Keressen minket

Mezőgazdaság

Egymásra érnek a gyümölcsök, esnek az árak

Print Friendly, PDF & Email

Gyorsan esnek az olykor extrém magasról induló gyümölcsárak, a terményekét a közelgő aratás sem törte le igazán – közölte az Index.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Gyorsan esnek az olykor extrém magasról induló gyümölcsárak, a terményekét a közelgő aratás sem törte le igazán – közölte az Index.
Ládákba rakott, szállításra előkészített szamóca egy lajosmizsei kertészetben 2020. április 28-án

Ládákba rakott, szállításra előkészített szamóca egy lajosmizsei kertészetben 2020. április 28-án (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

„Az elmúlt napok tartós hősége megtette a hatását, az ország déli megyéiben már megkezdődött az őszi árpa aratása, a jövő hét második felétől pedig országszerte nekilátnak a gazdák a betakarításnak” – mondta az Index érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke.

A napok óta tartó kánikula egyébként – amellett, hogy felgyorsította a repce és a kalászos gabonák érését – nagyon nem tesz jót a tavalyi őszi időjárás miatt eleve az optimálisnál későbbi vetésű, illetve a hosszabb tenyészidejű búzáknak. A hőség miatt a még érésben lévő szemek megrekednek a kalászban, kisebbek lesznek, és végül a betakarítható hektáronkénti súly csökken.

Növényvédelmi problémákat a száraz meleg nem okoz, a heves széllökésekkel, helyenként a katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint akár 100 kilométer/órás széllel érkező hidegfront azonban okozhat még meglepetéseket a gazdáknak. A nagyobb csapadék a teljesen érésközeli állapotban ronthat a sikértartalmon, de az is lehet probléma, ha a vihar megdönti a növényt, mivel így nehezebb betakarítani. A napraforgó és a kukorica fejlődését egyelőre érdemben nem vetette vissza a nyár első hőhulláma.

A GLOBÁLIS TAKARMÁNYÁR-ROBBANÁS NYOMÁN TÖRTÉNELMI MAGASSÁGOKBA EMELKEDŐ BÚZA- ÉS ÁRPAÁRAK AZ ELMÚLT EGY HÓNAPBAN CSAK KIS MÉRTÉKBEN KORRIGÁLTAK

– és az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a belföldi termelői árak tonnánként – az étkezési búza esetében – 75 ezer forintról 65 ezerig mérséklődtek az aratáshoz közeledve, míg a takarmánybúzáé 73 ezerről 62 ezer közelébe csökkentek.

Hasonló pályát járt be a termény párizsi tőzsdei ára is, amely május elején még tonnánként kilencvenezer forintot kóstált, június közepére pedig 73 ezer forint közelébe süllyedt. A takarmányárpa továbbra is a szokottnál bőven többért cserél gazdát: míg május elején tonnánként közel hatvanezer forintba került, addig június közepén még mindig hatvanezerért adják a termelők. Vagyis még bőven a tavaly októberi szint felett vannak az árak, ami aligha jó hír az állattartók vagy a malmok számára, mivel a megszokottnál továbbra is drágábban juthatnak hozzá az alapanyagokhoz.

A tartós hőség a vízhiány okozta méretcsökkenés mellett logisztikai, ár- és minőségromlási problémákat okozhat a kertészek számára – mondta az Indexnek Mártonffy Béla, a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke.

A hőség, amellett hogy a jégháló nélküli ültetvényeken napégést okozhat a termés felszínén, a kajszi esetében még az öntözött ültetvényeken is borítékolhatóan méretcsökkenést okozott, felgyorsította a gyümölcsök érését.

Az egyes fajták érésidejének összecsúszása komoly fejfájást okoz a gazdáknak, mivel esetenként egyszerre, dömpingszerűen kell megoldani a friss piacra szánt gyümölcsök szedését, pedig a szüretre a hőség nélkül is kihívás napszámost találni, nemhogy plusz embereket.

Az öntözött ültetvényeken is csak hűteni, életben tartani tudják a növényeket, vagyis csak enyhítik a hőstressz hatását. A még növekedési fázisban lévő gyümölcsök későbbi csapadék esetén ezt még ellensúlyozni tudják, azonban az épp érésben lévő cseresznye- és meggyültetvények gazdáit még az esetleges összeérés miatti problémáknál is jobban aggasztják az előrejelzett hidegfrontot kísérő viharok, zivatarok és a potenciális jégverés – tette hozzá Apáti Ferenc. A hirtelen sok csapadék miatt megrepedhet a gyümölcs, ami szintén okozhat minőségi problémákat, még ha a jég el is kerüli az ültetvényeket.

„A rázott termékeknél – amilyen a hazai meggyültetvények többségéről lekerülő ipari felhasználású áru is” – várhatóan heterogén lesz a minőség, mondta Mártonffy Béla. A korai becslések hatvan-hetvenezer tonnás meggyterméssel számoltak. Az ipari meggy ára körüli, a termelők és feldolgozók közötti, közvetlenül a szüret előtti vitákra utalva megjegyezte, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy az agrártárca által bevezetett kötelező szerződéses rendszer – bár jó szándékú kezdeményezés volt – nem igazán váltotta be a hozzá fűzött, piacstabilizálással kapcsolatos várakozásokat. Épp ezért szerinte ismét elő kéne venni a NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által korábban javasolt megoldást a várható az évi kalkulált ársáv közzétételéről, és nagyon nagyot javítani a meggytermelők szervezettségén, mivel így megelőzhető lenne, hogy a feldolgozóiparral és a kiskereskedelemmel szemben kiszolgáltatottak legyenek az ártárgyalásokon.

A kamara ezért kezdeményezi a termelői értékesítési szervezetekkel kapcsolatos szabályozás áttekintését és szükség esetén módosítását, mivel létfontosságú lenne feltárni, miért fordulhat elő az, hogy az EU szinte minden tagállamában sikeresek ezek a termelői szerveződések, míg nálunk alig életképesek, nemhogy támogatnák a kertészek sikeres, kiszámítható piacra lépését, értékesítését – jegyezte meg Mártonffy Béla.

Másrészt az is problémás, hogy az idei szokatlan időjárás miatt gyakorta tapasztalják a kertészek, hogy a cseresznye vagy a meggy esetében egy-egy termőbokron éretlen, félérett és teljesen érésben lévő termés is van, emiatt pedig a bevásárlóközpontokba beszállítóknak fokozottan ügyelniük kell a gyümölcs előválogatására, ami szintén plusz erőforrásokat igényel. Válogatás nélkül ugyanis rövidebb ideig tartható polcon az áru, nagyobb a romlásból eredő veszteség – hívta fel a figyelmet Mártonffy Béla. A kisebb termelőknek pedig az okoz problémát, hogy a nagybani piacokon többnyire nincs hűtött helyük, csak egy kocsibeálló, ahonnan kínálhatják az árujukat. Márpedig a 26 fok feletti éjszakai hőmérséklet itt is minőségi, eltarthatósági gondokat okozhat.

Egyelőre még nem látni, konkrét jelzés ugyanis még nem érkezett a kamarához, hogy a mostani hőség hogyan hat a piacra, hogy az esetleges összeéréseket mennyire tudja lekezelni a friss piac és az ipari felhasználás – mondta Mártonffy Béla. Ami biztos, hogy a vártnál korábban, már ezen a héten véget ér a szamócaszezon a meleg miatt. Az iparimeggy-ültetvényeken e héten indult be gőzerővel a betakarítás országszerte, és már a friss piacon is ott van, igaz, még magasabb fogyasztói áron.

A melegedő idő hatása a termelői árakon már látszik, az AKI piaci árinformációs rendszerének adatai szerint míg a Budapesti Nagybani Piacon június 7–13. között kilogrammonként átlagosan 1300 forintért adták a korai meggyet a termelők, addig egy héttel később már 900 forintért.

A fővárosi fogyasztói piacokon is nagyot esett egy hét alatt a gyümölcs ára: míg a múlt héten még közel 1200 forintba került, addig ezen a héten már 980–549 forint közötti árat is feljegyeztek. Mivel igazából még csak most indul a meggyszezon, ezért egyelőre nincs érdemi visszajelzés a piaci folyamatokról – tette hozzá Apáti Ferenc. Az Index értesülései szerint azonban lehetnek még feszültségek az iparimeggy-piacon, mivel a feldolgozóipar által kínált szezonnyitó felvásárlási árak messze elmaradtak a termelők által remélt, átlagosan kétszáz forint feletti kilogrammonkénti nyitóáraktól.

A cseresznye esetében a fogyasztói árak az AKI által megfigyelt fővárosi piacokon június harmadik hetében 1500–1200 forint között szóródtak, ezen a héten 1500–800 forint között változtak. Egyelőre nem tudjuk, mi okozta, de kétségtelenül volt egy árzuhanás a cseresznye piacán a termelői visszajelzések szerint – mondta Apáti Ferenc. Közepes termésre van kilátás, ezért sem értik a termelők, miért van átmeneti feltorlódás a piacon.

Az igazi meglepetés a belföldi málna ára: itt 2020 azonos időszakához képest:

KÉTSZÁZ SZÁZALÉKOS DRÁGULÁST MÉRT AZ AKI, CSAKNEM HATEZER FORINTOS KILOGRAMMONKÉNTI ÁRAT FELJEGYEZVE A FEHÉRVÁRI ÚTI PIACON. 

Az is borítékolható, hogy a tavaszi fagyok miatti terméskiesés hatására se a kajszi-, se az őszibarack nem lesz olcsó, és mivel Európa-szerte hasonlóan jártak a termelők, ezért importból sem lesz olcsó a gyümölcs. A virágzáskori felmérésekből számított előzetes becslés szerint idén összesen ötezer tonna kajszi- és öt-hatezer tonna őszibarack kerülhet le a fákról.

A leginkább azonban a zöldborsótermesztőket sújtja a hőhullám, mivel ez eleve érzékeny kultúra – mondta Apáti Ferenc. A döntően ipari felhasználásra termesztett növény esetében az elvetett fajtától és adott táblától függően általában két nap a betakarításra optimális időszak, utána már kevésbé zsenge a termés. A mostani meleg miatt azonban egy napra szűkült az optimális betakarításra rendelkezésre álló idő, az általában szűk öthetes szezon pedig szűk három hétre rövidült – tette hozzá Apáti Ferenc. Ez pedig nemcsak a termelők, de a feldolgozóipar számára is jelentős logisztikai kihívást jelent. A vetésterület húsz-harminc százalékán öntözés nélkül termesztik a zöldborsót, ezek a táblák egyszerűen felsültek az utóbbi egy hétben – tette hozzá az elnök. A zöldborsótermesztéssel foglalkozóknak ez egyébként már zsinórban a negyedik rossz évük, mivel az elmúlt években a júniusi esőzések akadályozták az optimális időben való betakarítást.

A dinnyések viszont nem bánják a meleg éjszakákat, mivel a bőven 16 fok feletti átlaghőmérséklet mellett jobban köt a virágzó növény, azaz több termés várható – tette hozzá Mártonffy Béla.

Forrás: Index.hu

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom