Az útkezelő, a vadásztársaság, az autós és persze a vadállat is felelős lehet az olyan balesetekért, amikor autó ütközik valamilyen útra tévedő állattal. A kár megtérülése nagyban függ attól, hogy kinek a hibája állapítható meg, ezért nem mindegy, hogyan járnak el a sofőrök az ilyen balesetek után.

Szombat este 10 óra, Mogyoród külterülete, egy mellékútvonal pár száz méterre az M3-as autópályától. Kollégánk hazafelé tartott a sötétben, amikor az út melletti árokból nekiugrott egy őz az autója jobb elejének. Az állat elpusztult, a vadonatúj, tízmilliós tesztautóban ránézésre közel egymillió forintos kár keletkezett. A kihívott rendőrök helyszínelése közben megérkezett a területileg illetékes vadásztársaság embere is, aki végül elvitte a tetemet.

Egymásra mutogatnak

Az úton nem volt kihelyezve a vadveszélyt jelző tábla. „Az általunk vadászott területen több helyre kértünk már két éve vadveszélyt jelző táblákat a közútkezelőtől. Sok ilyen balesetünk van, de régóta húzódik az ügy, azóta nem rakták ki a táblákat” – közölte az [origo]-val Cseri Sándor, a területileg illetékes Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság vadászmestere.

Különösen az őzbakok májusi területfoglalása idején találkoznak sok hasonló esettel Cseriék. A vadásztársaság által felügyelt terület (Budapest keleti szélétől Mogyoród környékén át Gödöllőig) rendkívül lakott és nagyon tagolt, ráadásul autópálya szegélyezi, ami Cseri szerint sokszor megzavarja a vadállatok ösztönszerű vándorlását.

A vadászati törvény szerint a helyi vadásztársaság kezdeményezheti a mindenki által ismert, ugró szarvast ábrázoló táblák kihelyezését. Ezt balesetek után tehetik meg, vagy ha nem volt baleset, de vadveszélyes az adott útszakasz, vagy akkor is, ha a környezet indokolja. Például amikor az út egyik felén erdő, míg a másikon tó vagy folyó található, ahová inni járnak az állatok.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megkeresésünkre közölte, hogy március közepén több táblát kihelyezett a 3-as főút Budapest és Gödöllő közötti szakaszán. Ezt követően újabb táblák felszerelésére adott közútkezelői hozzájárulást, így szerintük „a kérdéses ügy kezelése és megoldása az említett vadásztársaság intézkedésére vár”.

Elkerülni a további baleseteket

De mi is a teendő, ha vadat gázolunk? Először is mindent meg kell tenni a további balesetek elkerüléséért. Amennyire lehet, félre kell állni az útból, villogtatni az elakadásjelzőt, és az autó mögött a szükséges távolságba kitenni a fényvisszaverő háromszöget.

Azonnal értesíteni kell a rendőrséget, amely maga hívja ki a helyi vadásztársaság emberét. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, fényképeznek, felveszik a sofőr adatait, egyúttal megpróbálják megállapítani, hogy a KRESZ szerint közlekedett-e a sofőr, valamint, hogy jelzi-e tábla a vadveszélyt. Mindez a sofőr biztosítójának lesz fontos az ilyen baleseteknél jellemzően többszázezres károk kiegyenlítésekor.

4,5 milliós őzkár, kilencmilliós vaddisznókár

„Gazdaságosan nem lehetett már javítani, így a totálkáros autóra közel 4,5 millió forintot fizettünk ki a casco-biztosítás alapján” – mondott egy szélsőséges példát saját ügyeik közül Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárszakmai és kárfelvétel irányítási igazgatója. Mivel a szélvédőt betörő, majd az utastérben landoló szarvastehén súlyos sérülést okozott a sofőrnek, az Allianz balesetbiztosítást is fizetett.

Vannak forintban ennél is súlyosabb ügyek. Cseri Sándoréktól éppen most követel kilencmilliót egy autós, mert az M3-as autópályán egy odatévedt vaddisznóval ütközött. „Az utak létesítését szabványok határozzák meg, amelyek autópályák esetén előírják a védelmi kerítést. Az autópálya fizetős szolgáltatás, amiért cserébe az üzemeltető vállalja, hogy biztonságos, nagy sebességű közlekedést biztosít” – közölte Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogásza.

Szintén szélsőségesnek mondható az a baleset, amikor olyan erővel rohant egy Opel Combo oldalának a vaddisznó, hogy az árufuvarozó megpördült. Zsombori Levente, a Generali gépjármű-kárrendezési divíziójának vezetője szerint a kocsit szinte minden oldaláról összetörte a közeli korlát, számos karosszériaelemét cserélni kellett a fényszórók mellett.

Hogy pontosan mennyi ilyen ügy van egy évben, arról nincs statisztikája senkinek. Székely szerint nem is lehet, ugyanis egy jelentős részüket be sem jelentik. Az ORFK is csak azokat a kevésbé jellemző baleseteket összegzi, amelyekben megsérült az autós, ezekből 46 volt tavaly. Az általunk megkérdezettek szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy valószínűleg ezer feletti kisebb-nagyobb vadgázolás lehet évente Magyarországon.

Mikor ki a felelős?

A hosszú ideje vadgázolásos ügyekkel foglalkozó Székely szerint több felelőse lehet ezeknek a baleseteknek. Az út kezelője a táblák, kerítések kihelyezéséért és megfelelő állapotáért felel, a vadásztársaság a táblák kérvényezéséért és azért, hogy miatta ne kerüljön vad az útra (például hajtáskor), az autós pedig a KRESZ betartásáért.

• Tovább a teljes cikkre (cascobiztositas.clb.hu)