Vadászat
Jubileumi disznó
A kerek számok valahogy mindig szépen hangzanak. Miért lenne ez másképp a vadászatban? Szóval számolgatjuk, hogy ez volt az első, tizedik, ötvenedik, de a századik az már valahogy élesebben cseng. Mindegyikre emlékszünk. Egyikre jobban, másikra már csak homályosan. Van olyan is amelyik akkor ugrik be, ha arra járunk vadászni.
Fotó: vadászat.net
A százas sorszám azért már nem piskóta. Abban már elég szép vadászmúlt is lappang. Rengeteg sikeres, na meg annál több sikertelen éjszakai les, disznóhajtás, cserkelés. Összeszámlálhatatlan szúnyogcsípés, átázás, megfázás, meg mindenféle nyavalya. De akkor ezek nem számítanak. Sőt nem is fáj, még csak nem is fáraszt. Igazándiból pihentet és nyugtat.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Én is rengeteget kijártam, lest építettem, etettem, kerestem mire a 100-as szám közelébe értem. Már egy-két éve azt mondtam mindegyik meglőtt disznómnál, hogy remélem az idén a századik is meglesz. Aztán nem lett meg és kezdődött a következő szezon. A 2003-as vadászati idényben a korábbi évek gyakorlatához híven a disznó vadászatát februártól egészen a búza éréséig szüneteltettük. Kivételt csak a szervezett vadkárelhárítás jelentett. Már a napokat számolgattuk, mint a gyerekek Mikulás előtt.
Aztán elkezdődött. A 97-es sorszámú következett amelyiket Laci vadásztársam esküvőjére sikerült elejtenem. Mondtuk is, ha nem lesz meg a vacsoráravaló akkor elmarad az esküvő. Úgy gondoltam, miért is legyen jobb Laci szomszédomnak mint nekem és inkább kikerítettem egy derék süldőt. Ámbár a vőlegénynek illett volna, de nem hallgatott az öregre és nem arra a lesre ült amit én ajánlottam. Pár nap múlva volt gazdasági vezetőnk kért meg, hogy menjek már ki velük, mert nagy szüksége lenne egy süldőre. Megint sikeres voltam, Laci bácsi pedig megtarthatta a névnapját. Két nap múlva úgy gondoltan, meg kellene próbálni a Ducskós erdőn lévő 0-ás sorszámú lesemen is ahol folyamatosan etettem és igen jó disznómozgás volt rajta.
Beiratkoztam és felültem a lesre. Még teljesen világos volt amikor egy jókora kancsi nekilátott a szórón lévő terített asztalnak. Vacsorájának a .30-06-os durranása vetett véget, mely akkorát szólt mint egy ágyú. Visszhangzott az egész környék, hírül adva, hogy megvan a kilencvenkilencedik disznóm. Gyönyörű látvány volt ahogy egyetlen lépés nélkül csak lefeküdt a szóróra. Gyorsan elő a kamerát és felvesszük mielőtt besötétedne. Endre barátom aki állandó kísérőm a hátizsákból elő is bányássza a Rácz Tibi által készíttetett táblát, melyen a 100-as szám látható. A felvételen többször be is mondom, hogy ez csak a tábla főpróbája, mert ez a kis kan csak a 99-es.
Ez a kis csalafintaság aztán betette a kiskaput. A számsorrend megállt. A tábla már majdnem elkopott a rengeteg ki-bepakolástól. Próbálkoztam mindennel, de nem akart összejönni. A balsors kerülgetett. A szórómon áthajtottak több száz birkát, a kirakott kukoricára még a madár sem járt. Máshol minden alkalommal ugyanaz a kismalac jött ki amivel restellettem volna a fényképezést. a búzán malacos kocákkal találkoztam, amit meg nem illik agyonlőni. Hurcoltam egyik helyről a másikra a hordozható magaslest, de csak az eredménytelenség kísért.
Ekkor mondtam Endrének, tüntesse el azt a fránya táblát, ne is lássam többé. Lelkesedésem, na meg a türelmem is lassan fogyni kezdett, de nem adtam fel. Az ukrán–magyar államhatár és Beregdaróc között egy hatalmas, lomos, nádasos rész található, amelynek keleti oldalán egy kis fiatal tölgyes, majd egy zabtarlót követően néhány hektáros kukoricatábla áll. A nádasból középtájon egy akácsor húzódik a zabtarló közepéig aminek a végétől kb. 50 méterre odabiggyesztettem tavaly egy hatalmas magaslest, de ritkán ültünk rajta így aztán nem volt népszerű.
Észrevettük, hogy a nádasból többek között egy magányos disznó is kivált a kukoricára. Megint elkezdődött a hajsza, ám mindig én vesztettem. Már úgy voltam vele, hogy ez csak kirándulás és vadszámlálás. Mert őz meg szarvas minden este jött rendesen, de disznó egy deka sem.
Na mindegy, akkor sem adom fel! És augusztus 10-én Endre barátommal megint kiültünk a nádas mellé. Szépen telt az idő, sorban érkeztek a szúnyogok, őzek. A szarvasok már nem jöttek, mert az ukránok tőlünk légvonalban kb. 1 kilométerre elkezdték csühölni a vadkacsákat. Olyan ropogtatást vágtak mintha kitört volna egy háború. Na ez igen! Itt aztán mereszthetjük a szemünket míg valami kidugja az orrát. Én nem tudom némelyik vadásznak milyen fegyvere lehetett, de az aknavető durranása csak kismiska volt hozzájuk képest. Hogy én miket mondtam, azt most nem részletezem. Aztán megunták, mert közben besötétedett.
Végre CSEND lett. Így nagybetűvel! Gyönyörű, teliholdas este lévén tovább várunk. Mintha az akácsor elején a fiatalosban állna valami! Szemben, mozdulatlanul. A szemem majd kigúvad, de nem merem bevállalni. Nem mernék megesküdni rá, hogy disznó. Mintha tudná, meg sem mozdul. A távcső már majd kinyomja a szemem annyira szorítom. Aztán egy villámgyors mozdulat és eltűnik. Disznó volt, de átvert. Tényleg minden szerencsém elhagyott. Tovább gubbasztunk. Egyszer csak Endre oldalba bök és kocogtatja az óráját, hogy fél tíz van főnök! Megnézem az enyémet, de az még tíz perccel kevesebbet mutat. Oda is súgom, hogy ne szórakozzon velem, azt a tíz percet még kibírjuk, aztán többet ide sem jövünk. Ha véletlenül mégis ide akarnék jönni akkor az előbb mondottakat juttassa eszembe, és beszéljen le róla.
Eltelik néhány perc és ahol az előbb, újra megjelenik egy disznó. De ő most már bátrabb, lassan lépked a csemetésben. Mire felveszem a puskát már megint nem látom. Most mered csak igazán a szemünk, mert tudom, hogy ki fog jönni a kis tölgyesből. A kukorica kissé hátrább van, de csak a tarlón keresztül érhető el. Aztán Endre oldalba bök. Már én is látom szabad szemmel. Közben bekapcsolom a fegyvertávcső világító pontját, hogy jobb legyen a célzás. Rajta vagyok amint ballag keresztül a tarlón, szép nyugodt tempóban. Na most! DURRRR! Éreztem, hogy baj történhetett, mert mintha a lövés előtti pillanatban begyorsult volna és én lemaradtam.
A golyó becsapódása tisztán hallatszott, a disznó megrogyott és visszafordult a nádas irányába. Gyorsan újra töltöttem, de a fiatalosban már csak gyengén láttam a sebzett disznót és a második lövésemmel el is hibáztam. A vérnyomásom 1000, alig kapok levegőt! Én általában nyakon vagy fejbe lövöm a disznót, de ezt elszúrtam. A rálövés helyétol nem messze megtaláljuk a vérnyomot. Bőségesen vérzik, a fák között látszik, hogy a találati magasság is megfelelő, de csak aggaszt, hogy én ezt húsvérnek nézem a keresőlámpa fényével. Hívom is telefonon Ricsei István vadőrünket és tájékoztatom a történtekről. Megbeszéljük, hogy csakis reggel világosban célszerű a további keresés.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Egész éjszaka nem alszom. Kora hajnalban kint vagyunk és továbbmegyünk a vérnyomon. Olyan sűrű, nádas, rekettyés részeken halad össze-vissza a nyom, hogy tovább nem vállaljuk a keresést, mert lehet hogy még él a disznó és könnyen bajba kerülhetünk. Vannak nádfoltok ahol húsz centit sem látunk előre és akkora disznószag van, hogy csak na. Hét óra előtt felhívom Kelemen Attila vadászmesterünket, hogy hozza már ki a Brúnót mert gondban vagyunk a sebzett disznó keresésével. Brúnó Attila kutyája, aki igen spéci a sebzett vadak keresésében. Sikerül is hamarosan bemutatnia tudását! Amint rámegy a disznóra be nem áll a szája úgy ugatja na meg tépi-marja.
Attila odalép a derékig érő lomosba és a rekettye alól támadó disznóra rálő, de 12-es MC -je elakad, nem tölt újra! Még jó, hogy van időm odaadni az én bockomat. Attila második lövése az újra felálló disznó szemei között hatol be és végez vele. Ez izgalmas volt! Derekasan megdolgozott mindenki, beleértve a disznót is. Aztán szépen kivisszük az elejtett disznót a nádasszéli fasorhoz, ahol megkapja az utolsó falatot és a terítéken mögé guggolva az időközben értesített Józsi barátom megkezdheti a fényképek készítését. A disznó két és féléves meddő koca, élősúlyban lehetett olyan 80–85 kg. Endre csak elővakarja a „100. vaddisznóm” feliratú táblát amely most úgy csillog a szememben mintha aranyból öntötték volna…
Ricsei István, Liba Endre, Kelemen Attila na meg a Brúnó!
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login