További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Heves viták alakultak ki a tagországok között az új élelmiszertípusok miatt.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatos élénk viták hátterére világít rá. Kiemeli továbbá, hogy ezen termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatok merülhetnek fel, valamit, hogy a húsmentes étrendért folytatott küzdelem egyre élesebben szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit és az élelmiszer-újítókat.
Az Európai Unióban 1997 óta jogszabály rögzíti az úgynevezett új típusú élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozásokat. Az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2015/2283 Rendelete szerint „új élelmiszernek” nevezzük azokat az élelmiszereket − a tagállamok uniós csatlakozásának időpontjaitól függetlenül −, amelyek 1997. május 15. előtt az Európai Unión belül nem kerültek jelentős mértékben felhasználásra emberi fogyasztási célra. Az „új élelmiszer”, tehát egy gyűjtőfogalom, ami többféle élelmiszertípust foglal magába, beleértve az ehető rovaralapú élelmiszereket, a laboratóriumban tenyésztett húsokat és az állati eredetű termékek növényi alapú alternatíváit egyaránt. Tekintettel arra, hogy ezen új típusú élelmiszerek fogyasztása, a termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatokat vethet fel, ezért kiemelt körültekintéssel kell eljárni az engedélyezési eljárások során. Az uniós miniszterek az elmúlt időszakban számos heves vitát folytattak az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatosan.
Az Európai Bizottság adatai szerint a hús, a tejtermékek és a tenger gyümölcsei helyettesítésére szolgáló vegán alternatívák fogyasztása 2011 óta ötszörösére nőtt és várhatóan az tovább fog nőni. Az Európai Unió négy rovarfaj értékesítését is engedélyezte már és legalább nyolc kérelem van folyamatban. Mivel a hústermelésről gyakran azt állítják, hogy az káros a bolygónkra nézve, ezeket az újszerű élelmiszereket úgy mutatják be, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem megoldásait. A húsmentes étrendért folytatott küzdelem azonban egyre inkább szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit, őrzőit az élelmiszer-újítókkal.
Magyarország kontra Spanyolország és Németország
Magyarország például nagyon határozottan állást foglalt ebben a kérdésben, azzal érvelve, hogy meg kell védeni az európai kulináris hagyományokat, mivel ezek a növényi alapú alternatívák, ehető rovarok vagy mesterségesen, laboratóriumban tenyésztett húsok veszélyeztethetik ezeket a hagyományokat. A magyar elnökség szerint ezek az „új élelmiszerek” nem jelentenek megoldást a klímaváltozás elleni küzdelemben és ezen termékeket mindig egyértelműen, a fogyasztók megtévesztése, félrevezetése nélkül kell forgalmazni. Az olyan kifejezéseknek, mint a „kolbász”, a „steak” és a „tej” a növényi eredetű termékek leírása esetében történő használata számos országban is vitát váltott ki és még az EU legfelsőbb bíróságáig is eljutott.
A médiabeszámolók azonban azt mutatják, hogy nem így vélekednek a mezőgazdasági nagyhatalmak, Spanyolország és Németország miniszterei, akik felszólaltak Magyarország álláspontja ellen és azzal érveltek, hogy az innováció és a hagyományok egymás mellett létezhetnek, és hogy az újszerű élelmiszeripari lehetőségeknek nem feltétlenül kell veszélyeztetniük az Unió gasztronómiai kultúráját. Néhány további tagállam azonban inkább a magyar nézőpontnak megfelelő álláspontot képviselt. Norbert Totschnig osztrák mezőgazdasági miniszter, a jobbközép Európai Néppárt tagja például azt mondta, hogy az EU-nak biztosítania kell a minőségi, hagyományos és regionális élelmiszer-termelés fenntartását.
Az „olasz meló”
Olaszország szintén ellenzi a laboratóriumban történő tenyésztett hús előállítását, hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt szorgalmaz az élelmiszer-előállítás ezen újszerű módjával kapcsolatosan. Olaszország, Ausztriával és Franciaországgal közösen idén januárban Brüsszelben, az EU Mezőgazdasági Tanács ülésének az égisze alatt aláírt egy dokumentumot, amelyet kilenc másik uniós ország (Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia) is támogatott. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy biztosítson megbízható tudományos információkat ezekről az élelmiszerekről, mielőtt a laboratóriumban tenyésztett húsok forgalomba kerülnének az EU-ban. Olaszország álláspontja szerint a labor „hús” továbbra is potenciális veszélyt jelent a fogyasztókra, mivel a FAO és a WHO közzétett egy jelentést, amely 53 lehetséges potenciális veszélyt azonosított a sejtalapú élelmiszerekkel kapcsolatosan. A jelentésről szóló korábbi cikkünket itt érhetik el.
Olaszország már jó ideje élen jár e témakörben a Brüsszel felé tett erőfeszítések tekintetében és arra törekszik, hogy megakadályozzon minden olyan intézkedést és beavatkozást, amely lehetővé tenné a laboratóriumban tenyésztett hús kereskedelmét. Ezen túlmenően olyan nemzeti szabályozást fogadott el, amely megtiltja a „szintetikus élelmiszerek és takarmányok” előállítását és értékesítését, habár e cikk megjelenéséig a tenyésztett „hús” – használatos még a labor „hús” és az in vitro „hús” kifejezés is – „új élelmiszerként” történő elismerésére vonatkozó engedélyezési kérelem nem került benyújtásra az EU Bizottsághoz.
A „hamis húst” ellenző országok csoportja határozottan állást foglalt az ilyen élelmiszer-előállítási technológiákkal szemben, hangsúlyozva, hogy a sejtalapú termékeket nem lehet és nem is szabad „húsnak” nevezni, kérve továbbá azt, hogy a laboratóriumban tenyésztett termékeket soha ne reklámozzák vagy keverjék össze a valódi élelmiszerekkel. Emellett olyan tanulmányokat idéztek, amelyek szerint a laboratóriumban tenyésztett hús nagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik és a hagyományos gazdálkodáshoz képest energiaigényesebb folyamat, amelynek nincs valódi környezeti előnye. A hatásvizsgálatra való felhívásukban leszögezték, hogy az értékelésnek ki kell térnie az etikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre, valamint az élelmezési- és az egészségügyi biztonságra, továbbá az élelmiszer-szuverenitás és az állatjólét kérdéseire egyaránt.
Az „új élelmiszerek” minden típusának át kell esnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelésén, majd azokat az Európai Bizottság általi forgalomba hozatali engedélyezési eljárásnak kell alávetni. A mezőgazdasági miniszterek nemrégiben tartott ülésén azonban Franciaország egy olyan bizottság létrehozását javasolta, amely felmérné a laboratóriumban tenyésztett hússal kapcsolatos közvélekedést, az állampolgárok hozzáállását is, mivel a tudományos vizsgálatok csak egy részét világítják meg ennek a területnek.
Az európai polgárok véleményének nyilvános konzultáción keresztül történő kikérése a demokratikus döntéshozatal elengedhetetlen része, amely figyelembe veszi a fogyasztók kívánságait és választásait. A választás szabadsága jó ötlet, de jobb gondoskodni arról, hogy az állampolgárok választásai, döntései megalapozottak legyenek.
Forrás: NAK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV