiak sokszor brutális módszereket alkalmaznak, amelyek maradandó sérülést, sőt a bikák elhullását okozhatják. Előfordulhat, hogy egy bika menekülés közben fennakad a kerítésen, vagy egy nagyobb számú rudli kiszalad az országútra, ahol súlyos közlekedési balesetet okozhat. A tél végére legyengült vad gyakran a végkimerülésig menekül és elpusztul. Ráadásul a meggyengült állatok következő agancsfelrakása is gyengébb minőségű lehet.
Fotó: Baja Hangja
A vadgazdák minden fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a hullajtott agancs a vadgazdálkodásban fontos információforrás: segítségével pontosabb képet kaphatnak a megfigyelt bikák kondíciójáról, fő mozgási irányáról, életkoráról. Megvizsgálják az agancs vastagságát, az ágak számát, a súlyát, és akár éveken át nyomon követhetik egy-egy bika fejlődését, valamint az adott év időjárási és táplálkozási hatásait. Az utóbbi években egyre kifinomultabb technikával igyekeznek visszaszorítani az illegális agancsozást. Immár hőkamerával felszerelt drón is segíti a munkájukat, mutatta be profi módon dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász. A drón az elhullott agancsok megkeresésében segít, illetve a tájegységi fővadászok és a vadásztársaságok emberei látják, van-e szokatlan mozgás a területen. – Azon túl, hogy a vadászatra jogosult tulajdonát képező hullott agancsot eltulajdonítják a területről – ami anyagi kár –, fontos információktól is megfosztják a vadgazdát. A szakmai munka nagyon fontos alapja, hogy a hullott agancsokat legálisan összegyűjtsék, megismerjék, így lehet felmérni a vadállomány állapotát. Jelentős kárt okoz a zavarás a gímszarvas mellett a malacokat vezető kocák életében is – hívta fel a figyelmet a drónos bemutatót is tartó tájegységi fővadász. A drónos felderítésbe a Bajai TV munkatársa, Lipták Péter is bekapcsolódott, s bár egy hollópár rögtön kiszúrta a két furán zümmögő repülő eszközt, kár nem esett, viszont remek felvételek készültek az erdő titkairól.
Fotó: Baja Hangja
A több mint 7000 hektáros területen gímszarvas, vaddisznó, őz, fácán, nyúl, róka és aranysakál is megtalálható, ezt már Makó Péter hivatásos vadásztól tudjuk. – A munkánkat rendőrök, valamint a helyi polgárőrök és mezőőrök is segítik. A vadászterületen a hullajtott agancsot kizárólag a vadászatra jogosult előzetes, írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. Ami a méreteket illeti, találtunk 5 kiló feletti agancsszárat is. Legtöbbször a párja is megvan, de – főleg ha zavarják – csak pár kilométerrel arrébb és napokkal később rakja le a bika. Természetesen ebben az időszakban naponta kint vagyok a területen, a rendőrséggel pedig egyeztetünk, de heti rendszerességgel lesz közös ellenőrzési akció – válaszolta érdeklődésünkre a hivatásos vadász. A hullajtott agancs kilóját 5000-7000 forintért veszik át (feketén néha 10 ezerért is), de a gyűjtés mellett az illegális eladás is bűncselekménynek számít. Aki agancsot talál az erdőben, hagyja ott vagy adja le az illetékes erdészetnél.
Ami a pénteki akciót illeti, a drónos felderítés során számos remek bikát láthattunk, egyiket már félszárral. Csatárláncba fejlődve is bejártak egyes erdőrészeket a rendőrök a hivatásos vadásszal és a polgárőrséggel közösen, majd visszapattanva a járművekben egy gyanús autó nyomába eredtek, ám kiderült, nem járt tilosban a sofőr.
Géczy Zsolt
Hullajtott agancs az agancsot viselő vad – például gímszarvas, őz, dámvad – minden évben, egy adott időszakban elhullajtja ékes fejdíszét. Őzbakok esetén ez ősz végén, míg a gímszarvasnál és a dámvadnál tél végén, tavasz elején következik be.
Fotó: Baja Hangja
Ezek a képződmények rendkívül érdekesek és szépek. Szerencsések vagyunk, ha egy túra során találunk ilyet, és testközelből meg tudjuk szemlélni. Ám engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni! A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási, illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan.
Forrás: Baja Hangja
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Döntések a Nimród jövőjéről
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
