Mezőgazdaság
Márciusban emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe
A növényi olajok, tejtermékek és hús magasabb nemzetközi jegyzései érdemben ellensúlyozták a gabonafélék és a cukor árcsökkenését
Róma, 2024. március 5. – A növényi olajok, tejtermékek és a hús nemzetközi jegyzésének emelkedése márciusban 1,1%-kal növelte az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatóját, amely hét hónap után először jelez növekedést – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében.
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, márciusban átlagosan 7,7%-kal zárt alacsonyabban az egy évvel ezelőtti értékéhez képest.
A FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe vezette a márciusi emelkedést; 8,0%-kal nőtt februárhoz képest és egyéves csúcsot ért el, mivel a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolaj jegyzései mind emelkedtek. A pálmaolaj nemzetközi ára a vezető termelő országok szezonhoz képest alacsonyabb termelése és Délkelet-Ázsia erőteljes belső kereslete miatt növekedett, míg a szójaolaj ára többéves mélypontról tért vissza, amit fokozott a bioüzemanyag-ágazat felől érkező jelentős kereslet, különösen Brazíliában és az Amerikai Egyesült Államokban.
A tejtermékek ára a hatodik egymást követő hónapban emelkedett – februárhoz képest 2,9%-kal –, élen a sajt és a vaj világpiaci árának növekedésével.
A húsfélék árindexe szintén drágulást mutatott, ezzel 1,7%-kal múlta felül az előző hónapot. Mind a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús nemzetközi ára nőtt.
Ezzel szemben a FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 2,6%-kal csökkent, amely 20%-kal van a 2022. márciusi szint alatt. Ezt az esést a búza globális exportárának csökkenenése okozta, ami az Európai Unió, az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti folyamatos, intenzív exportverseny miatt zuhant be – amelyre a Kína által visszavont vásárlások még ráerősítettek. Felfelé ívelt márciusban a kukorica exportára, részben az ukrajnai logisztikai nehézségek miatt, míg a rizsfélék nemzetközi ára 1,7%-kal csökkent a globális importkereslet mérséklődése közepette.
A cukor árindexe 5,4%-kal volt alacsonyabban februárhoz képest, amelyet elsősorban az indiai cukortermelés 2023/24-es előrejelzésének felfelé történő módosítása, valamint a thaiföldi termésbetakarítás javuló üteme eredményezett.
További részletek itt olvashatók.
Növekedést mutat a világ gabonatermelése 2023/24-ben
A FAO közzétette új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentését is, amelyben 2 841 millió tonnára növelte a 2023/24. évi globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami tükrözi a kukorica-, rizs- és búzafélék magasabb termelésére vonatkozó várakozásokat.
A világ gabonafelhasználását 2023/24-ben 2 828 millió tonnára becsülik, ami 1,3%-os növekedést jelent a 2022/23-as értékhez képest. A globális gabonakészletek az előrejelzések szerint 894 millió tonnával zárják a 2024-es szezont; ez 2,3%-os növekedés az év elejéhez képest, ami a globális gabonakészlet 31,0%-os felhasználási arányát jelzi.
Az előrejelzések szerint a gabonafélék világkereskedelme az előző évhez képest 1,7%-kal, 485 millió tonnára emelkedik 2023/24-ben. A szemestermények nemzetközi kereskedelme 2022/23-hoz képest várhatóan bővülni fog, míg a búza és a rizs kereskedelmében csökkennés várható.
A FAO szintén módosította a 2024-es globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzését, amely jelenleg 796 millió tonnát mutat; ez 1,0%-os növekedést jelent 2023-hoz képest.
A szemestermények esetében a vetési időszak hamarosan megkezdődik az északi féltekén, míg az Egyenlítőtől délre már zajlik a betakarítás. Míg az argentínai termelés várhatóan visszaáll a 2023-as, aszály által befolyásolt évjárat előtti szintre, addig Brazíliában és Afrika déli részén kisebb kibocsátás várható.
További részletek itt találhatók.
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.