Keressen minket

Vadászat

Türelem

Közzétéve:

Kormos Csaba vaddisznóra vadászott Baranya vármegyében. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Baranya megyében Kormos Csaba megközelítőleg 25-30 éjszakán keresztül próbálkozott vaddisznót elejteni, azonban valami mindig közbeszólt.

Fotó: Kormos Csaba – Agro Jager News

Régóta egy süldőre pályázott, de ezidáig esélye sem volt. Vagy nem jöttek ki, vagy esett az eső és nem mozdult meg a vad, vagy egymáshoz olyan közel álltak, hogy nem kockáztatott. Malacra nem szeretett volna lövést tenni.  Nemrégiben egyik vadászbarátja felhívta a figyelmét, hogy több babos disznó is fel-feltűnik a területen. Többen látták már őket, sőt az elmúlt időszakban egyet el is ejtettek. Babos disznóra vadászni olyan mint egy nagy kanra – zsákbamacska. Nem lehet siettetni, csak és kizárólag a szerencsén múlik. A vaddisznó vadászata semmivel nem összehasonlítható. Ez a vad más, a tapasztalat és a kitartás kéz a kézben jár.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Kormos Csaba azon vadászok közé tartozik, akik szeretik megosztani másokkal az élményeiket. Éveken keresztül csak egy álom volt számára, hogy ő is vadász lehessen. Majd 30 éves kora körül eldöntötte, hogy utána néz mindennek és egyedül végigcsinálja a vadásztanfolyam elméleti és gyakorlati részét. A családban korábban senki nem vadászott, gyerekként sem tudott kivel elmenni vadászni. Így egy picit nehezített pályán ugyan, de néhány éve teljesítette a törvényi feltételeket. Vadász lett!

Fotó: Kormos Csaba – Agro Jager News

Egy barátjával, Dániellel, aki jelenleg még nem vadászik, indultak ki a területre ketten vaddisznóra vadászni. Előzetesen minden részletet megbeszéltek, hol, mikor fognak találkozni.

Azonban az autója  néhány kilométer megtétele után “rendetlenkedett”. Az autó eddig tökéletesen működött, az előző napokban semmi jelét nem adta, hogy valami gond lesz. A motorerő jelentősen lecsökkent. A vadászterületen belül elhelyezkedő magasleshez alig értek ki, mert meg kellett mászniuk az autóval egy nagyobb dombot.

Fotó: Kormos Csaba – Agro Jager News

Ez minden vadász rémálma. Aki már akadt el, vagy rosszabb esetben robbant le a határban, pontosan tudja, milyen nehézségek ezek, főleg zord, hideg, havas hónapokban, vagy a nyár közepén, mindentől távol. Dönteniük kellett, vagy visszafordulnak, vagy leküzdik valahogy a domboldalt, ahol pár száz méterrel odébb várta őket a magasles. Végül is Csaba úgy döntött, ha már idáig eljutottak, akkor nem hagyják annyiban. Kis szerencsével, késő délután elérték a magaslest, ahol egy csodaszép táj fogadta őket. Az addigi problémáik  szertefoszlottak. Nagy örömmel foglalták el a helyüket egy szépen karbantartott magaslesen. A szórón, nem messze tőlük, kukoricaszemek sárgállottak az összetúrt földön, ahol friss nyomok árulkodtak a vaddisznókról.

Ahogy elcsendesedett a táj, lassan be is sötétedett. A kora esti órák csendje olyan nyugalmat árasztott, amit oly sokan keresnek és nem találnak a szürke hétköznapokban. Nagyon halkan beszélgettek egymással. Figyelték az előttük elterülő rétet és az erdőt. Túl nagy volt a csönd, ami után szinte mindig történik valami. Csaba jól tudta ezt, ezért türelmesen várt.

Amikor szinte teljesen besötétedett, nem messze tőlük halk reccsenések jelezték, hogy valami feléjük tart. Eltört egy ág, ami után kis szünet következett, majd újabb és újabb zajok törték meg a csendet. Egy kisebb konda érkezett meg. Lassan. Kimérten. A kocák folyamatosan figyeltek, keresték a veszélyforrásokat, amiket most nem érzékeltek. Csabáék körülbelül 30-35 méterre lehettek.

Először a malacokat látta meg, akiket a süldők követtek, majd a végezetül meglátta a kocákat. Ekkor egy kisebb süldő jó pár méterre eltávolodott a többiektől. Csaba pontosan jól tudta, hogy eljött a megfelelő pillanat a .308-as fegyveréből a lövés leadásához. Célzott. A becsapódás hangja után a disznó nem mozdult, helyben maradt. A konda hatalmas zajt csapva eltűnt az erdő mélyén. Egy pillanattal a lövést követően ugyanolyan csönd borult a tájra, mintha semmi nem történt volna pár perccel korábban. Akinek van füle hozzá, kilométerekről is meghallotta a lövést.

Fotó: Kormos Csaba – Agro Jager News

A két barát lemászott a magaslesről, majd együtt vették birtokba a vadat. Csaba elejtette élete első babos disznóját. Közben értesítette a vadászatra jogosultat, aki egyből gratulált ismerősének az elejtéshez.

Azonban itt még nem ért véget a vadászatuk. Miután elkészítették a terítéket, és megadták a végtisztességet a vadnak, hirtelen megváltoztak a körülmények. Az addig csöndes éjszaka a másik arcát mutatta meg. Feltámadt és hideget hozott a nyugati szél, nagyobb felhők osontak be az eddig tiszta égre. A csillagokat sem látták. Tudták, hogy jön az eső és a “beteg autó”- nak semmi más nem hiányzik, csak egy kis sár a meredek domboldalakon.

Fotó: Kormos Csaba – Agro Jager News

Bár mindent megtettek, hogy ne így történjen, leszakadt az ég. A nagy cseppekben érkező eső miatt hirtelen minden vizes lett, az addig száraz ruhájuk elázott. Szakadt az eső. Szakadt, úgy, mintha dézsából öntenék. A disznót gyorsan bevarázsolták az autóba a felszerelésükkel együtt. Ha sietni kell, valahogy minden könyebbé válik, mert mindketten tudták, hogy kevés idejük maradt.

Bár a Suzuki terepmintás gumikkal volt felszerelve, hatalmas sártengerré változott az addig porszáraz dűlőút. A terepen való vezetés az egyik legnehezebb, még azoknak is okozhat meglepetést, akik nap mint nap a határban járnak. A vadászat is érdekes volt, de a hazaút még több izgalmat okozott, mert az autó többször keresztbe állt, amire Csaba intenzív kormánymozdulatokkal reagált.  Hazafelé főleg lefelé mentek, így az autó is jobban bírta a terhelést. Sokszor nem is a technika viszi át az autót a “necces” helyeken, hanem a lendület, amivel nagyobb az esély arra, hogy valamerre elindul az autó. Ez koromsötétben még nehezebb, mert egy elöregedett törlőlapát nagyban csökkenti a látási viszonyokat. Az autó közben még “köhögött” is, ami azt mutatta, hogy valami baj lehet a diesel üzemű autó üzemanyag ellátásával. Mindezek ellenére, jóval nehezebb feltételek mellett hazaértek a vaddal.

Bár nem így terveztem, felejthetetlen élmény volt a barátommal együtt vadászni Baranya vármegye lankás dombjain az első babos disznómra – zárta beszámolóját Kormos Csaba

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom