Természetvédelem
Vörösnyakú és örvös ludak is látogatják a Körös-Maros Nemzeti Park tájait
Népes vadlúdcsapatok mozognak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain.
A téli hónapokban is népes vadlúdcsapatok mozognak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A nagy lilikek és nyári ludak mellett időnként olyan ritka fajok is felbukkannak köztük, mint például a vörösnyakú lúd, a kis lilik, vagy az örvös lúd.
Fotó: Őze Péter – KMNP
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
A Kis-Sárréten az elmúlt időszakban a korábbi évek átlagához képest valamivel kevesebb vadlúd gyűlt össze. A napokban 18 ezer példány nagy liliket számoltunk, s több százas nyári lúd csapatokkal is találkoztunk. A ritkább fajok közül a tél folyamán még csak néhány kis lilik, és négy-öt vörösnyakú lúd bukkant fel a nagyobb vadlúdcsapatokban.
A Kígyósi-pusztán december eleje óta változó számban folyamatosan jelen vannak récék és vadludak, melyek a vízállásos gyepeken kedvező feltételeket találnak. A tömeget itt is a nagy lilik alkotja, számuk január végén 6500 példány volt. Nyári ludakat is rendszeresen meg lehet figyelni, de lényegesen kisebb mennyiségben. A tél eddig eltelt időszakában mintegy 100 példány volt a legtöbb, amit egyszerre láttunk. Ritkább vadlúd fajok nem kerültek elő, az enyhébbé váló időjárás következtében azonban a récék is mind nagyobb számban mutatkoznak. Tőkés- és csörgő récék több száz példányos csapatai tartózkodnak a hamar felmelegedő sekély pusztai vízállásokon.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A kardoskúti Fehér-tó térségében a múlt év utolsó két hónapjában igen alacsonyan maradt a vadludak száma, alig érte el az ezret. December végén azonban kétezerre emelkedett az egyedszám, január 4-én pedig már 3100-at számoltunk. Ekkor figyeltük meg a nagy lilikek között az első kis liliket, amely egy öreg példány volt. A csapatokban három vörösnyakú lúd is felbukkant. Január 20-án szintén láttunk négy vörösnyakú ludat.
A Makói tájegység területén egészen január végéig főként csak átrepülő libacsapatokat lehetett látni, nem voltak nagy tömegben sem táplálkozó, sem éjszakázó példányok. A hónap legvégén azonban megjelent 1500 nagy lilik a Nagy-Zsombékban, ahol a csapadékok hatására egy igen nagy területű elöntés keletkezett. A csapatokban eddig a nagy lilikek mellett nem fedeztünk fel más, ritkább vadlúdfajokat.
A Cserebökényi pusztákon a nyár folyamán kiégtek a gyepek, s augusztus végén sem érkeztek meg az esők, ráadásul a szeptember és az október is igen száraznak bizonyult. A legelő állatállomány által teljesen visszarágott gyepekre az átlagosnál melegebb novemberben és decemberben végre kiadós csapadék hullott. Ekkor megfakadtak a gyepek, s a néhány centiméter magasságú, zöld fűre több ezer vadlúd érkezett táplálkozni, főként nagy lilikek és nyári ludak. A nagy lilikek példányszáma a hatezret is elérte. Nyári lúdból legfeljebb 350 példány mutatkozott. A csapatokban többször felfedeztünk fokozottan védett vörösnyakú ludakat is, az egy időpontban megfigyelt legmagasabb példányszám tíz volt.
A vörösnyakú lúd Szibéria északi részén, a tundrákon fészkel. Költőhelyei és tradicionális telelőhelyei az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak. A faj vonulási útvonala az utóbbi évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban is egyre gyakrabban találkozhatunk vörösnyakú ludakkal.
Szentes közelében, a termál-tavon január 10-én előkerült egy örvös lúd is. Ez a legészakibb elterjedésű vadlúd, a sarkvidéki területek jelentős részén előfordul. Laza telepeket alkot a nyílt tundrán. Az örvös lúd európai állománya növekszik, de mivel tengerparti vonuló, ezért hazánkban csak ritka kóborlóként fordul elő.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon és a szeghalmi Kék-tó természetvédelmi területen is vannak most népes, esetenként 900-1000 példányos vadlúdcsapatok. Látványos, ahogyan reggelente egyszerre indulnak el táplálkozóhelyeikre, azaz a repcékre, lucerna tarlókra, gyepekre, őszi búzákra. A nap közepén újra bemennek a tavakra inni, szürkületkor pedig a Kenderesszigeti-halastavakra illetve a darvasi halastavakra mennek éjszakázni.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Illegális hulladéklerakó felszámolása Veszprém határában
A VERGA Zrt. idén is bekapcsolódott a„Tisztítsuk meg az országot II.!” elnevezésű hulladék-felszámolási programba.
A VERGA Zrt. idén is bekapcsolódott az Energiaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által támogatott „Tisztítsuk meg az országot II.!” elnevezésű hulladék-felszámolási programba.
Fotó: Verga Zrt.
A „Tisztítsuk meg az Országot!” projekt 2020-2021. évben megvalósított I. üteméről kiírt pályázat keretében a VERGA Zrt. a használatában lévő Veszprém 01138 hrsz-ú ingatlan mentesítését végezte el. Az akkor elszállított építési törmelék, azbeszt tartalmú építőanyag, használt gumiabroncs és lomhulladék mennyisége mintegy 4.000 tonna volt. A 48.750.000 Ft pályázati támogatáson túl a Társaság további 20 millió Ft saját forrás felhasználásával járult hozzá a környezet megtisztításához.
A 2024-ben elnyert 30 millió Ft támogatás három külterületi ingatlan mentesítésére elegendő. A Veszprém-Gyulafirátót településtől ÉNy-i irányban lévő, a Központi Lő- és Gyakorlótér részét képező terület a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében van.
Az ingatlanokon lévő bányagödrökben és azok szélein mintegy 800 m3 hulladék, főként építési/bontási hulladék, továbbá aszfalt, gumiabroncs, azbeszt tartalmú építőanyag, műanyaghulladék, stb. lett illegálisan elhelyezve, döntően a rendszerváltást megelőző évtizedekben. A NATURA 2000 besorolású ingatlanok közvetlenül határosak Gyulafirátót község vízbázisának védőterületével, a mentesítés tehát természetvédelmi célokat is szolgál, továbbá fokozza az ivóvíz ellátás biztonságát.
A hulladék gépi és kézi összegyűjtése, válogatása és elszállítása a speciális munka elvégzésére jogosult vállalkozó bevonásával megkezdődött.
A VERGA Zrt. célja a hulladékgyűjtési akciókban való aktív részvétel, további lerakók felszámolása érdekében, összhangban a tulajdonosi elvárásokkal.
Forrás: Verga Zrt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezúton szeretne reagálni az elmúlt két hét történéseire, melynek kapcsán a egyesületünket is érte elmarasztalás.
Fotó: MME
A háttér
A szeptember közepi hideg és csapadékos időjárás a hazánk területén tartózkodó fecskék tömeges legyengüléséhez és pusztulásához vezetett. Ezen haváriahelyzet közepette a Zala megyei helyi csoportunk vezetői a legyengült fecskék mentésébe és etetésébe kezdtek a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomáson megjelenő laikus önkéntes segítők közreműködésével. Szeptember 16-án ebben a helyzetben érkezett egy hatósági ellenőrzés a gyűrűző állomásra, ami bár jogszerű volt, véleményünk szerint mind időzítésében, mind a megtett intézkedések egy részében szerencsétlen és indokolatlan volt. Ezt egyes önkéntesek széles körben kezdték támadni és részinformációk alapján a kialakult helyzetről a média teljesen félrevezető tájékoztatást adott.
Fenékpuszta
A Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomást az MME Zala Megyei Helyi Csoportja működteti, ahol a madármentés a madárgyűrűző állomás önkéntes, civil vezetőinek döntése volt, a madármentés nem tartozik az MME tevékenységi körébe. Egy ideje világossá vált számunkra, hogy a megfelelő engedélyek és körülmények hiánya miatt a madármentés Fenékpusztán nem folytatható, a Helyi Csoport vezetősége, majd az MME Elnöksége is úgy döntött, hogy a mentési tevékenységet fel kell számolni.
A felszámolási munka számos nehezítő körülmény miatt elhúzódott, és az MME el kell ismerje a felelősségét abban, hogy a helyzet mindenki számára megnyugtató rendezését nem tudta kellő időben elérni. Ha ez a folyamat a határozatban szabott határidőig befejeződik, akkor az egyébként jogosan elrendelt, ám időzítésében mindenképp áttervezést igénylő hatósági intézkedésre sem lett volna szükség, és ez a szerencsétlen egybeesés megelőzhető lett volna. Az MME vezetése az egész Egyesület nevében is sajnálatát fejezi ki emiatt.
Az MME országos madármentésre nem berendezkedett természetvédelmi szervezet, ezért madármentés témában leginkább hiteles szakmai tanáccsal tudja ellátni a lakosságot. A lakosság tájékoztatásán és a környezeti nevelési programjainkon túl tevékenységeink elsődleges célja, hogy Helyi Csoport-hálózatunkkal és más szakmai szervezetekkel együttműködve olyan fajmegőrzési és élőhelyvédelmi programokat valósítsunk meg, amelyekkel hosszú távon tudjuk biztosítani hazánk madarainak fennmaradását. Tagjaink és támogatóink is a hitelességünk miatt tartanak ki 50 év óta mellettünk, amelyet ezúton is köszönünk, továbbá köszönjük a nagyszámú, laikus madárbarát munkáját is, amely felbecsülhetetlen értékű!
Őszintén reméljük, hogy a munkatársainkat ért fenyegetések ellenére továbbra is az elmúlt 50 évünk sikereit figyelembe véve fogják megítélni egyesületünket. Egyúttal tisztelettel kérünk mindenkit, hogy bármelyik hibás vagy hibásnak vélt felet kíméljék meg a további szóbeli vagy írásbeli fenyegetésektől, meghurcolástól, mert egyetlen egyedet vagy fajt sem lehet agresszív fenyegetésekkel megmenteni, kizárólag összefogással és magas szintű szakmai munkával van erre lehetőség.
Az MME tevékenységét az Éves jelentésünk részletesen bemutatja, a 2023-as év jelentése itt érhető el: https://mme.hu/sites/default/files/2024-05/mme-eves-2023_web.pdf
A korábbi évek tevékenységeit bemutató éves jelentések az Átláthatóság menüpontunkban érhető el: https://mme.hu/atlathatosag
Madármentés téma az MME oldalán: https://mme.hu/madarmentes
Fecskevédelem téma az MME oldalán: https://mme.hu/fecskevedelem
Forrás: MME
Természetvédelem
Össztársadalmi jelentőséggel bír a természet-helyreállítás
A természet-helyreállítási rendelet végrehajtásához már a folyamatban lévő, a nemzeti park igazgatóságok által végrehajtott élőhely-rekonstrukciós projektek is hozzájárulnak – mondta Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár Tatán, a magyar elnökség keretében megrendezett Természetvédelmi Igazgatók informális ülésén.
Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár © Hungarian presidency
Az uniós országok természetvédelmi igazgatói szeptember 30. és október 2. között gyűltek össze Tatán. A háromnapos informális ülés kiemelt kérdése volt a 2024. augusztusban hatályba lépett természet-helyreállítási rendelet tagállami végrehajtása, illetve annak pénzügyi, tervezési, érdekeltségi, valamint szektorokon átnyúló vonatkozásai.
A 2021–2027-es európai uniós költségvetési időszakban a nemzetipark-igazgatóságok aktív részvételével 102 projekt végrehajtását tervezzük, összesen 140 ezer hektár célterülettel – ismertette Rácz András, aki elmondta, ezek a projektek hozzájárulnak a természet-helyreállítási rendelet végrehajtásához, melyek döntően az állami tulajdonú, és a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területeken valósultak, illetve valósulnak meg.
© Hungarian presidency
Az államtitkár kiemelte, uniós csatlakozásunk óta az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználásával nemzetipark-igazgatóságaink 479 európai uniós finanszírozású projektben valósítottak meg aktív élőhely-rekonstrukciós, illetve a kezeléseket megalapozó intézkedéseket összesen 326 ezer hektáron, vagyis a magyarországi Natura 2000 hálózat nagyjából 15 százalékát kitevő területen.
Magyar Elnökség
Aranyérmes trófeák Sárosfőn
Három a magyar igazság!
III. Takács Tibor Emlékverseny
Ma kezdődik az agrártámogatások előlegfizetése
Az uniós akvakultúra jövőjéről egyeztettek
Dámbikavadászat a KEFAG Zrt-nél
Trófeaszemle 2024
Illegális hulladéklerakó felszámolása Veszprém határában
A takarmánykukorica termelői ára közel 40 százalékkal nőtt
Két újabb vármegyében jelent meg a madárinfluenza
Visszanéző (2020): Életbikám története
Gímbika esett a Hoboli Vadásztársaság területén
Godzsák Tibor 1966-2024
Életem első őzbakja
Beteljesült álom!
Latolgatás után…
Különleges vad esett a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén
Kapitális busát fogtak az RSD-n
Gímbikák a Zsitfapusztai vadászterületről
