Keressen minket

Mezőgazdaság

Agrárszabályozási aktualitások a III. Miskolci Agrárjogi Fórumon

Print Friendly, PDF & Email

Agrárjogi Fórumot rendeztek a Miskolci Egyetemen

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Fókuszban a családi gazdaságok jogi szabályozása és a gazdaságátadás lehetőségei.

A rendezvényen a családi agrárgazdaságok jogi szabályozása és a gazdaságátadás lehetőségei kerültek fókuszba. Az eseményen bejelentésre került, hogy a tervek szerint a következő tanévtől az országban elsőként a Miskolci Egyetemen indulnak Földforgalmi Szakjogász, valamint Földforgalmi Szakember szakirányú továbbképzési szakok.

Fotó: Miskolci Egyetem

A III. Miskolci Agrárjogi Fórumot az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ és a Magyar Jogász Egylet részvételével, rendezte meg a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara március 27-én. A rendezvény megvalósulását a Miskolci Jogászképzésért Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Az évről évre visszatérő találkozón egyszerre van jelen a tudományos, a szakmai, a jogászi és az agrárgazdasági szemlélet, ami hasznos információkkal szolgál a joghallgatóknak, különböző hivatásrendeket képviselő jogászoknak, agrárszakembereknek és gazdálkodóknak.

Ábra: Miskolci Egyetem

A rendezvényt idén először a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadói számára előírt kötelező éves továbbképzések részeként akkreditálták, így a rendezvényen résztvevő szaktanácsadók két kreditértéket szerezhettek. – ismertette az eseményen Dr. Nagy Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Stratégiai szakértője, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskola doktorandusza, aki egyben a Miskolci Agrárjogi Fórum megálmodója és főszervezője.

Fotó: Miskolci Egyetem

A Fórumon bejelentésre került, hogy a tervek szerint a következő tanévtől az országban elsőként a Miskolci Egyetemen indulnak Földforgalmi Szakjogász, valamint Földforgalmi Szakember szakirányú továbbképzési szakok. A képzések célja, hogy átfogó elméleti és gyakorlati tudást adjanak minden olyan kérdésben, amelyek a földforgalom témaköréhez köthetőek.  „Tárgyaljuk majd a földforgalom magánjogi, büntetőjogi és közigazgatási jogi aspektusait. A hallgatók betekintést nyerhetnek a földforgalmi szabályozás és más, ahhoz kapcsolódó tudományterületek ismereteibe, így a termőföld értékbecslés, a földmérés és a digitális térképészeti rendszerek témájába is, annak érdekében, hogy komplex földforgalmi ismeretekre tegyenek szert. Külön képzésekkel várjuk a jogász végzettségű, valamint a jogi végzettséggel nem rendelkező jelentkezőket.” – hangzott el a Fórumon.

Fotó: Miskolci Egyetem

A III. Miskolci Agrárjogi Fórumot Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját helyettesítve Dr. Olajos István docens úr nyitotta meg. Az agrárjog gyakorlati fontosságáról, valamint a miskolci jogászképzésen belül betöltött szerepéről beszélt. Külön kitért a gazdaságátadás és a családi gazdaságok szabályozásának jogtudományi jelentőségére.

A fórumon az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, Dr. Andréka Tamás előadásában összefoglalta a gazdaságátadás jogszabályi feltételeit és a családi gazdaságok működését érintő szabályozásokat.

A családi gazdaságok működésének gyakorlati tapasztalataival kapcsolatban Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára rávilágított olyan speciális helyzetekre, amelyek esetében a jogértelmezés és jogalkalmazás a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet.

A gazdaságátadás gyakorlati kérdéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Stratégiai és Vidékfejlesztési igazgatója, Dr. Balogh Brigitta foglalta össze, hasznos információkat adva mind a gazdálkodók, mind a szakjogászok számára.

Fotó: Miskolci Egyetem

Az állami földértékesítési programról, annak tapasztalatairól, illetve a nemzeti parkok által kezelt területek kapcsán a természetvédelmi célú kijelölés alapján kötendő haszonbérleti szerződések témájáról a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi, Szövetkezeti és Környezetvédelmi Jogi Szakág képviseletében Dr. Szinay Attila ügyvéd beszélt. Előadásában kitért az agráriumot érintő jogügyletekhez kapcsolódó ügyvédi munka jelentőségére.

A program kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, amelyen a moderátor, Dr. Nagy Márton tette fel az első kérdéseket, majd lehetőséget biztosított a hallgatóság számára a további kérdezésre. A panelbeszélgetés hasznos szakmai diskurzussá alakult, melynek során jövőbe tekintő megállapítások is születtek.

Az esemény zárásaként elhangzott, hogy a szervezőség a jövőben is folytatni kívánja a megkezdett tradíciót és a tervek szerint 2025-ben is szeretettel várják majd az agrárjogi témák iránt érdeklődő hallgatóságot.

Írta: Dr. Nagy Márton

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom