Mezőgazdaság
A megdrágult növényi olajok enyhén megemelték a FAO élelmiszerár-indexét novemberben
A FAO élelmiszerár-index alakulása novemberben:
Róma, 2024. december 6. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója 2023 áprilisa óta nem ért el ekkora mértéket mint most novemberben, amely – a növényi olajok nemzetközi jegyzésének miatt – 0,5%-kal emelkedett októberhez képest.

Búzát aratnak Szerbiában. © FAO/Blagoje Grujic
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, novemberben átlagosan 127,5 pontot ért el, ami 5,7%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, bár még mindig 20,4%-kal elmarad a 2022. márciusi csúcstól.
A FAO növényiolajár-indexe 7,5%-kal nőtt novemberben októberhez képest, amely már a második nagy emelkedést jelenti két hónapon belül, és 32%-os növekedést az egy évvel korábbi szintet tekintve. A pálmaolaj nemzetközi ára tovább növekedett azon aggodalmak közepette, hogy a délkelet-ázsiai erős esőzések a vártnál alacsonyabb termést indukálnak. A szójaolaj világpiaci ára a globális importkereslet hatására emelkedett, míg a repce- és napraforgóolaj jegyzései a globális ellátási kilátások romlása miatt nőttek.
A FAO tejtermékekre vonatkozó világpiaci mutatója megtartotta felfelé ívelő pályáját novemberben is, októberhez képest 0,6%-kal nőtt, ami a teljes tejpor iránti globális importkereslet élénkülését tükrözte. A vaj ára új rekordszintet ért el az erős kereslet és a szűkös nyugat-európai készletek közepette, míg a sajtok ára a korlátozott exportelérhetőségek miatt emelkedett.
A többi alindex csökkenést mutatott novemberben. A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal esett, és 8,0%-kal múlja alul az egy évvel ezelőtti értékét. A búza világpiaci ára lejjebb kúszott az enyhébb nemzetközi importkereslet és a déli féltekén folyamatban lévő betakarítások generálta kínálata miatt. A kukorica világpiaci ára stabil maradt, ahogy az erős brazíliai és mexikói belföldi keresletet (utóbbinál az Amerikai Egyesült Államokból irányából) ki tudta ellensúlyozni a kedvező dél-amerikai időjárás, az ukrán szállítmányok iránti kereslet csökkenése és a folyamatban lévő amerikai aratás miatti szezonális nyomás. A FAO rizsfélékre vonatkozó árindexe 4,0%-kal volt alacsonyabb novemberben a felerősödött piaci verseny, a betakarítási nyomás és az árfolyam-ingadozásokból fakadóan.
A FAO cukorárindexe 2,4%-kal volt kevesebb októberhez képest, amelyet az indiai és thaiföldi préselésszezon kezdete befolyásolt. Ezzel enyhültek a cukornád jövő évi termeléskilátásaival kapcsolatos aggodalmak Brazíliában, ahol a közelmúlt esőzései javították a talaj nedvességtartalmát.
A FAO húsárindexe 0,8%-kal csökkent novemberben, elsősorban a sertéshús európai uniós jegyzésének visszaesése miatt, tükrözve a bőséges kínálatot és a tartósan visszafogott globális és hazai keresletet. A juh- és baromfihús világpiaci ára enyhén csökkent, míg a marhahús nemzetközi jegyzése stabil maradt, mivel a megnövekedett brazil exportárakat ellensúlyozták az alacsonyabb ausztrál jegyzések.
További részletek itt olvashatók.
Csökkenés a gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított arányában
A FAO szintén pénteken közzétett új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványa szerint a globális gabonatermelés 2024-ben várhatóan az előző évhez képest mintegy 0,6%-kal, 2841 millió tonnára csökken. Októberhez viszonyítva rontottak az előrejelzésen, de ez még ezzel együtt is a második legnagyobb termelésmennyiségnek számítana.
A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan – a 2023-as szinttel egyezően – 789 millió tonna lesz, míg a kukorica kibocsátása az előző évhez képest 1,9%-kal, 1271 millió tonnára csökken, az EU-ban és az USA-ban a vártnál alacsonyabb termés miatt. A FAO előrejelzése a világ 2024/25-ös rizstermelésére vonatkozóan némileg módosult, 0,8%-os éves növekedést jelezve, ami rekordmagasságú 538 millió tonnát jelent.
2025-ben a lágybúzaárak visszatarthatják az őszi búza termésének területi bővítését az északi féltekén. Oroszország kulcsfontosságú búzatermesztési régióiban az elégtelen esőzések miatti aszály kihat a vetésre. Ezzel szemben Kínában és Indiában a kedvező talajnedvesség és a kormányzati támogatási politikák, valamint a jövedelmező árak várhatóan ösztönzik a bevetett területek bővülését.
A déli féltekén szemestakarmányokat vetése zajlik. A kezdeti jelzések arra utalnak, hogy Argentínában a szárazság és a levéltetvek által terjesztett kukoricabetegség kockázata miatt a kukorica vetése csökkenni fog. Brazíliában a kukorica termőterületeire vonatkozó eredeti tervek, amelyeket a visszatérő esőzések ösztönöztek, nem változtak. Dél-Afrikában az előzetes várakozások szerint a rekordárakból adódóan a fehér kukorica vetésterületének növekedése ellensúlyozza a sárga kukorica vetésterületének zsugorodását.
A világ gabonafelhasználása az előrejelzések szerint 0,6%-kal, 2859 millió tonnára nő 2024/2025-ben, a rizs és a búza élelmiszerként való fogyasztásának növekedése miatt. Egy jelentős, októberi felülvizsgálat szerint a globális gabonakészletek 0,7%-kal csökkennek a nyitó szinthez képest, így a globális gabonakészlet felhasználási aránya 2024/25-re 30,1% lesz, ami ugyan kevesebb mint az előző évi 30,8%, de még mindig „megfelelő ellátási kilátást” jelez globális szinten.
A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét 2024/25-ben 484 millió tonnára prognosztizálják, ami 4,6%-kal kevesebb tavalyhoz képest. A búza és a kukorica globális kereskedelmi mennyisége várhatóan csökkenni, míg a rizs kereskedelme növekedni fog.
További részletek itt olvashatók.
Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres elemzéseken túl a jelentésben a 2024-es mezőgazdasági árupiacokról is szó esik, valamint kitér a 2025-ös globális árupiacokat érintő bizonytalansági tényezőkre.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Közleményt adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ élelmiszer-alapanyagárainak májusi alakulásáról.
Róma, 2026. június 5. – Nagyjából változatlan maradt a világ élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója májusban, mivel a növényi olajok árának csökkenése ellensúlyozta a gabonafélék és a cukor drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,8 ponton zárt 2026 májusában, ami 0,2%-kal alacsonyabb a felülvizsgált áprilisi szintnél, ugyanakkor 2,9%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

Kukorica-feldolgozó Ukrajnában. ©FAO/ Anastasiia Borodaienko
„Bár a globális élelmiszer-nyersanyagpiacok javarészt ellenállóképesnek bizonyultak, a gabonafélék drágulása rávilágít az időjárásból adódó kockázatokra, valamint az energiapiacok és az inputok elérhetőségével szembeni sérülékenységre. A főbb kereskedelmi útvonalakat – köztük a Hormuzi-szorost – érintő tartós bizonytalanság csökkentheti a műtrágya-felhasználást és további nyomást helyezhet az élelmiszerárakra, amely felhívja a figyelmet az összehangolt nemzetközi fellépés szükségességére” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.
A gabonafélék árindexe 2,6%-kal nőtt áprilishoz képest, és közel 5,0%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – ez tükrözi az áremelkedést amely az összes főbb gabonafajta esetében megfigyelhető a globális üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az időjárási tényezők miatti nyomás hatására. A búza világpiaci ára 3,4%-kal drágult egy hónap alatt – és 7,8%-kal az egy évvel ezelőtti szinthez képest –, amit a fontosabb exportőröknél, köztük az Egyesült Államokban várható terméscsökkenés támasztottak alá, ahol az őszi búza terméskilátása évtizedek óta az egyik legkedvezőtlenebb. Az amerikai kemény vörös őszi búza ára 2026 májusában 28%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica ára 1,9%-kal – éves szinten 3,9%-kal – nőtt, ami a főbb piacokon megnövekedett importkeresletnek, a brazíliai és az egyesült államokbeli kínálat szűkülésének, valamint az etanol-keresletet fellendítő magasabb energiaáraknak köszönhető. A FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal drágult a múlt hónaphoz képest, amit az időjárási aggodalmak és a magasabb nyersolaj- és származéktermék-árak támasztottak alá egyes vezető ázsiai exportőr országokban.
A FAO növényiolaj-árindexe ezzel szemben 4,6%-kal csökkent áprilishoz képest – ennek a mutatónak ez az első visszaesése 2026-ban. A pálmaolaj nemzetközi ára a gyengébb globális importkereslet és a nyersolajpiacok bizonytalansága miatt esett vissza, míg a szójaolajtrendek vegyesek voltak: Dél-Amerikában az exportálható készletek szezonális bővülése lefelé húzta, míg Észak-Amerikában a szilárd bioüzemanyag-kereslet felfelé nyomta az árakat. A repce- és napraforgóolaj jegyzései a szűkös kínálati viszonyok miatt emelkedtek.
A húsfélék árindexe 0,1%-kal erősödött. A marhahús ára – különösen Kína és az Egyesült Államok részéről jövő – erős importkereslet hatására nőtt, míg a sertéshúsárak csökkentek, főként az Európai Unióban tapasztalható bőséges kínálat és alacsonyabb importkereslet miatt.
A tejtermékek ára 0,5%-kal esett az előző hónaphoz képest, amelyet elsősorban a nemzetközi vajárak visszaesése eredményezett. A sajt ára nagyjából stabil maradt, míg a sovány tejpor ára emelkedett. A teljes tejpor árak vegyes fejleményeket mutattak.
A FAO cukorár-indexe 7,5%-kal ugrott májusban. Ennek oka részben, hogy a Brazíliában előállított cukornádnak várhatóan kisebb hányada kerül cukortermelésre, ami növeli az etanolra való nagyobb mértékű átállásra vonatkozó várakozásokat. Emellett indokolja az az aggodalom, hogy az El Niño jelenség kedvezőtlenül érintheti az indiai és thaiföldi termelést a következő évben.
További részletek itt olvashatók.
A globális gabonatermelés és -kereskedelem a következő évben csökkenhet
Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a 2026/27-es szezonban a globális gabonatermés várhatóan 2%-kal csökken az előző évhez képest, 2 982 millió tonnára, elsősorban a búzatermés visszaesése miatt.
A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci frissítések mellett az anyag betekintést nyújt abba, hogyan formálja át a Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális ömlesztettrakomány-szállítási piacot, és értékeli, hogy egyes országok hogyan reagálnak az emelkedő energia- és műtrágyaköltségekre.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
Módosították a tavaszi fagykárok bejelentésének határidejét:
Június 9-ére módosul a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje. A káreseményeket továbbra is a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus kárbejelentő felületén lehet rögzíteni – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: Pixabay
A HungaroMet az elmúlt időszak minimumhőmérsékleti adatait teljeskörűen felülvizsgálta, az új adatok már elérhetők az agro.met.hu oldalon. Az adatok finomítása során a meteorológiai szolgálat kiemelt figyelmet fordított a mikroléptékű topográfiai adottságok hatásaira, így a gazdálkodók számára még pontosabb hőmérsékleti adatok állnak rendelkezésre.
A lezajlott adatfrissítésekre való tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb 2026. június 9-éig lehet megtenni.
(AÉM)
Mezőgazdaság
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
2026. június 11-én nyílik meg a mezőgazdasági generációváltást támogató pályázat újabb benyújtási szakasza
A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez. A pályázatra összesen 22 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a támogatás pedig vissza nem térítendő formában érhető el egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében.

Az ábra illusztráció.
A támogatási kérelmek következő benyújtási időszaka 2026. június 11. és június 24. között lesz elérhető, ezt követően pedig további szakaszok nyílnak augusztus 6–19., illetve október 15–28. között. A pályázat kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az ágazat elöregedése és az utánpótlás biztosítása. A KAP Stratégiai Tervben ezért hangsúlyos szerepet kapott az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, amely nemcsak a gazdálkodók korszerkezetének javítását célozza, hanem azt is, hogy a működő és versenyképes gazdaságok ne szűnjenek meg az átadási folyamat során.
A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2021. évi CXLIII. törvény szerinti jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, – de a gazdaság még a támogatási kérelem benyújtásáig nem szállt át – mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint szerepelnek a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben. A támogatás egyösszegű átalány formájában igényelhető, az elérhető összeg pedig az üzemméret függvényében kerül meghatározásra.
A program hosszú távon hozzájárulhat a magyar agrárium versenyképességének javításához, a helyi gazdaságok megerősítéséhez és a vidéki munkahelyek megőrzéséhez is. A pályázati felhívásra vonatkozó további információk IDE KATTINTVA elérhetők.
A sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában a NAK falugazdászai ingyenes segítséget nyújtanak, beleértve a projektmenedzsment támogatását is, ezért érdemes időben felkeresni őket.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra


