Vadászat
Afrikai sertéspestis – mennyire érintettek a Sopron környéki vadak?
Közepes kockázatúvá minősítették Győr-Moson-Sopron megye keleti felét az afrikai sertéspestis okozta veszélyeztetettség elemzésével foglalkozó szakemberek. Ez a járvány az emberre nem veszélyes, de a vaddisznó- és házisertés-állomány tekintetében az elmúlt évtizedek legnagyobb problémájának tekintik.

Prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora
Ez a vírusos betegség elsősorban Afrikára jellemző, de 2007-ben bekerült Grúziába és onnantól kezdve szinte megállíthatatlan lett a terjedése. Az Európai Unióban 2014-ben jelent meg ez a típusa, nevezetesen Lengyelországban és a Balti-államokban. Magyarországon először 2018-ban mutatták ki Heves megyében a vírust, amely továbbra is jelentős ugrásokkal terjed.
– Már egész Kelet-Magyarország fertőzött, hiszen az afrikai sertéspestis átjött Ukrajnából és Romániából is, vélhetően vaddisznóállományok révén – emelte ki prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora.
– Különös probléma, hogy a vírust a Duna sem tudta megállítani, ugyanis nemrég kimutatták a Pilisben. Először egy vadaskertben, aztán történt egy kitörés, így már szabad területen is jelen van – fűzte hozzá.
Ez azt jelenti, hogy már a Dunántúl jó része is erősen veszélyeztetett: csak három olyan megye van, amelyet alacsony kockázatúnak sorolnak be – és Győr-Moson-Sopron megye nem tartozik ezek közé.
– Megyénk keleti részét is közepes kockázatúvá nyilvánították, ami nem azt jelenti, hogy megjelent ott az afrikai sertéspestis, de fennáll ennek a veszélye – osztotta meg velünk a rektor.
– Alacsony kockázatúnak jelenleg csak Vas, Zala és Baranya megye van besorolva. Az összes többi erősen veszélyeztetett. Azonban azt kell mondanom, hogy a vírus bárhol, bármikor megjelenhet. Ugyan a terjedése vaddisznóállományokban a szakirodalom szerint évente csupán ötven kilométer környékén mozog, viszont a házisertés-készítmények révén, vagy a lábbelikre tapadt sárral könnyedén behurcolható akárhová – fejtette ki.
– A vírust mentesíteni nehéz: Spanyolországban ez negyven évbe telt. Azzal kell számolnunk, hogy viszonylag sokáig itt lesz velünk ez a probléma. Én a rövid, esetleg középtávú megoldást kizárólag abban látom, hogyha sikerül olyan vakcinát kifejleszteni, amely mentesíti a vaddisznóállományt a járvány alól. A probléma az, hogy a vírus rendkívül ellenálló, tehát több évig is képes ott maradni az erdőterületen – fűzte hozzá.
A vakcina kifejlesztésében vannak előrelépések: nemsokára elkezdenek tesztelni egy, a Spanyolországban és Portugáliában, illetve Franciaországban pusztító sertéspestis ellen kifejlesztett készítményt Magyarországon is. Csupán az a kérdés, hogy ez a hazánkban jelenlévő vírustörzsre hatással lesz-e, ugyanis itt az eredetileg Kelet-Afrikában jellemző 2-es vírustörzset azonosították – a szakemberek azonban bizakodóak.
A rektortól megtudtuk: az afrikai sertéspestis már az 1950-es évektől kezdődően jelen volt Európában. Elsősorban jellemző volt Spanyolországra és Portugáliára, de kimutatták régebben még Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban is – ez utóbbi államban Szardínia-szigetén állandóan jelen van.
sopronmedia.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE

