Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Horgászat

A győri kapitális harcsa

Print Friendly, PDF & Email

Kapitális harcsát fogtak Győrben

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szlovák Ferenc barátjával  Tóth Norberttel,  a győri Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület területén horgászott. Körülbelül öt éve tagok az egyesületben, ahol a közösség rendkívül összetartó. Aki belép az egyesületbe, a vízterület mellett egy tanyát is igényelhet, amit fent kell tartani. A vízterület mellett található stéget rendben tartani, ápolni kell. Sokan szeretnek itt horgászni, mert mindenki egy kicsit sajátjának is érzi ezt a vízterületet. Ápolják és gondozzák a helyi horgászok a környezetet, illetve mindenki óvja a gazdag halállományt. Minden itt lévő horgásznak van egy kis füzete, amiben bélyegnek és pecsétnek is szerepelnie kell. Ha valaki vendéget hoz, azért felelősséget is kell vállalnia. Az egyesületben nincs vita a tagok között, mindenki jól érzi magát.

Fotó: Szlovák Ferenc – Agro Jager News

A terület rendkívül sokszínű és a halállománya különleges, mivel egy vadvíz, régen a Holt-Marcal folyt itt. A mostani vízterület legszélesebb pontja körülbelül 50 méter és több kilométer hosszú.  Míg a Szlovák Ferenc a nagytestű pontyokra “vadászott”, addig Norbi a szürkeharcsás szerelékét állította össze három stéggel arrébb.

Délután volt, mire mindenki összeszerelte a botjait és a csali is bekerült a vízbe. Norbi stupekkal horgászott és vörösszárnyú keszeget kínált fel a horgokon. A helyi szabályok megengedték azt, hogy célzottan harcsára is horgászhasson a Nádorvárosi SHE területén.

Mivel inkább pontyra és amurra szeret horgászni, adott magának egy esélyt. Minden évben körülbelül egyszer, maximum kétszer próbálja meg a szürkeharcsa horgászatát, amely az egyik legnehezebb hazánkban. Kifejezetten nagy példányt megakasztani és kifogni csak a kifejezetten elszánt, kudarcot nem ismerő profik szoktak, akik sok-sok éjszakán keresztül kint ülnek a vízparton. Harcsát “legkönnyebb” a kora tavaszi és késő őszi napokban, hetekben megfogni, mert ilyenkor kevésbé óvatosak. Szerencsés esetekben bármit felvesznek. A szerencse és a tudás kéz a kézben jár.

Most is valami hasonló történhetett. Jókor volt jó helyen.  Este hat óra körül dobta be a felszerelését. Alig telt el fél óra, a stupek hirtelen eltűnt a vízben, ami körülbelül 4-5 méterre lehetett tőle. Amikor kézbe vette a botot, bevágott. Egyből tudta, hogy egy nagy hallal hozta össze a szerencséje. Életében csak egyszer fogott egy nagyobb harcsát, az is körülbelül 10 kilogramm lehetett. Barátjának, Szlovák Ferencnek azonnal szólt, aki pár másodperc múlva mellette termett. A rutinos horgászok tudták, érezték, hogy egy nagy halat sikerült megakasztaniuk. A fárasztás idegörlő percei következtek. Mindketten tudták, hogy bármi megtörténhet, ezért visszafogottan próbáltak kezelni a helyzetet. Megakasztani egy ekkora harcsát is óriási élmény, de a halak sokszor egy felnőtt ember súlyának megfelelőek. Mindent megtesznek azért, hogy elrontsák a horgászok kedvét. Az életükért menekülnek. Az akadók felé húznak, és ha elérik azt, elszakítják a damilt.

Mivel sok kapitális pontyot és amurt emeltek már partra ketten, a rutin gyorsan előtérbe került. Norbi nem engedte, hogy a hal a meder közepéből elinduljon a fák, gyökerek irányába.  A harcsát körülbelül 15-20 perc után pillantották meg, ami még többször kitört. Amikor már úgy érezték, hogy a hal feladta, körülbelül fél perc erejéig a legnagyobb óvatossággal kiemelték a partra, ami a hal méretei miatt igencsak nehéznek bizonyult.

Időzítővel csináltak egy fényképet, gyorsan megmérték a hosszát, ami 230 centiméter volt. A hal súlyát azonban csak becsülni tudták, ami körülbelül 70-80 kilogramm lehetett. A harcsa még mielőtt kettőt tudott volna pislogni, a vízben volt a két horgásszal, akik csak akkor engedték el, amikor már látták, hogy magához tért. A hal ezután lassan elúszott. A fogást követően még napokig visszajártak, ellenőrizték a vizet. Aggódtak a harcsa matuzsálemért, amit eddig nem ismertek sem ők, sem mások. Szerencsére nem látták többet, a hal sérülés nélkül megúszta a horgászokkal való találkozást.

“Óriási élmény volt egy ekkora harcsát együtt kifogni”- zárta beszámolóját Szlovák Ferenc.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

Horgászat

A Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a rendelkezésre álló információk, valamint a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását. Akut kockázat nem áll fenn, valamint a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek esetében is negatívak az eredmények. A vizsgált halakban kimutatott arzéntartalom miatt azonban indokolt az elővigyázatosság.

Fotó: NÉBIH

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület hívta fel a Nébih figyelmét azon közösségi média hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolat a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, majd mintát vett a Sajó határhoz közeli részéből származó növényevő és ragadozó halakból toxikus nehézfémek jelenlétének vizsgálata céljából.

A laboratóriumi mérések határértékkel szabályozott toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot) nem mutattak ki a kifogott halakból. Az Európai Unióban arzénszennyezettségre vonatkozó határérték halak esetében jelenleg nincs. Egyeztetési szakaszban van egy rendelettervezet, amely az édesvízi halakra is megállapítana arzénra vonatkozó maximális szintet, érvényes jogi alap hiányában azonban a hatósági minták jelenleg nem minősíthetőek. A Sajóból kifogott halak esetében ugyanakkor elmondható, hogy az idősebb, növényevő egyedekben mért arzéntartalom meghaladta a tervezet szerinti határértéket. A fiatalabb, ragadozó halak mintái határértékhez közeli, vagy azt kismértékben meghaladó arzénmennyiséget tartalmaztak.

A rendelkezésre álló információk és vizsgálati eredmények alapján a Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak elfogyasztását. Kiemelendő, hogy a halhús nem tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami akut mérgezést okozna! Az arzén kis koncentrációban, de hosszan tartó bevitele azonban már egészségügyi kockázattal járhat, ezért indokolt újabb értesítésig mellőzni a Sajó halállományának étkezési célú felhasználását.
A Nébih a továbbiakban is figyelemmel kíséri a nemzetközi és hazai eseményeket és folytatja érdemi változás esetén megismétli a vizsgálatokat.

Az arzén jelenléte a mindennapokban
A környezetben való általános elterjedtsége miatt az arzén igen kis mennyiségben mindenkinek a szervezetébe bekerül. A terhelés mértéke elsősorban a táplálkozási szokásokkal függ össze. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatbázisa szerint a gabona alapú termékek, a rizs és rizsalapú termékek, a tej és a tejtermékek, valamint az ivóvíz teszik ki az európai fogyasztók szervetlen arzén bevitelének nagy részét. A hazai adatok azt mutatják, hogy összességében az arzén bevitel nem jelent kockázatot a fogyasztókra. Az arzén forrása Magyarországon az ivóvíz, azonban a vízkezelésnek köszönhetően a kifogásolt ivóvíz aránya jelentősen lecsökkent, határérték túllépése esetén az ivóvíz nem fogyasztható. A Nébih ellenőrzései során egyéb minták esetében nem fordult elő arzén miatt kifogásolt termék.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Horgászat

Kapitális busát fogtak az RSD-n

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Bilisics Csaba 15 éves horgász, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség területén pergetett, a Makád Parkerdő területrészen. A szerencsés horgász beszámolt az élményeiről lapunknak:

Fotó: Bilisics Csaba – AJN

2024. szeptember 19.-én késő délután sikerült megakasztanom egy 5-28 grammos Delphin Zandera bottal és egy 4000 Shimano stella fj orsóval, 20 mm-es fonott zsinórral, a fényképen látható kapitális busát. A csalim egy lurefrans x70 volt. A farokúszója tetejébe akadt a csali. Két nagy koppanást éreztem, miközben a víz alján tekertem a csalit.

Miután megakasztottam a halat, egyből lehúzott egy 80 méter zsinórt: Csónakkal mentünk utána és körülbelül 10 perc volt a fárasztási idő. Enyhén fújt a szél, kisebb hullámok voltak aznap az RSD-n.  A hal hossza elérte a 130 centimétert. A súlya megközelítőleg 65-70 kilogramm lehetett.

Nagyon szépen köszönöm édesapámnak a segítségét és tanácsait, amelyekkel mindenben támogatott a fárasztás során – zárta beszámolóját Bilisics Csaba.

Írta és fényképezte: Bilisics Csaba

 

További részletek a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetségről itt érhető el
Tovább olvasom

Horgászat

Magyar bucó (Zingel zingel) a Tisza-tóban

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent a magyar bucó a Tisza-tóban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza-tó Sarudi-medencéjének nyugati szélén húzódik a Tiszának egy csatornaszerű mellékága, az Eger-patakot és a Laskót is befogadó Kis-Tisza, melynek árkában egy-két méterrel mélyebb a víz, mint a medence szomszédos részein. A kiskörei duzzasztás miatt azonban gyakorlatilag ez a meder is a tározótér részének tekinthető, mert benne szinte ugyanolyan lassan mozog a víz, mint mellette.

A Tisza-tó Sarudi-medencéjében fogott magyar bucó (Fotó: Juhász Máté)

Ennek az ároknak a Sarudhoz közeli szakaszán (koordinátái: 47.574937, 20.611515) törpeharcsa-gyérítés céljából elhelyezett varsák egyikéből 2024. március 9-én – nagy meglepetésünkre – egy magyar bucó (Zingel zingel) került elő, melynek faji azonosságát az alakja és mintázata mellett az első hátúszó 13 úszósugara is megerősítette.

Ez az erősen áramláskedvelő faj a Tisza-tónak erről a részéről még sosem került elő. Megjelenése valószínűleg ugyanazoknak a téli áradásoknak köszönhető, amelyek nyomán a Tisza folyó medrében is gyakoribbá váltak a reofil fajok.

Forrás: Magyar Haltani Társaság

Tovább olvasom