Vadászat
KITEKINTŐ (Fehéroroszország): Meglepő kutatás borítja fel a farkasok szaporodásáról alkotott eddigi elképzeléseket
Szürkefarkasok szaporodását vizsgálták Fehéroroszországban.
Többszörös ellések egyazon falkában. A Naust Eco Station – Экасядзіба Навусьць nevű környezetvédelmi szervezet hosszú éveken át tartó kutatása forradalmi eredményre jutott. A közép-nyugat-fehéroroszországi Naliboki-erdőben végzett vizsgálataik során a kutatók olyan jelenséget figyeltek meg, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a farkasok szaporodásáról alkotott eddigi képet.
A szervezet szakemberei az elmúlt évtizedekben többször is olyan farkasfalkákat dokumentáltak, amelyekben több szaporodó nőstény is jelen volt – leggyakrabban két, ritkábban három. Becsléseik szerint a Naliboki-erdő térségében élő farkasfalkák mintegy kétharmada ezt az intenzív, többes szaporodási stratégiát követi. A kutatók szerint ennek oka az élőhely bőséges zsákmánykínálata és a gazdag táplálékforrások lehetnek.

Fot: ihunt
Ez az eredmény teljesen átírja a farkasok szaporodásáról szóló eddigi ismereteket: megdönti azt a korábbi elképzelést, hogy a farkasok hűséges, monogám párokban élnek, és hogy csak az alfa hím és alfa nőstény párosodik és hoz utódokat. A felfedezés magyarázatot adhat arra is, miért növekszik az utóbbi években a farkasok száma Európa-szerte.
A többes szaporodás jelensége
A kutatók 2019-ig 59 szaporodó farkascsoportot vizsgáltak meg a Paazierre-erdőben (Észak-Fehéroroszország) és a Naliboki-erdőben. Ezen felül kilenc teljes falkát is megfigyeltek, amelyeket 1997–1999 között vadászok ejtettek el, így boncolással is elemezhették a szaporodási jellemzőket.
A vizsgálatok alapján 19 olyan esetet találtak, ahol egy falkán belül több nőstény is vemhes volt – ezek közül 17 esetben kettő, 2 esetben pedig három nőstény hozott világra kölyköket (Sidorovich & Rotenko, 2019). A legtöbb megfigyelés alacsony farkassűrűségű időszakban történt, ami arra utal, hogy a többes szaporodás a populációsűrűségtől függő jelenség. A zsákmánybőség nem tűnik döntő tényezőnek, bár befolyásolhatja a folyamatot.
2015–2023 között részletes terepkutatás
2015 és 2023 között a Naliboki-erdőben 24 farkascsaládot tanulmányoztak (11 pár és 13 összetett szaporodó csoport). Összesen 38 szaporodási eseményt dokumentáltak: 11 esetben egyetlen pár, 12 esetben két nőstény, 1 esetben pedig három nőstény szaporodott egyszerre. Ez azt jelenti, hogy a többes szaporodás az esetek 54%-ában fordult elő – vagyis gyakoribb volt, mint az egyszeres ellés.
Mindez úgy történt, hogy a farkaspopuláció sűrűsége ekkor alacsony volt, és a zsákmánybázis csak közepes gazdagságú (több gímszarvas, de kevesebb hód és őz).
2025: Újabb meglepő megfigyelés
A 2025 tavaszán végzett terepkutatás még szokatlanabb mintát tárt fel. Egy 140 km²-es területen három különálló farkasfalkát azonosítottak, amelyek mindegyike kölyköket nevelt, és egymáshoz nagyon közel élt. Az egyik falka két nősténytől származó kölyköket nevelt (kettős ellés), a másik kettő egy-egy alommal rendelkezett, továbbá egy külön, négy felnőttből és fiatalból álló csoport is jelen volt, amely a családok között mozgott. Ezt az új társulási formát a kutatók „szaporodási csoportnak” nevezték el — olyan közösségnek, amelyet több, egymáshoz közeli, de független farkascsalád alkot. Ilyen jelenséget eddig nem írtak le a farkasok szaporodási viselkedésében.
A családok 1,9–4,2 km-re fészkeltek egymástól, később akár 6 km-re is eltávolodhattak, időnként pedig átfedésbe kerültek egymással. A farkasok három hónapon át békésen együtt éltek, szinte semmilyen agressziót nem mutattak egymás iránt, ami arra utal, hogy rokoni kapcsolat lehetett köztük, vagy békés alárendelődés állt fenn.
Nem a kutya-farkas hibridek okozzák
A kutatók kizárják, hogy a jelenség a kutya-farkas hibridizáció következménye lenne. A többes szaporodás már a 2000-es évek előtt is megfigyelhető volt, amikor a fehérorosz farkasállomány még genetikailag tiszta volt (Stronen et al., 2013). Bár a hibridizáció később hatással lehetett a faj szociális viselkedésére, nem ez az eredeti ok.
Tudományos kérdések, nyitott irányok
A kutatók szerint, a többes szaporodás, „aranybánya” a farkasok viselkedését tanulmányozó szakemberek számára, ugyanakkor rengeteg kérdést vet fel:
- Hogyan alakulnak ki ezek az összetett szaporodási csoportok?
- Mi a rokoni kapcsolat a szaporodó nőstények között – anya és lánya, testvérek vagy idegenek?
- Miért fordul elő, hogy több hím is békésen együtt él egy csoportban?
- Hogyan oszlanak meg a zsákmány és az utódnevelés feladatai?
- Miért próbálják néha a nőstények egymás kölykeit „ellopni”?
Ahogy a kutatás mélyült, a tudósok rájöttek, hogy ebben a „rendezetlennek tűnő” rendszerben az egyetlen közös cél a lehető legtöbb utód felnevelése – bármi áron.
Lehetséges, hogy egész Eurázsiában jelen van
A szerzők szerint hasonló többes szaporodású farkasfalkák talán Európa- és Ázsia-szerte is léteznek, csak eddig senki sem vizsgálta őket ilyen részletességgel. Az ilyen kutatásokhoz évekig tartó terepmunkára van szükség, amit csak kevés kutató képes vállalni. Remélik, hogy eredményeik új lendületet adnak a farkasok társadalmi és szaporodási viselkedésének kutatásához.
Forrás: ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
POLICE: Véletlenül lőtte meg ozmándbüki társát a vadász

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság befejezte a nyomozást azzal a 41 éves férfival szemben, aki véletlenül lőtte meg ismerősét vadászfegyverével – tájékoztatott a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott nyomozást a Zala Vármegyei Rendőr-főkaoitányság. Kép: illusztráció I Pixabay
2025. Január 25-én este Ozmánbükön, a Deák Ferenc utcában meglőttek egy férfit. Kiderült, hogy egy 41 éves férfi vadászat után tűzkész állapotban tette be fegyverét járműve hátsó ülésére. Ezután az ismerőséhez ment, hogy segítsen neki az elejtett állat feldolgozásában. A vadász el akarta igazítani a puskát, de véletlenül belenyúlt az elsütőbillentyűbe. Ekkor találta el a lövedék a gépkocsi mellett álló 32 éves férfit. Súlyos, maradandó sérülést szenvedett.
A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság befejezte a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott nyomozást, az iratokat pedig megküldte az ügyészségnek.
Rendőrség

Vadászat
A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
December 9-én, kora este, a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes előadása emelte a szegedi Dóm téri karácsonyi forgatag ünnepi hangulatát. Az ünnepre hangolódó közönség a gímszarvas-vadászat kürtös programját hallgathatta meg a 2006-ban alakult, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum jelképének is tekinthető együttestől.

A szegedi Dóm téren lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes. Forrás: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum képtára
Kürtösök sorába minden évben szívesen csatlakoznak néhányan újonnan érkezett tanulók közül, akik a felsőbb évesektől, és az idősebb korosztálytól “öröklik meg” a kürt szignálokat és ezt a gyönyörű hagyományt. Nagy örömünkre, jövőre az együttes 20 éves fennállását is ünnepelhetjük! – közölte a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.
A műsor ITT tekinthető meg!
Kiss Ferenc Erdészeti Technikum

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.

Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?
Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.

Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.
– Szállást? Ebédet adunk-e?
– Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.

Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:
– Erikát hívjuk, ugye?
– Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!
Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?
– Kinek a telefonszámát adjuk meg?
– Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
– Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!

Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
– Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!

Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.

Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos
Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:
Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…
Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099
Agro Jager News
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



