Vadászat
Bikák és agancsok
Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság
Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság. Elsősorban a malacozó kocák és az agancsukat ezekben a napokban elhullató szarvasbikák nyugalmát óvják a vadgazdák, a bűncselekmények megelőzése érdekében gyakran a rendőrséggel közösen. A Bácskai Napló munkatársai a modern technikával megerősített sükösdi akcióban is részt vettek.
Agancs a vállon Fotó: Kelemen Áron
Az állami erdőgazdaságok általában erdőlátogatási tilalmat rendelnek el ebben az időszakban, míg a vadásztársaságok fokozott terepi jelenléttel, hatósági és civil szervezetek segítségével igyekeznek rendet tartani. Február 7-én, pénteken reggel a Kékhegyi Vt. fácántelepénél Haris László elnök társaival köszöntötte és kínálta reggelivel a meghívottakat, így a rendőrség, a polgárőrség és a Baja Hangja médiacsoport munkatársait, valamint az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály tájegységi fővadászait. A vadásztársaság kollektívája által készült szarvas szalámi kiváló minősítést kapott, ami alapjaiban határozta meg a nap menetét. Azt a menetet, ami konvojjá alakulva indult a 7802 hektárt meghaladó, különleges rendeltetésű területre. Gyorsan híre ment a faluban, hogy valami készül, s nemcsak a kétlábúak világában, hiszen a juhászkutyák is hangoskodva vették tudomásul a Makó Péter (a Kékhegyi Vt. Sükösd hivatásos vadásza) által vezetett kivonulást.
Fotó: Baja Hangja
A fő cél az agancsozók kiszűrése volt, ilyenkor ugyanis sokan érkeznek alantas célokkal: hajtják a bikákat annak érdekében, hogy mielőbb levessék az agancsot, amit a tilosban járó tolvajok összegyűjtenek, majd jó pénzért értékesítenek a feketepiacon, mondta el Kammermann Péter tájegységi fővadász (Illancs-bácskai Vadgazdálkodási Tájegység), aki arról is beszámolt, hogy minden évben rendeznek trófeaszemlét és hullott agancs szemlét a vadászatra jogosulttal közösen. – Előbbit a szarvasbőgési időszak végén, október elején, utóbbit pedig a tavaszi időszakban. Tavaly például több mint 10 jogosult 203 agancsszárat mutatott be a szakmai rendezvényen. Nagyon fontos esemény ez a gímgazdálkodás szempontjából, ugyanis a vadászatra jogosultak információkat kapnak a területen élő gímek koráról, állapotáról. Az elmúlt év például aszályos volt, ezért úgy véljük, az idei hullott agancsok könnyebbek lesznek – mondta el a tájegységi fővadász.
Az erdő fokozott vigyázását indokolja a vadmalacok születése is (a kirándulók ilyenkor akaratlanul is megijeszthetik és kizavarhatják vackaikból a nem régen született vadmalacokat, melyek így megfáznak és elhullanak), aminek ideje egybe esik a bikák agancshullatásával, ami jellemzően január végétől április elejéig tart. Az illegális agancsgyűjtés mindig is nagy problémát jelentett a vadgazdáknak. A lelkes gyűjtök, valamint az elszánt tolvajok ugyanis reggeltől estig járják az erdőt, zavarva a vadállományt. Utóbbiak sokszor brutális módszereket alkalmaznak, amelyek maradandó sérülést, sőt a bikák elhullását okozhatják. Előfordulhat, hogy egy bika menekülés közben fennakad a kerítésen, vagy egy nagyobb számú rudli kiszalad az országútra, ahol súlyos közlekedési balesetet okozhat. A tél végére legyengült vad gyakran a végkimerülésig menekül és elpusztul. Ráadásul a meggyengült állatok következő agancsfelrakása is gyengébb minőségű lehet.
Fotó: Baja Hangja
A vadgazdák minden fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a hullajtott agancs a vadgazdálkodásban fontos információforrás: segítségével pontosabb képet kaphatnak a megfigyelt bikák kondíciójáról, fő mozgási irányáról, életkoráról. Megvizsgálják az agancs vastagságát, az ágak számát, a súlyát, és akár éveken át nyomon követhetik egy-egy bika fejlődését, valamint az adott év időjárási és táplálkozási hatásait. Az utóbbi években egyre kifinomultabb technikával igyekeznek visszaszorítani az illegális agancsozást. Immár hőkamerával felszerelt drón is segíti a munkájukat, mutatta be profi módon dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász. A drón az elhullott agancsok megkeresésében segít, illetve a tájegységi fővadászok és a vadásztársaságok emberei látják, van-e szokatlan mozgás a területen. – Azon túl, hogy a vadászatra jogosult tulajdonát képező hullott agancsot eltulajdonítják a területről – ami anyagi kár –, fontos információktól is megfosztják a vadgazdát. A szakmai munka nagyon fontos alapja, hogy a hullott agancsokat legálisan összegyűjtsék, megismerjék, így lehet felmérni a vadállomány állapotát. Jelentős kárt okoz a zavarás a gímszarvas mellett a malacokat vezető kocák életében is – hívta fel a figyelmet a drónos bemutatót is tartó tájegységi fővadász. A drónos felderítésbe a Bajai TV munkatársa, Lipták Péter is bekapcsolódott, s bár egy hollópár rögtön kiszúrta a két furán zümmögő repülő eszközt, kár nem esett, viszont remek felvételek készültek az erdő titkairól.
Fotó: Baja Hangja
A több mint 7000 hektáros területen gímszarvas, vaddisznó, őz, fácán, nyúl, róka és aranysakál is megtalálható, ezt már Makó Péter hivatásos vadásztól tudjuk. – A munkánkat rendőrök, valamint a helyi polgárőrök és mezőőrök is segítik. A vadászterületen a hullajtott agancsot kizárólag a vadászatra jogosult előzetes, írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. Ami a méreteket illeti, találtunk 5 kiló feletti agancsszárat is. Legtöbbször a párja is megvan, de – főleg ha zavarják – csak pár kilométerrel arrébb és napokkal később rakja le a bika. Természetesen ebben az időszakban naponta kint vagyok a területen, a rendőrséggel pedig egyeztetünk, de heti rendszerességgel lesz közös ellenőrzési akció – válaszolta érdeklődésünkre a hivatásos vadász. A hullajtott agancs kilóját 5000-7000 forintért veszik át (feketén néha 10 ezerért is), de a gyűjtés mellett az illegális eladás is bűncselekménynek számít. Aki agancsot talál az erdőben, hagyja ott vagy adja le az illetékes erdészetnél.
Ami a pénteki akciót illeti, a drónos felderítés során számos remek bikát láthattunk, egyiket már félszárral. Csatárláncba fejlődve is bejártak egyes erdőrészeket a rendőrök a hivatásos vadásszal és a polgárőrséggel közösen, majd visszapattanva a járművekben egy gyanús autó nyomába eredtek, ám kiderült, nem járt tilosban a sofőr.
Géczy Zsolt
Hullajtott agancs az agancsot viselő vad – például gímszarvas, őz, dámvad – minden évben, egy adott időszakban elhullajtja ékes fejdíszét. Őzbakok esetén ez ősz végén, míg a gímszarvasnál és a dámvadnál tél végén, tavasz elején következik be.
Fotó: Baja Hangja
Ezek a képződmények rendkívül érdekesek és szépek. Szerencsések vagyunk, ha egy túra során találunk ilyet, és testközelből meg tudjuk szemlélni. Ám engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni! A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási, illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan.
Forrás: Baja Hangja
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
