Vadászat
A vadgazdálkodás kihívásairól Tusványoson
A MEDVE NEM PLÜSSMACI! – Talán csak a vadállomány elszaporodása és az állatok okozta károk gondja közös a romániai és a magyarországi vadgazdálkodásban – derült ki Tusványoson, a Kós Károly sátorban az eredetileg erdőgazdálkodás témában meghirdetett „ERDő nélkül nincs ERDély! – Környezetvédők vs. famaffia” című panelbeszélgetésből.
Az anyaországi helyzetet Szabó Antal vadász, a Zala Megyei Vadászszövetség tagja vázolta. Elmondása szerint Magyarországon a nagyvad, különösen a vaddisznók által okozott károkozások napirenden vannak, aminek elsődleges oka a vadállomány jelentős elszaporodása.
Magyarországon egyértelművé vált, hogy a vad- és az erdőgazdálkodást a továbbiakban nem lehet elválasztani egymástól. „Mind az erdőre, mind a vadra szükség van, viszont ezt az együttállást csak úgy érdemes fenntartani, ha a vad megőrzése nem megy sem az erdős területek, sem a mezőgazdasági kultúrák kárára” – fogalmazott Szabó Antal.
A szövetség képviselője szerint a közelmúltban indult el az a folyamat, amely révén szabályozni kívánják, hogy az erdősítések, a meglévő erdők fenntartása ne a túlszaporodást eredményezze. „Pontosabban ez annyit jelent: úgy telepíteni, fenntartani egy erdőt, hogy az képes legyen eltartani a benne élő vadat” – fogalmazott. E cél nem elérhető a két szakma, az erdészet, valamint a vadászok együttműködése nélkül, utóbbiak esetében viszont a társadalmi ellenállást is le kell győzni.
„Arról próbáljuk az embereket meggyőzni, hogy ennek a szakmának nem az állatok lemészárlása a lényege, a vadgazdálkodás összetett munkakör, és hatásai a közösség szempontjából is hasznosak.”
Szabó Antal továbbá elmondta: sajnos az emberi beavatkozás más nyomaival is kénytelenek szembesülni, így az immunizálás miatt komolyan elszaporodott a rókapopuláció, és a szomszédos országokból Magyarországon nem őshonos fajok is áttelepednek, például az aranysakál a Balkánról.
Stressztényező az ember
A magyarországi meghívottal ellentétben Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, július 20-án, szerda este vitették el a harmadik medvét Tusnádfürdőről, két hét alatt ez volt a harmadik. Szerinte nem az erdőgazdálkodás jelenti a legnagyobb stressztényezőt a vadon élő állatok számára. Néhány hibás emberi tevékenység – a legeltetés, a településfejlesztés, a rendszertelen turizmus és bizonyos mértékben a rendszertelen erdőkitermelés – kikényszeríti a vadakat az erdőből.
A rendszerváltás előtti szabályozás működőképesebb volt, a vadállomány nem volt kisebb, de a felsorolt tényezőknek nem volt ilyen jelentős hatásuk. A tulajdon visszaszolgáltatása, az új erdőgazdálkodási, állattenyésztési szabályok és a településfejlesztés hatalmas stressztényezőt jelent az erdélyi élővilág számára. Ehhez hozzájön még az állam félszeg viselkedése, hogy képtelen kidolgozni átfogó és hatékony jogszabályrendszert az olyan különleges és jelentős fajokra, mint a medvepopuláció, tehát képtelen normális életteret és az emberekkel való egészséges együttélési lehetőségeket teremteni a nagyvadaknak.
Szintén jelentős mulasztása az államnak, hogy noha uniós források is rendelkezésre állnak, továbbra sem végeztek alapos genetikai elemzést a medvepopuláción, ennek nyomán a létszámbeli változásokra sincs rálátásunk. A vadkárokat illetően az állam nem tanul a rossz tapasztalatokból, gyakorlatilag fenntartja nyűgként, hogy évente számtalan károsult fordul hozzájuk kártérítési kéréssel, viszont ezek rendezése sem kellően dinamikus és hatékony.
Korodi Attila úgy véli: összetett megoldásokra lenne szükség a vadgazdálkodás területén minden egyes faj esetében. „Aki úgy gondolja, a puskagolyó a megoldás, az is téved, aki pedig az ellenkezőjét állítja, az is” – fogalmazott a képviselő. A volt környezetvédelmi miniszter szerint az egyetlen járható út, ha mindenki, akinek valamely módon köze van az erdőhöz, a fentebb említett tevékenységek révén tisztában van a rá vonatkozó szabályokkal, azaz tudja, mit lehet tenni és mit nem.
Hozzáfűzte: a kormány immár két éve halogatja egy vonatkozó intézkedéscsomag elfogadását, amelyet még az ő minisztersége végén állított össze egy szakértői csoport, s amelyet a Környezetvédelmi Minisztériumban senki sem vállalt fel azóta sem. „Bukarestben a medvekérdést plüssmacikérdésként kezelik” – fogalmazott. Emiatt csak részmegoldások, tűzoltás jellemző – lásd az évente kilőtt pár medvét –, miközben esélyt kéne adni a természetes létszámszabályozásnak és más folyamatoknak. Valamiért félnek hozzányúlni a kérdéshez, a társadalmi reakcióktól tartanak, miközben egy koherens rendszer bevezetése mindenki számára csak nyereséget hozna.
El lehet vitetni a medvéket, a már elszállított példányokon kívül még majd el lehet vitetni még egyet, de jönnek helyette mások, szóval ez sem megoldás – mondta. Szerinte ugyanakkor baj van a populációval is, valóban vannak olyan gyenge egyedek, amelyek leszorulnak az emberlakta településekre, amelyek megtanulják, hogyan szerezhetnek könnyen táplálékot az embertől. Ezeket már nem lehet szerinte visszavadítani, hiszen sok esetben már az anyamedve tanítja meg arra a kicsiket, hogyan kell guberálni.
A Szent Anna-tónál triatlonversenyen is szembesült a probléma mértékével, fényes nappal pár méterre a versenyzőktől ott volt a medve. Egészséges medvepopuláció akkor fog ismét visszaállni, amikor majd a medve az emberrel találkozva megfordul és másik irányba menekül – szögezte le.
3szek.ro/transindex.ro
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund



You must be logged in to post a comment Login