Mezőgazdaság
Agrárszabályozási aktualitások a III. Miskolci Agrárjogi Fórumon
Agrárjogi Fórumot rendeztek a Miskolci Egyetemen
Fókuszban a családi gazdaságok jogi szabályozása és a gazdaságátadás lehetőségei.
A rendezvényen a családi agrárgazdaságok jogi szabályozása és a gazdaságátadás lehetőségei kerültek fókuszba. Az eseményen bejelentésre került, hogy a tervek szerint a következő tanévtől az országban elsőként a Miskolci Egyetemen indulnak Földforgalmi Szakjogász, valamint Földforgalmi Szakember szakirányú továbbképzési szakok.
A III. Miskolci Agrárjogi Fórumot az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ és a Magyar Jogász Egylet részvételével, rendezte meg a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara március 27-én. A rendezvény megvalósulását a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Az évről évre visszatérő találkozón egyszerre van jelen a tudományos, a szakmai, a jogászi és az agrárgazdasági szemlélet, ami hasznos információkkal szolgál a joghallgatóknak, különböző hivatásrendeket képviselő jogászoknak, agrárszakembereknek és gazdálkodóknak.
A rendezvényt idén először a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadói számára előírt kötelező éves továbbképzések részeként akkreditálták, így a rendezvényen résztvevő szaktanácsadók két kreditértéket szerezhettek. – ismertette az eseményen Dr. Nagy Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Stratégiai szakértője, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskola doktorandusza, aki egyben a Miskolci Agrárjogi Fórum megálmodója és főszervezője.
A Fórumon bejelentésre került, hogy a tervek szerint a következő tanévtől az országban elsőként a Miskolci Egyetemen indulnak Földforgalmi Szakjogász, valamint Földforgalmi Szakember szakirányú továbbképzési szakok. A képzések célja, hogy átfogó elméleti és gyakorlati tudást adjanak minden olyan kérdésben, amelyek a földforgalom témaköréhez köthetőek. „Tárgyaljuk majd a földforgalom magánjogi, büntetőjogi és közigazgatási jogi aspektusait. A hallgatók betekintést nyerhetnek a földforgalmi szabályozás és más, ahhoz kapcsolódó tudományterületek ismereteibe, így a termőföld értékbecslés, a földmérés és a digitális térképészeti rendszerek témájába is, annak érdekében, hogy komplex földforgalmi ismeretekre tegyenek szert. Külön képzésekkel várjuk a jogász végzettségű, valamint a jogi végzettséggel nem rendelkező jelentkezőket.” – hangzott el a Fórumon.
A III. Miskolci Agrárjogi Fórumot Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját helyettesítve Dr. Olajos István docens úr nyitotta meg. Az agrárjog gyakorlati fontosságáról, valamint a miskolci jogászképzésen belül betöltött szerepéről beszélt. Külön kitért a gazdaságátadás és a családi gazdaságok szabályozásának jogtudományi jelentőségére.
A fórumon az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, Dr. Andréka Tamás előadásában összefoglalta a gazdaságátadás jogszabályi feltételeit és a családi gazdaságok működését érintő szabályozásokat.
A családi gazdaságok működésének gyakorlati tapasztalataival kapcsolatban Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára rávilágított olyan speciális helyzetekre, amelyek esetében a jogértelmezés és jogalkalmazás a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet.
A gazdaságátadás gyakorlati kérdéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Stratégiai és Vidékfejlesztési igazgatója, Dr. Balogh Brigitta foglalta össze, hasznos információkat adva mind a gazdálkodók, mind a szakjogászok számára.
Az állami földértékesítési programról, annak tapasztalatairól, illetve a nemzeti parkok által kezelt területek kapcsán a természetvédelmi célú kijelölés alapján kötendő haszonbérleti szerződések témájáról a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi, Szövetkezeti és Környezetvédelmi Jogi Szakág képviseletében Dr. Szinay Attila ügyvéd beszélt. Előadásában kitért az agráriumot érintő jogügyletekhez kapcsolódó ügyvédi munka jelentőségére.
A program kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, amelyen a moderátor, Dr. Nagy Márton tette fel az első kérdéseket, majd lehetőséget biztosított a hallgatóság számára a további kérdezésre. A panelbeszélgetés hasznos szakmai diskurzussá alakult, melynek során jövőbe tekintő megállapítások is születtek.
Az esemény zárásaként elhangzott, hogy a szervezőség a jövőben is folytatni kívánja a megkezdett tradíciót és a tervek szerint 2025-ben is szeretettel várják majd az agrárjogi témák iránt érdeklődő hallgatóságot.
Írta: Dr. Nagy Márton
Mezőgazdaság
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
A gazdálkodási napló útmutatóit frissítették
A Nébih felhívja a Gazdálkodási Napló vezetésére kötelezett gazdálkodók figyelmét, hogy a hivatal honlapján a papíralapú, valamint az elektronikus Gazdálkodási Naplóhoz kapcsolódó útmutatók frissítésére is sor került. Az útmutatók az Elektronikus gazdálkodási napló (eGN) aloldal jobb oldalán lévő menüsorból érhetőek el.
Az elmúlt időszakban az eGN-ben történt fejlesztések során számos új funkció beépítése valósult meg a rendszerben, melyekhez mostantól részletes leírás található a hivatal honlapján.
Az eGN-hez tartozó útmutatók között megtalálhatóak az EK szinkronizáláshoz, valamint a táblabontásokhoz és az összevonásokhoz készült rövid segédletek is. A Nébih ezúton is kéri az érintetteket, hogy mielőbb végezzék el az adatok feltöltését és az EK szinkronizálást.
Mindezek mellett az alábbi linken elérhető Gyakran Ismételt Kérdések is frissültek: https://portal.nebih.gov.hu/-/gyik-api-egn
További segítség kérhető az egn@nebih.gov.hu email címen.
Forrás: NÉBIH
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
2025-től nem lehet többé cégvezető a termelők pénzét eltüntető felvásárló
2025. január 1-től lép életbe a termelővédelmi törvénycsomag
Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően 2025. január 1-től nem csak a 30 napon túli késedelmes fizetés lesz büntethető. Új szabály, hogy akik a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem cégeik felszámolása vagy végelszámolása közben elvonták annak fedezetét, azok a jövőben nem lehetnek mezőgazdasági termékek felvásárlásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozásban tulajdonosok, ügyvezetők.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2025. évi XCVII. törvénybe új szabály került. Ez alapján a cégbíróságnak mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző jogi személy bejegyzése esetén figyelembe kell venni, ha a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenység keretében vásárolt termékek tekintetében fennálló szállítói kötelezettségekhez kapcsolódóan a tulajdonost vagy vezető tisztségviselőjét a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta. Ezek a magánszemélyek nem lehetnek tulajdonosai vagy vezető tisztségviselői jövő év januárjától induló cégbírósági eljárások alapján mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásoknak.
Az új szabályozási elemmel az Agrárminisztérium olyan lehetőséget talált, amely annyi kedvezőtlen gazdálkodói tapasztalat alapján egyfajta eszköz a tisztességtelen piaci szereplők üzleti viszonyokból történő tartós kiszorítására. A gazdálkodók piaci pozíciójának védelmét szolgálja az is, hogy míg korábban a 30 napon túli késedelmes fizetés esetén a termelők csak a bíróság előtt érvényesíthették igényüket, a jövő évtől a termékeik ellenértékének 30 napot meghaladóan történő megfizetésekor közvetlenül a hatóság által válnak büntethetővé az érintett felvásárlók vagy forgalmazók.
Az agrártárca határozott szándéka, hogy az új szabályok minél gyorsabban és sikeresebben beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és ezzel átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek.
Forrás: AM