Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Titokzatos madárvilág: ki mikor, és miért pont akkor rak tojást?

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei cikket írtak a madarak tojásrakási szokásairól:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A természetben minden mindennel összefügg: a madarak tojásrakási időszaka például az adott faj táplálkozási szokásaihoz igazodik. Ez jól megfigyelhető a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő különböző madárfajok esetében is.

Rétisas, az ártéri erdők legkorábban költő madara Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Általában ha a vad madarak tojásrakási időszakára gondolunk, akkor a tavasz jut eszünkbe. Ez nem véletlen, a legtöbb madárfaj valóban a tavasz folyamán nászol és rakja le tojásait. Azonban a különböző madárfajok esetén igen nagy időbeli eltérések mutatkoznak, és ha alaposabban megvizsgáljuk a fajok viselkedését, rájöhetünk ennek okaira is.

Európa legnagyobb termetű sasfaja, a rétisas nem várja meg a tavaszt, rendszerint már februárban lerakja tojásait és megkezdi a kotlást. Ily módon nem ritka az a jelenség, hogy a tojásait melengető rétisast felülről belepi a hó. A hatalmas testű tojó azonban megfelelő táplálék-ellátottság mellett, kiváló hőszigetelő tollazatával, ilyen körülmények között is gond nélkül képes biztosítani a tojások számára megfelelő hőmérsékletet. Hosszú, 40 napos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, majd még további három hónapig a fészekben maradnak. Így alakította ki a természet azt, hogy a fiatal madarak akkor érik el a legtöbb táplálékot igénylő, nagyfiókás kort, amikor – ideális esetben – a májusi zöldár megérkezik a folyóinkon és a legtöbb halfaj ívni igyekszik a sekély vizekbe. Ugyanis az ártéri erdeinkben fészkelő rétisasok legfőbb tápláléka a hal, és ilyenkor könnyű zsákmányszerzési lehetőség, terített asztal áll az etető öreg madarak rendelkezésére.

A szárazabb, nyílt pusztai élőhelyek sasfaja, a parlagi sas később kezd költésbe. Jellemzően április elején rakja le 2-3 tojását a pusztaszéli fasorokon, magányos fákon épült fészkébe. Költési ideje hasonló a rétisaséhoz, a fiókák általában 43 nap kotlás után kelnek ki, azonban növekedési ütemük gyorsabb, 60 napos korukra már készek elhagyni a fészket. Így a parlagi sas szülők legintenzívebb fiókanevelési időszaka arra az időpontra esik, amikor a nagyobb testű mezei rágcsálók, ürgék, hörcsögök is már nagy számban vannak jelen, sok köztük a könnyű prédát jelentő fiatal egyed, illetve frissen kirepült varjúféléket is találnak, amik szintén jellemző zsákmányállataik.

A puszták kisebb testű, karcsú, dekoratív ragadozói, a kék vércsék jóval később kezdenek költésbe. A telet Afrika déli részén töltik és csak április végén érkeznek vissza hozzánk, ezt követően kezdenek párválasztásba, tojásrakásba. Ez praktikusan azért alakul így, mert a vércsék nem építenek maguknak fészket, hanem más madarak, jellemzően varjúfélék fészkeit használják költőhelyül. A szarkák és a varjak jóval hamarabb kezdenek költésbe, így május második felére rendszerint ki is repülnek fiókáik, ezért a kék vércsék számára már üres, még jó állapotú fészkek állnak rendelkezésre.

A bagolyfélékre jellemző, hogy sok esetben nem adott időszakhoz kötődik a tojásrakásuk, hanem az aktuális táplálék-ellátottsági viszonyokhoz igazodva. Ezért egyes egyedeik akár egészen szokatlan időben, például ősz derekán is költésbe kezdhetnek. Ez annak köszönhető, hogy a baglyok táplálékául szolgáló apró rágcsálók, egérfélék, mezei pockok állományainak mérete drasztikus különbségeket tud mutatni akár egy éven belül is. Előfordulhat, hogy adott időjárási viszonyok mellett a tavasz folyamán rendkívül kevés a rágcsáló, így a baglyok költési sikerének valószínűsége is igen kicsi lenne. Ezt követően azonban őszre elképesztő módon felszaporodhatnak a mezei pockok, és ezt érzékelve, ekkor raknak tojást a baglyok, mert ekkor biztosított számukra a fiókák biztonságos felnevelése.

Forrás: KMNP

Természetvédelem

Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A vízügyi előrejelzések alapján a jelentős vízszintemelkedés előtt akár több héttel korábban is megkezdjük a hullámtérben lévő vadvédelmi dombok, régi, még a kalocsai érseki uradalom idejéből származó nyári gátak, egyéb magaslatok, valamint az árvízvédelmi töltésen túl lévő, úgynevezett ármentett területek takarmánnyal történő feltöltését – közölte Facebook oldalán a az ökoturisztikai Központ Gemenc.

Etetéssel tartják helyben a vadat Gemencben. Fotó: Baricz Árpád

Ennek köszönhetően a vad ezekre a területekre szokik, és több hétig is át tudja vészelni az áradást viszonylag kis, de élelemmel ellátott helyen. Ilyenkor a gímszarvas és a vaddisznó is vígan elviseli egymást. Közös cél, a túlélés. Ma Sétáló Jánost kísértük el a Gemenci erdő keselyűsi és szomfovai területeire, hogy bemutassuk a gyakorlatban, hogyan is valósul meg Gemencen a vadmentés.

Forrás: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Fotó: Baricz Árpád

Tovább olvasom

Természetvédelem

Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Zsiros Sándor, a Madárles egyik oszlopos tagja osztotta meg a tapasztalatait a szalakóták idei fészkeléséről:

Fotó: Zsiros Sándor – Madárles

A szalakóta is azok közé a madarak közé tartozik, amelyik emberi védelem – költőodúk kihelyezése – nélkül a kipusztulás szélén lenne hazánkban. Mivel azonban sok helyen, sokan foglalkoznak a védelmükkel, több ezer pár költhet belőlük.
Amikor elkezdtem Tiszalök környékén odúkat kihelyezni, természetesen szerettem volna, ha szalakóták is költenek nálam. Néhány esetben költöttek is, de a rendkívül csapadékos 2010-es év után ők is eltűntek. Ezért elkezdtem a Hortobágy északi részén odúkat kihelyezni, mert ott költött néhány pár belőlük, és az állomány felduzzasztásával reméltem rávenni őket, hogy tovább terjedjenek észak-keleti irányba. Az elképzelés bevált, idén a működési területemen (lásd mellékelt térképen pirossal keretezve) 109 pár szalakótáról tudtam, szemben a 2011-es 4 párral.

Ábra: Zsiros Sándor – Madárles

Nagy örömömre idén ismerőseim Nyíregyháza környéki odúiban is megjelent 2 pár. A 109 pár szalakótából 102 pár költési eredményéről van biztos információm. 10 pár költése nem sikerült, a többi 92 pár 1-6 fiókát röptetett, összesen 343-at. Ez egy legjobb tudásom szerint becsült létszám, hiszen lehetetlen naprakésznek lenni ennyi odú esetében. És nincs is rá szükség, bőven elég az, hogy évről évre egyre több párról tudok, illetve az, hogy “rajtam” túllépve, egyre újabb területeket hódítanak meg-vagy hódítanak vissza. Az igazi persze az lenne, ha nem lenne szükség odúk kihelyezésére, mert lenne annyi öreg fa a legelőkön-kaszálókon, hogy a bennük természetes úton keletkező, vagy harkályok által vájt odúkban költhetnének. Ez sajnos csak egy álom.

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

 

 

Van egy érdekes madármegfigyelése?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák

Print Friendly, PDF & Email

Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.

Fotó: Dobos Zsolt – NÉBIH

Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.

A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.

Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.

Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom