Vadászat
KITEKINTŐ (Fehéroroszország): Meglepő kutatás borítja fel a farkasok szaporodásáról alkotott eddigi elképzeléseket
Szürkefarkasok szaporodását vizsgálták Fehéroroszországban.
Többszörös ellések egyazon falkában. A Naust Eco Station – Экасядзіба Навусьць nevű környezetvédelmi szervezet hosszú éveken át tartó kutatása forradalmi eredményre jutott. A közép-nyugat-fehéroroszországi Naliboki-erdőben végzett vizsgálataik során a kutatók olyan jelenséget figyeltek meg, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a farkasok szaporodásáról alkotott eddigi képet.
A szervezet szakemberei az elmúlt évtizedekben többször is olyan farkasfalkákat dokumentáltak, amelyekben több szaporodó nőstény is jelen volt – leggyakrabban két, ritkábban három. Becsléseik szerint a Naliboki-erdő térségében élő farkasfalkák mintegy kétharmada ezt az intenzív, többes szaporodási stratégiát követi. A kutatók szerint ennek oka az élőhely bőséges zsákmánykínálata és a gazdag táplálékforrások lehetnek.

Fot: ihunt
Ez az eredmény teljesen átírja a farkasok szaporodásáról szóló eddigi ismereteket: megdönti azt a korábbi elképzelést, hogy a farkasok hűséges, monogám párokban élnek, és hogy csak az alfa hím és alfa nőstény párosodik és hoz utódokat. A felfedezés magyarázatot adhat arra is, miért növekszik az utóbbi években a farkasok száma Európa-szerte.
A többes szaporodás jelensége
A kutatók 2019-ig 59 szaporodó farkascsoportot vizsgáltak meg a Paazierre-erdőben (Észak-Fehéroroszország) és a Naliboki-erdőben. Ezen felül kilenc teljes falkát is megfigyeltek, amelyeket 1997–1999 között vadászok ejtettek el, így boncolással is elemezhették a szaporodási jellemzőket.
A vizsgálatok alapján 19 olyan esetet találtak, ahol egy falkán belül több nőstény is vemhes volt – ezek közül 17 esetben kettő, 2 esetben pedig három nőstény hozott világra kölyköket (Sidorovich & Rotenko, 2019). A legtöbb megfigyelés alacsony farkassűrűségű időszakban történt, ami arra utal, hogy a többes szaporodás a populációsűrűségtől függő jelenség. A zsákmánybőség nem tűnik döntő tényezőnek, bár befolyásolhatja a folyamatot.
2015–2023 között részletes terepkutatás
2015 és 2023 között a Naliboki-erdőben 24 farkascsaládot tanulmányoztak (11 pár és 13 összetett szaporodó csoport). Összesen 38 szaporodási eseményt dokumentáltak: 11 esetben egyetlen pár, 12 esetben két nőstény, 1 esetben pedig három nőstény szaporodott egyszerre. Ez azt jelenti, hogy a többes szaporodás az esetek 54%-ában fordult elő – vagyis gyakoribb volt, mint az egyszeres ellés.
Mindez úgy történt, hogy a farkaspopuláció sűrűsége ekkor alacsony volt, és a zsákmánybázis csak közepes gazdagságú (több gímszarvas, de kevesebb hód és őz).
2025: Újabb meglepő megfigyelés
A 2025 tavaszán végzett terepkutatás még szokatlanabb mintát tárt fel. Egy 140 km²-es területen három különálló farkasfalkát azonosítottak, amelyek mindegyike kölyköket nevelt, és egymáshoz nagyon közel élt. Az egyik falka két nősténytől származó kölyköket nevelt (kettős ellés), a másik kettő egy-egy alommal rendelkezett, továbbá egy külön, négy felnőttből és fiatalból álló csoport is jelen volt, amely a családok között mozgott. Ezt az új társulási formát a kutatók „szaporodási csoportnak” nevezték el — olyan közösségnek, amelyet több, egymáshoz közeli, de független farkascsalád alkot. Ilyen jelenséget eddig nem írtak le a farkasok szaporodási viselkedésében.
A családok 1,9–4,2 km-re fészkeltek egymástól, később akár 6 km-re is eltávolodhattak, időnként pedig átfedésbe kerültek egymással. A farkasok három hónapon át békésen együtt éltek, szinte semmilyen agressziót nem mutattak egymás iránt, ami arra utal, hogy rokoni kapcsolat lehetett köztük, vagy békés alárendelődés állt fenn.
Nem a kutya-farkas hibridek okozzák
A kutatók kizárják, hogy a jelenség a kutya-farkas hibridizáció következménye lenne. A többes szaporodás már a 2000-es évek előtt is megfigyelhető volt, amikor a fehérorosz farkasállomány még genetikailag tiszta volt (Stronen et al., 2013). Bár a hibridizáció később hatással lehetett a faj szociális viselkedésére, nem ez az eredeti ok.
Tudományos kérdések, nyitott irányok
A kutatók szerint, a többes szaporodás, „aranybánya” a farkasok viselkedését tanulmányozó szakemberek számára, ugyanakkor rengeteg kérdést vet fel:
- Hogyan alakulnak ki ezek az összetett szaporodási csoportok?
- Mi a rokoni kapcsolat a szaporodó nőstények között – anya és lánya, testvérek vagy idegenek?
- Miért fordul elő, hogy több hím is békésen együtt él egy csoportban?
- Hogyan oszlanak meg a zsákmány és az utódnevelés feladatai?
- Miért próbálják néha a nőstények egymás kölykeit „ellopni”?
Ahogy a kutatás mélyült, a tudósok rájöttek, hogy ebben a „rendezetlennek tűnő” rendszerben az egyetlen közös cél a lehető legtöbb utód felnevelése – bármi áron.
Lehetséges, hogy egész Eurázsiában jelen van
A szerzők szerint hasonló többes szaporodású farkasfalkák talán Európa- és Ázsia-szerte is léteznek, csak eddig senki sem vizsgálta őket ilyen részletességgel. Az ilyen kutatásokhoz évekig tartó terepmunkára van szükség, amit csak kevés kutató képes vállalni. Remélik, hogy eredményeik új lendületet adnak a farkasok társadalmi és szaporodási viselkedésének kutatásához.
Forrás: ihunt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


