Keressen minket

Mezőgazdaság

A FAO élelmiszerár indexe stabil maradt júniusban

 FAO élelmiszerár-index alakulása júniusban:

Közzétéve:

Róma, 2024. június 5. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint nem változott júniusban az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója, mivel a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek nemzetközi jegyzésének növekedése ellensúlyozta a gabonafélék árcsökkenését. 

©FAO/Vincent Tremeau

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, júniusban átlagosan 120,6 pontot mutatott, ami megegyezik a felülvizsgált májusi értékkel. Az index 2,5%-kal múlta alul az egy évvel ezelőttit, és 24,8%-kal van a 2022. márciusi csúcsérték alatt.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe júniusban 3,0%-kal volt alacsonyabb májushoz képest; a szemes termények, a búza és a rizs jegyzései mind csökkentek, részben a főbb exportáló országok javuló termelési kilátásainak köszönhetően.

A növényi olajok árindexe ezzel szemben 3,1%-kal nőtt júniusban, a pálmaolaj iránti globális importkereslet élénkülése, valamint az amerikai kontinens bioüzemanyag-ágazatának szója- és napraforgóolaj iránti erőteljes kereslete miatt.  

A FAO cukor árindexe három hónapnyi esés után 1,9%-kal emelkedett júniusban, ami nagyrészt a kedvezőtlen időjárás és a monszun várható hatása miatti aggodalmaknak tudható be, amelyek a brazíliai és indiai termelést érintik.

A tejtermékek ára 1,2%-kal nőtt, ebből a vaj nemzetközi jegyzése az elmúlt két év legmagasabb szintjére kúszott a rövid távú szállítások iránti megnövekedett globális keresletnek köszönhetően, az erős kiskereskedelmi eladások, a szezonálisan csökkenő nyugat-európai tejtermelés és a Csendes-óceán térségének alacsony készletei közepette.

A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe júniusban gyakorlatilag nem változott, mivel a juh-, sertés- és marhahús világpiaci árának enyhe emelkedése javarészt ellensúlyozta a baromfihús nemzetközi árának a kínálati oldalból eredő csökkenését.

További részletek itt olvashatók.

Minden idők legmagasabb szintjén a 2024-es globális gabonatermelés

A FAO frissítette a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését is, amelyet 2 854 millió tonnára taksál, ami minden idők eddigi legmagasabb értéke.

A FAO által szintén ma kiadott Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés a megnövekedett előrejelzéseket az argentin és brazil, valamint a török és ukrán kukoricatermés javuló kilátásainak tulajdonítja, amelyek ellensúlyozzák az Indonéziára, Pakisztánra és több dél-afrikai országra vonatkozó leminősített becsléseket. A várható búzatermést is megemelték az ázsiai, különösen a pakisztáni kilátások javulása miatt, ami meghaladja az Orosz Föderációban e téren várható csökkenést, amit a szezon elején a főbb búzatermő területeken tapasztalt kedvezőtlen időjárás okozott. A globális rizstermelés az előrejelzések szerint eléri a rekordot jelentő 535,1 millió tonnát.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben a várakozások szerint 2 856 millió tonnára emelkedik, ami 0,5%-kal haladja meg az előző évit, a rizzsel és a szemes terményekkel az élen.

A világ gabonakészletei az előrejelzések szerint 2025-ben 1,3%-kal fognak bővülni, így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 2024/25-ben csaknem változatlanul 30,8% lesz.

A FAO előrejelzése a gabona teljes nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan változatlanul 481 millió tonna, ami 3,0%-kos csökkenést jelent 2023/24-hez képest.

További részletek itt találhatók.

Konfliktusok és aszály nehezíti az élelmezési helyzetet

A konfliktusok súlyos mértékű akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak, különösen a Gázai övezetben, Jemenben és Szudánban, ahol a lakosságot az éhezés veszélye is fenyegeti – derül ki a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló, szintén ma közzétett jelentésből.

A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő kiadványa részletes áttekintést nyújt az éhezés helyzetéről a 45 külső élelmiszersegélyre szoruló országban.

A kiadvány emellett a gabonatermesztés regionális lebontását és kilátásait is ismerteti. 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országban a gabonatermelés 2024-ben várhatóan nőni fog, de ez a növekedés egyenetlenül alakul a csoporton belül. 

Különös aggodalomra ad okot, hogy 2024-ben Dél-Afrikában a teljes gabonatermelés csaknem 20%-os éves csökkenésére lehet számítani a széles körben tapasztalható meleg és száraz időjárási körülmények miatt. A térség importigénye az előrejelzések szerint több mint kétszerese lesz az elmúlt ötéves átlagnak, a megszokott fogyasztási szint mellett. Zambiának, amely általában nettó kukoricaexportőr, a becslések szerint 2024-ben közel egymillió tonnára lesz szüksége. Bár a globális kukoricabeszállítóknak várhatóan bőséges lesz a kínálata, ennek nagy része sárga kukorica, míg a Dél-Afrikában alapvető élelmiszernek számító fehér kukoricából szűkös a globális kínálat – jegyezte meg a jelentés.

 Forrás: FAO

Mezőgazdaság

Emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe szeptemberben

A cukor nemzetközi jegyzése a főbb élelmiszer-alapanyagok árának növekedéséhez vezetett

Published

on

Róma, 2024. október 4. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az elmúlt másfél évet tekintve szeptemberben volt a leggyorsabb növekedés az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójánál, és – a cukor árával az élen – minden megfigyelt árucsoport jegyzése emelkedett.

Kambodzsai rizstermelő. © FAO/Than Rathany

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, szeptemberben átlagosan 124,4 pontot mutatott, amely 3,0%-os ugrást jelent augusztushoz képest, és 2,1%-ot az egy évvel korábbi értéknél.

A FAO cukorárindexe esetén volt szeptemberben a legnagyobb növekedés: 10,4%-os az előző hónaphoz képest. Ennek hátterében a brazíliai terméskilátások romlása állt és az az aggodalom, hogy India döntése, miszerint feloldja a cukornád etanolgyártásra történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat, hatással lehet az országból származó exportra.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 3,0%-kal emelkedett a hónap folyamán, ami a búza és a kukorica magasabb exportárainak köszönhető. A nemzetközi búzaárak főként a Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan csapadékos időjárás miatti aggodalmak okán emelkedtek, bár ezt részben ellensúlyozta a Fekete-tenger térségéből származó versenyképes árú kínálat. A kukorica világpiaci ára is növekedett, amit a brazíliai Madeira folyó és az Amerikai Egyesült Államokban található Mississippi folyó mentén húzódó kulcsfontosságú szállítási útvonalak alacsony vízállása befolyásolt. Ezzel szemben a FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 0,7%-kal csökkent, részben az általánosan nyugodt piaci helyzetet tükrözve.

A növényi olajok árindexe 4,6%-kal nőtt augusztushoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései miatt. A pálmaolaj nemzetközi árának emelkedését a főbb délkelet-ázsiai előállító országok vártnál alacsonyabb termelése eredményezte, míg a szójaolaj jegyzéseinek fellendülése elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb szójabab préselésnek volt köszönhető.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe szeptemberben 3,8%-kal nőtt – mind a teljes tejpor, a sovány tejpor, a vaj és a sajt jegyzései növekedtek.

A FAO húsárindexe 0,4%-kal lett magasabb, főként a baromfihús drágulása miatt, amit a brazil termékek iránti erős importkereslet eredményezett. A szarvasmarha- és sertéshús világpiaci ára stabil maradt, míg a birkahúsé az augusztusi szinthez képest valamivel csökkent.

További részletek itt olvashatók.

2024/25-ös előrejelzések a rizs globális termelésére és kereskedelmére vonatkozóan

A FAO kis mértékben, 2853 millió tonnára emelte a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami a rizs és a búza termelésének felfelé történő felülvizsgálatát tükrözi, ellensúlyozva a szemestermények várható globális termelésének kis mértékű csökkentését. Az új adat, amelyet szintén pénteken tettek közzé az új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványban, mérsékelten elmarad a 2023-as rekordterméstől.  

A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan 0,5%-kal nő az előző évhez képest, mivel az ausztrál terméskilátások javulása jelentősen ellensúlyozza az Európai uniós előrejelzés nagymértékű esését, amelyet a túlzottan csapadékos körülmények indokolnak. Ezzel szemben a szemestermények globális termelése most a feltételezések szerint 0,8%-kal csökkenni fog 2023-hoz képest az Európai Unióban előreláthatóan kisebb termésmennyiség miatt, hiába az Amerikai Egyesült Államokban várható magasabb kukoricatermés. A világ rizstermelése 2024/25-ben az becslések szerint 0,9%-kal fog bővülni, amellyel történelmi csúcsot (539,2 millió tonna) fog elérni.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten az előrejelzések szerint 2024/25-ben 0,4%-kal, 2853 millió tonnára emelkedik, míg a világ gabonakészletei 1,2%-kal fognak bővülni, a rizskészletek pedig háromszoros ütemben fognak növekedni. Így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 30,6% lesz, amely a FAO szerint „megfelelő ellátási kilátást jelent az új szezonra”.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét most 488,1 millió tonnára prognosztizálják, ami 2,7%-kos csökkenést jelent a 2023/24-es szinthez képest. Azonban úgy tűnik, hogy Afrika és a Közel-Kelet növekvő importja 2025-ben a nemzetközi rizskereskedelem fellendülését eredményezheti.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét, amely a már ismertetett jelentésen túl tartalmaz egy értekezést a kereskedelem szerepéről a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél elérésében.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új műveleti kódtár és további fejlesztések az eGN-ben

A Nébih szakemberei újabb fejlesztéseket vezettek be

Published

on

A Nébih szakemberei újabb fejlesztésekkel támogatják a gazdálkodók adminisztrációs feladatainak gördülékenyebb ellátását. A módosítások nemcsak egyszerűbbé teszik a program használatát, hanem nagyobb rugalmasságot is biztosítanak. Új műveleti kódtár bevezetésére is sor kerül, amely tovább könnyíti a gazdálkodók mindennapi munkáját.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Újdonság, hogy szántó művelési ágban változik a termőhelyhez rendelt hasznosítási kód módosíthatósága. Korábban problémát okozott, hogy véglegesített hasznosítás esetén nem volt lehetőség a hasznosítás, vagyis a növénykultúra szerkesztésére. Ennek feloldására a hasznosítási kód már módosítható. Fontos azonban kiemelni, hogy mindez csak az alábbi, vetés típusú műveletek felvételéig tehető meg:

  • felülvetés
  • palántázás
  • takarónövény vetése
  • vetés (kivéve: direktvetés és zöltrágyázási célú vetés)
  • direktvetés
  • vetés, zöldtrágyázás céljából
  • ültetés, telepítés

A „kaszálás (alternáló)” művelet módosítására is sor került: az alternáló jelző kikerült a megnevezésből, így már csak a kaszálás rögzíthető. Az alternáló kaszálás művelet elvégzése a termőhelyhez rögzített AÖP-ös B4-es „Kizárólag alternáló kasza vagy hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata egyéb gyepen” vállalásból, valamint a kaszálás műveletének felvételéből teljesítettnek tekintendő, így az eGN-ben ennél több adat megadására nincs szükség.
A Nébih azonban felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy ettől a módosítástól függetlenül, a Magyar Államkincstár továbbra is kérheti egyéb dokumentációk benyújtását a vállalás teljesítésével kapcsolatban (pl. fényképek feltöltését).

A kaszálás művelete érintett egy másik módosítás kapcsán is: a továbbiakban már nem kell ennél a pontnál megadni a hozamot. Az adatszolgáltatás a „bálázás (széna)” művelet esetén kötelező, ugyanis ez az elem használandó abban az esetben, ha gyep területen történik a kaszálást követő bálázás. Például búza (szalma) esetén azonban egyszerűen a „bálázás” műveleti elemet kell választani.

Az elektronikus Gazdálkodási Napló műveleti kódtára is módosult a Magyar Államkincstárral, a Agrárgazdasági Kamarával, valamint az Agrárközgazdasági Intézettel való egyeztetést követően.  Az átalakítás fő szempontja az egyszerűsítés és egyértelműsítés volt, melynek eredményeképpen 157 db művelettípus törlése és 34 új elem felvétele valósult meg.
Sor került a MÁK által használt agrotechnikai műveletek elnevezéseinek szinkronizálására is (a zárójelben szereplő műveletek a biztosabb találati eredmény miatt olvashatók a művelet végén):

  • ásóboronázás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • boronálás (lazítás utáni elmunkálás, magágyelőkészítés (vetés nélkül), mechanikai gyomirtás)
  • grubberezés (lazítás)
  • kombinátorozás (tömörítés, lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • kompaktorozás (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • kultivátorozás tápanyag bedolgozással
  • simítózás (tömörítés)
  • ásógépezés
  • forgóboronázás (lazítás, magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • könnyűtárcsázás (lazítás, tarlóápolás, tarlóhántás, szármaradvány vagy egyéb melléktermék bedolgozás, zöldtrágya bedolgozás)
  • multitillerezés (magágyelőkészítés (vetés nélkül))
  • melioratív meszezés
  • meszezés
  • rotátorozás
  • tarlóhántás legfeljebb 10 cm mélyen
  • kaszálás
  • rendsodrás
  • szénabehordás (ha nem báláznak)

Az új kódtár élesítésével egyúttal megszűntek a „betakarítás” művelet szinonimái. A „betakarítás silózás céljára” művelet kifejezetten silózásra szolgáló növények esetén használandó (silócirok, silókukorica), itt lehetőség nyílik a hozam megadására is. A „betakarítás silózás céljára (eredetileg nem silózásra szánt növényeknél)” az összes olyan növénynél használható, ahol a kedvezőtlen körülmények miatt kerül sor a siló céljára történő betakarításra. Ennél a műveletnél a hozamot nem kell megadni.
Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Biztosított a hazai kukoricaellátás, nincs szükség importra

A NAK közleményt adott ki:

Published

on

A hazánkban megtermelt kukorica java részének a betakarítása még hátravan, egyesek – feltehetően piaci érdekből – azonban már most az import szükségességét vetítik előre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kéri a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól, mert azok – főleg megalapozottságuk hiányában − erősen rombolják a piaci együttműködést és bizalmat. A három szervezet az Agrárminisztériummal egyetértve hangsúlyozza: a pánikkeltésnek nincs helye a piacon, azzal a felvásárlók nem érik el az ukrán importtilalom feloldását.

Fotó: NAK

Eddig a közel 900 ezer hektáros termőterület alig több mint feléről takarították be a termést, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az eddigi tapasztalatokból, és még nem is állnak rendelkezésre pontos adatok. Az eddig betakarított mennyiség és a termésbecslések alapján viszont kijelenthető, hogy biztosított a megfelelő mennyiségű és minőségű hazai kukoricaellátás, nincs szükség importra.

A három szervezet határozottan kéri a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen és ehhez hasonló, piaci szempontból kifejezetten káros megnyilvánulásoktól, mert azok aláássák a termelők, felvásárlók és feldolgozók közötti bizalmat, és tovább súlyosbítják az aszállyal és a kedvezőtlen piaci viszonyokkal küzdő gazdálkodók helyzetét.

Ahogy minden esztendőben, úgy idén is lehetnek toxinnal szennyezett tételek. Ilyen esetben mind a termelőnek, mind a feldolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen eljárásokkal csökkenthető az alapanyag fertőzöttsége, illetve a különböző mértékben szennyezett alapanyagok milyen feldolgozási célra alkalmasak. A forgalomba hozott feldolgozott termékeknek minden körülmények között meg kell felelnie a hatályos takarmányozási és élelmiszerlánc-biztonsági előírásoknak. A kölcsönös bizalom megőrzése ugyanis mindkét fél érdeke.

A gabona- és olajos mag tekintetében egyébként szigorú szabályok vonatkoznak az importra: tilalom alá esik az Ukrajnából történő beszállítás, a többi országból származó behozatalra pedig bejelentési kötelezettség áll fenn a Kormány döntése alapján.

 

Forrás: NAK

Tovább olvasom