További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
A növényi olajok, tejtermékek és hús magasabb nemzetközi jegyzései érdemben ellensúlyozták a gabonafélék és a cukor árcsökkenését
Róma, 2024. március 5. – A növényi olajok, tejtermékek és a hús nemzetközi jegyzésének emelkedése márciusban 1,1%-kal növelte az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatóját, amely hét hónap után először jelez növekedést – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében.
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, márciusban átlagosan 7,7%-kal zárt alacsonyabban az egy évvel ezelőtti értékéhez képest.
A FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe vezette a márciusi emelkedést; 8,0%-kal nőtt februárhoz képest és egyéves csúcsot ért el, mivel a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolaj jegyzései mind emelkedtek. A pálmaolaj nemzetközi ára a vezető termelő országok szezonhoz képest alacsonyabb termelése és Délkelet-Ázsia erőteljes belső kereslete miatt növekedett, míg a szójaolaj ára többéves mélypontról tért vissza, amit fokozott a bioüzemanyag-ágazat felől érkező jelentős kereslet, különösen Brazíliában és az Amerikai Egyesült Államokban.
A tejtermékek ára a hatodik egymást követő hónapban emelkedett – februárhoz képest 2,9%-kal –, élen a sajt és a vaj világpiaci árának növekedésével.
A húsfélék árindexe szintén drágulást mutatott, ezzel 1,7%-kal múlta felül az előző hónapot. Mind a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús nemzetközi ára nőtt.
Ezzel szemben a FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 2,6%-kal csökkent, amely 20%-kal van a 2022. márciusi szint alatt. Ezt az esést a búza globális exportárának csökkenenése okozta, ami az Európai Unió, az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti folyamatos, intenzív exportverseny miatt zuhant be – amelyre a Kína által visszavont vásárlások még ráerősítettek. Felfelé ívelt márciusban a kukorica exportára, részben az ukrajnai logisztikai nehézségek miatt, míg a rizsfélék nemzetközi ára 1,7%-kal csökkent a globális importkereslet mérséklődése közepette.
A cukor árindexe 5,4%-kal volt alacsonyabban februárhoz képest, amelyet elsősorban az indiai cukortermelés 2023/24-es előrejelzésének felfelé történő módosítása, valamint a thaiföldi termésbetakarítás javuló üteme eredményezett.
További részletek itt olvashatók.
Növekedést mutat a világ gabonatermelése 2023/24-ben
A FAO közzétette új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentését is, amelyben 2 841 millió tonnára növelte a 2023/24. évi globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami tükrözi a kukorica-, rizs- és búzafélék magasabb termelésére vonatkozó várakozásokat.
A világ gabonafelhasználását 2023/24-ben 2 828 millió tonnára becsülik, ami 1,3%-os növekedést jelent a 2022/23-as értékhez képest. A globális gabonakészletek az előrejelzések szerint 894 millió tonnával zárják a 2024-es szezont; ez 2,3%-os növekedés az év elejéhez képest, ami a globális gabonakészlet 31,0%-os felhasználási arányát jelzi.
Az előrejelzések szerint a gabonafélék világkereskedelme az előző évhez képest 1,7%-kal, 485 millió tonnára emelkedik 2023/24-ben. A szemestermények nemzetközi kereskedelme 2022/23-hoz képest várhatóan bővülni fog, míg a búza és a rizs kereskedelmében csökkennés várható.
A FAO szintén módosította a 2024-es globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzését, amely jelenleg 796 millió tonnát mutat; ez 1,0%-os növekedést jelent 2023-hoz képest.
A szemestermények esetében a vetési időszak hamarosan megkezdődik az északi féltekén, míg az Egyenlítőtől délre már zajlik a betakarítás. Míg az argentínai termelés várhatóan visszaáll a 2023-as, aszály által befolyásolt évjárat előtti szintre, addig Brazíliában és Afrika déli részén kisebb kibocsátás várható.
További részletek itt találhatók.
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.