Keressen minket

Természetvédelem

Már költésbe kezdtek a nyári ludak a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Print Friendly, PDF & Email

Költésbe kezdtek a nyári ludak

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A nyári lúd az egyetlen, Magyarországon is költő vadlúdfaj. A meleg időjárás hatására a Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein már párba álltak és költésbe kezdtek a párok.

Fotó: Őze Péter

Ez a nagytermetű vadlúd a házi ludak őse, a két faj jellegzetes gágogása is ugyanolyan. Az egyik legkorábban költésbe kezdő madárfajunk, enyhébb időjárás esetén márciusban már kotlik. Nádasok, mocsarak és sűrű növényzetű vízállások biztonságos részére, növényi anyagokból építi fészkét. Fészekalja legtöbbször 5-6 tojásból áll, a kotlás 27-28 napig tart, a fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket, de még 50-60 napig a szülők vezetik, védelmezik őket. Ilyenkor több nyári lúd család alkot egy nagyobb csapatot. A szülők együtt figyelnek a kislibák biztonságára. A költőhelyekhez közeli gyepeken táplálkoznak, majd veszély esetén gyorsan a sűrű növényzettel borított területre húzódnak.

A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei közül a legnagyobb számban a Kis-Sárréten költenek nyári ludak. Az elmúlt években 300 pár körül ingadozott az állományuk. Előzetes felméréseink szerint ebben az évben is hasonlóra számítunk. A szokásosnál is enyhébb tél miatt már igen korán, január végén párokra szakadva mutatkoztak a költőhelyeiken. Február utolsó és március első napjaiban megkezdődött a tojásrakásuk. Legnagyobb számban a két halastó-rendszeren, valamint az Ugrai-réten, a Sző-réten és Kisvátyon mocsaraiban költenek. A költőpárokon kívül még több száz példány állomásozik nálunk, amelyek nemsokára elvonulnak majd.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A Cserebökényi pusztákon jelenleg a tőlünk északabbra költő példányokkal együtt mintegy 1000 példány nyári lúd tartózkodik. Az alkalmas élőhelyeken – elsősorban a halastavak közelében -, a nagy lilikek között elkülönülve, valamint 30-as, vagy akár 200-as csoportokban láthatjuk őket. Idén a tavaszias téli időjárásban korán párba álltak, március elején találtuk meg az első tojásaikat. A költőállomány felmérésére később nyílik lehetőségünk. Az elmúlt évben 135 pár költését regisztráltuk a területen. A költőállomány nagyságát befolyásolják az adott év csapadékviszonyai. Az idén szárazak a mocsarak, így a nyári ludak elsősorban a tavak mellett kezdtek költésbe.

A Kígyósi-pusztán mintegy száz nyári lúd egész télen kitartott, de február eleje óta jól érzékelhetően fogynak, tűnnek el, mert viszonylag kevés a víz. Valószínűleg a legközelebbi vizes élőhelyekre, a békéscsabai bányatavakra mennek be. A jelek szerint idén az átlagosnál kisebb pusztai vízállások miatt nem kezdenek költésbe a Kígyósi-pusztán. A korábbi években is csupán néhány pár költött a területen.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon február első hetében egyre több magányos nyári ludat láttunk, ami azt jelzi, hogy a párjuk már a fészken ül. Sok pusztai víz beszáradt, tehát a régi klasszikus helyek közül nem mindegyiken fészkelnek, de például Ecsegpusztán néhány vízálláson vannak nyári ludak. A fészkelő párok többsége a Hortobágy-Berettyót illetve a Kenderesszigeti-halastavakat választja. Évente átlagosan 30-40 pár költ a térségben, idén is körülbelül ennyire, esetleg valamivel kevesebbre számítunk, mivel kevés a számukra alkalmas költőhely, a halastavakról pedig az ott fészkelő bütykös hattyúk sokszor elüldözik őket.

Kardoskúti részterületünkön belül a Fehér-tavon nem költenek nyári ludak. A Sóstó-érben viszont 28 példányt láttunk az elmúlt napokban, a Kakasszéki-tavon pedig két pár került szemünk elé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindannyian itt raknak majd tojásokat. A korábbi években csupán néhány pár költött az említett területeken.

A Csanádi pusztákon az elmúlt két évben a szárazság miatt nem költöttek nyári ludak. Idén a kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően jó vizes élőhelyek alakultak ki, így költésekre is számítunk. A Nagy-Zsombékban március első hetében 42 nyári ludat számoltunk, melyek jellemzően már párban, szorosan összetartva úsznak a vízen, illetve táplálkoznak a mocsár körüli gyepeken. Várhatóan hamarosan tojásokon ülnek majd a Nagy-Zsombék nádasaiban. A Csikóspusztai-tóban is igen sok víz van jelenleg és itt is rendszeresen megfigyeltünk három pár nyári ludat. A tájegységen belül általában ezen a tavon tart ki legtovább a víz, ezért itt mindenképpen eredményes költésekre számítunk.

Forrás: KMNP

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom