Vadászat
Értekezés a vadászatról 2. rész
BAYER ZSOLT | Az eltelt tíz évben jelentősen nőtt a hazai nagyvadállomány és a terítékre került vadak száma.
Jómagam hatéves koromban határoztam el, hogy vadász leszek, ebben a fő bűnös Kittenberger Kálmán éppúgy, mint Fekete István vagy éppen Karl May, vagyis gyermekkorom első olvasmányai. Ehhez képest ötven is elmúltam, amikor letettem a vadászvizsgámat, s azóta szenvedélyesen vadászom, többek között Semjén Zsolttal, aki első gimnazista korunk óta a barátom, ha valaki még nem tudná.
Ha megengedik, nem térek ki most a vadászat ethoszára, nagyszerűségére, tradíciójára, Kittenberger, Fekete István vagy éppen Széchenyi Zsigmond csodájára, az elejtett vad fenségességére és szakralitására, a vadászat és a vadvédelem, természetvédelem magától értetődő összetartozására. Ellenben el kell mondjam a kedves olvasónak, engem annyira beszippantott mindez, hogy vénülő fejjel beiratkoztam az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karának (EKE AVK) vadgazda mérnöki szakára, sikeresen abszolváltam az első évet, hátravan még két és fél, amelynek végén tehát vadgazda mérnök leszek, s mint ilyen, hivatásos vadász is egyben. Még rengeteg tanulnivalóm van, de talán mégis kicsit többet tudok erről az egészről, mint például a Tóta Winding, amivel persze nem tettem magasra a lécet. S ha a vadászat ethoszáról nem is, de néhány adatról mégis beszámolok önöknek, már csak a vadászati világkiállítás hasznossága, értelme, megtérülése miatt is.
Vessünk egy pillantást először a vadászati turizmus jelentőségére.
Ehhez hívjuk segítségül a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézetének Vadászatszervezés, vadászati turizmus, vadászetika című egyetemi jegyzetét (írta/szerkesztette: dr. Barta Tamás). Ebben egyebek mellett a következőket olvashatjuk: „A turizmus egyik speciálisnak tekinthető területe a vadászati turizmus, olyan utazás, ahol a fő cél a vadászat, a hobbiturizmus kategóriába sorolható. Befolyással van rá a gazdasági viszonyok fejlettsége, a közlekedési lehetőségek, továbbá a vadászok számának alakulása. A vad óvása, életének tiszteletben tartása mellett a vadászok fő motivációja a vad megfigyelése, az élményszerzés, amelyhez nem mindig, de hozzátartozik a vad elejtése is. Eközben mind a külföldi, mind a belföldi vadászok a hagyományos értelemben vett turisztikai szolgáltatásokat is igénybe veszik.
25–26 ezer külföldi vadász évente – azért ez nem elhanyagolható szám. S vajon mennyi pénzt hagynak nálunk? „Attól függően, hogy az adott szolgáltatáshalmazból a külföldi vadász mit vesz igénybe, egy átlagos, három vadásznapot tartalmazó programcsomag díja 300 és 1000 euró között változhat.” Tapasztalataim szerint ez inkább a felső, ezereurós határ felé tendál, ami évente nem kevés összeg (közel tízmilliárd forint!).
Hogy minden világossá váljon, álljon itt még egy részlet a Vadbiológia alapjai jegyzetemből, vagyis hogy mi a vadgazdálkodás célja: „Gazdálkodás: magában foglalja az élőhelyek javítását, újak létesítését, a ragadozók gyérítését vagy ezek kombinációit. Vadgazdálkodás célja: az állomány pillanatnyi dinamikájától függ. Védelem: az állomány megőrzése és védelme; hasznosítás: tartósan fenntartható hozamok biztosítása; védekezés, szabályozás: túl sűrű, túl magas rátájú állományok csökkentése, szabályozása. Vadállományok hasznosítása: céljainknak megfelelő mennyiségű és minőségű, tartós hozamok biztosítására képes, a környezeti feltételekkel összhangban álló nagyságú vadállomány fenntartása.”
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE

