Keressen minket

Vadászat

A vén jenki .30-06 Springfield

A .30-06 Springfield a gyakorlatban:

Közzétéve:

Nehezen érjük el a leálló sor helyszínét a meredek kaptatón, de egyszer minden rossznak vége szakad, a felvezető int, hogy álljak meg. Elmagyarázza az ilyenkor szokásos mondókát, hogy merről jön a hajtás, milyen vad várható és milyen irányokba nem lőhetek.

Fotó: Balogh János

A cikk szerzője: Balogh János

Aztán magamra hagy és a többiekkel együtt elindul a tető felé. Kifújom magam, ami rám fér, mert az őszi hideg ellenére igen csak meleg lett, mire ideértünk. Alaposan körülnézek. Balra tőlem, a hajtás irányon, sűrű fiatalos gazos terület a hegytetőig. Jobbra vegyes állományú, ritkább, korosodó erdő. Ellenőrzöm az ütött-kopott, kölcsön ZKK-600, hogy minden rendben van-e vele. Mivel optika nincs rajta, a pontosságán nem kell agyalnom. A fix mechanikus irányzék valószínűleg jó, bár ha nem, akkor sem tehetek már sokat. Csőbe ismétlem a cseh 30-06 töltényt és várok. Lassan telik ilyenkor az idő, mintha kihalt lenne az erdő. Néha egy- egy holló rekedt korrogása hallik a lenti völgy felett, vagy széncinkék cserregése a közeli kökénybokorról. Aztán úgy egy óra múlva riadót fúj egy szajkó a hajtás területen, a hegy túloldalán. Közel járhatnak már a tetőhöz, mert néha hallani a rövid kiáltásokat.

Aztán reccsen előttem fent a bozótos és bár még messze vannak, de a törésekből már tudom, hogy egy konda az, ami nyílegyenesen felém tart. Olyan jól eltalálták az irányt, hogy az első, amint előtűnik, alig van húsz méterre. Nem nagyon van időm tanakodni, gyorsan szemközt lövöm, össze is csuklik azonnal. A többi szétugrik balra, de a tempón nem csökkentve vetődnek át a keskeny úton. Odalövök a másodiknak, látom, hogy megkapta a lövést, de továbbmegy. Nincs idő hezitálni, mert már nyomában a következő. Ismétlés, lövés, a vad elesik és ott is marad. Közben az első támolyogva feláll, majd elejti a hátulját. Próbál szemközt fordulni, de gyorsan nyakon lövöm, még mielőtt sikerülne neki. Még dobálják a lövések hangját a környező hegyoldalak, amikor elcsendesedik minden…csak a kéz és láb kezd gyanúsan remegni kissé, az átélt izgalmaktól. Kihúzom a csőből az utolsó hüvelyt újra tárazok. Megvárom Laciékat, és a kutyát, hogy elinduljunk a sebzett után…

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Röviden a múltjáról:

1906. U.S Army Ordanance Corps egy új katonai töltényt rendszeresítettek az amerikai hadseregben. Bár a ballisztikai szakemberek körében várakozások előzték meg az új muníció bevezetését, de az 1906-os évszám mégsem ezért érdekes. Egy olyan sikertörténet vette kezdetét, amit sem a felhasználók, sem a konstruktőrök még csak álmodni sem mertek a századforduló tájékán. Alig hiszem, hogy adtak el nála több puskatöltényt és hozzá csövezett fegyvert a világon, mint a 30-06-os Springfieldet (7,62x 63). A felhasználók létszáma óvatos becslések szerint több tízmillióra rúg, sikere mind a mai napig töretlen. A töltényválaszték magasan a legjobb, a különböző gyártmányú, szerkezetű vadásztöltények között és biztos vagyok abban is, ha beesünk egy afrikai szatócsboltba, minden bizonnyal valamelyik légyszaros polcon feltűnik az egyedi kaliber jelölésű töltényes doboz. Univerzális kaliber. Van tőle jobb is, erősebb, is. Van tőle sokkal gyorsabb, laposabb röppályával rendelkező vadásztöltény is. De gyakoribb aligha.

Mi is az a 30-06?

Mint közép-kaliber, általánosan alkalmas minden vad elejtésére, kivételek ez alól a vastagbőrű nagyvadak: az elefánt és a bivaly. A legtöbb országban ezeknek fajoknak a vadászatát, nagyobb energiához vagy öbnagysághoz kötik, hiszen ennek a két vad elejtésénél már nem csak az ölőerő számít, de a lövedék megállító ereje is, ami egy támadásnál létkérdés. A 30-06-ost sokan találóan mindenes kalibernek hívják, hiszen bárhol, bármikor bevethető. Itt Európában is igen népszerű, sokan használják vadászatra. A kelet- európai térségben pedig a legelterjedtebb öbnagyság. Nagyon érdekes, hogy vadászati alkalmazás terén – szerintem – megfelelőbb és majdnem azonos ballisztikai mutatókkal rendelkező 308 Winchester sem tudta átvenni az első helyét. Általánosságban elmondható, hogy a 30-06 vadászlőszerek 7g-tol- 14g-ig bezárólag, igencsak nagy átfogású a választék a lövedékmag tömegét, szerkezetét tekintve.

Fotó: Balogh János

Nem beszélve a 3, 56 g –os 5,7 mm-es acceleratorról, amit egy magas keménységű műanyag saruba süllyesztettek, hogy kitöltse a 30-as csőátmérőt. A saru leválik a cső elhagyása után és a kis keresztmetszetű lövedékmag 1200 m/ s- kezdő sebességgel halad célpont felé. Magyarországon ez lőszertípus nem engedélyezett, így gyakorlati tapasztaltról nem tudok beszámolni, a fellelhető szakirodalomban annyi olvasható róla, hogy a pontossága kívánni valót hagy maga után, mert a lövedéksaru nem mindig azonos időben válik le a magról.

Visszatérve a tömegre, és annak választékára, ezt leginkább az üzleti megfontolások diktálják. Az, hogy a kaliber ilyen jó potenciállal hagyta el az évezredet, ennek többek között ez is az oka lehet, hiszen az új tervezésű vadászlőszereket, a leggyakoribb öbnagyság felhasználóinál tudják eladni. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy minden kalibernek megvan az optimális lövedéktömege, sebessége, energiája, amitől ha jelentősen eltérünk, a lövedék teljesítménye visszaesik.

A 30-06-os Springfieldnél optimális lövedék tömege a 11g- 12g között van, 850 m/s kezdősebességgel és kb. 4000 J kezdőenergiát hordozva. Ezzel a tömeggel, megfelelő távolságon, egyenletes röppályát biztosít és viszonylag kevés energiaveszteséggel jut el a lövedék a célig. Tulajdonképpen ez a garancia arra is – természetesen a szabályos expanziót feltételezve -, hogy a kistestű vadfajok, vagy a könnyű csülkös vad esetében sem fejt ki brutális roncsoló hatást, de a nagytestű, – akár több száz kilós nagyvadaknál – egyenletes energialeadást biztosít a test mindkét oldalán. Európában minden vadra alkalmas, legyen az barnamedve, jávorszarvas vagy róka.

A speciál töltényekkel nyugodtan kitolhatjuk esetenként a lőtávolságot, bár véletlenül sem sorolható a varmint-kaliberek közé. Mégis, ha nem akarunk egy drága, special-kaliberű puskát venni egy magashegyi vadászatra, a 30-06 -ost egy kis belövési korrekcióval bízvást vihetjük magunkkal oda is. Ugyanez helyzet az afrikai vadászatoknál is. Ha valaki ezzel az öbnagysággal szándékszik elindulni, érdemes valamelyik nagyobb teljesítményű, keményebb köpenyű lőszerhez átlőni a puskát.

Már csak azért is, mert akár Kelet-Afrikában vagy Dél –Afrikában elég, ha a kísérő vagy az éles szemű fekete nyomozó akár egy csepp vért is talál a rálövés helyén, az elég zsebbe nyúlós mutatvány, lesz. Mivel a vad teljes tarifáját ki kell fizetni. Általában, ha nem valami itató környéki lesen ülünk, akkor elég nagy távolságokra kell lőni és az afrikai nagytestű antilopok köztudottan elég szívósak. Csak akkor adjuk le a lövést, ha a vad teljesen keresztben áll és igyekezzünk magas vállapra lőni. Nem egyszer előfordul, 2-3 jó lövést is kap némelyik afrikai vad és még csak jelezni sem jelzi a lövéseket.

A 30-06 kaliber előnyei: 

A már említett töltényválasztékot mindenképp az első helyre tenném, bár mindenképp a lövedéktömeg figyelembe vételével. Kiváló mindenes kaliber, mert megfelelő töltényálasztékkal minden vadfajt be lehet vele gyűjteni, a szélsőségesen eltérő terepviszonyoknál is. A 10 gramm feletti lövedékmagok akadályleküzdő képessége, a vérzés okozása jó.

A 30-06 Springfield korrekten támogat minden fegyverrendszert, legyen az félautomata, vagy egy egylövetű gavallérpuska. A dupla golyósok esetében a „harminchullahatot” tartom a alkalmas alsó határnak. Ami kevésbé jó. Nem csak a 30-06-ra, de általánosan jellemző minden 30-as kaliberre, hogy hátracsúszott lövések esetében nemegyszer elégtelen a vérzés okozása, leginkább olyan vadfajoknál ahol, vastag faggyú vagy zsírréteg húzódik az irha alatt.

Ilyenkor még a test első harmadát ért lövésnél is előfordul, hogy a vad még jelentős távolságot megtesz a sebzés után, mivel a sebcsatornát eltömíti a zsír és a vad nem vérzik kifele. Ha ilyenkor nincs kimeneteli nyílás, akkor alig, vagy nincsen elegendő vérzés.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A másik hátránya, a 30-06 Springfieldnek, a hosszú 63 mm-es hüvely, ami miatt a hagyományos forgótolózáras fegyverek terjedelmesebbek. A vadászati alkalmazásnál optimálisabb a kurtább, „kéziesebb” puska, mert gyorsabb a lövésreakció és rövidebb a célra tartás ideje. Persze ennek a megítélése szubjektív és nem is teljesen igaz, mert a rövidzáras vadászfegyverek esetében vagy egy billenőcsövű puskánál, ez probléma nem észrevehető.

 

A könnyű „hegyipuskák” használatánál, a visszarúgás jelentős.

Vadászlőszerek a gyakorlatban:

RWS vadászlőszerek

A régebbi RWS muníciókat kettőség jellemezte: vagy nagyon jók voltak, vagy csapnivalóan rossz hatásfokkal működtek. A túl kemény lövedékköpeny nem adta le az energiát a könnyebb testű vadban, mert deformálódó képessége sokszor egyenlő volt a nullával. Az expanzió csak kismértékű és akkor elégséges, ha vastag csöves csontot, vagy a lapockacsontot ér a lövedék. Őzre, pl. gyakorlatilag alkalmatlanok voltak. Reméljük az új fejlesztésű, egyébként elég drága, német vadászlőszerek, felzárkóznak a többi speciál-lőszereket gyártók szintjére.

Remington vadászlőszerek

A Remington vadászlőszerek kiváló teljesítményt nyújtanak ebben a kaliberben is, általánosan megállapítható, hogy a kül- célballisztikai tulajdonságaik az élvonalban vannak. Az akadályleküzdő képességük, vérzésokozásuk viszont csak megfelelő.

Sako vadászlőszerek

A Sako vadászlőszerekről általában az ár/érték arány jut az eszünkbe. Olcsók és jók. Hátrányuk, a köpenyből kiálló ólomhegy, ami tárazáskor könnyen deformálódik. Próbál a gyártó erre a problémára olcsó megoldásokkal válaszolni, pl. a Super Hammerheaddal, ahol hegy süllyesztett kialakítású. Az akadályleküzdő képességük nagyon jó, a vérzésokozásuk is, a szabályozott expanzió megfelelő. Erdős, fedett terepen, 250 m-ig javaslom a használatukat.

Norma vadászlőszerek

A kiegyensúlyozott erő. Talán legjobban ezzel lehet jellemezni a Norma vadásztöltényeket. A tapasztalatokon keresztül, tulajdonságaik vizsgálatánál, nem lehet kiemelni ezt vagy azt a paraméterét, nincs benne semmiféle olyan extra, amire azt mondaná az ember, hogy ez igen. Röviden: a Norma vadásztöltények minden olyan kritériumnak megfelelnek, amit egy jó teljesítő vadásztölténnyel szemben elvárhatunk. Jó a vérzésokozásuk, az akadályleküzdő képességük, a célballisztikai tulajdonságaik, az igen jól szabályozott expanzióval. Nem kimagasló a külballisztikai értéke, a maga 100 méteres optimális belövési távolság miatt, de ezt a hosszú távú belövéssel 91m/ +4 cm-rel érdemben kompenzálhatjuk.

Az öreg jenki bebizonyította a világnak, hogy ami régi, az nem biztos, hogy nem jó.

A ballisztikai táblázatokban, közvetlenül a 30-06-os után, a 300-as magnumok jönnek. Bizony, ahogy elnézem az értékeket, hát nem sokkal jobbak a teljesítmény tekintetében, még az új tervezésű short magnumok sem. Ha az áraikat megnézzük, az bizony elég borsos, akár a lőszert, akár a hozzájuk készített fegyvert veszem összehasonlítási alapként. Ugyanakkor a magnum csövek élettartalma jóval kevesebb, sokkal hangosabbak, de nem elhanyagolható a jelentősebb visszarúgás sem.

Írta és fényképezte: Balogh János hivatásos vadász

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom