Vadászat
Visszanéző (1937): Vélemények a nádifarkasról
Nusszer Lajos iskolafelügyelö nádifarkast lőtt 1937-ben.
A nádifarkas problémája, mely a zoológusoknak régóta nem csekély fejtörést okozott, látszólag a megoldáshoz közeledik. Nusszer Lajos iskolafelügyelő egész szokatlan külsejű állatot lőtt, melynek fényképét Kittenberger Kálmánnak, a Nimród cimű vadászujság szerkesztőjének és tulajdonosának elküldte.

Fotó: Magyarság, 1937. április (18. évfolyam, 72-97. szám
A szerencsés vadász azt hitte, hogy kutyának és rókának összeházasodásából származó korcs. Jelen sorok írója a fénykép megtekintése után csakis elvadult kóborkutyára gondolt. Egyike azoknak a meghatározhatatlan fajú és származású keverékeknek. mely külsejét leginkább valamely közeli vagy távoli ősből eredő farkaskutyavér átütő erejének köszönheti.
Kittenbergemek hosszú gyakorlat és az összehasonlító zoológia iránti természetes hajlandósága által tökéletesített éleslátása ebben az állatban a sakált ismerte fel.
A sakál ugyanis a Földközi-tenger déli és keleli partvidékének, Afrikának és az ázsiai kontinenshez tartozó délvidéknek a lakója. Szórványosan a Balkán félszigeten is található, Magyarországon való előfordulása pedig csak igen szórványos, időbelileg több évtized által elválasztott esetekből volt megállapítható. Az állat rendkívüli nagysága és súlya, nevezetesen 130 cm (orrhegytő! farka hegyéig mérve) és 13 kg, olyan tények, melyek Kittenberger állításának látszólag homlokegyenest ellentmondanak. Jelen sorók írója is Kis-Ázsiában számos sakálbőrt látott, melynek a fenti módon mért hossza, alig haladta túl a 100 cm-t.
Éhik Gyula professzornak annál meglepőbb a megállapítása, aki főleg a beküldött koponyának a múzeumbeli sakálkoponyákkal való összehasonlítása alapján, a Nusszer-féle állatnak sakálmivoltát, minden kétséget kizáró határozottsággal állapította meg.
Igen természetes, hogy a Nusszer-féle sakál, a jelenleg Ázsiában és Afrikában nagy mennyiségben élővel, nem teljesen azonos.
Valószínűleg annak egy nagyobb és testesebb vállfaja, mely valamikor a magyar Alföld nádasaiban „nádi farkas” néven élt. Ha Nusszer példáját többen követhetnék, úgy a kérdés végleges megoldása valószínűleg nem késne sokáig. A magyar zoológia tudomány érdekében a fent nevezett szerencsés vadászon és lelkiismeretes gyűjtőn kívül, Kittenberger és Éhik mindenesetre igen elismerésre méltó munkát végeztek
Dr. Éhik Gyula előadása a tyukodi sakálról
Lapunk munkatársa: dr. Éhik Gyula egyetemi m. tanár június 4-én, pénteken mutatta be a Kir. Magy. Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának ülésén, tudományos körök előtt, a tyukodi sakált. Éhik tanár előadásának lényegét a következőkben foglalhatjuk össze. Oly felfedezés, melynek megállapítása rendkívül nagy nehézségekbe ütközött, ha az ember tekintetbe veszi azt, hogy igen sok körülmény annak a valószínűségét kétségessé teszi, vagy pedig a kérdéses állat sakálmivoltának homlokegyenest ellentmondani látszik.
A tyukodi sakál eltér a törzsfajtól, annál nagyobb, koponyája nagyobb és szélesebb, s így nem lehet délről hozzánk vetődött, kóbor állat, hanem egy, már a helyi viszonyokhoz módosult új alfaj. A sakál eddig könnyen elkerülhette a szakemberek és a vadászok figyelmét, mert rendkívül hasonlít egy elvadult, kisebb termetű farkaskutyához. Szinezetében feltűnő az oldalak és a végtagok élénk rókavörös szine, valamint a torok és a has hófehér volta. Farka rövid, bozontos és vége tompán lecsapott. Kérjük olvasóinkat, hogy minden ehhez hasonló elejtett állatnak a bundáját és az egész csontvázát (penis csontot is!), mielőtt eldobnák, megvizsgálás céljából küldjék be a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába (Budapest, VIII., Baross-u. 13.).
Éhik tanár a magyar sakált a nádifarkassal tartja azonosnak. Ezt a feltevést bizonyítják:
1. Az ötömösi Geréby György birtokában lévő, nádi- farkas-vadászatot ábrázoló kép, amelyen a nádifarkas rövid és tompafarkú és éppoly kicsi állat, mint a sakál.
2. A sakálról a régi magyar irodalom is megemlékszik a farkassal kapcsolatban. A régi, legendás szakállas farkas, még régebben szakállos-farkas név Pethe szerint (1815) eredetileg sakálos-farkas név volt, s így a sakált jelentette.
3. A nádifarkas név akkor bukkan fel az irodalomban, amikor a szakállos-farkas név legendás jelentőségűvé változik.
4. A tyukodi sakál külön alfaji volta is arra utal, hogy ez az állat régi tagja faunánknak, s minthogy sakál néven sohasem szerepel az irodalomban, csak a nádi-, réti-, sakálos-farkassal lehet azonos.
Végül az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a régi vadászati irodalomban olyan farkasvadászat-leírást is olvashatunk, amelyben szereplő farkasok, nyilvánvalóan csak sakálok lehettek (Vadász- és Versenylap, 1878. január 16.). Ez azt bizonyítja, hogy a sakált, mint ilyent nem ismerték, kisebb termetű farkasnak nézték. Helyenként ezt a kisebb termetű <<farkast>>> nevezték nádi- vagy rétifarkasnak. Azonban nádasainkban a nagyobb termetű közönséges farkas (Canis lupus) is élt. Aki vadászatai közben csak ezekkel találkozott, az a nádifarkast csak nádasban élő farkasnak vèlte, a tapasztalatai alapján kisebb termetűnek nézték. Helyenként ezt a kisebb termetű <<farkast>>> nevezték nádi- vagy rétifarkasnak. Azonban nádasainkban a nagyobb termetű közönséges farkas (Canis lupus) is élt. Aki vadászatai közben csak ezekkel találkozott, az a nádifarkast csak nádasban élő farkasn vélte, s tapasztalatai alapján a kisebb terme nádifarkast mesének tartotta. Aki nádifarkas (sakált) lőtt, az akár megesküdött a nádifarkas kisebb voltára. Ez adott okot állandó vitára az irodalomban s ez tette lehetetlenné a nádifarkas pontos meghatározását pusztán az irodalmi adatok alapján.
Forrás: Magyarság, 1937. április (18. évfolyam, 72-97. szám) 1937-04-04/75. szám, Nimród, 1937 (25. évfolyam, 1-36. szám) 1937-06-20/18. szám,
Vadászat
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.

A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.

Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?
Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.

Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.
– Szállást? Ebédet adunk-e?
– Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.

Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:
– Erikát hívjuk, ugye?
– Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!
Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?
– Kinek a telefonszámát adjuk meg?
– Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
– Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!

Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
– Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!

Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.

Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos
Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:
Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…
Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099
Agro Jager News
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.

Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.
Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.

Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.
Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.

Magyarország legnagyobb vadászati portálja
A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.

Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.
Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.

Ebbe a vederbe szorult az őz feje.
Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!
Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület
Vadászat
Rapsic testvérpár bilincsben
A Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával fogtak el két orvvadászt Tapolcán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Három Tapolca környéki helyszínen csaptak le a rendőrök. Orvvadászat, lopás és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt folyik nyomozás a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon egy tapolcai testvérpárral szemben. Összehangolt akcióban – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával – december 3-án hajnalban csaptak le a két férfira Tapolcán, illetve az egyik környező településen.

Fotó: TEK
Az 53 éves férfi augusztus közepe óta úgy ejtett vadakat több vadásztársaság területén is, hogy nem volt engedélye hozzá, ezért az egyik hozzátartozója nevére kiállított vadászigazolványt használta. A jelenlegi információk alapján a vadak elejtéséhez tiltott vadászati eszközöket használt.
Az elejtett állatokat ellopta, majd a húsukat vélhetően értékesítette. Az így okozott kár meghaladta a több millió forintot. A nyomozók a kutatások során az egyik autó csomagtartójában megtalálták a legutóbb elejtett, krotália nélküli szarvast.
A tapolcai elkövető többször is átadta lőfegyverét az engedélyekkel szintén nem rendelkező, 46 éves testvérének, akit ugyanúgy orvvadászat miatt fogtak el.

Fotó: TEK
Mindkettejüket kihallgatták, és őrizetbe vételük mellett kezdeményezték a letartóztatásukat.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131







