Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az élőhelyek elvesztése, amelyet elsősorban a földhasználat megváltozása okoz, továbbra is a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legnagyobb veszély. Ahogy világszerte nő az élelmiszer iránti kereslet, a fenntartható vadgazdálkodás hozzájárulhat ahhoz, hogy mérséklődjön az újabb mezőgazdasági területek kialakítására irányuló nyomás.

Fotó: FACE

Egy friss, Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a 2024–2025-ös vadászati idényben elejtett vadon élő patások és elvadult sertések olyan mennyiségű húst biztosítottak, amelynek előállításához házi szarvasmarha-tartással évente megközelítőleg 6700–10 000 négyzetkilométernyi földterületre lenne szükség.

Bár a vadhús nem válthatja ki a hagyományos mezőgazdaságot, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a fenntartható vadgazdálkodás és a vadhús élelmiszerként történő hasznosítása hozzájárulhat a földhasználati nyomás csökkentéséhez, támogathatja az élőhelyek megőrzését, és alacsony környezeti terhelésű fehérjeforrást jelenthet.

A vadon élő állatokból származó élelmiszerek rendszerének beépítése a természetvédelmi és földhasználati politikákba ezért további előnyökkel járhat mind a biológiai sokféleség, mind a társadalom számára.

Bár a tanulmány az Egyesült Államokra összpontosít, a módszertan európai környezetben történő alkalmazása valószínűleg hasonló következtetésekre vezetne. Európában ugyanis a vadgazdálkodás szintén jelentős mennyiségű vadhúst biztosít a lakosság számára, ahogyan azt például a FACE patás vadfajok hasznosításáról szóló jelentése is bemutatja.

Tanulmány hivatkozása: https://academic.oup.com/bioscience/advance-article/doi/10.1093/biosci/biag084/8707932

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője az amerikai aszály vadon élő nagyvadfajokra gyakorolt hatásairól írt elemzést:

A nyugati nagyvadak mindig is képesek voltak túlélni a zord körülményeket. Az amerikai Nyugaton azonban az aszály egyre hevesebbé válik, hosszabb ideig tart, és gyorsabban változtatja meg a tájat, mint ahogyan ahhoz sok faj alkalmazkodni tudna.

A vapitik, az öszvérszarvasok, a villásszarvú antilopok és más vadon élő állatok esetében az aszály hatása messze túlmutat a víz elérhetőségén. Megváltoztatja a vándorlási szokásokat, rontja a táplálék minőségét, növeli a stresszt, sőt akár a szaporodásra és a túlélési arányokra is hatással lehet.

Ábra: MATE

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan reagálnak ezek az állatok, amikor a számukra létfontosságú területek kiszáradni kezdenek.

GPS-nyakörvek, nyomkövető technológia és élőhely-megfigyelés segítségével a vadbiológusok egyre pontosabb képet kapnak arról, hogy a hosszan tartó aszály valójában milyen hatással van a vadon élő állatokra. Sok területen az állatok kénytelenek egyre messzebb vándorolni élelem és víz után, miközben a magasabb hőmérséklettel és a romló élőhelyi körülményekkel is meg kell küzdeniük.

Ez a többletstressz nem elhanyagolható.

Amikor az aszály csökkenti az egészséges növényzet mennyiségét, az állatok több energiát használnak fel az erőforrások keresése során. A gidák és a borjak nehezebben maradnak életben. A csapatok egészségi állapota romolhat. Ugyanakkor nő a tűzvészveszély, ami még tovább szűkíti a már amúgy is korlátozott élőhelyeket.

Ráadásul az aszály ritkán fordul elő önmagában.

Az amerikai Nyugat egész területén a vadon élő állatoknak az élőhelyek feldarabolódásával, a terjeszkedő beépítéssel, az úthálózatokkal, a kerítésekkel és a vándorlási folyosókra nehezedő egyre nagyobb nyomással is meg kell küzdeniük. Az aszály mindezt még tovább súlyosbítja.

Éppen ezért a vadvédelmi erőfeszítések a puszta területvédelem helyett egyre inkább az ellenálló képességet erősítő gazdálkodás felé fordulnak. A földgazdálkodók és a természetvédelmi szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vízhez való hozzáférés biztosítására, az élőhely-helyreállításra, a tűzvészek utáni helyreállításra és a vándorlási folyosók védelmére, hogy segítsék a vadon élő állatokat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban.

A technológia is megváltoztatja a vadvédelem gyakorlati működését.

A fejlett nyomkövető rendszerek és biológiai megfigyelő eszközök ma már lehetővé teszik a kutatók számára, hogy valós időben jobban megértsék az állatok mozgását, stresszszintjét, táplálkozási viselkedését, valamint az élőhelyek szezonális használatát. Ezek az információk segítenek olyan megalapozottabb gazdálkodási döntések meghozatalában, amelyek javíthatják a csordák hosszú távú egészségét és az élőhelyek minőségét.

Az előttünk álló kihívás jelentős, de a lehetőségek is komolyak.

Az egészséges vadállományok az egészséges tájaktól függenek. A vízforrások védelme, az összekapcsolt élőhelyek fenntartása és az ellenállóbb ökoszisztémák helyreállítása jelentős szerepet fog játszani a vadvédelem jövőjében az amerikai Nyugaton és világszerte is.

A nagyvadak rendkívül alkalmazkodóképesek. Mivel azonban a szárazság egyre inkább a táj meghatározó jellemzőjévé válik, a természetvédelmi stratégiáknak ugyanolyan gyorsan kell fejlődniük, mint magának a környezetnek.

Forrás: Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője

Az elemzés az alábbi tudományos cikk nyomán született meg: Drought Is Reshaping the Future of Western Big Game

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Mészáros Dóry amatőr természetfotós Zala megyében, Sármellék határában gímszarvasokat fényképezett, amikor váratlanul egy aranysakál is feltűnt. Élményeiről a szerencsés fotós lapunknak számolt be:

Fotó: Mészáros Dóry – Agro Jager News

Nappal most először láttunk sakált. A szarvasokat figyeltük, környezetükben a ludak is jól érezték magukat. Ügyeltünk arra, hogy őket se riasszuk meg, mert a szarvasok is felfigyeltek volna a gágogásra.

Már hosszú percek óta fotóztuk őket, amikor a ludak hangos gágogásba kezdtek. A szarvasok felfigyeltek, de nem ránk… A mező szélén, a nádasból megjelent egy sakál. Célirányosan haladt át a mezőn, az erdő felé. Nem nézett sem jobbra, sem balra, gyors léptekkel ment a védelmet nyújtó fák irányába. Akkor állt meg néhány pillanatra, amikor egy szarvas mellé ért. Ezt is sikerült megörökíteni. 😊

Aztán a bak mellett eltűnt a sűrűben. Azt hiszem, erre igaz a mondás: jókor voltunk jó helyen – zárta beszámolóját Mészáros Dóry amatőr természetfotós.

Írta és fényképezte: Mészáros Dóry

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131