Keressen minket

Vadászat

28 esztendő a Nimród főszerkesztői posztján

Közzétéve:

Feltöltő:

KÁRPÁTALJA | A mai negyven-ötvenesek talán emlékeznek még rá, amikor bizonyos külföldi magazinok kézről kézre jártak, és bibliai megbecsülést élveztek. Volt ugyanis ebben az időszakban egy magyar újság, ami sok tizenéves fiú számára a legendák birodalmát jelentette. Kalandok, fegyverek, régi nagy világjárók, vadak és vadászok köszöntek vissza az oldalairól. Nos, ez a lap volt a Nimród.

Ha kezünkbe került, faltuk minden betűjét, hiszen egy olyannyira más vadászvilág mutatkozott be benne, amit mi itt a szocialista Szovjetunióban elképzelni sem tudtunk.

Aztán minden megváltozott. Kinyíltak a fizikai és eszmei határok és egyszer csak azt tapasztaltam, hogy elsőéves egyetemistaként ott fúvok bodor füstfelhőket pipámból Homonnay Zsombor szerkesztőmunkatárs társaságában, ahol ez a lap születik. Horribile dictu talán még e pipázgatások is hozzájárultak ahhoz, hogy zsurnaliszta legyek, no de nem akarom önvallomásokkal untatni a kedves olvasót. Mert miért is ragadtam most klaviatúrát? Nos, csak azért, mert volt abban az időszakban egy ember, aki majd három évtizedig – egész a legközelebbi közelmúltig – ült a híres kittenbergeri bivalyszarv alatt, a főszerkesztői székben.

Ő dr. Zoltán Attilla, aki két hónapja dr. Kovács Zoltánnak, a 2021-es „Egy a természettel” Vadászati Világkiállítás kormánybiztosának adta át a lap kormányrúdját.

Vele beszélgettünk egy amolyan „akasszuk a hóhért” (vagyis adjon interjút a zsurnaliszta) diskurzus keretein belül.

– Hogyan emlékszel vissza a Nimródnál eltöltött 28 esztendődre?

 Csak örömmel – csillan meg a jól ismert huncut mosoly öreg barátom szemében – hiszen az a huszonnyolc év (pont ennyi ideig ült a főszerkesztői székben Kittenberger Kálmán is) rengeteg szépet és jót hozott. A rosszat meg úgyis gyorsan elfelejtem. Tudod, igen érdekes időszakban vettem át a Nimródot. A rendszerváltás hajnalán jártunk, és érződött, hogy az egész társadalmat, így a vadászok társadalmát is gyökeres változások járják majd át. Újítani kellett és ez nem volt egyszerű. Az a formátum, ahogy a lap a hatvanas-hetvenes években megjelent, a kilencvenes évekre óhatatlanul túlhaladottá lett, hiszen az újság igen rossz nyomdai minőségben, zömében fekete-fehérben jelent meg, ami akkorra vállalhatatlanná tette. Égetően fontos volt lépni e téren, mert a rendszerváltás sajtóliberalizációjának köszönhetően feléledt a konkurencia is. A Magyar Vadászlap, Magasles, Venátus Magazin, hogy csak a legnívósabbakat említsem, arra kényszerítette a Nimródot, hogy haladjon a korral. A jó értelemben vett versenyhelyzet viszont minden oldalnak jót tett, az igazi nyertesek meg az olvasók lettek.

– Hogyan sikerült talpon tartani a Nimródot?

 A legfontosabb az anyagi alapok megteremtése volt. Én pedig, amit tudtam e téren, megtettem. A belvárosi József nádor téri szerkesztőséget feladtuk, kiköltöztünk a Vérmezőre, a Medve utcába, megjelentek a reklámoldalak, és persze a Vadászkamara is igyekezett tulajdonosként eleget tenni kötelezettségeinek. Ennek köszönhetően a Nimród mind küllemben, mind tartalomban „kiszínesedett”.

– A kinyíló világ viszont neked is új ötleteket adott, hiszen egyszercsak megjelent a Nimród Safari, ahol olyan nagyrabecsült vadászok kezdtek publikálni, mint Hídvégi Béla bácsi, dr. Gergely Imre vagy Ugray Tamás…

 A rendszerváltás és kapitalizmus lehetővé tette, hogy a magyar vadászok egzotikus, a vasfüggöny által addig elzárt vidékekre is eljussanak. Ez hozta létre a Nimród Safarit, ami a magyar nagyközönségnek is elhozta a trópusok és a sarkvidékek egzotikumát. Gergely Imre barátunk meg pláne termékeny szerző lett, hiszen a háború után ő volt az első magyar vadász, aki összehozta a nagy afrikai ötöst (oroszlán, leopárd, elefánt, rinocérosz és bivaly) és több mint tucatnyi alkalommal járt Afrikában. De jogosan említetted Ugray Tamást vagy Hídvégi Bélát is, akik az ázsiai és észak-amerikai, embert próbáló magashegyi vadászatokba nyújtottak bepillantást.

– Meglepő módon határon túli magyarok is publikáltak mind a Nimród, mind a Nimród Safari oldalain, gondolok itt az „öreg” dr. Gyimesi Györgyre és fiára, Gyurira akik Szlovákiában élő királyhelmeci magyar vadászok…

 Nem volt ebben semmi meglepő, mindig örömmel biztosítottam teret minden magyar vadásznak, hogy elmondja tapasztalatait-mindennapjait, ahogy neked is megjelentek kárpátaljai beszámolóid. Véleményem szerint a magyar vadászok összetartó mikrokozmoszában a határon túliaknak is szerves szerepet kell vállalniuk. No, de e téren van még egy-két ötletem, mert a Nimród éléről ugyan leköszöntem, de azért, dacára a hetvenkét esztendőmnek, szeretnék még megmaradni a pályán.

– Nevezetesen…

 Egyrészt az elektronikus újságírásban Hunor Webmagazin és Safari Magazin néven publikálgatunk ifjú kollégáimmal, másrészt az általad említett Nimród Safari megújulva, alaposan átalakulva Hunor Safari néven jelenik majd meg. E lapban viszont már nem csak a vadászokat, hanem az erdészektől a természetfotósokig, a gombászoktól a vadgyümölcsgyűjtőkig, a madármegfigyelőktől az egyszerű bakancsos túrázókig minél szélesebb rétegeket igyekszünk majd megszólítani.

A kedves kárpátaljai vadásztársak pedig keressenek bennünket a www.hunormagazin.hu oldalon, mert várjuk ám őket, észrevételeiket és beszámolóikat is.

– Dr. Kovács Zoltánnak, az utódodnak mit kívánsz?

 Csak azt, hogy vigye sikerre terveit. Legyen olyan sikeres a 2021-es Vadászati Világkiállítás – melynek sziszifuszi terhei a vállát nyomják –, mint amilyen a 1971-es volt. Legfőképp pedig sikerüljön megtartani a Nimródot továbbra is a magyar vadászok kedvenc sajtóorgánumának, valamint őrizze meg azt a kittenbergeri örökséget, melyet magam is igyekeztem – hol jól, hol kevésbé jól, de mindig tiszta szívből – szolgálni.

kiszo.net

Vadászat

Akció a fatolvajok ellen

A lajosmizsei rendőrök november 12-én közös akciót szerveztek vadászokkal, erdészekkel és polgárőrökkel. A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott Lajosmizse környékén

Published

on

A lajosmizsei rendőrök november 12-én akciót hajtottak végre a polgárőrökkel, a lajosmizsei és a kerekegyházi közterület-felügyelőkkel, az Aranyhomok Vadásztársaság és a Kiskunsági Erdészeti és Faipari (KEFAG) Zrt. munkatársaival, amelynek célja a falopás megelőzése és az áldozattá válás megakadályozása volt.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

Az akcióban részt vevők bejárták azokat a területeket, ahol az illegális fakitermelés gyakori probléma, valamint részletesen áttekintették a falopás elleni fellépés leghatékonyabb módjait. Az erdészek megosztották tapasztalataikat arról, hogyan lehet az erdőterületeken mozgást észlelni, valamint bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyeket egy legális faadásvétel során ellenőrizni kell. Ezt egy faszállító teherautó megállításával és ellenőrzésével a gyakorlatban is szemléltették.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

– Cél, hogy hatékonyabban együttműködjünk az erdészekkel, valamint megelőzzük a falopást és az áldozattá válást – mondja Czigány János alezredes, a Lajosmizsei Rendőrőrs vezetője. – Az elmúlt időszakban lépéseket tettünk az illegális fakitermelés megfékezésére. Rendszeresen ellenőrizzük a közutakon a fát szállító járműveket, amelyeknek megfelelő dokumentummal, szállítólevéllel, illetve cég esetében vágási engedéllyel is kell rendelkezniük.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

Az alezredes hangsúlyozta, a tűzifavásárlóknak különösen óvatosnak kell lenniük, mert az illegális árusok gyakran becsapják őket. Fontos, hogy a vevők átgondoltan válasszák meg a tűzifabeszerzési forrást, és mindig ellenőrizzék az eredetet igazoló dokumentumokat. Az akció résztvevői rámutattak arra is, alapvető a jó kommunikáció a rendőrség és az erdészeti szervek között, hogy az esetleges gondokat gyorsan és hatékonyan kezelhessék.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

De nemcsak a faállomány védelme volt a cél, hanem az erdők egészének megóvása, beleértve az állatvilág biztonságát is. A rendőrök megnézhették, amint az erdészek szórást hajtottak végre az állatoknak az erdőben.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

– A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott. A hatóságokkal való együttműködés óta azonban jelentősen csökkentek az ilyen típusú bűncselekmények.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

Azonban az ördög nem alszik, a megelőzésnek nagyon fontos – mondta Madácsi Sándor, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, aki szintén megjelent az eseményen.

Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség

Az akciót sikeresnek értékelték, és a jövőben is terveznek hasonlókat, hogy tovább javítsák a közös fellépést az illegális tevékenységek ellen.

Forrás: Rádi Mónika – Rendőrség

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”

Published

on

2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a mi vidékünk: a Nagy-Sárrét.

Vendégségben Biharnagybajomban. Forrás: Földesi János / Agro Jager

Az első hajtásban nem sikerült a lőnöm semmit. Jóformán mindent betakarítottak a gazdák és a vadászatvezető úgy rendelte, hogy csoportokban, csatornákat, fasorokat hozzunk fel és középen majd legyen egy összehajtás. Szépen lassan meg-megállt a traktor és hol ketten-hárman, hol négyen-öten szálltak le. Osztottuk a kutyákat is, hogy kerüljön minden csapatba. Jól indult a reggel és a nap is kisütött. Repült a fácán, szaladt a nyúl. Igazán szép napunk volt, amolyan vadászias volt minden, így mondták már reggel az idősebb vadászok.

Trófeám, szajkóm kék tolla a kalapomra került. Fotó: Földesi János / Agro Jager

Úgy 11-12 óra felé járhatott az idő, amikor összegyűlt mindenki az összehajtásnál és nekifogtunk a második hajtásnak. Ahogy állt fel a hajtás, barátom ment elől a Lovasi erdő széléhez! Kerítette az oldalt. Mondom neki:
– Figyelj már! Te lőttél ma nyulat?
– Igen – feleli.
– Nem cserélünk helyet? Mert én még úgysem lőttem ma nyulat és hátha az erdőből kitörne egy.
Egy percet sem hezitált és na, igen jól esett, mert hát tényleg nem lőttem és itt felénk így megy.
– Gyere akkor! – felelte, amiben éreztem, hogy sürget is, mert össze kell zárni az oldalt. Hát nyakamba kaptam a lábaimat.

Megállt és úgy cseréltünk. Nem szólt emiatt senki és várni se kellett ránk. Hú, nagyon jól esett ám. Ha nem is régen vadászok, azt tudja az ember, hogy ki milyen. Felénk gyorsan kiderül ám az ilyesmi!

Konferencia Debrecenben! Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!

Már a hajtás vége fele jártunk, de egy darab nyúl se volt az erdőben, ami felém jött volna. Bent ugrott, de nem vette felém az irányt. Ott leselkedek, töröm az avart, mikor szól a barátom:

– Te Jani! Figyeld csak a szajkókat!
Láttam én a madarakat, de lövést nem sikerült rá tennem. No, elég az hozzá, hogy a leállók rájuk lőttek, kidupláztak, de egy sem esett le. Ekkor jött az izgalom, mert vissza fordultak és nekem repültek!

Egy kicsit ívesen jöttek felém. Felkaptam a puskámat és az első lövésre meg sem billent,  amelyiket célba vettem. Ekkor rádupláztam, de ekkor már eléfogtam rendesen vagy két métert! A puska elsült és a madár a földre zuhant!

Vadászmester úr avat, de tudtam, hogy vár rám még a híres bajomi avatás! Forrás: Földesi János / Agro Jager

Fülig érő szájjal birtokba vettem életem első mátyásmadarát, de mit ne mondjak, jobban örültem neki, mint egy mezei nyúlnak!

A vadászat végén azután részese lehettem a “híres bajomi” avatásnak is – egészen testközelből! Első avató a vadászatvezetőnk volt, akit Laci bácsi követett. Beszélik még, hogy úgy 50 éve deres is volt a vadászháznál, azon végezték a műveletet. Hála Istennek, engem kint a terítéknél avattak fel!

A híres bajomi avatás. Egy kicsit elgondolkoztam, mielőtt felálltam. Forrás: Földesi János / Agro Jager

Laci bácsi mondókája sokáig elkísér, amit most itt, az Agro Jager felületein meg is osztok mindenkivel. Úgy gondolom, hogy sokáig elkísérnek a szavai!

“Fájdalmat okoztál e vadnak, ezért neked is egy kicsi kijár belőle!”  – és úgy suhogott a pálca, hogy azt, míg élek nem felejtem el!

Így lett Biharnagybajomból két avatópálcám. Fotó: Földesi János / Agro Jager

Így lett nekem két avatópálcám és lettem szajkóvadász Biharnagybajomban, ahová, remélem még nagyon sokat eljárhatok. Köszönöm a meghívást és üdvözletemet küldöm a bajomi vadászoknak Sárrétudvariból!

Ez az én első szajkóm elejtésének a története.
Földesi János

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Elindult a #vadateszem kampány

Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása

Published

on

Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.

Fotó: AM

A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.

Ábra: AM

Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.

Forrás: AM

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom