Róma, 2025. szeptember 5. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint gyakorlatilag nem változott augusztusban az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója: miután a hús, a cukor és a növényi olajok nemzetközi árának emelkedését ellensúlyozta a gabonafélék és a tejtermékek árcsökkenése.

Kukorica fejek lógnak egy szerbiai gazdaságban. © FAO / Sanja Knezevic

A FAO élelmiszerár-index – amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – augusztusban átlagosan 130,1 ponton állt, ami gyakorlatilag megegyezik a júliusi 130,0 ponttal, egyúttal 6,9%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti értékét.

A növényi olajok ára 1,4%-kal nőtt júliushoz képest – ezzel több mint hároméves csúcsot elérve. A pálma-, napraforgó- és repceolaj jegyzései emelkedtek, részben amiatt, hogy Indonézia 2026-ban még magasabbra tervezi növelni a biodízel-keverési arányt. A szójaolaj ára ezzel szemben csökkent a globálisan bőséges szójabab-kínálatnak köszönhetően.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 0,8%-kal esett vissza a múlt hónaphoz képest. A búza nemzetközi jegyzése csökkent, mivel az Európai Unióban (EU) és az Oroszországban is nagyobb termés várható, ezzel szemben a kukorica ára nőtt, részben az Amerikai Egyesült Államokban megnövekedett takarmány- és etanolcélú keresletnek köszönhetően. Az összes rizsfélére vonatkozó árindex mérséklődött, mivel az indica fajták nemzetközi ára csökkent az exportőrök közötti éles verseny következtében.

A húsárak enyhén, 0,6%-kal emelkedtek, mely új történelmi csúcsot jelent. Ez betudható a szarvasmarhahús drágulásának, az Amerikai Egyesült Államok erős belső keresletének, valamint a jelentős kínai importigénynek, amely megemelte az ausztrál és brazil exportárakat. A birkahús ára szintén növekedett, a sertéshúsé nagyjából változatlan maradt, míg a baromfihús nemzetközi jegyzése csökkent a bőséges brazil exportkínálat miatt.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe 1,3%-kal csökkent júliushoz képest, elsősorban a vaj-, sajt- és a teljes tejporárak esése miatt, amit a kulcsfontosságú ázsiai piacok visszafogott importkereslete okozott.

A cukorárindex minimálisan (0,2%-kal) nőtt, öt hónapnyi folyamatos csökkenés után. A növekedés mögött a brazíliai cukornádtermelés- és hozam körüli aggodalmak, valamint az erősebb globális importkereslet áll, ám az indiai és thaiföldi kedvező terméskilátások mérsékelték az áremelkedést.

További részletek itt olvashatók.

Az előrejelzések szerint bőséges gabonatermés várható 2025-ben

A FAO pénteken szintén közzétette legfrissebb globális gabonatermelési előrejelzését, amely szerint 2025-ben a termelés elérheti a 2 961 millió tonnát – ez új rekordot jelentene, és 3,5%-kal haladná meg az előző évi szintet.

A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése szerint a felfelé ívelő előrejelzést főként a Brazíliában és az Egyesült Államokban várható növekvő kukoricatermelés indokolja. A szemestermények – ideértve a kukoricát is – globális előállítása a becslések szerint elérheti az 1 601 millió tonnát, ami 5,9%-kal magasabb, mint 2024-ben, valamint a cirok termelése is számottevően bővülhet.

A FAO globális búzatermelésre vonatkozó előrejelzése azonban enyhén lefelé ível, jelenleg 804,9 millió tonnára becsülik, amely ugyan még mindig 0,8%-kal magasabb az előző évinél. Az előrejelzés szerint Kínában gyengébb hozamokra lehet számítani az időjárási viszonyok miatt, míg az EU-ban kedvezőbbek a termelési kilátások. A rizstermelés ezzel szemben világszinten várhatóan 1,0%-kal fog nőni, és elérheti az 555,5 millió tonnás rekordot. 

A globális gabonakészletek a jelenlegi előrejelzések szerint 3,7%-kal fognak bővülni, és 2026 végére elérhetik a 898,7 millió tonnát.

A FAO 1,4%-os éves növekedést vár a gabonafélék világkereskedelmében, amely így 493,4 millió tonnát érhet el.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci elemzések mellett a jelentés felhívja a figyelmet a nitrogénalapú műtrágyák áremelkedésére, és figyelmeztet, hogy a műtrágyák számos régióban váltak kevésbé megfizethetővé a terményárakhoz képest, ami kihatással lehet a felhasználásuk mértékére.

Forrás: FAO