Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Heves viták az EU-ban az új típusú élelmiszerek kapcsán

Print Friendly, PDF & Email

Heves viták alakultak ki a tagországok között az új élelmiszertípusok miatt.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatos élénk viták hátterére világít rá. Kiemeli továbbá, hogy ezen termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatok merülhetnek fel, valamit, hogy a húsmentes étrendért folytatott küzdelem egyre élesebben szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit és az élelmiszer-újítókat.

Fotó: NAK

Az Európai Unióban 1997 óta jogszabály rögzíti az úgynevezett új típusú élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozásokat. Az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2015/2283 Rendelete szerint „új élelmiszernek” nevezzük azokat az élelmiszereket − a tagállamok uniós csatlakozásának időpontjaitól függetlenül −, amelyek 1997. május 15. előtt az Európai Unión belül nem kerültek jelentős mértékben felhasználásra emberi fogyasztási célra. Az „új élelmiszer”, tehát egy gyűjtőfogalom, ami többféle élelmiszertípust foglal magába, beleértve az ehető rovaralapú élelmiszereket, a laboratóriumban tenyésztett húsokat és az állati eredetű termékek növényi alapú alternatíváit egyaránt. Tekintettel arra, hogy ezen új típusú élelmiszerek fogyasztása, a termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatokat vethet fel, ezért kiemelt körültekintéssel kell eljárni az engedélyezési eljárások során. Az uniós miniszterek az elmúlt időszakban számos heves vitát folytattak az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatosan.

Az Európai Bizottság adatai szerint a hús, a tejtermékek és a tenger gyümölcsei helyettesítésére szolgáló vegán alternatívák fogyasztása 2011 óta ötszörösére nőtt és várhatóan az tovább fog nőni. Az Európai Unió négy rovarfaj értékesítését is engedélyezte már és legalább nyolc kérelem van folyamatban. Mivel a hústermelésről gyakran azt állítják, hogy az káros a bolygónkra nézve, ezeket az újszerű élelmiszereket úgy mutatják be, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem megoldásait. A húsmentes étrendért folytatott küzdelem azonban egyre inkább szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit, őrzőit az élelmiszer-újítókkal.

Magyarország kontra Spanyolország és Németország

Magyarország például nagyon határozottan állást foglalt ebben a kérdésben, azzal érvelve, hogy meg kell védeni az európai kulináris hagyományokat, mivel ezek a növényi alapú alternatívák, ehető rovarok vagy mesterségesen, laboratóriumban tenyésztett húsok veszélyeztethetik ezeket a hagyományokat. A magyar elnökség szerint ezek az „új élelmiszerek” nem jelentenek megoldást a klímaváltozás elleni küzdelemben és ezen termékeket mindig egyértelműen, a fogyasztók megtévesztése, félrevezetése nélkül kell forgalmazni. Az olyan kifejezéseknek, mint a „kolbász”, a „steak” és a „tej” a növényi eredetű termékek leírása esetében történő használata számos országban is vitát váltott ki és még az EU legfelsőbb bíróságáig is eljutott.

médiabeszámolók azonban azt mutatják, hogy nem így vélekednek a mezőgazdasági nagyhatalmak, Spanyolország és Németország miniszterei, akik felszólaltak Magyarország álláspontja ellen és azzal érveltek, hogy az innováció és a hagyományok egymás mellett létezhetnek, és hogy az újszerű élelmiszeripari lehetőségeknek nem feltétlenül kell veszélyeztetniük az Unió gasztronómiai kultúráját. Néhány további tagállam azonban inkább a magyar nézőpontnak megfelelő álláspontot képviselt. Norbert Totschnig osztrák mezőgazdasági miniszter, a jobbközép Európai Néppárt tagja például azt mondta, hogy az EU-nak biztosítania kell a minőségi, hagyományos és regionális élelmiszer-termelés fenntartását.

Az „olasz meló”

Olaszország szintén ellenzi a laboratóriumban történő tenyésztett hús előállítását, hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt szorgalmaz az élelmiszer-előállítás ezen újszerű módjával kapcsolatosan. Olaszország, Ausztriával és Franciaországgal közösen idén januárban Brüsszelben, az EU Mezőgazdasági Tanács ülésének az égisze alatt aláírt egy dokumentumot, amelyet kilenc másik uniós ország (Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia) is támogatott. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy biztosítson megbízható tudományos információkat ezekről az élelmiszerekről, mielőtt a laboratóriumban tenyésztett húsok forgalomba kerülnének az EU-ban. Olaszország álláspontja szerint a labor „hús” továbbra is potenciális veszélyt jelent a fogyasztókra, mivel a FAO és a WHO közzétett egy jelentést, amely 53 lehetséges potenciális veszélyt azonosított a sejtalapú élelmiszerekkel kapcsolatosan. A jelentésről szóló korábbi cikkünket itt érhetik el.

Olaszország már jó ideje élen jár e témakörben a Brüsszel felé tett erőfeszítések tekintetében és arra törekszik, hogy megakadályozzon minden olyan intézkedést és beavatkozást, amely lehetővé tenné a laboratóriumban tenyésztett hús kereskedelmét. Ezen túlmenően olyan nemzeti szabályozást fogadott el, amely megtiltja a „szintetikus élelmiszerek és takarmányok” előállítását és értékesítését, habár e cikk megjelenéséig a tenyésztett „hús” – használatos még a labor „hús” és az in vitro „hús” kifejezés is – „új élelmiszerként” történő elismerésére vonatkozó engedélyezési kérelem nem került benyújtásra az EU Bizottsághoz.

A „hamis húst” ellenző országok csoportja határozottan állást foglalt az ilyen élelmiszer-előállítási technológiákkal szemben, hangsúlyozva, hogy a sejtalapú termékeket nem lehet és nem is szabad „húsnak” nevezni, kérve továbbá azt, hogy a laboratóriumban tenyésztett termékeket soha ne reklámozzák vagy keverjék össze a valódi élelmiszerekkel. Emellett olyan tanulmányokat idéztek, amelyek szerint a laboratóriumban tenyésztett hús nagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik és a hagyományos gazdálkodáshoz képest energiaigényesebb folyamat, amelynek nincs valódi környezeti előnye. A hatásvizsgálatra való felhívásukban leszögezték, hogy az értékelésnek ki kell térnie az etikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre, valamint az élelmezési- és az egészségügyi biztonságra, továbbá az élelmiszer-szuverenitás és az állatjólét kérdéseire egyaránt.

Az „új élelmiszerek” minden típusának át kell esnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelésén, majd azokat az Európai Bizottság általi forgalomba hozatali engedélyezési eljárásnak kell alávetni. A mezőgazdasági miniszterek nemrégiben tartott ülésén azonban Franciaország egy olyan bizottság létrehozását javasolta, amely felmérné a laboratóriumban tenyésztett hússal kapcsolatos közvélekedést, az állampolgárok hozzáállását is, mivel a tudományos vizsgálatok csak egy részét világítják meg ennek a területnek.

Az európai polgárok véleményének nyilvános konzultáción keresztül történő kikérése a demokratikus döntéshozatal elengedhetetlen része, amely figyelembe veszi a fogyasztók kívánságait és választásait. A választás szabadsága jó ötlet, de jobb gondoskodni arról, hogy az állampolgárok választásai, döntései megalapozottak legyenek.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon

Print Friendly, PDF & Email

Növényvédőszer felhasználás Magyarországon:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gyorsan változó világban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabbá válik, melynek alapját a növényvédelem jelenti. Az EU jelenleg az egyik legszigorúbb növényvédőszer-engedélyezési rendszert működteti, és elkötelezett az integrált növényvédelem mellett- jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára „ Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – A növényvédőszer-függőség csökkentése” című konferencián, Budapesten.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU szabályozási környezetének olyan egyensúlyt kell teremtenie, amely támogatja a környezeti és klímacélokat anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Majd kifejtette, hogy Magyarország az uniós átlagnál kevesebb növényvédőszert használ: míg az EU-ban 2012-2020 között átlagosan 2,2 kg/ha növényvédőszer került felhasználásra, addig Magyarországon csak 1,65 kg/ha. Ez az alacsonyabb felhasználási szint is megerősíti Magyarország elkötelezettségét a fenntartható növényvédelem mellett, és a 2024 elején visszavont SUR javaslat tükrében is fontos szempont.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország 2022-ben Cselekvési Tervet dolgozott ki, amely célja az ökológiai gazdálkodás területének megduplázása 2027-ig. Ez jelentős lépés a növényvédőszerek használatának csökkentésére és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megerősítésére, amit az új Közös Agrárpolitikai Program támogatásai is elősegítenek.

Dr. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a növényvédő szerek kockázatainak csökkentését az integrált növényvédelemre kell alapozni, amelyet Magyarországon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara szakértői támogatnak. Az államtitkár kiemelte, hogy a növényorvosi szakma kulcsfontosságú a fenntartható és biztonságos mezőgazdaság megvalósításában.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél

Print Friendly, PDF & Email

Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt napok előrejelzései alapján rendkívüli árhullám vonul végig hazánkban. Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak, hogy a katasztrófavédelemmel és az önkormányzatokkal karöltve tudjanak segítséget nyújtani a veszélyhelyzet során.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Hétfőn, a reggeli órákban a Parkerdő terepjárói és erdészeti szállítógépei jelentek meg Pilismarót határában, hogy segítséget nyújtsanak az árvízvédelmi munkálatokban részt vevő szervezeteknek és a lakosságnak. A felkészülés érdekében az erdészek már az elmúlt hétvégén közvetlen kommunikációs csatornát alakítottak ki Visegrád és Dömös településekkel, rövidesen pedig minden, az erdészeti társaság működési területén található vízparti településen is kijelölik az ügyeletes kapcsolattartókat.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő felkészült továbbá arra, hogy a közutak lezárása esetén erdészeti útjait az árvíz miatt elzárt települések vészhelyzeti ellátását biztosító járművek számára járhatóvá tegye. A 2013-as nagy árvíz tapasztalatai alapján így a Pilismarótot a Két-Bükkfa-nyereggel (Esztergom-Dobogókő- Pilisszentkereszt elágazás) összekötő erdészeti úton a kerékpárosbarát sorompókat szükség szerint kinyitja, valamint irányjelző táblákat helyez ki a vészhelyzetben szolgálatot teljesítő járművek számára. A várható forgalomnövekedés miatt az erdőgazdaság arra kéri a gyalogos/kerékpáros erdőlátogatókat, hogy a veszélyhelyzet idején kerüljék el az útszakaszt.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Szükség esetén a Parkerdő készen áll további erdészeti utak megnyitására is, valamint a hét közepéig lezárul a Társaság teljes, árvízi védekezésre fordítható képességének felmérése. A turistáktól fokozott figyelmet kérnek az erdészek: lehetőség szerint kerüljék el a vízpartok közelében található erdőket és legyenek tekintettel a vészhelyzetben segítséget nyújtó, erdőben közlekedő gépjárművekre!

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország elkötelezett az erdő alapú gazdaság fejlesztésében, amely számos lehetőséget rejt magában az Európai Unió globális versenyképességének megerősítése területén – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a magyar EU-elnökség kapcsán, a Német Erdészeti Tanács vezetőivel folytatott megbeszélésen.

A Német Erdészeti Tanáccsal tárgyalt Zámbó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Fotó: Vermes Tibor / AM

A faanyag és az erdei ökoszisztéma egyéb szolgáltatásainak fenntartható felhasználására épülő innovációk jelentős szerepet játszanak az Európai Unió ipari bázisának megerősítésében. Az Európa-szerte felgyorsult zöld és digitális átállás során nagymértékben támaszkodhatunk erdeinkre, amelyeket egész Európában a körkörös gazdaság alapelveinek figyelembevételével kezelnek a gazdálkodók – fogalmazott az államtitkár.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Zambó Péter a német delegációval folytatott szakmai megbeszélésen kifejtette, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség, valamint a természet védelmében és ezen keresztül az emberi civilizáció értékeinek megőrzésében. Európai vonatkozásban egyértelműen fenntartható és versenyképes biomassza alapú gazdaságról beszélhetünk, amelynek megalapozásához elengedhetetlen a tudásalapú és innovatív agrárgazdaság és erdőgazdaság.

Középen Georg Schirmbeck, a Német Erdészeti Tanács elnöke, mellette jobbról Johannes Schmitt, a Német Erdészeti Tanács ügyvezetője. Fotó: Vermes Tibor / AM

A Német Erdészeti Tanács vezetőivel való találkozón elhangzott, hogy a felbomlott globális ellátási láncok helyreállításában, valamint a szuverén európai élelmezési rendszer és az európai stratégiai autonómia célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet játszhat a teljes európai agrár- és erdőgazdaság és a rá épülő ipari feldolgozás, amely területen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mindennek elérése érdekében a mostani Európai Uniós elnökségi ciklus során az Agrárminisztérium előtérbe helyezi a növényi és erdészeti szaporítóanyagok előállításával és forgalmazásával kapcsolatos kérdéseket, valamint ösztönzi az erdők monitorozásra alkalmas egységes keretrendszer kialakítását, amely információt fog nyújtani az Európai Unió erdeinek állapotáról, ökológiai, társadalmi és gazdasági értékéről, az erdőkre nehezedő terhelésekről, illetve az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról.

Fotó: Vermes Tibor / AM

A magyar és a német erdészeti vezetők megállapodtak a közös célok érdekében végzett munka folytatásáról, és az ágazati kapcsolatok több szinten történő megerősítéséről. Ennek keretében szorgalmazzák az állami és magán erdőgazdálkodói, valamint a civil szervezetek közötti tapasztalatcserét, amely már el is indult a magyar Országos Erdészeti Egyesület és a Német Erdészeti Egyesület közötti kapcsolatfelvétellel. Az együttműködést ágazati vezetői szinten is megerősítik, melynek keretében a következő találkozóra tervezetten a berlini Zöld Héten, 2025 januárjában kerül sor.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom