Mezőgazdaság
A társadalom alapja az agrárium
A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást – jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.
A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást – jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.
A keszthelyi majormúzeum számos érdekes gépet is bemutat (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)
Nagy István úgy fogalmazott: a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme, hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a mezőgazdasági munkát, “a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére nevel”. Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét kell felemelni és megmutatni a társadalomnak – vélekedett.
A múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat – amelynek része a keszthelyi majormúzeum – Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az a célja, hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt évszázadok, évezredek értékeit.
A kerék felfedezése alapjaiban változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat is előállítanak – fogalmazott a miniszter.
Kifejtette: kevesek kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni, szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági munka “ma is embert farag a fiatal termelőkből”, mindazokból, akik az agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó terméseredményekért.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei váltják fel – mondta Nagy István. A múzeumok küldetését illetően arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas, interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben. Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen a magyar mezőgazdaságban.
Nagy István jelezte: hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben, miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni, az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy ütésálló.
Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás, az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó. A Festetics Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés folyamatait. Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy 1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.
Az új fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a mai világban is fontos tudást adnak át.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Dámbikák trófeamustrája Nagybérpusztán
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
