Természetvédelem
Titokzatos madárvilág: ki mikor, és miért pont akkor rak tojást?
A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei cikket írtak a madarak tojásrakási szokásairól:
A természetben minden mindennel összefügg: a madarak tojásrakási időszaka például az adott faj táplálkozási szokásaihoz igazodik. Ez jól megfigyelhető a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő különböző madárfajok esetében is.
Rétisas, az ártéri erdők legkorábban költő madara Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Általában ha a vad madarak tojásrakási időszakára gondolunk, akkor a tavasz jut eszünkbe. Ez nem véletlen, a legtöbb madárfaj valóban a tavasz folyamán nászol és rakja le tojásait. Azonban a különböző madárfajok esetén igen nagy időbeli eltérések mutatkoznak, és ha alaposabban megvizsgáljuk a fajok viselkedését, rájöhetünk ennek okaira is.
Európa legnagyobb termetű sasfaja, a rétisas nem várja meg a tavaszt, rendszerint már februárban lerakja tojásait és megkezdi a kotlást. Ily módon nem ritka az a jelenség, hogy a tojásait melengető rétisast felülről belepi a hó. A hatalmas testű tojó azonban megfelelő táplálék-ellátottság mellett, kiváló hőszigetelő tollazatával, ilyen körülmények között is gond nélkül képes biztosítani a tojások számára megfelelő hőmérsékletet. Hosszú, 40 napos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, majd még további három hónapig a fészekben maradnak. Így alakította ki a természet azt, hogy a fiatal madarak akkor érik el a legtöbb táplálékot igénylő, nagyfiókás kort, amikor – ideális esetben – a májusi zöldár megérkezik a folyóinkon és a legtöbb halfaj ívni igyekszik a sekély vizekbe. Ugyanis az ártéri erdeinkben fészkelő rétisasok legfőbb tápláléka a hal, és ilyenkor könnyű zsákmányszerzési lehetőség, terített asztal áll az etető öreg madarak rendelkezésére.
A szárazabb, nyílt pusztai élőhelyek sasfaja, a parlagi sas később kezd költésbe. Jellemzően április elején rakja le 2-3 tojását a pusztaszéli fasorokon, magányos fákon épült fészkébe. Költési ideje hasonló a rétisaséhoz, a fiókák általában 43 nap kotlás után kelnek ki, azonban növekedési ütemük gyorsabb, 60 napos korukra már készek elhagyni a fészket. Így a parlagi sas szülők legintenzívebb fiókanevelési időszaka arra az időpontra esik, amikor a nagyobb testű mezei rágcsálók, ürgék, hörcsögök is már nagy számban vannak jelen, sok köztük a könnyű prédát jelentő fiatal egyed, illetve frissen kirepült varjúféléket is találnak, amik szintén jellemző zsákmányállataik.
A puszták kisebb testű, karcsú, dekoratív ragadozói, a kék vércsék jóval később kezdenek költésbe. A telet Afrika déli részén töltik és csak április végén érkeznek vissza hozzánk, ezt követően kezdenek párválasztásba, tojásrakásba. Ez praktikusan azért alakul így, mert a vércsék nem építenek maguknak fészket, hanem más madarak, jellemzően varjúfélék fészkeit használják költőhelyül. A szarkák és a varjak jóval hamarabb kezdenek költésbe, így május második felére rendszerint ki is repülnek fiókáik, ezért a kék vércsék számára már üres, még jó állapotú fészkek állnak rendelkezésre.
A bagolyfélékre jellemző, hogy sok esetben nem adott időszakhoz kötődik a tojásrakásuk, hanem az aktuális táplálék-ellátottsági viszonyokhoz igazodva. Ezért egyes egyedeik akár egészen szokatlan időben, például ősz derekán is költésbe kezdhetnek. Ez annak köszönhető, hogy a baglyok táplálékául szolgáló apró rágcsálók, egérfélék, mezei pockok állományainak mérete drasztikus különbségeket tud mutatni akár egy éven belül is. Előfordulhat, hogy adott időjárási viszonyok mellett a tavasz folyamán rendkívül kevés a rágcsáló, így a baglyok költési sikerének valószínűsége is igen kicsi lenne. Ezt követően azonban őszre elképesztő módon felszaporodhatnak a mezei pockok, és ezt érzékelve, ekkor raknak tojást a baglyok, mert ekkor biztosított számukra a fiókák biztonságos felnevelése.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
Fotó: MATE
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szemétszedés a Jánossomorjai Erdészet területén
182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot számoltak fel
A “Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat keretében november hónapban összesen 182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása történt meg a Jánossomorjai Erdészet által kezelt állami erdőkben.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
A pályázati forrásból 7 helyszínen 5 községhatárban (Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Dunakiliti, valamint Feketeerdő) sikerült eltakarítani a többnyire erdőszéleken, közúthoz csatlakozó erdőterületeken felhalmozódott lakossági hulladékot.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az erdészet azon dolgozóinak, akik aktív résztvevői voltak a programnak, valamint azoknak a gépes vállalkozóknak, akiknek a munkája elengedhetetlen volt a sikeres megvalósuláshoz.
Forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Természetvédelem
Bábaszarka – Ismét több nagy őrgébics telel a Kis-Sárréten 6.
Ilyenkor télvíz idején is találkozhatunk áttelelő példányokkal:
A hazánkban előforduló gébicsfajok közül a nagy őrgébics a legtermetesebb, körülbelül akkora, mint egy rigó. Ilyenkor télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén, így a Kis-Sárréten is találkozhatunk vele.
Fotó: Boldog Gusztáv László – KMNP
Alapszíne szürkésfehér, szárnya és farka fekete. Méretéhez képest nagy a feje, melyen egy fekete szemsáv kölcsönöz szigorú tekintetet számára. Külsejét a ragadozó madarakéhoz hasonló kampós, erős csőr teszi teljessé.
Hazánkban elsősorban téli vendég, de az északkeleti országrészben kis számban fészkel is. Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában költ. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az első példányok idén is október közepén jelentek meg. Azóta a számuk növekedett, igaz sehol sem találkozhatunk velük túl gyakran.
Kedveli a fasorokkal, facsoportokkal, bokrosokkal tarkított, nyílt mezőgazdasági területeket, pusztafoltokat. Jellemzően magányosan figyelhetjük meg, igen nagy revírt, azaz táplálkozó-területet tart fenn telelőterületén.
Rendszertanilag énekesmadár, azonban életmódja a ragadozó madarakéhoz hasonló. Tipikus vártamadár, azaz zsákmányát különböző magaslatokról kémleli, például telefon- és villanyoszlopokról, vezetékekről, bokrok, fák és egyéb száraz növények csúcsáról, de gyakran vércse módjára szitál. Költési időben sok nagytestű rovart is fogyaszt, de télen ezek hiányában főként apró rágcsálók, alkalmanként kisebb énekesmadarak szerepelnek az étlapján. Ezeket gyakran a többi gébicsfajhoz hasonlóan tövisekre, tüskés ágakra szúrja fel.
A Kis-Sárréten Mezőgyán – Geszt – Biharugra határában, egy előre meghatározott útvonalon évről-évre megszámoljuk az itt telelő példányokat. A mostani eredmény 12 példány, de a teljes területen minimum 30 példány is előfordulhat. A nagy őrgébicset ezen a vidéken népies nevén, bábaszarkának is nevezik.
Forrás: KMNP
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében
Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
2025-től nem lehet többé cégvezető a termelők pénzét eltüntető felvásárló
Debreceni Egyetem: Kukoricával az egészségünkért
Vadállatok a nagyvárosban: Együttélés vagy együtt létezés?
Fontos határidő közeleg a vadkár elleni védekezésben
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A bronzérmes kan
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Menyhal horgászata a Bodrogon
